Békés Megyei Népújság, 1985. október (40. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-21 / 247. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! BÉKÉS MEGYEI N É PÚJSÁG fl MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1985. OKTÓBER 21., HÉTFŐ Ára: 1,80 forint XL,. ÉVFOLYAM, 247. SZÁM Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke szombaton megérke­zett New Yorkba, ahol részt vesz az ENSZ-közgyűlés 40., ju­bileumi ülésszakán és az ENSZ fennállásának 40. évforduló­jával kapcsolatos megemlékezéseken. Az Elnöki Tanács el­nökének kíséretében van Horn Gyula külügyminisztérium! államtitkár. Losonczi Pál vasárnap délelőtt New Yorkban megkoszo­rúzta Kossuth Lajos szobrát. A magyar történelem nagy alak­jának századunk húszas éveiben állítottak szobrot az ameri­kai magyarok. Losonczi Pál vasárnap este részt vett azon a fogadáson, amelyet Koch New York-i polgármester adott a Modern Mű­vészetek Múzeumának épületében az ülésszakon részt vevő állam- és kormányfők tiszteletére. Losonczi Pál New Yorkban Hajdúünnep Körösnagyharsányban Pozsgay Imre Bocskai-szobrot avatott Az egykori hajdútelepülé­sek hagyományosan október 15-én, az álmosdi csata év­fordulóján emlékeznek a magyar történelem egyik legdicsőbb fejezetére. A Bocskai-szabadságharc, amelyben az erdélyi fejede­lem vezette hajdúk kiűzték az országból a császári hár dakat, ezzel a csatával kez­dődött. Az 1606-os bécsi béke nemzeti függetlenséget és vallásszabadságot biztosított a magyar népnek. Bocskai birtokán letelepítette hűséges hajdúit és földesúri jogokkal ruházta őket fel. Békés megye egyetlen haj­dútelepülése Körösnagyhar- sány. A község 1605. decem­ber 12-én emelkedett hajdú­városi rangra. A település így szabad ura lett önmagá­nak. A harsányi hajdúk ké­sőbb is mindig ott küzdöt­tek az erdélyi fejedelmek, Báthori Gábor, Bethlen Gá­bor, majd I. Rákóczi György oldalán. Utóbbi löSl^ben megerősítette kiváltságaikat. Néhány nappal az 1604. október 15-i álmosdi csata évfordulója után, szombat délelőtt ünnepre készült Kö- rösnagyharsány. A község Bocskai-szobrot kapott. A fa­lu apraja-nagyja a műem­lék templom mögött kialakí­tót kis téren gyűlt össze. A békéscsabai úttörőház fúvós­zenekara eljátszotta a Him­nuszt, majd Szivák Gábor - né, a helyi tanács elnöke kö­szöntötte az ünnepség részt­vevőit. Ezután következett Pozs­gay Imre avatóbeszéde. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára először Bocskai István személyiségét elemezte: — Bocskai István cseleke­dete a mai Magyarország számára sokat mondó tarta­lom. Valamikor a középkor vége felé akadt ezen a tájon egy férfi, akit egész élete másra rendelt; hivalkodó nagyúri életre, s még a fe­nyegetésben is császári loja­litásra. Egy pillanatban azonban fölismerte, hogy ennek a népnek vezetőre, irá­nyítóra van szüksége, és nemzeti egységre egy feudá­lis világban, akkor, amikor ennek a nemzeti egységnek a legfőbb akadálya, hogy a nép többsége alárendeltség­re, kiszolgáltatottságra ítél­tetett. Nagy gondolkodó volt tehát. Személyiségét kell legelébb is megérteni, azt a személyiséget, amely bonyo­lult, nehéz körülmények kö­zött, és á fenyegetettség ha­tására a jó irányt tudta vá­lasztani. S a küzdelemben a feudális nagyúr megtalálta még külön is azt a népcsopor­tot, amelyik itt hányódott, vetődött ezen a tájon, s akik­nek származását senki sem tudta teljesen rekonstruálni. Hajdúknak nevezték őket. És ők, a marhahajcsárok szikár és kegyetlen létéből egyszer csak nemzeti öntudatra éb­redtek, s fegyveres szolgála­tot vállaltak Bocskai olda­lán. Nemsokára, december 12-én lesz 380 éve annak, hogy a korponai országgyű­lés megerősítette a hajdú ki­váltságokat. A korponai • or­szággyűlés példaadó jelentő­ségű volt, mert egy kiszol­gáltatott, jogaitól megfosz­tott, nemzet alatti népcsport- nak adta meg a nemzeti fel- emelkedés, a szabadság lehe­tőségét. Pozgsay Imre beszéde má­sodik részében arról szólt, hogy mit jelent nekünk 1985- ben Bocskai István. — Mi úgy képzeltük el a szocializmust, hogy ez egy otthonteremtő társadalom. Sokat tettünk is azért, hogy otthonossá, lakájossá vál­jon mindannyiunk számára. Rá kellett jönnünk, hogy nem elég a családi ház ké­nyelme. Ahhoz, hogy egy tá­jon közösség élhessen, s az emberek ne csak a családi ■ ház szűk és kényelmes falai között érezzék jól magukat, ahhoz meg kell ismernünk saját történelmünket. Szem­be nézve ezzel a történelem­mel, tanulságokat, keresve. A régi bölcsek mindig azt ta­nították, hogy a dolog lé­nyege, annak története. Kü­lön tiszteletem Körösnagy- harsány lakóinak, a megyé­nek, az istápoló intézmé­nyeknek és gazdaságoknak, mert rájöttek ennek jelentő­ségére, és Bocskai István képmásával nem egy tár­gyat, egy portrét alkottak csupán — Kiss György szob­rászművész szakavatott keze által —, hanem egy gondo­latot telepítettek ide a köz­ség közepére, hogy szem előtt legyen és szembenéz­hessenek vele — fejezte be beszédét Pozsgay Imre. Az avatóünnepséget — amelyen megjelent Gyulavá­ri Pál, a megyei tanács elnö­ke, Várai Mihályné, a me­gyei pártbizottság osztályve­zetője és Szikszai Ferenc, a HNF megyei titkára — kiál­lítás-megnyitó követte. „A képek Harsány múltjából cí­mű tárlatot dr. Szabó Fe­renc, a megyei múzeumi szervezet igazgatója mutatta be. Délben a Rábai néptánc­együttes szórakoztatta a kö­zönséget. Délután dr. Dankó Imre, a debreceni múzeum nyugalmazott igazgatója és dr. Fürj Zoltán, egyetemi adjunktus tudományos elő­adást tartott. Ezután Varga Dáviddal, a Körösnagyhar- sányról szóló, „Az ország pe­remén” című könyv szerző­jével találkozhattak a helyi­ek. Este Kardos Ferenc 1974- ben készült „Hajdúk” című filmjét vetítették a művelő­dési házban. (ungár) A község új, impozáns színfoltja, Bocskai István mellszobra Fotó: Fazekas László Az MSZMP küldöttségének algériai látogatása Magyar hét Kuvaitban A kuvaiti Hyatt Regency Hotel óriástermében szom­baton megnyílt a magyar hét, amely gazdasági, mű­vészeti, öltözködési és gaszt­ronómiai bemutatót kínál az olaj országnak. A nyitóünnepségre érke­zett kuvaiti közéleti és gaz­dasági személyiségeket dr. Káplár József kuvaiti ma­gyar nagykövet, Jankovits István, a kuvaiti magyar ke­reskedelmi kirendeltség ve­zetője és dr. Váradi Attila, a kiállítás igazgatója fo­gadta. A megnyitót követően a vendégek megtekintették a kiállítást. Az Algériai Nemzeti Fel- szabadítási Front (FLN)' pártjának meghívására októ­ber 18—20-án látogatást tett az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaságban az MSZMP küldöttsége Szűrös Mátyásnak, a KB titkárá­nak vezetésével. A delegáció tagja volt Szabó Miklós, az MSZMP Békés Megyei Bi­zottságának első titkára, Györke József, a KB kül­ügyi osztályának helyettes vezetője. Sadli Bendzsedid, az Al­gériai Demokratikus és Né­pi Köztársaság elnöke, a Nemzeti Felszabadítási Front (FLN) pártjának főtitkára fogadta Szűrös Mátyást, aki átadta az algériai vezetőnek Kádár János, az MSZMP fő­titkárának szívélyes üdvöz­letét és személyes üzenetét. Az MSZMP-küldöttség talál­kozott Mohamed Sherif Me- szadiával, a Nemzeti Felsza­badítási Front (FLN) pártja állandó titkárságának veze­tőjével, tárgyalt Abderezak Buharával, az állandó titkár­ság külügyi felelősével. Az MSZMP küldöttsége nagyra értékelte az algériai nép sikereit, amelyeket a Nemzeti Felszabadítási Front (FLN) pártjának vezetésé­vel az országépitő munkában elért. A delegáció vasárnap este hazaérkezett Budapestre. Magyar—osztrák orvostudományi konferencia Kutatói konferenciát tar­tott szombaton Budapesten az Országos Reuma és Fizi­koterápiás Intézet, valamint a bécsi Ludwig Boltzmann Rheumatológiai és Balneoló­giái Intézet. A tanácskozáson azokat a reumás betegségek kóreredetével és lefolyásával kapcsolatos közös kutatási eredményeket összegezték, amelyeket a magyar—oszt­rák kormányközi műszaki és tudományos munkaterv elő­írása szerint valósítanak meg. Részt vettek a tanács­kozáson más orvostudományi kutatóintézetek, valamint klinikák, főleg a mozgásszer­vi betegségek szakorvosai is. Dr. Hutás Imre egészségügyi minisztériumi államtitkár megnyitó beszédében hang­súlyozta: a bécsi és a ma­gyar orvosi iskolát több év­százados kapcsolat köti ösz- sze. E régi hagyomány foly­tatásával, az együttműködés­sel a két intézet elősegíti a reumás betegségek megis­merésének, gyógyításának javítását. Dr. Rudolf Eberl profesz­szor, a Ludwig Boltzmann Reumatológiai és Balneoló­giái Intézet igazgatója, dr. Josef Neumüller, az intézet főbiológusa, dr. Neumark Tamás, az ORFI elektron­mikroszkópos osztályának vezetője, valamint dr. Attila Dunky, a bécsi Lainz kórház főorvosa tudományos beszá­molójában rámutatott, hogy a két intézet háromévi együttműködésének eredmé­nyeként előbbre jutottak a reumás betegségek megisme­résében. dz egészségügyi dolgozók nagyobb elismerést érdemelnek Megtartotta küldöttgyűlését az EDSZ Megyei Bizottsága Országszerte megkezdődtek az ágazati szakszervezetek küldöttértekezletei. Megyénkben az Egészségügyi Dolgo­zók Szakszervezetének megyei bizottsága kezdte a sort. A 7200 tagot számláló megyei szakszervezet képviseleté­ben október 19-én, szombaton nyolcvanan gyűltek össze Békéscsabán, az SZMT-székházban, hogy megvitassák a beszámolót és észrevételeikkel, javaslataikkal segítsék a további munkát. A küldötteket, a meghívott vendégeket dr. Tóth Ká- rolyné, levezető elnök köszöntötte. Üdvözölte Nagy Je­nőt, a megyei pártbizottság titkárát, Vass Tibornét, az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete Központi Vezető­ségének titkárát, Szeljük Györgyöt, az SZMT titkárát, dr. Horváth Évát, a megyei tanács osztályvezetőjét és Öz Ferencet, a Vöröskereszt megyei titkárát. Az írásos beszámoló rész­letesen elemezte az elmúlt öt év munkáját. Fontos feladat­ként jelölte meg az integrá­ció továbbfejlesztését. Az egészségügyi alapellátás is bővült. Megalakították a csoportvezetői főorvosi há­lózatot, csökkent a rende­lőkben a zsúfoltság, hiszen délelőtt és délután is fogad­ják a betegeket. Ugyanak­kor emelkedett a táppénzes felülvizsgálatok szakmai színvonala és javult a cse­csemőhalálozási mutató, ke­vesebb a koraszülöttek ará­nya. Megyénk népessége vi­szont folyamatosan csökken, a lakosság 22 százaléka 60 éven felüli. Ezért is fordíta­nak nagy gondot a szociális gondozásra. Sajnos, a szo­ciális intézmények állapota, felszereltsége rossz, annak ellenére, hogy a VI. ötéves tervben felújításokra, kor­szerűsítésekre is sor került. Ebben a tervidőszakban a korábbinál lényegesen több pénz jutott az egészségügyi intézmények fejlesztésére. Erre nagy szükség van, mert az épületek zöme elavult. A kórházi ágyaknak még min­dig csak a 29 százaléka mű­ködik korszerű körülmények között. Sokat jelentett a bé­késcsabai városi kórház 310 ágyas, valamint a gyulai me­gyei kórház 80 ágyas pavi­lonjának megnyitása. Átad­ták Orosházán a 26 munka­helyes rendelőintézetet, Bé­késen a szociális otthont és több községi egészségügyi központot. Az érdekvédelmi tevé­kenység lényeges eleme a foglalkoztatottság és a bér- gazdálkodás. . Egészségügyi szakdolgozókból kevés van Békés megyében. Az összes állások arányát tekintve az utolsó helyen állunk. A kép­zettségi színvonal azonban jobb a vidéki átlagnál. Az elmúlt esztendőben beveze­tett új bértarifarendszer hosszú távon figyelembe ve­szi a jobb, tisztességesebb munkát. A megyei bizottság ennek szellemében szorgal­mazta, hogy az intézetekben megfelelő bérgazdálkodási gyakorlat alakuljon ki. A szociálpolitikai munkában is van tennivaló. Bármennyire is furcsa: jelenleg nem meg­oldott az egészségügyi dol­gozók üzem-egészségügyi el­látása. Megvizsgálták a nők helyzetét is és megállapítot­ták : a lehetőségeket a jövő­ben jobban ki kell használ­ni. A vidékről bejáró, há­rom műszakban dolgozó lá­nyok és asszonyok élet- és munkakörülményei rosszab­bak az átlagosnál. Továbbra is gond, hogy a fiatal egész­ségügyi dolgozók fizetése csak a bértétel középarányo­sát éri el. Csamangó Vilmos, a me­gyei bizottság titkára szóbeli kiegészítőjében elmondotta: az alapszervezeti választások jó politikai légkörben, han­gulatban zajlottak. A bizal­miak élnek megnövekedett jogkörükkel, s igazodnak a megváltozott körülmények­hez, lehetőségekhez. Nem kö­vetelőznek, hanem a minél jobb megoldásokat keresik. Az alapszervezetekben nagy hangsúlyt helyeztek az érte­kezletek előkészítésére, erő­södött a munkahelyi demok­(Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom