Békés Megyei Népújság, 1985. szeptember (40. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-13 / 215. szám

1985. szeptember 13., péntek Magyar és szovjet hidraulikagyártók Műszaki-tudományos együttműködési megállapo­dást és gyártásszakosítási egyezményt kötött a Danu- via Központi Szerszám- és Készülékgyár szovjet part­nerével. a gomeli Hidroau- tomatika Ipari Egyesüléssel. Az egyezmény alapján a két vállalat a hetedik ötéves terv időszakában a hidrau­likus berendezések bizonyos típusaiból annyit gyárt, hogy azzal a partnervállalatot is el tudja látni. A kölcsönös szállítások hozzájárulnak ahhoz, hogy a két ország mi­nél több vállalatánál működ­hessenek automata gépek és berendezések. Ezenkívül el­határozták, hogy közösen fejlesztenek ki és gyártanak energiatakarékos, a gépek terhelésének megfelelően sza­bályozható hidraulikus ele­meket. A kereskedelmi kamara az őszi BNV-n önálló standdal jelentke­zik az őszi Budapesti Nem­zetközi Vásáron a Magyar Kereskedelmi Kamara. A látogatók tájékoztatást kap­hatnak a Kamara szolgálta­tásairól. tevékenységéről, a magyar népgazdaságban be­töltött szerepéről. Termék- kiállítást is rendez a Kama­ra Partner—Kontakt címmel, ahol három termékcsoport látható: az ipari szövetkeze­tek által készített cikkek, a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek ipari ágazataiban előállított áruk, valamint az Iparművészeti Vállalat által forgalmazott tárgyak. A Kamara kiállításán is­mét jelen lesz a Mezőgazda- sági Termelőszövetkezetek Kereskedelmi Vállalata, amely kapacitás börzét tart. Ezen ismertetik és felkínál­ják a mezőgazdasági tsz-ek ipari tevékenységgel foglal­kozó üzemeinek szabad ka­pacitásait. Rendelet az iidülöhellvé- nyilvánításról Megjelent az építésügyi és városfejlesztési miniszter rendelete a település, vagy ezen belüli területrész üdü­lőhellyé nyilvánításának fel­tételeiről. eljárási szabályai­ról. továbbá a gyógy- és üdülőhelyi határvonalak ki­jelölésének településrendezé­si követelményeiről. A jog­szabály szorosan kapcsolódik ahhoz a múlt év végén meg­jelent kormányrendelethez, amely bővítette a helyi ta­nácsok hatáskörét és növelte érdekeltségüket a gyógy- és üdülőhelyi adottságok, fej­lesztési lehetőségek kihasz­nálásában. A helyi tanácsok felhatalmazást kaptak arra. hogy — a megyei tanács egyetértésével — az adott településrészt maguk nyilvá­nítsák üdülőhellyé. Az új jogszabály szerint alapvető követelmény, hogy rendelkezésre álljanak a megfelelő szálláshelyek, ki­elégítő legyen a kereskedel­mi ési vendéglátóipari háló­zat, elérjék a megfelelő szín­vonalat az üdülési és a kom­munális szolgáltatások. Az is fontos előírás, hogy a ven­dégforgalom tartósan ne ha­ladja meg az üdülőterület és környezete teherbíró képes­ségét, és ne veszélyeztesse az állandó lakosság ellátá­sát. A helyi tanácsok a kiemelt gyógy- és üdülőhellyé nyil­vánításra is javaslatot dol­gozhatnak ki, ám ennek el­fogadásáról — a megyei ta­nács állásfoglalása után és az érintet! tárcák bevonásá­val — az építésügyi és vá­rosfejlesztési miniszter dönt. Az idén szeptember vége, a továbbiakban pedig minden év április 30-a az üdülőhely- lyé nyilvánítás határideje. fl megyei vöröskeresztesek munkája A Magyar Vöröskereszt Békés megyei vezetősége öz Ferenc megyei titkár előterjesztésében, tegnap délelőtt vitatta meg a megyei szervezet VI. kongresszus óta vég­zett munkájának tapasztalatait. Az elmúlt több mint két és fél évben tevékenységük fő irányát a kongresszus és a megyei küldöttértekezlet határozatai, valamint a me­gyei párt végrehajtó bizottságának a tömegszervezetre hozott állásfoglalásai határozták meg. Kiemelten foglal­koztak a szociális munkával, az ifjúság családi életre ne­velésével, a vérellátás egyenletes biztosításával, a vér­adók erkölcsi megbecsülésével, a szakszerűbb és gyakor­latiasabb elsősegélynyújtás oktatásával, a polgári védel­mi elsősegélynyújtó alegységek képzésével, a mozgalmi jelleg erősítésével és a tagság aktivizálásával. Az egészségvédelmi munka tervezésében az egészség- ügyi szervek ajánlásait évről évre figyelembe veszik és kiemelt témákat jelölnek meg. 1983-ban a szenvedély-, betegségek, 1984-ben az egészséges táplálkozás és testmozgás, az idén pedig az egészségügyi szűrővizsgála­tok támogatása a legfonto­sabb feladat. ,Az egészséges, helyes életmód kialakításá­nál, a káros szokások meg­előzésénél előtérbe helyezték a fiatalok nevelését. Szeret­nék eredményesebben moz­gósítani a szülőket, az isko­lai szülői munkaközössége­ket. A bevált módszereket és új elképzeléseiket többek között a Köjál egészségneve­lési osztályával közösen igyekeznek megvalósítani. A tömegsportrendezvények szervezésében, rendezésében a megyei tanács testnevelési és sportosztályával, a me­gyei edzett ifjúságért koor­dinációs bizottsággal együtt tevékenykednek. 1981-től eredményesen működik a szanazugi Körös-szakaszon a vízi mentőszolgálat, amely­nek anyagi feltételei azon­ban még mindig nem megfe­lelően biztosítottak. A tisz­tasági mozgalom sgjátos te­rülete az egészségnevelésnek. A családvédelmi és szociá­lis munka nagyon fontos ré­sze az ifjúság családi életre nevelése. Dolgozik a védőnői hálózatra épülő aktívagárda, amely segítséget ad a rá­szoruló családoknak és az állami szerveket is infor­málja. Az egészségkároso­dásban szenvedő emberek, az idősek társadalmi segítsé­gét, palronálását is végzi a Vöröskereszt. Munkájukban jelentős helyet foglal el a hátrányos helyzetű lakossági csoportok életkörülményed nek felderítése, javítása. Részt vesznek az alkoholis­ták rehabilitációjában. A vöröskeresztes véradómozga­lom a megyei vérellátó szol­gálattal szerves egységet ké­pez. Közösen állítottak ösz- sze megyei vérvételi ütem­tervet, segítik a véradóállo­mások munkakapcsolatát, fi- gvelnek a vérfeldolgozásra és a vérellátásra. Megyénk évek óta bizto­sítja a szegedi klinika szív­ós érműtéteihez a megye be­tegeinek szükséges vért. Nemegyszer megyén kívüli betegeket vagy fővárosi inté­zeteket is kisegítenek a szükséges vérmennyiséggel. Elsősegélynyújtó tanfolyamo­kat szerveznek az általános és középiskolákban, az üze­mekben, a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben. A tanfolyamvezetőket a megyei mentőállomás főorvosa és tisztjei képezik. A megyei Vöröskereszt az egészségügyi szakszolgálattal közösen segíti a polgári vé­delem egészségügyi képzését. Az önkéntes ápolónők taní­tásában, aktivizálásában részt vesznek. Sajnos, a vég­zett ápolónők munkájára az üzemek csak körülbelül 60 százalékban tartanak igényt. A megye vöröskeresztes szer­vezeteinek tömegszervezeti jellege, a választott vezető­ségek irányító és szervező munkája összességében a VI. kongresszus határozatainak megfelelően fejlődött. A köz- igazgatási átszervezés során is biztosították a mozgalmi munka folyamatosságát. Jó kapcsolatot tartanak fenn a megyei és a területi pártbi­zottságokkal, pártalapszerve- zetekkel, társadalmi és tö­megszervezetekkel, az állami irányítással. A hozzászólók sorában el­mondta a megyei szervezet­tel kapcsolatos véleményét Mikó Jenő, a Vöröskereszt Országos Vezetőségének tag­ja, a megyei szervezet inst­ruktora is. Dr. Rucz László a biztonságos vérellátás fel­tételeiről, a ferezises vér­adásról beszélt. Dr. Tóth Mi­hály hangsúlyozta a mező- gazdasági üzemekben je­lentkező egészségkárosító ha-, tások kiszűrésének jelentő­ségét, a foglalkozási megbe­tegedések megelőzésének fontosságát. Dr. Baly Her­mina az alkoholizmus elleni küzdelem múltjáról szólt, majd a lelki egészségvéde­lem vöröskeresztes feladata­it részletezte. Hárs György- né a fiatalok, az általános iskolások vöröskeresztes munkában való részvételét elemezte. Az értekezleten elhangzott kérdésekre a megyei, titkár válaszolt. A vezetőség elfo­gadta a kongresszus óta vég-, zett munkáról szóló beszá­molót. B. Zs. Épül a TOT-üdülő Gyulán, a Part utcában — átadását a jö­vő év április 30-ra tervezi a Békés Megyei Állami Építőipari Vállalat. Képünkön az üvegszálbetétes hőszigetelő bálákat juttatják fel, amellyel majd az épület tetőrészét szigetelik Fotó: Szőke Margit tárgyalóteremből • Szagazonosítás kutyával • Elmebeteg-e a vádlott? • Ki dobta a feszítővasat a tóba? • Jogerős ítélet a monori betörés ügyében Az orosházi bíróság aszta­lán egy 60 centiméter hosz- szú feszítővas és egy sper- hakni. Látszik a gondos munka nyoma mind a ket­tőn. A sperhaknit meghajlí­tották és kiköszörülték. Van még egy háztartási fólia is és más bűnjelek. De a sperhak- ninak, meg a feszítővasnak jutott a döntő szerep. Az utóbbival feszítették ki az Orosháza és Vidéke Áfész monori felvásárlótelepén a raktár ajtaját. A sperhakni- val pedig kinyitották az iro­dát, ahol megtalálták a pán­célkazetta kulcsát, s több mint 763 ezer forinttal tá­voztak az éjszaka leple alatt. A vádlott két fiatalember, Szuda István orosházi és Dárócz Zoltán tótkomlósi la­kos. Egyikük sem először áll a bíróság előtt. A 27 éves Szuda lopás, súlyos testi sér­tés miatt volt büntetve. Sza­badulása után libatartással foglalkozott a monori ugaro­kon levő tanyáján. Időköz­ben elvált a feleségétől. Ha­marosan újra bűncselek­ményt követett el. A múlt év augusztus 26-án Orosházára ment. A késő esti órákban az egyik épület lépcsőháza előtt belekötött egy lányba, aki kísérőjére várt. Néhány perc múlva megjelent az il­lető. — Ne molesztáld ezt a lányt — szólt a vádlotthoz. Elővette az igazolványát. Közölte, hogy önkéntes rend­őr. Szuda egy szót se szólt. Kajánul elhúzta a száját, s már ütött is, mégpedig két­szer egymás után. Az ön­kéntes rendőr a földre zu­hant. Aztán még bele is rú-, gott, utána pedig elszaladt, mivel a ház lakói közül töb­ben kijöttek a lépcsőházba. Darócz Zoltán súlyos tes­ti sértésért és jármű önkén­tes elvételéért, valamint más bűncselekmények miatt ke­rült a rács mögé. Szabadulá­sa után nem vállalt munkát. Első útja unokatestvére, Szuda István tanyájára ve­zetett. Itt döntötték el, hogy betörnek az Áfész monori felvásárlóhelyiségébe. Szu­da ugyanis tudta, hogy ott rendszerint nagyobb összegű készpénzt tartanak. Azt is tudta, hogy a páncélkazetta az iroda padlójába van be­süllyesztve. A bűncselek­mény elkövetésére felkészül­tek. Egy 60 centiméter hosz- szú gömbvasból feszítővasat és egy sperhaknit készítet­tek. A múlt év szeptember 22-én hajnal egy óra tájban kifeszítették a monori felvá- sárlótelep raktárának ajta­ját. A sperhaknival kinyi­tották az irodába vezető aj­tót. A páncélkazetta kulcsát az egyik íróasztal fiókjában találták meg. Felhajtották a szőnyeget, s egykettőre ki­nyitották a jól elrejtettnek hitt kazettát. Reményen fe­lüli nagy zsákmánnyal tá­voztak. A kazettában ugyan­is 763 ezer 207 fqrint volt. Visszatértek a tanyára. Üt- közben Szuda a bűncselek­mény elkövetéséhez használt eszközöket és a páncélkazet­ta kulcsát a monori tóba dobta. A tanyán megosztoz­tak a pénzen. Egy részét, mégpedig több mint 213 ezer forintot háztartási fóliába és egy reklámszatyorba csoma­golva a tanya közelében el­ásták, aztán illa berek, vo­natra szálltak és Pestre utaz­tak. Szórakoztak egy jót, közben arany pecsétgyűrűt, arany karkötőt vásároltak és egy 5 ezer forintos autónye- remény-betétkönyvet. Másnap reggel a felvásár­lótelep dolgozói megdöbben­tek, amikor üresen találták a páncélkazettát. Azonnal értesítették a rendőrséget. Megkezdődött a nyomozás. A szálak a Szuda-tanyára ve­zettek. Hamarosan előkerült a reklámszatyorban elásott pénz. A helyszínen ugyanak­kor szagmintát rögzítettek, s ennek alapján szagkiválasz­tást végeztek. A szagkivá­lasztás elvégzéséhez a nyo­mozás során mindkét vád­lottól — hatósági tanúk je­lenlétében — szagmintát vet­tek. A szagminta-kiválasztás alapja az, hogy meghatáro­zott személy meghatározott szagtulajdonsággal rendelke-, zik, ami akaratán kívül meg­marad azokon a helyeken, ahol járt. Az erre kiképzett kutyák olyan rendkívül éles szaglással rendelkeznek, hogy teljes bizonyossággal tudnak bizonyos szagokat kiválasz­tani, illetve azonosítani. A kiképzett kutya a helyszínen rögzített szagminta, vala­mint Szuda és Darócz szag­mintáját mindkét esetben azonosította. Mindez tehát kétséget kizáróan igazolta, hogy a két vádlott járt a bűncselekmény helyszínén. A nyomozás során Darócz Zoltán a terhére rótt bűn- cselekmény elkövetését be­ismerte és feltáró jellegű vallomást tett. De nem így Szuda István. Makacsul ta­gadott. Az első vádponttal kapcsolatban azt állította, hogy augusztus 26-án Oros-, házán a zenés presszóban szórakozott egyik barátnőjé­vel. Amikor elhagyták a presszót, elhaladtak az egyik ház mellett, s őt két sze­mély megtámadta. Ekkor lé­pett közbe a sértett, aki a lépcsőről lerán­totta. Tagadta, hogy a sértett felmutatta volna az önkéntes rendőri igazol­ványát. Ű nem ütött meg senkit, őt bántalmazták. A bíróság a védekezést nem fogadta el. Tanúk és orvosi látlelet igazolta a bűncse­lekmény elkövetését. A mo­nori betörésről nem akart hallani. A szagazonosítás sem törte meg. Makacsul kötötte az ebet a karóhoz, hogy a betörésről csak a vádlott társától szerzett tu­domást. A nyomozás során több alkalommal megváltoz­tatta a vallomását. Ezzel szemben Darócz Zoltán a bizonyítási kísérletnél rész­letesen bemutatta az elköve­tés minden mozzanatát. Azt is elmondta, hogy Szuda hol dobta a monori bányatóba a bűncselekmény eszközeit. A megjelölt helyen a nyomozó- hatóság könnyűbúvárokkal kutatást végzett, s megtalál­ta a feszítővasat és a sper­haknit. Ezután került sor a szembesítésre. Darócz Szuda előtt megismételte a tett el­követésének módját. — Vigyázz magadra — fe­nyegette meg Daróczot Szu­da. A fenyegetéstől megriadva Darócz megváltoztatta ko­rábbi vallomását. A bizonyí­tás láncolata azonban ek­kor már összeállt. A tárgyaláson a vádlott védője bizonyítási eljárást terjesztett elő. Kérte többek között, hogy a bíróság ren­delje el Szuda elmeállapotá­nak megfigyelését. A bíróság a kérést elutasította. Egy ko­rábbi igazságügyi elmeorvosi szakvélemény alapján meg­állapítható volt, hogy noha Szuda István disszharmoni- kus személyiség, nem szen­ved elmebetegségben, sem olyan fogyatékosságban, amely a terhére rótt bűn- cselekmény társadalomra veszélyes következményei­nek felismerésében gátolta volna. Az Orosházi Városi Bíró­ság Kissné dr. Verasztó Éva büntető tanácsa Szuda Ist­vánt társtettesként elköve­tett lopás, hivatalos személy elleni erőszak, valamint könnyű testi sértés vétsége miatt, mint többszörösen visszaesőt halmazati bünte­tésül hat évi fegyházban le­töltendő szabadságvesztésre ítélte, s hét évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Da­rócz Zoltánt társ tettes ként elkövetett lopás bűntettében találta bűnösnek, s ezért, mint különös visszaesőt öt év szabadságvesztéssel, to­vábbá hét év közügyektől való eltiltással és teljes va­gyonelkobzással sújtotta. Az ítélet indoklásában megálla­pította, hogy a vádlottak ál­tal elkövetett bűncselekmény és a személyükben rejlő tár­sadalmi veszélyesség kiemel­kedő. Noha korábban már voltak büntetve, az ítéletek­ből nem okultak, s a bűnö­ző életmóddal nem hagytak fel. Az ítélet ellen .Szuda Ist­ván és védője felmentésért, Darócz Zoltán és védője eny­hítésért jelentett be felleb­bezést. Az első fokú bíró­ság ítéletét a Békés Megyei Bíróság részben megváltoz­tatta. Szuda István vádlott hivatalos személy elleni erő­szak bűntette és könnyű tes­ti sértés vétségeként elbírált cselekményét garázdaságnak minősítette. Egyebekben az ítéletet helyben hagyta. Meg­állapította, hogy az orosházi bíróság a tényállást a bizo­nyítékok okszerű mérlege­lésével helyesen rekonstruál­ta és abból tévedés nélkül következtetett arra, hogy a lopást a vádlottak együtt követték el. Helyesen vette számba a büntetés kiszabá­sánál irányadó körülménye­ket is. Az ítélet jogerős. (Serédi) Épül a TOT-üdülö

Next

/
Oldalképek
Tartalom