Békés Megyei Népújság, 1985. október (40. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-03 / 232. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA 1985. OKTOBER 3., CSÜTÖRTÖK Ara: 1,80 forint XL. ÉVFOLYAM, 232. SZÁM Losonczi Pál Zimbabwe természeti szépségeivel ismerkedett A hivatalos, baráti látoga­táson Zimbabwéban tartóz­kodó Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke szerdán a vi­lág egyik legszebb természe­ti jelenségében, a Viktória- vízesés szépségében gyönyör­ködhetett. Egyórás repülőút után érkezett Zimbabwe északnyugati csücskébe a magyar államfő és hivatalos kísérete. A vidéki program­ra Losonczi Pált elkísérte Nathan Shamuyarira, zim­babwei tájékoztatásügyi mi­niszter. A híres idegenfor­galmi vidék repülőterén ün­nepélyesen fogadta a magyar vendéget Észak-Matabeleföld kormányzója és több száz he­lyi lakos. A Viktória-vízesés „szelíd volt" a magyar vendégek­hez. Ugyanis az esős évszak kezdete késik az idén, s így kevesebb víz zuhan a mély­ségbe, erőtlenebből, s így a szokásos vízpermet sem áz­tatta a látogatókat. Jóllehet így nem lehetett látni a Vik­tória-vízesésre jellemző po­koli, dübörgő háborgást. A Viktória-vízesést a helyiek Mosi Ca Tunyenak, azaz „mennydörgő füstnek” ne­vezik. A vízesés meglátogatása után kellemes hajókirándu­lás következett a Zambézi folyón. A Zambézi folyó 2700 kilométeres és a kirándulás szakaszán az egyik part Zambiához, a másik Zim­babwéhez tartozik. A parton jól lehetett látni a vadon ál­latait. A tartománynak ez a vidéke ugyanis nemzeti park. Losonczi Pált az idegenfor­galmi vidék központjában a helyi lakosok sokasága üdvö­zölte. Az Elnöki Tanács elnöke ma elutazik Zimbabwéből és pénteken tér vissza Buda­pestre. Hazafelé ugyanis nem hivatalos jelleggel kitérőt tesz kíséretével az ókori em­lékeiről híres egyiptomi Lu­xor városban. Nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferencia Békéscsabán Tegnap, október 2-án nyílt meg Békéscsabán az ifjúsági és úttörőházban a III. nem­zetközi néprajzi nemzetiség- kutató konferencia. A mint­egy 200 résztvevőt reggel 9 órai kezdettel Becsei József, a Békés Megyei Tanács el­nökhelyettese, majd Sasala János, a Békéscsabai Városi Tanács elnöke köszöntötte. „Öröm számunkra, hogy a Magyar Néprajzi Társaság és a Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat égisze alatt a hazánkban élő nemzetiségek kultúrájának kutatásában nemzetközi együttműködés alakult ki és létrejött a ku­tatási eredmények cseréje, a kutatók személyes érintkezé­sének ez a fóruma” — kezd­te megnyitó beszédét Köpe- czi Béla művelődési minisz­ter, majd így folytatta: „Önök az elkövetkezendő na­pokban európai kitekintéssel vizsgálják meg, melyek a néprajztudomány feladatai a nemzetiségek kutatásában.” A művelődési miniszter szólt arról is, hogy Izlandot kivéve nincs Európának olyan országa, ahol ne élne több etnikum a többségi nemzettel együtt. „Önök nép­rajzkutatók a legjobb tudói annak, hogy nincs nagy nép. amely ne tanult volna má­soktól, és nincs olyan kis nép, amely ne járult volna hozzá saját értékteremtőere­jével ahhoz, amit általában európai kultúrának szokás nevezni." A művelődési miniszter a vendéglátó Békéscsabáról így beszélt: „Szimbolikusnak tartom, hogy a nemzeti ki­sebbségek néprajzát kutató tudósok nemzetközi konfe­renciájának éppen egy olyan városunk ad otthont, amely a soknyelvű Európa kicsiny tükre, ahol immár békében élnek és munkálkodnak együtt magyarok és nem magyarok”. Megnyitójában Köpeczi Béla kitért arra is, mekko­ra jelentősége van a nemze­tiségek — így a hazánkban élő nemzetiségek — életében a hagyományos népi kultú­rának : „A magyarországi nemzetiségek népi kultúrája gazdag, a gyors társadalmi, gazdasági változások azon­ban arra figyelmeztetnek — folytatta —, hogy nem múl­hatatlan! A gyűjtést, a fel­dolgozást sürgeti az idő.” Tíz esztendeje rendezték meg az első néprajzi nemzetiségku­tató konferenciát azóta in­dult útjára az a nemzetisé­gek néprajzát publikáló ki­adványsorozat, melynek 21 kötete jelent meg, 4 kötete pedig nyomdában van. Megnyitó beszédében a művelődési miniszter kitért az anyanemzetekkel kiala­kult jó kapcsolatra, majd szavait azzal zárta: „Abban a hitben nyitom meg ezt a tanácskozást, hogy önök a' birtokukban levő tudomá­nyos eszközökkel is segíteni fogják a nemzetek és nemze­tiségek kulturális értékeinek feltárását, ezzel a kölcsönös megbecsülés, az együttműkö­dés és a béke szellemének terjedését ezeken az európai tájakon.” Köpeczi Béla elutazása előtt megtekintette a nemrég átadott Békés Megyei Könyv­tárat is. A megnyitó szavakat kö­vetően a konferencia együt­tes ülésén Balassa Iván, a Magyar Néprajzi Társaság elnöke beszélt a nemzetiségi néprajzi kutatás elvi és módszertani kérdéseiről, majd a résztvevők Bromlej Pucskov előadását hallhatták Etnikai közösségek és etni­kai folyamatok a Szovjet­unióban. A tipologizáció problémái címmel. Emilia Horvathova az észak-ma­gyarországi szlovákok szelle­mi kultúrájáról beszélt. Az első nap programja szekcióüléseken folytatódott, ahol a nemzetiségi és a több­sági kultúra egymásra hatá­sáról, a nemzetiségi néprajzi kutatás általános és rész- eredményeiről, valamint egy nemzetiség népi kultúrájá­nak vizsgálatáról tárgyaltak a résztvevők. A konferencia ma szekció­ülésekkel folytatódik. N. A. Küldöttség utazik Aradra Az 1848—49-es szabadság- harc tizenhárom tábornoka kivégzésének 136. évforduló­ján, október 6-án, vasárnap, helyi időszámítás szerint tíz órakor megkoszorúzzák Ara­don a tiszteletükre állított emlékművet. Az eseményre — a hagyományoknak meg­felelően — küldöttség utazik megyénkből Aradra. A de­legáció tagjai: Szikszai Fe­renc, a Hazafias Népfront Békés Megyei Bizottságának titkára, dr. Becsei József, a megyei tanács elnökhelyette­se, Szeljük György, a Szak- szervezetek Megyei Tanácsá­nak titkára és Tóth Károly, a KISZ Békés Megyei Bi­zottságának titkára. Szimpózium a földkéreg mozgásáról Háromnapos nemzetközi szimpózium kezdődött szer­dán az MTESZ székházában, ahol a Nemzetközi Geodé­ziai Szövetség szakemberei a földkéreg mozgásának leg­újabb mérési eredményeit vitatják meg. A Geodéziai és Kartográfiai Egyesülettel kö­zösen rendezett tanácskozás­nak az ad külön aktualitást, hogy befejeződött az a 12 éve kezdődött felmérés, amelynek eredményeként — magyar szakemberek koor­dinációjával — elkészült a Kárpátok által határolt te­rület és a Balkán legújabb kéregmozgási térképe. Magyarország a földmoz­gások tekintetében nyugodt helyen fekszik: a mozgási se­besség átlagosan 1—2 milli­méter. Ezen belül valamivel nagyobb — évente 3—6 mil­liméteres — a süllyedés mér­téke az ország azon körze­teiben — Szeged, Békéscsa­ba, Debrecen, Szolnok —, ahol olaj-, gázkitermelés, vagy tartósabb vízkivétel módosítja a helyi földtani viszonyokat. Ez az érték azonban még mindig normá­lisnak tekinthető. A szakemberek hangsú­lyozzák. hogy a most lezárult felmérés pontos adatainak — valamint az ez alapján készült kéregmozgási térké­peknek — birtokában a jö­vőben egyes ipari létesítmé­nyek telepítését még körülte­kintőbben lehet majd meg­tervezni. Köpeczi Béla művelődési miniszter megnyitó beszédét tartja Fotó: Gál Edit Kiállítás a népi text!IművességrőI A Művelődési Minisztéri­um nemzetiségi önálló osz­tálya, a Magyarországi Dél­szlávok Demokratikus Szö­vetsége, a Magyarországi Né­metek Demokratikus Szövet­sége, a Magyarországi Szlo­vákok Demokratikus Szövet­sége, a Békés Megyei Ta­nács művelődésügyi osztálya, a Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat Békés Me­gyei Szervezete, valamint a Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága szervezésében tegnap dr. Ujváry Zoltán egyetemi tanár nyitotta meg a Békéscsabai Munkácsy Mi­hály Múzeumban a Népi textilművesség Békés me­gyében című kiállítást, mely már az első nap több száz látogatót vonzott. A kiállítást november 3-ig tekinthetik meg az érdeklődök. Fotó: Szőke Margit Magyar—román vízügyi szemle Már régi keletű, és évről évre javuló az együttműkö­dés a magyar román víz­ügyi szervek között. Hétfőn háromtagú román vízügyi de­legáció érkezett Gyulára, a Körösvidéki Vízügyi Igaz­gatósághoz. Florin Stadiu, a Román Vízügyi Hivatal fő­osztályvezetője, Emil Piescu, a román mezőgazdasági mi­nisztérium képviseletében és Aurél Bura, a Román Víz­ügyi Hivatal munkatársa. A vendégeket kedden Pálinkás Lajos, a Kövizig igazgató- helyettese kísérte el a sarka- di szakaszmérnökség terüle­tén, ahol Dénes György sza­kaszmérnök és munkatársai fogadták és kalauzolták a vendégeket a közös érde­keltségű vízrendezési mű­vekhez. Szivattyútelepeket, átereszeket és a védvonala­kat tekintették meg. Tegnap, szerdán Goda Péter, a Kö­vizig igazgató-főmérnöke és Nadahán János gyulai sza­kaszmérnök vezetésével el­látogattak a Fekete-Körös jobb oldalán zajló töltéserő­sítési munkálatokhoz, meg­tekintették a Kettős-Körös bal oldali hullámtérrendezé­sét is. Felkeresték a sarkad- sitkai szivattyútelepet, a sza- nazugi árvízvédelmi közpon­tot, és a szeregyházi gátőrhá­zat. Ma, csütörtökön a mály- vádi szükségtározót és mű­tárgyait szemlélik meg, majd holnap, pénteken közös jegy­zőkönyvben rögzítik a látot­takat, tapasztaltakat, és ezzel véget ér a közös magyar— román határ menti vízügyi szemle. A tervek szerint a jövő héten a magyar szak­emberek látogatnak a román vízügyi szervekhez, hasonló szemlére. Kép, szöveg: Béla Ottó A román szakemberek nagy érdeklődéssel figyelték a Feke­te-Körös jobb oldalán folyó töltéserősítési munkálatokat

Next

/
Oldalképek
Tartalom