Békés Megyei Népújság, 1985. szeptember (40. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-18 / 219. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG fl MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1985. SZEPTEMBER 18., SZERDA Ara: 1,80 forint XL. ÉVFOLYAM, 219. SZÁM Lázár György Tokióba érkezett Megkezdődtek a kormánytői tárgyalások Lázár György, a Minisztertanács elnöke tegnap Tokióba érkezett. Miniszterelnökünk a japán kormány meghívására négynapos hivatalos látogatást tesz a szigetországban. Lázár György személyében első ízben érkezett magyar kormányfő Japánba. A látogatás az eddigi legmagasabb szintű érintkezést jelenti a két ország kapcsolatainak történetében. A Minisztertanács elnökének kíséretében érkezett Tokióba Horn Gyula külügyi államtitkár, Török István külkereskedelmi államtitkár, Bányász Rezső államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, Beck Tamás, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke és Székács Imre, a Magyar— Japán Gazdasági Klub magyar társelnöke. A japán fővárosban csatlakozott a kísérethez Szarka Károly, a Magyar Népköztársaság tokiói nagykövete. A magyar kormány elnökét szállító különgép helyi idő szerint délelőtt 11 órakor szállt le Tokió Haneda nevű repülőterén. A magyar és japán zászlókkal feldíszített repülőterén* Lázár ‘György fogadására Janagija Kenszu- ke külügyminisztériumi államtitkárral az élen megjelentek a japán kormány magas rangú képviselői, s jelen volt Vacsi Kazuo Japán budapesti nagykövete is. Isii Toru, a külügyminisztérium protokollfőnöke és Szarka Károly nagykövet már a repülőgép fedélzetén köszöntötte miniszterelnökünket. Az ünnepélyes fogadtatás után Lázár György és kísérete a szálláshelyre, a Tokió központjában levő Imperial Szállóba hajtatott. Lázár György és Nakaszo- ne Jaszuhiro keddi találkozóján mindkét kormányfő állást foglalt a nemzetközi bébe megszilárdítása és a fegyverzetcsökkentés előmozdítása mellett, egyben szorgalmazta a magyar—japán kapcsolatok elmélyítését. Egyórás, szívélyes légkörű találkozójukra a japán miniszterelnök hivatalos rezidenciáján került sor. Nakaszone Jaszuhiro a bejáratnál fogadta Lázár Györgyöt, majd bevezette az épület dísztermébe. Itt — a hagyományoknak megfelelően — miniszterelnökünk bejegyezte nevét a vendégkönyvbe. Ezután megkezdődtek a tárgyalások, amelyeken részt vettek Lázár György hivatalos kíséretének tagjai, míg japán részről Fudzsinami Takao, a kormány főtitkára, Janai Sinicsi külügyminiszter-helyettes, továbbá más kormánytisztviselők. A megbeszéléseken az MTI tudósítóinak értesülései szerint mindkét fél nagyra értékelte az első magyar—japán miniszterelnöki találkozó jelentőségét. Hangsúlyozták, hogy e látogatás már önmagában is fontos hozzájárulás a nemzetközi helyzet javítására irányuló törekvésekhez, ugyanakkor jelentős szerepet tölt be a japán—magyar kapcsolatok fejlesztésében. Az általános világgazdasági helyzetről szólva kifejezték kölcsönös érdekeltségüket a világkereskedelem megkülönböztetéstől és protekcionizmustól mentes szabad fejlődésében. A magyar—japán kapcsolatokat egybehangzóan úgy ítélték meg, hogy a viszony rendezett, a két ország és a két nép közötti kapcsolatok hagyományosan jók. Hangot adtak annak az óhajuknak, hogy tovább erősítsék az együttműködést a politika, a gazdaság és a kultúra területén egyaránt. Mindamellett megállapították, hogy a gazdasági együttműködés terén még nem sikerült elérni azt a (Folytatás a 2. oldalon) Ülésezett a megyei pártbizottság Tegnap, szeptember 17-én Szabó Miklós első titkár elnökletével ülést tartott az MSZMP Békés Megyei Bizottsága. A tanácskozáson részt vett dr. Látos István, a Központi Bizottság osztályvezető-helyettese. A testület Csatári Béla megyei titkár előterjesztésében megvitatta és elfogadta az 1985. évi gazdaságpolitikai feladatok I. féléves végrehajtásáról, valamint a VI. ötéves terv végrehajtásának tapasztalatairól szóló jelentést, és a VII. ötéves terv megyei irányelveire készített javaslatot. A pártbizottság a továbbiakban Nagy Jenő megyei titkár előterjesztésében meghallgatta az 1985. évi országgyűlési képviselő- és tanácstagi választások tapasztalatairól szóló tájékoztatót, majd elfogadta a megyei pártbizottság középtávú tématervére tett javaslatot. A testület végezetül személyi kérdésekben döntött. Eddigi munkáját, kiemelkedő politikai és vezetői tevékenységét elismerve — nyugállományba vonulása miatt — felmentette a párt- és tömegszervezeti osztály vezetése alól Csaba Jánost, egyidejűleg helyére kinevezte osztályvezetőnek Kutas Gyulát. II Világbank képviselője Szarvason Tegnap, kedden Szarvasra látogatott a Világbank agrárkutató konzultációs csoportjának főtitkárhelyettese, Peter Greening, akit elkísért Fekete János, a Nemzeti Bank első elnökhelyettese. A látogatás célja az volt, hogy a Világbank magas rangú képviselője megismerkedjen a szarvasi agrárképző és -kutató intézmények helyzetével. Tájékoztatást kapott a főiskola munkájáról, az öntözési kutató intézetben folyó munkáról és a Haltenyésztési Kutató Intézet eredményeiről. Mint megtudtuk, a Világbank képviselője elégedett volt a látottakkal, nagyra értékelte az intézményekben elért eredményeket. Különösen érdeklődéssel fogadta azokat a tényeket, melyek arról tanúskodtak, miként hasznosítják a magyar kutatási eredményeket a fejlődő országokban. Ezt a tudományos exportot célszerű lenne fokozni, ennek lehetőségeiről is szó esett a tegnapi látogatás során. A vendégeket tájékoztatták a Haki eredményeiről. Jobbról a második Peter Greening, a bal szélen Fekete János (felső kép) Bemutatták Peter Gríening- nek az ÖKI-ben kinemesített, felcsavarható gyepszőnyeget (Fotó: Lónyai László) Nemzetközi tudományos ülésszak Komintern-évforduló A Komintern VII. kongresszusának 50. évfordulója alkalmából nemzetközi tudományos ülésszak kezdődött az MSZMP KB Párttörténeti Intézete, az MSZMP KB Politikai Főiskolája és a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete rendezésében kedden a politikai főiskolán. A kétnapos konferenciát — amelynek elnökségében helyet foglalt Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára is — Szabó József, a politikai főiskola rektora nyitotta meg. Ezután Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságának titkára tartott előadást. Bevezetőben kiemelte: a Komintern pályáján különleges jelentőségű fordulat volt az 1935. július—augusztusi VII. kongresszus. A történelmi pillanat, amelyben összeült, számos új mozzanatánál fogva nem tűrt sablonokat; nemcsak a kommunisták elemzőkészségét, hanem stratégiai alkotóerejét is próbára tette. A harmincas évek első felében ugyanis a munkásmozgalom rendkívül kegyetlen és elszánt ellenséggel állt szemben: a hatalomra törő vagy a hatalmat máris gyakorló fasizmussal. Óriási volt a tét: az forgott kockán, hogy milyen eszmék jegyében folyik majd a fasiz_ mus és az ellene fellépő erők párharca. Nem kevés az az új mozzanat, amivel a VII. kongresszus hozzájárult a kor nagy feladatainak tisztázásához — hangsúlyozta Berecz János. — Mindenekelőtt ilyen a fasizmus jelenségének differenciált elemzése; a munkásegység olyan felfogása, amely eltérő arculatú, egyenjogú szervezetek konkrét célra irányzott harci szövetségét feltételezte; a színhelytől függően sokféle funkció betöltésére alkalmas, átmeneti jellegű népfrontkormány és a mögötte fölsorakozó szuverén népi tömörülés gondolata; a háború elleni küzdelem, benne a fasiszta expanzióval szemben álló nagyhatalmak közötti szövetség forradalmian új elgondolása; a gyarmatosítás elleni harc öntörvényű, de mégis az antifasiszta küzdelembe illeszkedő koncepciója; a kommunista pártok felnőtté válását tükröző új szervezeti megoldások keresése. Mindez nagy szellemi teljesítmény volt és megmutatta a mozgalom életerejét — mondotta többek között. Az egész napos konferencia a bevezető előadás után hazai és külföldi szakemberek referátumaival folytatódott. További előadások hangzottak el egyebek között a nemzetközi kommunista mozgalom új irányvonalának 1933 és 1935 közötti formálódásáról, arról, hogyan reagáltak a népfrontpolitikára a szociáldemokrácia különféle irányzatai, s több történész foglalkozott az egyes országok munkásmozgalmával a Komintern VII. kongresszusa tükrében. A tudományos ülésszak ma zárul. Szakmai napot rendeztek Tótkomlóson az orosházi körzet népművelői Az Orosházi Városi Tanács művelődési osztálya, a tótkomlósi Tajovsky Művelődési Központ és az orosházi Petőfi Művelődési Központ tegnap délelőtt Tótkomlóson rendezte meg a körzetben dolgozó népművelők első szakmai napját. A tanácskozáson ott voltak a művelődési házak és otthonok szakalkalmazottai, és a körzetbe tartozó községek szakigazgatási szerveinek vezetői is. A tanácskozást dr. Zilahi Lajos, az Orosházi Városi Tanács művelődési osztályának vezetője nyitotta meg, kiemelve az első szakmai nap jelentőségét, a körzeti tevékenység fontosságát, mely a nap eszmecseréjének tárgyát képezi. Elsőnek Csordás Istvánná dr., a megyei tanács művelődési osztályának helyettes vezetője adott sokoldalú, és népművelők számára is értékes tájékoztatást a megye közoktatásának helyzetéről, megvilágítva azokat a találkozási pontokat, ahol a közoktatás és a közművelődés munkásai sokat tehetnek egymásért, feladataik megvalósításáért. Kucsera Lajos, a megyei tanács művelődési osztályának főelőadója beszélt ezután a közművelődési intézmények elmúlt években elért eredményeiről, az intézmények gondjairól, és részletesen a körzeti tevékenység formáiról, a kapcsolódó kívánalmakról. Dr. Pap István, a Megyei Művelődési Központ igazgatója tájékoztatójában a körzeti szerepkör értelmezésére, a tanácsi szak- igazgatási szerv és a művelődési otthonok kapcsolata perdöntő jelentőségének bizonyítására vállalkozott. Különösen kiemelte a körzeti központok (mintegy) transz- missziós szerepét a falusi kultúrházak és a Megyei Művelődési Központ között, és azt, ami már Orosháza körzetében valóság; a körzet művelődési otthonainak, házainak, központjainak igazgatói munkaközösséget alakítottak, feladataik nagy részét összehangolják, egymást segítik. Gonda Géza, az orosházi Petőfi Művelődési Központ igazgatója szintén a körzet közművelődési intézményeinek együttműködéséről tartott referátumot, számtalan példával bizonyítva, hogy a körzeti rendszer lehetőségeinek feltárása, és azok alkalmazása közművelődésünk jelenének új siker^orrása lehet. A gondolatokra ösztönző előadások, tájékoztatók és referátumok után igen sokan felszólaltak és fejtették ki véleményüket a körzeti tevékenységről. Varga Zoltán, az orosházi városi könyvtár igazgatója az új, közösségi művelődési formák között az olvasótábort említette igen jelentősnek, amivel az orosházi, ez évben tízéves jubileumát ünneplő tábor jelesül szolgált. Kiss Imre gádorosi művelődési- ház-igazgató a népművelő személyiségének nyitottságát és törhetetlen megújuláskészségét tartotta nélkülözhetetlennek a közművelődési folyamatban; Zsigmond Sándor békéssámsoni igazgató pedig a körzeti munka eddigi hasznát sorolta fel példáival. Tejsi Mihály, a tótkomlósi művelődési központ igazgatója is hasonlókat tárt a tanácskozás elé. A megjelentek nagy figyelemmel hallgatták végig a vendéglátó nagyközség tanácsa vb-titkárának, Mity- kó Jánosnénak tájékoztatóját Tótkomlós életéről, kulturális eredményeiről. Az orosházi körzetben dolgozó népművelők első szakmai napja betöltötte feladatát — állapították meg válaszaikban az előadók —, elsősorban a vitakészség, a nyitottság, az őszinte szó volt az, mely ezt a tanácskozást a hasznosak közé emelte. A résztvevők délután megtekintették a tótkomlósi tanyamúzeumot, melynek vendégkönyvébe bejegyezték elismerő soraikat. (se)
