Békés Megyei Népújság, 1985. október (40. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-19 / 246. szám

1985. október 19., szombat

o

Január elsejétől

emelik a sertések átvételi árát

Intézkedések a sertés- és baromfitenyésztés ösztönzésére

A sertés- és baromfitenyésztés ösztönzését szolgáló intézkedésekről sajtótájékoztatót tartottak tegnap, pénteken a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban. Ugyanebben a témában tájékoztatta a tegnap délelőtti órákban Békés megye mezőgazdasági üzemeinek vezetőit a megyei tanács mezőgazdasági osztályának helyettes vezetője, Antal József is.

Az elmúlt időszakban több mint egymillióval csökkent az ország sertésállománya, és a baromfitenyésztés is visszaesett. Békés megyében különösen az utóbbi hónapokban vált érzékelhetővé ez a jelenség. S miközben a nagyüzemek és kisgazdaságok jóval kevesebb hízott sertést adtak át a feldolgozó iparnak, elsősorban az anyakocák számának csökkenése figyelmeztette a szakembereket, sürgős intézkedésekre lenne szükség. A kis- és nagyüzemekben ugyanis ez év októberében 18 ezer anyakocával tartottak kevesebbet, mint az elmúlt év azonos időszakában.

A sertéstermelés visszaesése az aszályos időjárás, a takarmányellátás nehézségei, az elmúlt tél rendkívül hideg időjárása, amely jelentősen növelte a hizlalási költségeket, valamint az eladási, átvételi gondok mellett elsősorban a mérsékeltebb érdekeltség játszott közre a termelői kínálat visszaesésében. A kedvezőtlen jelenségek és nem utolsósorban a szeptemberi állatszámlálás előzetes adatai a két ágazat jövedelmezőségének felülvizsgálatát tette szükségessé.

Mind az országos, mind a helyi tájékoztatókon bejelentették, hogy a jövőben a nagyüzemj és kistermelői szektorban egyaránt többet fizetnek majd a vágott sertésekért. A nagyüzemi sertések élősúlyra számított átlagára kilónként 1,50 forinttal növekszik. Az árakat minőség szerint differenciálják, és a nagyüzemi prémium, valamint a minőségi felár beépül az alapárakba. A jobb minőségű állatokért többet adnak, a meghatározott súly feletti, illetve alatti sertésekért kevesebbet. A nagyüzem mellett a kistermelők ösztönzésére is határozatok szülétek.

A kistermelői sertések átlagára január elsejétől kilónként 1 forint 40 fillérrel emelkedik. Az árrendszer egyszerűsítésére a több éves szerződéses 2,50 forint/kilo- grammos felár beépül az alapárba. Az úgynevezett pigmentált sertések alapára nem csökken. Az egyes súly- kategóriák alapárai az alábbiak szerint változnak: a 90 —120 kilogramm közötti sertéseké 30,50 Ft-ról 39,30, a 121—140 kilogramm közötti sertéseké 31,50-ről 34, a 140 kilogramm feletti sertéseké pedig 30-ról 32,50 forintra emelkedik. Ugyanakkor a fehér hússertések minőségi felára kilogrammonként 1 forintról 1 forint 20 fillérre nő.

A kistermelői vágósertések átvétele továbbra is az eddig kialakított rendszer szerint az állatátvevő helyeken és élősúlyban történik, így a korábban bejelentett változtatásokra -nem kerül sor. A háztáji és kisegítő gazdaságok is lehetőséget kapnak azonban arra, hogy ha kívánják, a sertéshizlalási szerződés megkötésekor kérjék sertéseik vágás utáni minősítését, így az első osztályú sertések után kilogrammonként 2,10, a másod- osztályú után 1,20, a harmadosztályú állatok után pedig 0,60 forint minőségi felárat kaphatnak. Tehát a kistermelők a jövőben saját belátásuk szerint kérhetik sertéseik vágás utáni minősítését, illetve elállhatnak attól. Az élősúly szerinti átvétel alapján járó árat azonban mindenképpen megkapják, így a minőségi felár alapár feletti ár. A jövőben is változatlanok maradnak a mennyiségi és az időszakos felár mértékei és feltételei.

Továbbj kedvezmények is ösztönzik a sertéstenyésztést és -tartást. 1986-ban 80—85 ezer anyasüldőt helyeznek ki a termelőkhöz és a kisgazdaságokba, és 5 ezer nagy tenyészértékű apaállathoz is hozzájuthatnak. Ennek elősegítésére az Állami Húsipari Tröszt a kocánként korábban meghirdetett 1500 forintos ártámogatás helyett már ez év novemberében 2 ezer forintot, decemberben, januárban és februárban 2 ezer 500 forintot és márciusban 2 ezer forintot fizet. Az intézkedések a jobb minőségű vágósertés-termelés elősegítését is szolgálják.

Mivel az utóbbi időben romlott a takarmányozás színvonala, különösen a kistermelők kifogásolták a korábbinál kedvezőtlenebb összetételű tápok forgalmazását, a- jövőben javítják azok beltartalmi értékét. Ezt segíti az 1986. japuár 1-én hatályba lépő rendelet, amely az ipar; takarmányok magasabb tápanyagtartalmáról intézkedik. A kistermelők teljes választékban hozzájuthatnak majd a keverékhez, és a hazai gyártású fehérjetakarmányból igény szerint vásárolhatnak. A gabonaforgalmi vállalatok a kistermelőkkel történő megegyezés alapján a szabad ta- karmányos forgalmazási rend fenntartása mellett bevezetik a garanciális takarmányozás szerződéses rendszerét. Ennek keretében a gabonaforgalmj vállalatok saját, illetve az általuk ellátott terményboltokban

1985. november 1-től leadott hízott sertések után 300 kilogramm szemes abrakot biztosítanak.

A baromfipiacon tapasztalható élénkülés további ösztönzésére a brojlercsirke után 1985, november 1-től életbe lép a kilónként 2 forintos időszakos felár, és további kedvezmény, hogy a kilónként 1 forintos nyári árcsökkentést nem vezetik be. A többletárualap megteremtésére 1985. november 1-től 1986. március 31-ig további kilónként 0,50 forintos időszakos felárat hirdettek. Javítják a baromfitakarmá- nyok összetételét is.

A meghirdetett árintézkedések, továbbá a jobb tenyésztési és takarmányozási feltételek javítása lehetővé teszi, hogy úgy a nagyüzemekben, mint a kistermelőknél a jövedelmezőség jelentősen javuljon.

Az elmúlt esztendők legsikeresebb könyvvására zárul ma, a Békéscsabai Radnóti Könyvesboltban. Az október 1. és 19-e között megrendezett vásár ideje alatt elsősorban a szépirodalmi és képzőművészeti kiadványok találtak gazdára. A vásárlók csaknem 300 ezer forint értékű könyvet vettek meg az elmúlt három héten, féláron Fotó: Gál Edit

Véget ért az Interker börze

Pénteken az Ipari Reklám és Propaganda Vállalat Rákóczi úti bemutatótermében bezárult az ötnapos Interker börze, amelyet immáron 24. alkalommal rendezett az Országos Piackutató Intézet.

A börzén 120 vállalat kínálta termékeit, felesleges készleteit, összesen mintegy 2 milliárd forint értékben. A teljes kínálatot a börze 1200 oldalas katalógusából ismerhették meg az érdeklődők. A börze öt napja alatt igen nagy volt az érdeklődés a felkínált cikkek iránt, különösen sokan kerestek különféle csapágyakat, kötőelemeket. színesfémeket, s ezekből a kínálat is megfelelő volt. Jó néhány hiánycikk — így például metlachi lapok, fehér csempék — iránt is érdeklődtek a börzén, de ezekből itt sem tudták kielégíteni az igényeket.

összesen mintegy 160 millió forint értékű áru cserélt gazdát. A rendezők véleménye szerint ez az összeg még emelkedni fog, mivel a börzén több olyan üzletről is tárgyaltak, amely csak az elkövetkező napokban fog realizálódni.

Október 21-től: csillagászati hét

A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Békés megyei szervezete október 21-től 28- ig rendezi meg a már hagyományos, csillagászati hetet. Békéscsabán október 21- én a 2. számú általános iskolában, 22-én pedig a 635- ös Ipari Szakmunkásképző Intézetben Ratkai Ferenc, a TIT csillagászati szakosztályának tagja tart előadást „Üstökösök a Naprendszerben” címmel. Másnap, 23-án a 611-es számú Ipari Szakmunkásképző Intézetben az űrkutatás földi hasznairól beszél Lehoczki Pál, a TIT fizikai szakosztályának tagja. A TIT értelmiségi klubjában ugyancsak ezen a napon „Jön a Halley-üstökös!” címmel dr. Horváth András kandidátus, a TIT Planetárium és az Uránia Csillagvizsgáló igazgatója tart előadást este 7 órától; 24-én is két rendezvény lesz a csillagászati hét keretében. Az iskolacentrumban az űrkutatás földi hasznairól lesz szó, a középiskolás leánykollégiumban Naprendszerünkről dr. Kákái László, a TIT csillagászati szakosztályának vezetőségi tagja tájékoztatja a résztvevőket. Ez az előadás hangzik el a Sebes György Közgazdasági Szakközépiskolában is október 28-án délután. A megyeszékhely programjában természetesen több csillagászati bemutató is szerepel.

Békésen október 21-én, a 3. számú általános iskolában,

28-án pedig az 1-es és 2-es számú általános iskolában hangzik el előadás a Halley- üstökösről, illetve a Holdról és a holdfogyatkozásról.

Gazdag programot kínálnak Orosházán. Október 21- én az üveggyárban a Naprendszerről beszél Csepregi Lajos, a TIT csillagászati szakosztályának vezetőségi tagja. Másnap, ugyanitt a Föld kialakulásáról tartanak előadást. Október 23., 24. és 25-én a Petőfi Művelődési Központban az űrkutatás fejlődéséről, a Táncsics Gimnáziumban helyünkről a világmindenségben, az üveggyárban pedig a Naprendszerről hallhatnak tájékoztatót az érdeklődők. Végül október 28-án a Naprendszer szerkezetével ismerkedhetnek meg a 3. számú általános iskola diákjai.

Szarvason öt előadás lesz. Akiket a csillagászat legújabb eredményei érdekelnek, a Vajda Péter Gimnáziumot keressék fel október 21-én. Másnap, valamint 24. és 25-én a Halley-üstökös- ről, 23-án pedig a kozmikus fizikáról hangzik el előadás.

A gyulaiak sem panaszkodhatnak, hogy kevés a programjuk. Október 21-én a színes csillagvilágról tart előadást a SZOT-Medosz gyógyüdülőjében Márki-Zay Lajos, a TIT csillagászati szakosztályának tagja. Másnap, a TIT természettudományi stúdiójában gyűlnek össze azok az érdeklődők, akik kíváncsiak Lobó János, a TIT megyei főmunkatársa, csillagdavezető „Az első mesterséges holdtól az űrrepülésig" című előadására. A Halley-üstökös- ről természetesen Gyulán is szó esik október 23-án, majd másnap érdekesnek ígérkezik a csillagászati és űrkutatási filmest.

A csillagászati hét eseményeit — melyekből csupán ízelítőül közlünk néhányat — távcsöves bemutatók színesítik.

N. A.

Etlapozó

Mint ismeretes, hétről hétre ellátogatunk egy-egy étterembe, s az ott tapasztaltakat közreadjuk, hogy átfogó és részletes képet fessünk arról, mit kínál a megyei vendéglátás.

1. lap (leltár)

Érkezés: 20 óra 10 perc. Mintegy 75—80 vendég fogyaszt szorgalmasan az asztaloknál. Négytagú éttermi zenekar koncertezik. A fülbemászó Európa című össznépi slágerre az együttes pártoló tagjai ropják a táncot.

Már csak két üres asztal volt, az egyik a fal mentén, a másik középütt a sorban. Az előbbihez telepszünk. A terítő almazöld, rajta kábé 6 deka só elhullva, hamu és hamutányér, melyben 19 darab különböző márkájú csikk virított. Két pincér forgolódott a gyakran integető vendégek között. Egyikőjük fiatal, bajszos, másikójuk idősebb és szintén bajszos, valamint csillogó szemű, víg kedélyű. Ez utóbbihoz lett szerencsénk. Alig kezdtük melegíteni a puha székeket, máris odaegyensúlyozott egy nagy bádogtálcával. — Tessék? — tenyereit az asztalra, hozzánk hajolván, de még így is el-elveszett hangja az „ezért kérlek, becsüld meg őt, a vén Európát strófát két gitáron, egy nagybőgőn pengető, s dobon ütő csoport által keltett decibeltengerben . . .

2. lap (kérelmek)

20 óra 11 perckor két üveg sört és étlapot kérünk. A pincehideg sörök — étlap nélkül — 20 óra 16 perckor megérkeztek, két vastag falú, 2 decis pohár kíséretében.

— Étlap?! Ja — csap a homlokára —, egy pillanat! Ez utóbbi mondat még két alkalommal ismétlődött meg, majd fél 9 után 1 perccel pincérünk az asztalra csúsztatta a kék színű étlapot, melyen fekete betűkkel virít: „Árlap . Benne semmi rendkívülinek ígérkező étel. Szokványos kínálat. 20 óra 40-kor rendelünk.

— Leves, sajnos, nincs, csak frissensültek — kapjuk az irányt mutató tájékoztatást. A „meleg előételek” rovatból rántott sajtot kérünk.

— Milyen körettel?

— Mit ajánl?

— Hát.. . sült krumplival szokták enni, meg mártással, de az nincs.

— Akkor marad a sült burgonya, és kérünk még egy-egy adag jászsági szűzérmét.

Azt is sült krumplival? — érdeklődik pincérünk. Ha azzal szokták ... — s becsukjuk az étlapot.

3. lap (ételek)

Viszonylagos csönd állt be: a zenészek pihennek. A füstös légkörbe csak néha- néha kurjant bele egy-egy vidám vendég. Időközben erősítés érkezett: egy harmadik pincér is tálcái vett a kezébe.

öt perccel a rendelés után jött a bundás sajt sült krumpli nélkül, kis tányéron, két-két evőeszközzel (négy villa, négy kés). A felszolgáló jó étvágyat mormogott, s — mielőtt szólhattunk volna, elviharzott. Az éhség nagy úr — nekiláttunk hát a „meleg előételnek”. Forró, friss, zsíros volt. Jóízűen elfogyasztottuk, s magunkra hagyatva vártuk a főfogást. Kilenc után öt perccel érkezett a szűzérme jászsági módra, s ezzel egy időben az előétel tányérai evőeszközöstül elvivődtek. Közben szóvá tettük a sajt mellé ígért sült krumpli hiányát

— Majd nem számolom bele a cehbe. Oké?

— Oké — nyugodtunk bele a pincér válaszába.

A kés-villáért nyúlunk, s — az isten nem ver bottal — látjuk, hogy az egyik kés nemrégiben még használatban volt. — Zsíros! — állapítjuk meg a tényállást, ujjúnkat a kés lapján végighúzva. Sebaj, szóltunk a pincérnek az ügy tisztázása végett, s hamarosan kis tányéron, szalvétába csavarva tisztábbat kaptunk.

Sóztunk, borsoztunk a kis műanyag sótartóból, melynek középső rekeszében egyetlen árva viseltes fogvájó díszlett. A szűzérme két fél tenyérnyi bundás húsból és mintegy 21—24 szelet kihűlt sült burgonyából állott. Megettük — a felét.

v4. lap (díszletek)

A zenészek újból a húrok közé csapnak A hangulat fokozódik: Steve Wondert játszanak. Az asztalok mellől párok emelkednek táncolásra. A radiátorsornak dőlve, négytagú majomsziget veri a ritmust lábaival, kezükben félig ivott sörösüveg.

Kisdolgunk halaszthatatlanná válik, ezért használatba vesszük a mellékhelyiséget. Az előtérben mosdókagyló, fölötte csap, s azon csak csonk. Szürke, ázott törülköző csüng a csaptelepen. A belső, tágasabb „teremben” farostlemezekből ácsolt faiak takarják a három ülőkét. E festetlen fafalak egyhangúságát szerves anyagba mártott ujjak rajzolta motívumok próbálják feloldani. ..

Fizetünk. Pincérünk számol — olcsón megúsztuk. Indulunk, az almazöld asztalterítő sóval és hamufoltokkal díszített maradt, a hamutányérban a csikkek megszaporodtak.

Helyünkre új társaság telepszik. — Nem akarnak tán vacsorázni? — gondolkodik hangosan barátom, s kilépünk a hűvös levegőjű októberi, gyomaendrődi éjszakába .. . —k —ő