Békés Megyei Népújság, 1985. szeptember (40. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-30 / 229. szám
NÉPÚJSÁG 1985. szeptember 30., hétfő ben láttuk, kommentáljuk Milliárdos tartalékok Hogy miképp tegyük dolgunkat jobban, arra A Hét már eddig is sokszor és sikerrel keresett utat. A tegnapi adás két riportja azonban különösen figyelemre méltó volt. Mind az üzletek nyitva tartásáról, mind pedig a Salgótarjáni Aprócikk Vállalat tevékenységéről szóló villanások lehetőségeink szinte áttekinthetetlen gazdagságáról tanúskodnak. Csak egyetérthetünk Kondor Katalin tanácstalanságával, amikor nem tud mit kezdeni a gazdasági bizottság határozatával, ami a munkaidő jobb kihasználására ösztönöz. Mert az üzletek nyitva tartása továbbra is arra sarkall minket, hogy munkaidőben vásároljunk. Be kell végre látnunk, hogy csak egyszerre lehet rendeletet hozni munkaidő jobb kihasználására (magyarul a kevesebb lógásra), és az üzletek munkaidő utáni, valamint hétvégi nyitva tartására. Egyik a másik nélkül fabatkát sem ér. A bolt ugyanis hiába lesz nyitva szombaton és vasárnap, ha a munkahelyről akkor és annyit mehetünk el, amikor és amennyit akarunk. Csak nem fogjuk eltolni víkendünket egy vásárlással, mikor arra ott a munkaidő. Űgyhogy csak a nyitva tartáson kár volna változtatni, aiszen az üzletek vesztesé- ieikkel könnyen azoknak ad- aának igazat, akik eleve a nunkaidőn kívüli nyitva tartás ellen voltak. Vagy /állalkozik a kérdés minien illetékese komoly vá- asztandó szándékkal asztal- íoz ülni, vagy jobb a nyitja tartást békén hagyni. És sajnos a munkaidő jobb kihasználását is. De mivel évente — még óvatos becslések szerint is — 10 milli- árdokról van szó, a téma komplex megoldását napirenden tartani, rettentően fontos. S még ennél is fontosabb: megoldani. A salgótarjáni gyár sikeres profilváltása ugyancsak 10 milliárd forintokban mérhető tartalékokról beszél. Egy makacsul veszteséges üzem munkásai remek dolgokat fusiznak (munkaidőben). A vállalat új igazgatója le- megv a műhelybe, látja, mi folyik, s azt mondja, ha ezekre a fusizott tárgyakra igény van, hát gyártsuk őket! Nagyüzemileg. A rengeteg szemétbe kerülő hulladékból azóta csupa kelendő cikk készül, a vasalótartótól a szalonnasütőig, a sörnyitótól a sikattyúig. S ma már 2 millió nyugatnémet márkás megrendelésnél tartanak. Vajon mi volna, ha minden — s nem feltétlenül veszteséges, hanem akár jól menő — üzem is gondolkodna a hulladékhasznosítás eme legkorszerűbb módján? Boltjaink „tele vannak hiánycikkekkel”. S legtöbbször filléres alkatrészek hiánya teszi .lehetetlenné tárgyaink használatát. Ezt nap mint nap tapasztalhatjuk, s aki ügyes kezű és van elég fantáziája ahhoz, hogy az egyébként szemétbe kerülő hulladékból értéket hozzon létre, annak szellemi és testi energiáira valóban igényt kell hogy tartson a nagyüzem. De ennek az értékteremtésnek legyen meg valóban az ellenértéke! ' Ungár Tamás Jjít a Szabadság mozi A békéscsabai Szabadság nozi új kezdeményezéssel lepte meg” a megyeszék- lely vállalatait, intézménye- t. A cél az, hogy a mozi ne sak vetítőterem legyen, ha- lem: szélesebb körű közm'ű- elődési tevékenység is folyón a filmszínház falai kö- ött. Megkeresték a nagyobb azdasági egységeket, a kü- ónböző intézményeket, s fel- jánlották a lehetőséget: a loziban is megtarthatnak — léltányos feltételekkel — gy-egy nagyobb rendez- ényt, melyek sikerét csak egítheti egy-két, az éppen ktuális témához kapcsolódó lm vetítése is. Ezeket köveién akár a film alkotóival, agy más szakemberekkel aló beszélgetés megszervezőre is vállalkoznak. A lehetőséget először a Békéscsabai Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Iskola használta ki, a Szabadság moziban rendezték meg a tanév első szülői értekezletét. Mind a három évfolyam tanulóinak szüleit várták erre az eseményre, melyre az elmúlt hét végén, szombaton délelőtt került sor. Dr. Fekete An- talné, az iskola igazgatója tájékoztatta a legfontosabb tudnivalókról a szülőket, majd Major Istvánné, a Békés Megyei Moziüzemi Vállalat munkatársa Magyar József rendező legújabb, A mi családunk című filmjéről beszélt. Ezt követően pedig levetítették a nem minden tanulságot nélkülöző, a család intézményének válságáról szóló filmet. p. f. lírlapkézbesitöket larapott meg a kutya Békéscsabán a napokban ;t postai hírlapkézbesítőt irapott meg a kutya. Az 'yiket szeptember 21-én az ;cán, a másikat 25-én egy Ivarban érte baleset. Tudvalevő, hogy a kutya- irapással a veszettséggel iló fertőzés is együtt járhat.- 'ért még kisebb sérülés esett is orvoshoz kell fordulni. A kézbesítők naponta, ház- »1 házra járva juttatják el ; előfizetőkhöz a hírlapokat, éhol a levélszekrénybe rak- k, máshol — kívánság szent — beviszik a lakásba, így éppenséggel egy meg- okott helyre teszik. A kutyatartást az 5/1984. számú tanácsi rendelet részletesen szabályozza. Ahol az előírásokat betartják, ott a kutyák nem veszélyeztetik az emberek testi épségét, és a kézbesítők is nyugodtan teljesíthetik a feladatukat. A posta a két kutyaharapás miatt sérült kézbesítő ügyében a tanács igazgatása osztályának tett bejelentést. A kutyák gazdái a tanácsi rendelet be nem tartása miatt szabálysértést követtek el, s ezért felelősséggel tartoznak. P. B. Színházi nap Békésen Jubiláló A Békés Megyei Jókai Színház és a békési városi művelődési központ együttműködési szerződést kötött. Ennek keretében szerepel a városi munkáskórus a Leányvásár című operettben, meghirdették a Békési ház elnevezésű bérletet, amely nyolc előadásra szól, lesznek kiállítások, és más kulturális programok az évad folyamán. Október elsején, kedden rendezik meg a színházi napot. Délelőtt az epreskerti és a szécsénykerti óvodában gyermekműsorral szórakoztatja a békési apróságokat a színház három művésze, Szabó Zsuzsa, Tomanek Gábor és Mészáros Mihály. Élő irodalomórát tart a mezőgazda- sági szakmunkásképzőben Felkai Eszter és Gálfy László. Délután a művelődési központ árkádjai alatt a színház elmúlt évadjáról nyílik fotókiállítás. A Dózsa ligetben fél 3-tól a város három általános iskolájának tanulói Csukási István Ágacska című mesejátékát láthatják a szabadtéri színpadon. Este a zeneiskola dísztermében a színházi világnap alkalmából műsoros estet rendeznek. A Felkai—Gálfy színészpár a zenéről ad elő verseket, majd Fasang Árpád és Fasang Zoltán koncertje következik. g. k. Pályaválasztási tájékoztató A Békés Megyei Pedagógiai Intézet kiadványa, a Békés megyei pályaválasztási tájékoztató, 1986—87, most igazán időben eljutott az iskolákba. A terjedelmes kiadvány a középfokú iskolákba jelentkező diákoknak számol be pontosan a jelentkezések rendjéről, módjáról ési lehetőségeiről. Sőt, a felvételi esélyek kikalkulására is módot nyújt a gondosan szerkesztett tájékoztató. Iskolatípusonként, intézményenként foglalkozva a felvételik határidejével, ütemezésével, még a fellebbezés módjával is. A megyei technikusképzés ismertetése mellett szerepelnek a Csongrád, Bács-Kiskun, Hajdú és Szolnok megye szakközépiskoláiban induló technikusképzések is. A tájékoztatót nemcsak az általános iskolák nyolcadik osztályainak osztályfőnökei forgathatják haszonnal, hanem a szülők is. Bízunk benne, hogy a megjelentetett kétezer példányból néhány hozzájuk is eljut. (bse) Könyvek féláron Már hagyomány Békéscsabán, hogy a könyvesboltok raktárállományának könnyítésére évente 50 százalékos könyvvásárt hirdetnek. Az idei, kedvezményes akció októben 1-től három hétig tart. A Radnóti Könyvesboltban megtudtuk, hogy az 1983-ban és az azt megelőző években megjelent, még raktáron lévő könyvek kerülnek féláron a vásárlók kezébe, mintegy 400 ezer forint értékben. Lesz köztük ismeret- terjesztő kiadvány, de zömében felnőtt és ifjúsági szép- irodalmi, valamint meséskönyvek közül válogathatnak az irodalomkedvelők. orosházi kertbarátok Szeptember 28-án, szombaton délután az orosházi fúvószenekar a Csillag Áruház előtt térzenével köszöntötte a fennállásának negyedszázados évfordulóját a napokban ünneplő orosházi Mohácsy Mátyás kertbarátklubot. A városi tanács nagytermében a Himnusz és a szavalat elhangzása után Verasztó József klubtitkár köszöntötte a megjelenteket, a testvérklubok képviselőit. Rövid megnyitóját követően Sándor Antal, a városi tanács elnökhelyettese mondott ünnepi beszédet. Emlékeztetett arra, hogy 25 esztendővel ezelőtt az országban elsőként 18 lelkes orosházi kertészkedő alapította meg a kertbarátklubot. A továbbiakban számba vette azokat az eredményeket, amelyeket a negyed század alatt értek el a HNF keretében a Petőfi Művelődési Központban otthonra lelt kertbarátok. Az orosháziak sokrétű tevékenységét az évek során egyre jobban megismerték országszerte. Több alkalommal bemutatta a klubban folyó munkát a Kertészet és Szőlészet című szaklap, szerepeltek a tv-hír- adóban is. A kétévente tartott kertészeti kiállításaik is egyre gazdagodtak, és sok érdeklődőt vonzottak. Elsőként a legjobban dolgozó és legszebb kerttel bíró klubtagok 1967-ben kapták meg a „Mintakert” címet. 1972-ben részt vettek a városszépítő akcióban, s több száz rózsatövet és díszfát ültettek el, gazdagítva ezzel Orosháza közterületeinek arculatát. Országos versenykihívást kezdeményeztek 1977-ben a hazai kertbarátkluboknak, s ebben a vetélkedőben elnyerték a HNF OT fődíját. Részt vettek az 1980-as BNV-n, ahol kiállított kertészeti termékeiket bronzéremmel jutalmazták. 1981- ben két évtizedes eredményes tevékenységük elismeréseként felvehették a Békés megyei származású nagy tudós, Mohácsy Mátyás nevét. Az idei OMÉK-on kiállítási anyagukért a 3. díjat nyerték el. Az előadó szólt arról a baráti kapcsolatról, ámely igazi közösséggé formálta a kertbarátklubot. Foglalkozásaikon szívesen osztják meg termelési tapasztalataikat egymással. Fejlesztik elméleti felkészültségüket, előadásokat hallgatnak meg a legújabb kutatási eredményekről. Befejezésül további sikereket, jó munkát kívánt a 130 tagot számláló klubnak. Ezt követően 9 klubtagnak nyújtották át a Mohácsy Má- tyás-emlékplakettet. Varga Sándor, a HNF városi titkára „Mintakert” címet adományozott 4 kistermelőnek. Hárman részesültek érdemes és kiváló társadalmi munkás elismerésben. A jubiláló klub tagjait ünnepi műsorral köszöntötte a madrigálkórus. A klubtagok estébe nyúló baráti találkozón elevenítették fel az elmúlt negyedszázad legemlékezetesebb pillanatait. V. L. Diákok, tanárok, szülök — közös munkán A Szeghalmi Péter András Gimnázium és a Hidasháti Állami Gazdaság 1981 elején együttműködési szerződést kötött. A megállapodás alakján a szeghalmi középiskolások minden évben vállalnak munkát a gazdaság területén. Így volt ez az idén is, most az iskola 320 tanulója egy hetet töltött a gazdaság bakuci táborában, s a vetőmagnak való kukoricát törték. Az utolsó napon, a múlt hét szombatján kerestük fel a tábort. Tizenegy óra körül érkezem a gazdaság II. számú kerületének központjába. Meglehetősen kihalt minden, azután egy teherautó porzik be a dűlőútról. Máris fordul vissza, immár rajta vagyok én is. Néhány kilométer után már a „munkahelyen” vagyunk, egy hatalmas kukoricatábla szélén állunk meg. Egy csapat lány és fiú éppen akkor ér a sorok végére. Porosak, fáradtak, rögtön lehuppannak a földre. Megtudom tőlük, hogy nem elsősorban a mai munka csigáz- ta el őket ennyire, hanem az este záródiszkó volt, s igencsak elmúlt éjfél, amikor ágyba kerültek . . . De vannak még, akiknek van mit törnie, bemegyek a kukoricásba. S ott, a sorok között látom, az egyik fiú begipszelt kézzel dolgozik. — Nem lett volna muszáj eljönnöm — mondja Ledzé- nyi János harmadikos diák —, Ínhüvelygyulladásom van. De mit csináltam volna otthon? Itt vizet hordok, meg besegítek a lemaradóknak. Megyek tovább, s odébb' egy nagyobb csapatban 60 szülő is, a tanárokkal együtt töri a termést. Kiss László és felesége együtt halad. — Kaptunk nemrég egy levelet az iskolától — mondják —, meghívtak bennünket az utolsó napra, nézzük meg, hol, s hogyan dolgoznak a gyerekek. S ha már itt vagyunk, dolgozzunk is. Amit ma itt keresünk, azt pedig ifjúsági célokra fordítják majd. — Mikor jöttek? — Kora reggel indultunk, itt a gazdaság képviselője fogadott bennünket, nagyon kedvesen. Megkínáltak egy kis papramorgóval is, aztán jöttünk ki a földre. — Otthon most nem volna tennivaló? — Amit lehetett azt elrendeztük, amit meg nem tudtunk, majd bepótoljuk holnap. Nem bántuk meg, hogy eljöttünk, csak azt sajnáljuk: nem hoztuk el a kisebb gyerekeket. Ahogy körülnézek, látom, több szülő mellett is kisebb gyerekek igyekeznek, lelkesen „küszködnek” a csuhéj leszedésével. Időközben már több csapat is visszaindult a táborba, nem sokan maradtunk itt. Hamarosan miértünk is megjön a busz. A táborban már sokan ebédelnek, még többen zuhanyoznak, mosakodnak. A felnőttek, akik egészen ösz- szebarátkoztak a közös munka során, egy kisebb ebédlőben ülnek asztalhoz, ám a a menü ugyanaz, mint a diákoknál. A különbség csak annyi, hogy az itteni italválaszték nagyobb, mint amott. Az ebéd végén a gazdaság igazgatója, Kovács József mond köszönetét a szülőknek. — Mindig nagy megelégedésünkre dolgoztak a szeghalmi gyerekek, s külön öröm számunkra, hogy most önök is láthatták, milyen körülmények között vannak, mit csinálnak itt. Ez utóbbit most saját maguk is tapasztalhatták. A szülők és a gyerekek munkáját is köszönjük. Vaszkó Tamás, a gimnázium igazgatója, a tábor vezetője itt ismerteti a „gyorsmérleget”: a diákok naponként — átlagban — 180 forintot kerestek. A szülők pedig délelőtti munkájukkal 7000 forinttal járultak hozzá az iskolai ifjúsági alaphoz. Ebéd után még megkeresem a Kiss szülők fiát, Lacit is. — Milyen volt a tábor? — kérdezem tőle. — Jó volt a hangulat, s azt hiszem, jól is dolgoztunk, nem kellett biztatni senkit. Aztán a programok is — a munkán kívül — változatosak, érdekesek voltak. — Hogy mire költőm el a pénzt — gondolkodik el —, még nem tudom, de azt hiszem, elsősorban iskolai „cuccokat” fogok venni, meg személyes holmikat. Kettőre már nagyjából rend van a táborban, az első csapat haza is indul. A szülők nagy része is elment már. Vaszkó Tamással szeretnék még egy-két szót váltani, de lót-fut, nincs ideje, intézkedik. így hát a nap folyamán vele váltott néhány mondatából idézek: „Az a célunk, hogy minél jobb kapcsolata legyen az iskolának a szülőkkel, kölcsönösségi alapon. Azt hiszem, ez a kezdeményezés, ez az együttes munka meghozta az eredményt. Közelebb került a tanár, a szülő, a diák egymáshoz.” Pénzes Ferenc Vége az utolsó soroknak is...
