Békés Megyei Népújság, 1985. október (40. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-18 / 245. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG fl MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANACS LAPJA 1985. OKTÓBER 18., PÉNTEK Ára: 1,80 forint XL. ÉVFOLYAM, 245. SZÁM Losonczi Pál New Yorkba utazik Papi békegyfílés Békéscsabán Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke október 19-én, szombaton New Yorkba utazik, ahol részt vesz az ENSZ-közgyűlés 40., jubileumi ülésszakán és az ENSZ fennállásának 40. évfordulójával kapcsolatos megemlékezéseken. Az Elnöki Tanács elnökének kíséretében lesz Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár. Befejeződött az Európai Kulturális Fórum nyílt ülése A részt vevő országok nyitó felszólalásaival folytatta munkáját az Európai Kulturális Fórum tegnap a Buda­pest Kongresszusi Központban. Öt küldöttség ismertette álláspontját a kulturális együttműködés kérdéseiben: Belgium, Olaszország, Málta, a Szovjetunió, valamint az UNESCO képviselője. A fórum második napirendi pontja keretében a kedd­től csütörtökig tartott nyílt plenáris üléseken 33 európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada dele­gátusának beszéde hangzott el. Robert Waes nagykövet, a belga küldöttség vezetője ar­ra hívta fel a figyelmet, hogy a budapesti tanácskozás a helsinki folyamat új vonása­ként további területet — a kultúrát — kapcsol be a földrész országai között tíz éve elkezdődött párbeszéd folyamatába. Emlékeztetett arra is, hogy országa, bár területét tekintve kicsi, ma­ga is gyűjtőhelye és találko­zási pontja az európai kul­túrának, sokszor adott ott­hont hazájukból távozni kényszerült nagy művészek­nek és tudósoknak, emellett kultúrája is több nemzetisé­gű. — A kultúrának a békét és a népek közötti megértést kell szolgálnia, alapvető funkciója, az emberi szemé­lyiség legmagasztosabb kitel­jesítése mellett. Minden kul­turális és művészi tevékeny­ség magja, központi eleme az egyén alkotóképessége — mondotta, utalva a kultúra­meghatározások sokféleségé­re, amely már itt, a buda­pesti tanácskozáson is han­got kapott az eddigi felszó­lalásokban. Giulio Tamagnini nagykö­vet, Olaszország képviselője csatlakozott ahhoz a véle­ményhez, amelyet a tanács­kozás első napján Luxem­burg képviselője fejtett ki a nyugat-európai közösség ne­vében. Reményét fejezte ki, hogy az emberi jogokról tar­tott ottawai tanácskozás — mint fogalmazott — csaló­dást keltő eredményei után a budapesti kulturális fórum előbbre viszi a helsinki fo­lyamatot. Olaszország ezzel a céllal jött a tanácskozásra. A kultúra olyan teremtő, állandó nemzeti és nemzet­közi kölcsönhatásokat magá­ba foglaló terület, amely kü­lönösen alkalmas elősegíteni az európai népek közeledé­sét, a közös hagyományokra és értékekre építve. Ezek kö­zött az értékek között az esz­mék és szellemi termékek, alkotások szabad áramlása mindig jelen volt. A tudo­mányos elméletek, filozófiai áramlatok, esztétikai felfo­gások és művészeti formák a történelmi tapasztalatok szerint — ha igazi értéket képviseltek — Európában és Észak-Amerikában mindig túlléptek az adott nemzeti­politikai kereteken, és hoz­zájárultak a népeink kultu­rális életét megtermékenyí­tő közös szellemi kincshez — hangoztatta. Charles Vella, a máltai küldöttség helyettes vezető­je felszólalásában emlékez­tetett arra, hogy Európában 1985-ben a zene évét is ün­nepük, s mivel a magyar ze­ne nagymértékben hozzájá­rult e műfaj fejlődéséhez, ez is indokolja a fórum buda­pesti helyszínét. A további­akban kijelentette, hogy vé­leménye szerint a plenáris ülésen elhangzott különböző nézetek közös nevezőre hoz­hatók a kultúra egyetemes­sége jegyében. Utalt arra, hogy a medi­terrán vidék különböző kul­túrák találkozóhelye, a civi­lizáció bölcsője, ahol három vallás is megtalálható, s le­tűnt kultúrák élnek együtt a jelennel. A helsinki folya­matot elemezve elmondta, hogy az elmúlt években több találkozót rendeztek a me­diterrán országok együttmű­ködéséről, legutóbb 1984 ok­tóberében Velencében, ahol meghatározták a kulturális együttműködés területeit, egyebek között a kulturális örökség közös védelmének szükségességét. Pjotr Gyemicsev beszéde Pjotr Gyemicsev, a Szov­jetunió kulturális miriisztere hangsúlyozta: napjainkban, amikor a népek közötti egyenjogúság és békés együttműködés égető politi­kai szükségszerűség, a kul­túra művelőinek kötelessége, hogy a béke, az élet megvé- delmezése érdekében emel­jék fel szavukat. A miniszter említette, hogy a szovjet küldöttség figyel­mesen hallgatta a felszólalá­sokat, és nem mindenben ért egyet az elhangzottakkal. A lényeg azonban: a vélemé­nyek különbözősége ellenére abban egyetértés van, hogy a mai helyzetben kizárólag a népek közös erőfeszítésével lehet elhárítani a világot fe­nyegető veszélyeket. Sok szó esett a felszólalá­sokban az alkotás szabadsá­gáról — folytatta Gyemicsev. Mi teljes mértékben a valódi szabadság mellett vagyunk, amelyhez biztosítottak a megfelelő anyagi feltételek és az erkölcsi normák. A kulturális minisztereknek az UNESCO égisze alatt meg­tartott tanácskozásain joggal hívták fel a figyelmet rá, hogy a hazug eszmék a kul­túra lényegének eltorzulásá­hoz vezethetnek, ahhoz, hogy a kultúra eszközeit felhasz­nálják a háború és az erő­szak, a sovinizmus és a faj­üldözés, a kölcsönös bizal­matlanság és a népek közöt­ti gyűlölet ideológiájának terjesztésére. Sajnos, a ta­nácskozásokon . megszületett helyes ajánlások nem min­denhol jutnak érvényre. Pjotr Gyemicsev rámuta­tott: jogosan kelt aggodal­mat az a tény, hogy az utób­bi években számos kormány csökkentette a kulturális cé­lokra fordított pénzügyi esz­közeit. Hangsúlyozta, hogy a szocialista társadalom szü­letésétől fogva nagy jelentő­séget tulajdonít a kultúra fejlesztésének, s ezt a Szov­jetunió által e téren elért eredményekkel támasztotta alá. Kijelentette: a Szovjetunió rendkívül fontosnak tartja, hogy az Európai Kulturális Fórum megvitassa a kultu­rális együttműködés kérdé­seit. Ebben a folyamatban érvényesül a nemzeti kultú­rák egymást gazdagító hatá­sa, s ez az együttműködés célja A Szovjetunió továbbra is kész mindent megtenni, hogy a kultúra és a művészet sze­repe növekedjék a mai em­ber nemes társadalmi és er­kölcsi eszméinek kialakítá­sában. E fórum résztvevői sokat tehetnek azért, hogy a tömegtájékoztatásban még inkább népszerűsítsék azo­kat az alkotásokat, amelyek a béke és a humanizmus esz­méit terjesztik. Hasznos lenne olyan aján­lásokat kidolgozni, amelyek elősegítik %a demokratikus nemzeti kulturális hagyo­mányok megőrzését; s azt, (Folytatás a 2. oldalon) Tegnap a Hazafias Nép- fron megyei bizottsága papi békegyűlést tartott Békés­csabán, a városi tanács nagytermében. Elsőként dr. Horváth Éva levezető elnök köszöntötte megyénk papsá­gát, majd bemutatta Lénárt Imrét, az új megyei egyház­ügyi titkártr Az elnökségben helyet foglalt Várai Mihály- né, a megyei pártbizottság osztályvezetője, az Országos Béketanács tagja is. Az őszi antiimperialista és szolidaritási rendezvénysoro­zattal, valamint a békemun­kával kapcsolatban Bocskai Mihályné, a HNF megyei al- elnöke tájékoztatta a részt­vevőket. Ezután dr. Horváth Éva, a HNF megyei elnöke a Hazafias Népfront VIII. kongresszusára való előké­szítő tevékenységről beszélt. A lelkészek nevében Tá- borszki László esperes kö­szönte meg az előadásokat. Áz ismertetett gondolatokra utalva a jó ügy szolgálatá­hoz szükséges összefogást hangsúlyozta felszólalásában. —y—n Tartalmas programok úttörőknek Az előző esztendőkhöz ha­sonlóan az idén nyáron is tartalmas szabadidő-progra­mok »várták országszerte az úttörőket a nyári szünidő­ben. Az úttörőrendezvények tapasztalatait összegző — a napokban készült — tájékoz­tató szerint 1985-ben mint­egy 12—13 ezerrel több kis­dobos és úttörő töltötte a vakáció egy részét táborban mint tavaly. Ugrásszerűen növekedett a környezet- és természetvé­delmi szaktáborok száma, csaknem minden megye és sok város adott alkalmat a tanulóknak, hogy e közked­velt táborozási formában bővítsék ismereteiket és ér­telmes, képességeiknek meg­felelő tevékenységet végez­zenek. Növekedett a szaktá­borok^ száma is, bővült tevé­kenységi körük, a hagyomá­nyosak mellett idén több technikai, turisztikai tábort szerveztek. Zánkán a művé­szet; szaktáborban — érdek­lődésüknek megfelelően — többféle művészeti ág közül választhattak a gyerekek. Az Éneklő Ifjúság mozgalomban részt vevő kórusok táborá­ban csaknem ezer tanuló tartott hangversenyeket, il­letve vett részt a zenei ve­télkedőkön. A fotózás és a filmezés iránt érdeklődők — mintegy kétszázan — hét műhelyben ismerkedhettek a fotózás technikai és művé­szeti ágainak legkülönbö­zőbb fajtáival. • A bábjátékosok országos fesztiválján, Zánkán 37 cso­portban csaknem 800 tanuló vett részt, a legjobb csopor­tok változatos bábtechnikát alkalmazva mutatkoztak be egymás előtt. A táborban mintegy kétezer nevelőott­honban élő gyermek kapott ízelítőt a bábkészítés tudo­mányából. A fővárosban a Petőfi-csarnok adott otthont az ország különböző részéből érkezett dramatikus játszó­körök országos fesztiváljá­nak. Budapesten a Kinizsi utca 30. szám alatt elkészült a Kalten­berg söröző és a hozzákapcsolódó mini sörfőző üzem. Az új vendéglátóegységet a Skála-Coop és a Kaltenberg Gmbh által létrehozott közös vállalat, a HBH—Skála Bajor—Ma­gyar Sörfőzde Előállító és Forgalmazó Kft üzemelteti. A sö­rözőhöz az italutánpótlást a helyi, heti 40 hektoliter kapaci­tású kis sörüzem állítja elő (MTI-fotó Varga "László felvétele — KS) Felelősséggel terveznek a tanácsok A megye összes tanácsel­nökét és a társközségek elöl­járóit hívták meg arra a munkaértekezletre, melyet tegnap, csütörtökön tartottak Békéscsabán, a megyei ta­nács nagytermében Gyulavá­ri Pál, a megyei tanács el­nöke vezetésével. Az össze­jövetel célja az volt, hogy megtárgyaljak a megye VII. ötéves tervének célkitűzése­it, kitérve a megyei és a helyi elképzelések összhang­jára. Elsőként Araczki János, a megyei tanács általános el­nökhelyettese vázolta az ak­tuális feladatokat. Elmondta többek között, hogy a helyi tanácsok többsége felelősség­gel él az önállóság kínálta lehetőségekkel. Általában a település adottságait, a la­kosság igényeit mérlegelve óvatosan terveznek. A terv­időszakban sok helyen sze­retnék bővíteni, korszerűsí­teni az oktatási és közműve­lődési intézményhálózatot, s igyekeznek gondot fordítani az időskorúak és a betegek ellátására, a közműhálózat fejlesztésére. A lakásépítés­ben viszont nem mindenütt van összhang a megyei, ter­vekkel. Az elnökhelyettes szólt még a településfejlesz­tési hozzájárulásról, a céltá­mogatások felhasználásáról, a további tervegyeztetések­ről. Felhívta a figyelmet ar­ra, hogy a tanácsi munka de­mokratizmusa nem vezethet anarchiához, hiszen most is vannak centrális elképzelé­sek, közös célok. A tanácselnökök hozzászó­lásaikban őszintén beszéltek gondjaikról. Felmerültek a kistelepülések ellátási prob­lémái, a ' tanácsi munka megbecsülésével kapcsolatos aggályok. - Volt, aki a közép­fokú oktatás gondjairól szólt, s az illetékesek beszámoltak arról is, hogyan fogadta a lakosság a településfejlesztés új rpódját. Az értekezlet végén beje­lentések hangzottak el. g. k. Megnyitó Békésen Őszi megyei könyvhetek A Békés és Vidéke Áfész, a városi könyvtár, valamint a Mészöv rendezésében ma, október 18-án, este 6 óraj­kor tartják az őázi megyei könyvhetek megnyitóját Bé­késen, a városi könyvtárban, Megnyitó beszédet dr. Len­gyel László, a Mészöv ál­talános titkárságának veze­tője tart. A megnyitó, majd az irodalmi est — melynek házigazdája Juhász János középiskolai tanár — vendé­ge Csurka István kétszeres József Attila-díjas író. A neves vendég műveit a hely­színen árusítják, melyeket Csurka István az irodalmi estet követően dedikál. Más rendezvényeket is kínálnak az elkövetkezendő hónapban az irodalomked­velő közönségnek. Vendé­günk lesz — többek között — Végh Antal író, aki októ­ber 28-án, délután 2 órakor Szarvason, 5 órakor Oroshác zán, este 8 órakor pedig Me- zőkovácsházán találkozik ol­vasóival. Mindhárom hely­színen megvásárolhatják a résztvevők a „Miért beteg a magyar futball?” és a „Ha az isten nyulat adott” című köteteket. A Békés megyei KISZ-bi- zottság az őszi megyei könyv­hét keretében könyvértékesí­tő pályázatot hirdet az áfész KISZ-alapszervezeteinek. A legjobbak pénzjutalomban részesülnek. Mindezek mellett több író­olvasó találkozót, rendhagyó irodalomórát tartanak a me­gyében. Uz MTESZ elnökségének ülése Az MTESZ Országos El­nöksége — Fock Jenőnek, az MTESZ elnökének vezetésé­vel, a kormány felkérésére — tegnap megvitatta a VII. ötéves népgazdasági terv törvényjavaslat-tervezetét. Az ülésen részt vett és fel­szólalt Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Miniszterta­nács elnökhelyettese. A tör­vényjavaslat tervezetéhez Hoós János, az Országos Tervhivatal államtitkára fű­zött szóbeli kiegészítést. A testület egyetértett az­zal, hogy gyorsítani kell a műszaki fejlesztést, javítani szükséges ennek feltételeit, hatékonyabban kell ösztö­nözni a műszaki és termé­szettudományi szakemberek alkotótevékenységét. Hang­súlyozták, hogy csak így nö­velhető a népgazdaság jö­vedelemtermelő képessége, iparunk és mezőgazdaságunk nemzetközi versenyképessége. A vitában elhangzott ész­revételeket, javaslatokat az MTESZ eljuttatja a Minisz­tertanácshoz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom