Békés Megyei Népújság, 1985. október (40. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-15 / 242. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG fl MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1985. OKTÓBER 15., KEDD Ara: 1,80 forint XL. ÉVFOLYAM, 242. SZÁM Eredményes tanácskozást a Budapest Kongresszusi Központban ma kezdi meg munkáját az Európai Kulturális Fórum. Földrészünk 33 országa, valamint az Egyesült Államok és Kanada küldte el képviselőit, hogy a kulturális alkotás, terjesztés és együttműködés kérdéseiről tanácskozzanak. Ezek az államok hivatalosan több mint tíz éve résztvevői az európai biztonsági és együttműködési folyamatnak. Valamennyien aláírták a helsinki záróokmányt, amelynek éppen a nyáron ünnepeltük tizedik születésnapját, s amely — túlzás nélkül mondhatjuk — sok-sok európai szemében a béke, a biztonság, a kölcsönösen előnyös együttműködés fontos tartópillérét testesíti meg kontinensünkön. Mit hozhat ez a mostani tanácskozás? Nehéz a válasz, s mindenki a maga módján keresi azt. Előttem először egy finn könyvtárigazgatónő alakja villan fel, aki néhány hete nálunk járt, hogy igaz pártfogókat találjon a Finnországban, helyileg Poriban létrehozandó első magyar könyvtárhoz. Ügyszeretete kapott meg, ahogy egy másik ország, egy másik nép kultúráját kívánta „hazavinni", könyvek formájában. Aztán a jó hírű szovjet filmrendezőt hallom, aki mikor a szovjet kultúra magyarországi napjairól kérdezték, mindjárt az itteni és az otthoni hasonló rendezvénysorozatok más országok, más népek megismerését jelentő hasznáról beszélt. S látom az Európában turnézó japán karmestert, aki bár ízig-vérig muzsikusnak vallja magát, lévén hi- rosimai születésű, erkölcsi kötelességének érzi, hogy intelemként mindent elmondjon a városában negyven éve lezajlott tragédiáról. És újra kézbe veszem azt a híranyagot, amely arról tudósít, hogy a helsinki záróokmány aláírásának tizedik évfordulóján neves művészek — többek között az amerikai Leonard Bernstein, az olasz Alberto Moravia, a szovjet Jevgenyij Jevtusenko, a svéd Ingmar Bergmann, a magyar Kocsis Zoltán — nyílt levélben tettek hitet az európai biztonság és együttműködés ügye mellett. Szubjektivek és kiragadottak a példák, s jóhiszeműen közelítenek a válaszhoz . . . Az európaiak zöme tíz esztendeje újjongva fogadta a helsinki záróokmány aláírását. Keleten és nyugaton egyaránt sokat vártak és sokat is kaptak tőle, de tudják, hogy még nem eleget. Ha visszatekintünk, látjuk, hogy az eddig megtett út nem volt zökkenőmentes, nemegyszer rossz idők jártak a nemzetközi enyhülés ügyére. Ám azt is látjuk, hogy a nehéz körülmények ellenére voltak-vannak biztató fejlemények. Ilyen az európai bizalom- és biztonságerősítés kérdéseiről tanácskozó stockholmi konferencia összehívása, s ilyen az európai kulturális fórumé is. A „magyar kormány meghívására kulturális fórumra kerül sor Budapesten, 1985. október 15-i kezdettel, melyen az egyes országok vezető kulturális személyiségei vesznek részt. A fórumon megvitatásra kerülnek az alkotás, a kultúra terjesztése és a kulturális együttműködés közös problémái . . .” — így rendelkeztek a madridi Európa-találkozó résztvevői 1983 őszén. S a rendelkezésből immár valóság lesz. Nagy jelentőségű éz a ma kezdődő tanácskozás. Nagy jelentőségű azért, mert az európai biztonsági és együttműködési folyamatban érdekelt államok képviselői először folytatnak eszmecserét a kultúra kérdéseiről. S nagy jelentőségű azért, mert nem függetleníthető a helsinki névvel fémjelzett folyamattól, annak szerves része. Az a sok-sok alkotóművész, kultúrpolitikus és diplomata, aki a kultúráról tanácskozik Budapesten, egyszersmind az európai biztonság és együttműködés ügyéről is véleményt mond. A helsinki folyamat keretében tartott különböző tanácskozások tapasztalatai azt mutatják, hogy napsugaras és felhős napokra egyaránt számíthatunk a fórum hat hete alatt. Csak mind a 35 állam egyöntetű akarata hozhat konkrét eredményeket, s az előremutató találkozási pontokat meglelni a kulturális értékekben gazdag, ám sokszínű Európában nem lesz könnyű feladat. Mindenekelőtt a résztvevők politikai szándéka szükséges hozzá. K ülönleges a felelőssége hazánknak mint vendéglátó országnak. Az a tény, hogy a Magyar Népköztársa,- ságra bízták a fórum megrendezését, óriási megtiszteltetés. A hazánk, szocialista építőmunkánk, külpolitikánk iránti nemzetközi megbecsülés nyilvánul meg benne. Ám azt is látnunk kell, hogy az európai biztonsági és együttműködési folyamat egyik legnehezebb tanácskozását bízták ránk. Ráadásul először tartanak ilyen típusú tanácskozást szocialista országban. Ha jól végezzük munkánkat, a Varsói Szerződés valamennyi tagállama, minden szocialista ország nemzetközi tekintélyét növeljük. Az is köztudott, hogy kezdettől fogva elkötelezett hívei vagyunk az európai biztonság és együttműködés ügyének, most ismét itt az alkalom, hogy tettekkel bizonyítsuk ezt. Elemi érdekünk tehát, hogy a fórum eredményes munkát végezzen. Bízunk benne, hogy így is lesz, hogy a résztvevők konstruktív szándékkal érkeztek hozzánk, hogy a vendégek hat hét múltán elégedetten távoznak Budapestről. Kocsi Margit Sajtótájékoztató az Európai Kulturális Fórumról Herman József, az Európai Kulturális Fórum végrehajtó titkára sajtótájékoztatón ismertette a konferencia nemzetközi előkészületeit tegnap a Budapest Kongresszusi Központban, a jelentős nemzetközi politikai, kulturális esemény színhelyén. Bejelentette, a fórum ma, kedden délelőtt plenáris üléssel kezdi meg munkáját a magyar kormány képviselőjének köszöntő beszédével. Az ülés elnöke a házigazda ország képviselője, Köpeczi Béla művelődési miniszter, a magyar nemzeti küldöttség vezetője lesz. A megnyitón mintegy háromszáz küldött vesz részt, de összesen több mint nyolcszázan jelezték részvételüket az előreláthatóan hat hétig tartó konferenciára. A kulturális fórum végrehajtó titkára rámutatott, hogy ez a nemzetközi konferencia a Madridban kapott mandátuma alapján szervesen illeszkedik a helsinki folyamatba. Jelentőségét bizonyítja, hogy a harmincöt részt vevő állam küldöttségeinek többségét a kultúra aktív dolgozói alkotják, köztük számos világhírű személyiség is részt vesz az egyes szekciók munkájában. Az esemény fontosságát emeli ki az is, hogy a nemzetközi sajtó több száz képviselője lesz jelen. A fórum programjáról szólva elmondta, hogy azon — a tavalyi szakértői értekezleten konszenzussal kialakított szabályzat értelmében — öt napirendi pontot tárgyalnak a delegátusok. A megnyitót követő nyilvános plenáris üléseken a részt vevő országok nyitódeklarációi hangzanak el. A felszólalók sorrendjét a tavalyi szakértői konferencián sorshúzással döntötték el. Ennek értelmében az első felszólaló Liechtenstein képviselője lesz. A harmadik napirendi pont a kultúra különböző területeit érinti, az alkotás, a terjesztés, az együttműködés kérdéseit vitatják meg a küldöttek. A továbbiakban az úgynevezett kisegítő munkaszervekben tárgyalják meg a fórum résztvevői a kulturális együttműködés kérdéseit: ekkor a képzőművészetek, az előadóművészetek, az irodalom, valamint a kölcsönös kulturális megismerés kérdéseivel foglalkoznak. A negyedik napirendi pont lesz az Európai Kulturális Fórum következtetéseinek megfogalmazása, s végül — várhatóan november végén — ismét nyílt, plenáris üléssel zárul a konferencia munkája. A szovjet kultúra napjai Csehák Judit fogadása a Parlamentben Csehák Judit, a Miniszter- tanács elnökhelyettese tegnap a Parlamentben fogadást adott a szovjet kultúra napjai alkalmából hazánkban tartózkodó szovjet kulturális küldöttség és művészdelegáció tiszteletére. A fogadáson megjelent Köpeczi Béla művelődési miniszter és Pjotr Gyemicsev szovjet kulturális miniszter; s részt vett társadalmi és kulturális életünk számos más kiemelkedő személyisége. Országos műszaki vándorgyűlés Egyetlen ország sem engedheti meg magának, hogy fejlettségéhez képest tartósan elmaradott technológiákkal, alacsony színvonalú szervezettséggel működtesse iparát, valamint legértékesebb erőforrását, az emberi tudást —mondotta megnyitó beszédében Szabó János akadémikus, nyugalmazott államtitkár, a TIT műszaki választmányának elnöke a hétfőn Salgótarjánban megkezdődött kétnapos országos műszaki vándorgyűlésen. A TIT ezúttal tizenhetedszer rendezte még a műszaki vándorgyűlést; a mostani téma: a műszaki értelmiség helye, szerepe és feladatai a népgazdaságban. A tanácskozáson különösen két alapvető tényezőt hangsúlyoztak. Az egyik a műszaki értelmiség társadalmi felelőssége a jövőért. Hiszen, ha nincs gazdasági fejlődés műszaki fejlesztés nélkül, ez utóbbi elképzelhetetlen jól képzett, nagy tudású, hivatásukért elkötelezett mérnökök nélkül. Gondolkodásuk nagyobb intenzitására van szükség, hogy a következő évek feladatait — amelyek középpontjában éppen a műszaki fejlesztés áll — megoldhassuk. Kétségtelen, állapították meg a konferencián, ma hiányzik ez az intenzitás. Ennek egyik oka, mutattak rá. a műszaki értelmiség nem kielégítő anyagi és erkölcsi megbecsülése. Az előadók egyébként a szükséges központi intézkedések mellett utaltak arra is, hogy a vállalatok, megnövekedett önállóságukkal élve, már ma is sokkal többet tehetnének mérnökeik javadalmazásának megjavításáért. Említették ezenkívül azokat a pályázati lehetőségeket, amelyek révén egy-egy vállalat értékes műszaki-technológiai megoldásokhoz juthatna, mérnökei pedig értékes díjakhoz. A tanácskozáson elmondták: az Ipari Minisztériumban keresik a módját, hogy a nem újítás, talál- mányjellegű műszaki tevékenységet is lehessen honorálni alkotói díjjal. A műszaki értelmiség anyagi és erkölcsi elismerésben kifejeződő társadalmi rangjának emelése mellett a konferencián szó esett az egyetemi mérnökképzés és -továbbképzés halaszthatatlan korszerűsítéséről is. ,\ Dél-alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalat 4. sz. gyárának agyagbányájánál az agyagkotró gépet a helyszínen javítják a gyár szakemberei Fotó: Fazekas László Ifjúsági küldöttség utazott Penzába Október 15—19. között KISZ-es politikai delegáció tartózkodik testvérmegyénkben, Penzában, ahol az eszmei, politikai munka tapasztalatait tanulmányozzák. A küldöttség vezetője Szabó Béla, a KISZ Békés Megyei Bizottságának első titkára, tagjai: Mucsi Sándor, a megyei KISZ-bizottság tagja, a Hidasháti Állami Gazdaság dolgozója és Nyiri Irén, a békéscsabai pedagógus KISZ- bizottság titkára. Napirenden a megye energiaellátása Az alakulást követő első ülését tartotta október 14-én. tegnap délután Békéscsabán a Békés Megyei Tanács termelési és ellátási bizottsága. Györfi Károly, a bizottság elnöke köszöntötte és mutatta be a tagokat és a meghívott vendégeket, közöttük Murányi Miklós megyei tanácselnök-helyettest. Két témával, a magánkiskereskedelemmel, majd a megye energiaellátásával foglalkozott ezen az ülésen a bizottság. Az előbbiről szóló tájékoztatót dr. Sebestény József Kisosz-titkár terjesztette elő. Eszerint megyénkben jelenleg csaknem kétszer annyi magánkereskedő működik, mint 1981-ben. Akkor a kereskedőknek -több mint a fele a községekben tartott fenn üzletet, míg most a csaknem 900 magánkereskedés 53 százaléka a városokban van. A ruházati szakmában, főképpen a divatárunál tapasztalható a telítettség. A vendéglátásban jelentős a fejlődés, több melegkonyhás egység nyílt. Az élelmiszerszakmában sokkal erőteljesebb fejlesztésre lenne szükség, különösen a peremkerületekben és a kistelepüléseken tennének jó szolgálatot a lakossági ellátásban. A termelésellátási bizottság elé kerülő másik tárna a megye energiagazdálkodása volt, különös tekintettel a fejlesztési lehetőségekre. Dr. Tóth János, a megyei tanács ipari osztályának vezetője terjesztette elő e napirendet. Amint a beszámoló kiemeli, az energiaracionalizálási akcióprogram meggyorsítására 1982-től hirdették meg a megyei energiaracionalizálási pályázati rendszert, amelynek révén eddig 274 intézménynél sikerült fűtéskorszerűsítést elérni. A legnagyobb ipari energiafogyasztók alternatív tüzelésre tértek át. A VI. ötéves tervidőszakban ugrásszerűen megnőtt a gázhálózatba bekaptok települések száma; jelenleg a lakásoknak több mint 20 százalékában tüzelnek földgázzal megyénkben. A következő tervciklusban a most megszerzett energetikai alapok szélesítésére és erősítésére szükséges törekedni. Szakszervezeti választás az AÉV-nél Szombaton, október- 12-én szakszervezeti választói értekezletet tartottal? a Békés Megyei Állami Építőipari Vállalatnál, melyen részt vett Fodorné Birgés Katalin, az MSZMP KB tagja, a Szak- szervezetek Megyei Tanácsának vezető titkára és Kiss Sándor, a megyei pártbizottság osztályvezetője. Először Vasas Pál szb-tit- kár számolt be a végzett munkáról. Elmondta, hogy többévi munka eredményeként jó kollektívává ková- csolódott a vállalat munkásgárdája. A gazdasági gondok nem kímélték a vállalatot sem. a kedvezőtlen hatásokat fegyelmezett munkával igyekszik kivédeni a munkásgárda. A szakszervezet a maga sajátos eszközeivel komoly részt vállalt eddig is, és vállal a jövőben is e tevékenységből. örvendetes, hogy folyamatosan emelkedik a szakmunkások aránya és növekszik a 8 általánost elvégzett doL- gozók száma. Gondoskodik a szakszervezet a nyugdíjasokról és a gyerekekről is. A szakszervezeti bizottság beszámolója után a számvizsgáló bizottság terjesztette elő jelentését, majd többen hozzászóltak a napirendekhez. Ezután titkos szavazással megválasztották a szakszervezeti bizottság, a számvizsgáló bizottság, a társadalom- biztosítási tanács, a munkaügyi döntőbizottság tagjait, vezetőit és a küldötteket a felsőbb szervek tanácskozásaira. A szakszervezet bizottság titkára ismét Vasas Pál lett.
