Békés Megyei Népújság, 1985. október (40. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-19 / 246. szám

1 1 1 1985. október 19., szombat A Az 1944-es postaépület, amelyben mindmáig dolgoznak postásaink Posta Orosházán — negyvenegy éve Sokan tudják megyeszerte. hogy 1944; október 6-án sza­badult fel a Viharsarok, Bé­kés megye jó része Oroshá­zával, az akkor „legnagyobb faluval együtt”, mely éppen 200 éves volt. Azt már keve­sebben ismerik, hogy az ag­rárszocialista mozgalmakat elindító 1891-es véres május elseje és a munkásmozgalmi, szocialista-kommunista moz­galmak hagyományainak folytatásaként Orosházán alakult meg az egész Tiszán­túlon elsőként a Magyar Kommunista Párt szervezete, itt jelent meg az ország el­ső legális kommunista új­ságja, a „Népakarat”. Azt még kevesebben tud­ják, hogy Orosházán indult meg elsőnek — még a front átvonulása idején — a civil postaforgalom, majd a pol­gári vasúti szállítás, levél- és telefon-összeköttetés, amely Sin József postafőnök és le­leményesen dolgozó munka­társai önfeláldozó munkájá­nak köszönhető. Az egész ak­kori szegedi postakerületből egyedül itt maradt helyén és kezdeményezett a vezető. Varga István orosházi mozgóposta-kezelő, ma nyug­díjas, szerint már október 9-én 13 órakor beindult a posta Orosházán: a megté­pázott telefonvezetékeket el­sőnek állították helyre Székkutasig, majd Békéscsa­báig, segítve a harcoló szov­jet seregeket. Megindították a levélszállítást, csomagkül­dést és anyagbeszerzést elő­ször az AEGV-kisvonat vo­nalain, majd a Vörös Had­sereg irányítása alatt levő MÁV-vonalakon is. Egyetlen megmaradt vasúti mozdony­nyal és rohammunkával helyreállított egyetlen posta­kocsival szállították a szov­jet szabadságos vonatokon Békéscsabáig, Szentesig, a Tiszáig, hol — a felrobban­tott híd miatt — kompon át vitték tovább a leveleket, csomagokat. Legfőbb fizet­ség a visszajelző, visszakül­dött válaszlevelek továbbítá­sa volt a bélyeg helyett le­rótt szállítási díj mellett. November 15-én megkez­dődött a tanítás is az elemi és középiskolákban, mert volt — ha szűkösen is — tü­zelő és pedagógus. Mindezl Voronyin őrnagy várospa­rancsnok készítette elő. majd utóda, Korgyilenko. A szov­jet parancsnokság által ki­nevezett első polgármester Keresztes Mihály lett, a szo­cialista párttitkárból lett ki­váló kommunista pártvezető, majd Békés megye főispánja, még később miniszter. A he­lyi közigazgatás és közellá­tás megszervezésében, rend- teremtésben is élen jártak a kommunisták, mint Szabó Péter, Vági József és sokan mások, akiket szívesen segí­tett az orosházi nép, kezdet­ben még a jó módú gazda- társadalom is. Orosháza küldött a közben felszabadult Budapest éhező lakosságának elsőnek több vagon élelmet, és fogadott be 1000 kiéhezett pesti gyerme­ket. Hőskor volt ez, melyhez bátran fordulhatunk erőfor­rásért is. Horváth József ny. tanár, könyvtáros A felújított aszódi Galga-ntúzeum Petőfi aszódi szépírásgyakorlata Az aszódi evangélikus algimnázium 1872-ben. A mai múze­um épülete A Galga-mentét bemu­tató, felújított állandó gyűj­temény látható az Aszódi Petőfi Múzeumban. Két do­log szembetűnő a gazdag és választékos régészeti, műve­lődéstörténeti anyagban. A szigorú szerkesztés és a ki­emelt válogatás, kulturált, megfontolt, érett rendezés. A külcsín tisztessége méltó mó­don társul a tudományosan megalapozott értékrendhez. Köztudott, hogy az aszódi múzeum hosszas kutatómun­ka révén alapozódott meg annak az Asztalos Istvának a régészeti, tárgymentő, gyűj­tőmunkájával, aki egyben a Petőfi Múzeum igazgatója, a forgatókönyv és a katalógus egyik írója — Kalicz Nán­dor, Kővári Klára, Miklós Zsuzsa, Korkes Zsuzsa társa­ságában. Hozzátehetjük, hogy Bánkuti Albin, az állandó ki­állítás művészeti tervezője remekül bánt a három szint­re gyarapítóit belső térrel, nemcsak a tárlók áttekinthe­tő és méltó külalakú kom­ponálását végezte el. hanem kiemelt fontosságú leleteket, helyezett hangsúlyos téröb­lökbe, kerámiák kerültek a pincehelyiségbe. egységes rendet alkotott a régészeti, a néprajzi anyagban, méltó szerephez juttatta a Petőfi- emlékeket, emellett e több évezred tárgyi kultúráját összegző gyűjtemény nem tűnik zsúfoltnak. elegáns megjelenésében ünnepi ha­tást kelt, levegős. így válik a látogatás maradandó él­ménnyé. egyrészt az anyag értéke, másrészt a hosszú kutatómunka eredményes­ségét jelző rendezés jóvoltá­ból. A kilenc teremben Aszód kőkori tárgyi emlékeit, új­kőkori sírt, a kerámiamű- vesség több évezredre osz­tódó vonulatát láthatjuk; vérségi urnát, Bagról előke­rült szarmata edényt, Galga- györkön talált középkori kulcsot. Szerephez jut a me­zőgazdaság, az ipar és a ke­reskedelem tárgyi emlék­anyaga a XVIII. századtól napjainkig. Láthatjuk Iklad 1768-as szőlőmotívumú pe­csétnyomóját, szénavágót, szuszékot, Aszód mezőváros csizmadia-céhlevelét, ke- lengyésládát. Kiemelten idé­zi a kiállítás a Galga-mente népművészetét, Vankóné Dudás Juli és Marton Pálné Homok Erzsébet munkássá­gát, a túrái, domonyi, galga- mácsai viseletét, a magyar minták ötvöződését német és szlovák elemekkel. Nevéhez méltóan a múzeum Petőfi- anyaga is izgalmas és spe­ciális, a halhatatlan költő aszódi tartózkodására össz­pontosít, és Petőfi családjá­nak levéltári kutatáson és tárgyi emlékeken alapuló anyagát dokumentálja. An­nál is inkább fontos ez, mert Petőfi édesapja, Pel^-ovics István Kartalon született 1791-ben, Domonyban is bé­relt mészárszéket. Megható az a lap. ahol Petőfi aszódi szépírási gyakorlatát láthat­juk. Adtak abban az időben a kalligráfiára. E muzeális intézmény pompás megújulását érzékeli a közönség elismerése. Az idén március 15-től máig több ezren tekintették meg a felújított kiállítást, aszódi óvodások, iskolások, tanácsi dolgozók, a kartali, domo­nyi. budapesti általános is­kolások, a szentendrei Mó­ricz Zsigmond és a Nagykő­rösi Arany János Gimnázium diákjai, az aszódi fiúnevelő intézet lakói, szabadszállási, tatabányai, gyöngyösi, po- mázi, dunakeszi látogatók, a veresegyházi honismereti szakkör tagjai, de érkeztek Veronából, Heidelbergböl egyetemi tanárok is. Losonci Miklós Történelmi borvidékünk: Badacsony Badacsonyi panoráma származott, míg az állattar­tás és növénytermesztés csu­pán az önellátás célját szol­gálta. A halászat viszont kiegészítő foglalkozásnak számított a lakosság bizo­nyos rétegeiben, s a téli nád­aratás ugyancsak külön pénzforrást jelentett. . . * * * A múzeumépület emeletén látható tablók, kiállítási tár­gyak a BÁG történetét mu­tatják be. A gazdaság jó né­hány átszervezés után 1965- ben jött létre, s egyben a Balaton-felvidék legnagyobb gazdájának tekinthető. Ezen­kívül nem kis szerepük van a szőlő- és bortermelésben a szakcsoprtoknak, a termelő- szövetkezeteknek, a Bada­csonyi , Pincegazdaságnak, valamint a Szőlészeti és Bo­rászati Kutató Intézetnek. A nagyüzemi gazdálkodásra való áttérést jelentette a gé­pesítés. Például a mezőgaz­dasági tsz-ek termésátlaga 8—10 tonna szőlő hektáron­ként, s 200 millió forint fö­lött van az évi termelési ér­ték. A BÁG a sokirányú tevé­kenysége mellett 1971-ben fogott hozzá — az osztrák Lenz Moser licenc alapján — a Traubisoda gyártásához, és megnőtt a kereslet e ter­mék iránt országszerte. (Az­óta már ezt az üdítőitalt hazánk más részeiben is elő­állítják.) * * * Badacsonyban járva ellá­togattunk a pincegazdaság helyi palackozóüzemébe is. ahol Weller Andrásné ve­zető tájékoztatott a/, üzem munkájáról. Amint mondot­ta. a termelési tervük eléri a 22 ezer 500 hektolitert éven­te. ami azt jelenti, hogy a különböző borfajtákkal 3— 3,5 millió hétdecis üveget töltenek meg. A híres nedű a tapolcai, balatonfüredi, zánkai tárolókból forgalmi engedéllyel ellátva már pin­ceéretten érkezik ide. A bor ezután kiegészítő kezelést kap; megállapítják a kén- savszintet, s elvégzik a ste­ril ÉK-szűrést is. A 350 hek­toliteres fémtartályokból — a pasztőrözést követően — kerül a 40—70 hektós ászok- hordókba, majd a palacko­zóba. A mosógéprendszer 1965-től üzemel, és óránként 1200 üveg halad át rajta. Az 1,85 literes kancsókba való töltés viszont nincs gépesít­ve. Dugaszolásra a műanyag nem olyan jó. mint a para­fa. Pénzügyi okai vannak, hogy mégis az előbbit hasz­nálják. Ugyanis egy darab parafadugó ára 1,20 forint, míg a műanyagé csak 30 fillér. Volt idő, amikor a pa­rafagyár beszerzési gondok miatt egyáltalán nem tudott szállítani. Manapság csak a külföldre menő, különleges minőségű borok palackozá­sához alkalmazzák a jobban záró, könnyebben kezelhető, és higiénikusabb parafadu­gót. Kép, szöveg: Bukovinszky István A Kisfaludy-házban étterem működik Sok érdekes kiállítási tárgy és dokumentum látható a bormú­zeumban Húsz évvel ezelőtt az Or­szágos Természetvédelmi Hivatal tájvédelmi körzet­nek jelölte ki. és védetté nyilvánította Badacsonyt. Ezt a Balaton északi ré­szén levő területet már az őskorban lakták emberek, amit az itt talált cserépma­radványok, bronzkori és ko­ra vaskori leletek is bizo­nyítanak. Az i. e. III—I. év­századi sírok pedig kelta te­lepülés nyomaira utalnak. A rómaiak idejében teljesedett ki a szőlőkultúra; s feltéte­lezhető, hogy a badacsonyi kéknyelű ebből a korból származik. Nem véletlen, hogy a vidék gazdag törté­nelmi múltja, számos érde­kes látnivalója, s nem utolsó­sorban a táj szépsége ezré­vel. tízezrével vonzza a ha­zai és külföldi látogatókat. Közülük sokan felkeresik a Kisfaludy-házat, és kellemes órákat töltenek el a külön­böző éttermekben borozók­ban és más, ízlésesen be­rendezett vendéglátó egysé­gekben. * * * Badacsony egyik neveze­tessége a hegy tófelőli olda­lán látható kétemeletes épü­let, amely a Badacsonyi Ál­lami Gazdaság szőlészeti és borászati üzemi múzeumá­nak ad otthont. Aki nem tud­ja vállalni a gyalogtúrát, az igénybe veheti a hegyi taxit. Egyébként igen sok osztrák, valamint kelet- és nyugat­német rendszámú gépkocsi is megfordul ezen a környé­ken. A múzeum vendégköny­vében olvashatók a bemu­tatott anyagokkal kapcsolatos elismerő vélemények, be­jegyzések. A földszinti ter­mekben bő ismereteket sze­rezhetünk mindarról, mi­lyen eszközökkel és milyen körülmények között kellett megküzdeniük az itt élő em­bereknek a mindennapi megélhetésért. Már a XII— XV. században a fő jövede­lem a szőlőtermesztésből

Next

/
Oldalképek
Tartalom