Békés Megyei Népújság, 1985. szeptember (40. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-10 / 212. szám

1985. szeptember 10., kedd Szolgálni és javítani a társadalmat Beszélgetés dr. Csákány Bélával, a IBIÉ új rektorával NÉPÚJSÁG KÉPERNYŐ Sokszor és sokat emlegetik, hogy a televíziónk műsorairól általában csak elmarasztaló kritikák, jegyzetek, megjegyzések jelennek meg. A kifogásolás alapja leggyakrabban az, hogy „utánlövéssel” vádolják a kritika, a jegyzet szerzőjét. De hát még a szándék tisztaságát is nehéz igazán, a helyén értékel­ni akkor, ha csak és kizárólagosan a kész-szel, a már sugár­zott műsorral találkozunk. Mindennek egy a lényege: a tele­vízió (létében és a sugárzott műsorok tekintetében) közügy; minden rezdülése emberezrek véleményével kísért. Nyelvvel nyelvel A nyelv világa... A televíziós szakzsargon szerint magazinműsor a most szerdán délután sugárzott A nyelv világa című program. Mi tagadás: ritkán merünk véleményt mondani erről a műsor­ról, hiszen benne a legfontosabbról, nyelvünkről van szó. A háromnegyed óra valóban igazán szolgálja a címében is vál­laltakat. Mégis megdöbbentő, mondhatni csalódást jelentő az, amit az egész ország által tisztelt Grétsy doktor tett leg­utóbb. Szokás szerint — úgymond — házi vetélkedővel zá­rult a műsor. A ki tudja hogyan kiválasztott játékosoknak a hosszú és a rövid mássalhangzókkal kellett játszadozniuk. Nos, azt még elviseltük, hogy neves nyelvészünk kivételesen rossz formában volt, már ami a kiejtési hibákat illeti. Azt azonban a műsor nézői kevésbé nézhetik el, hogy ismét kín­mondatokba, bugyuta példákba taszította a versenyzésre ki­jelölteket. Tessék csak megpróbálni egy mondatba (és feltét­lenül értelmesbe!) szerkeszteni a meccset-mecset, a szelem- szellem, a íagyal-íaggyal párosításokat. Tudom, tudjuk: nyelvvel játszani dicséretes dolog, s bizony ritkaság is. Mind­ez persze nem jogosíthat fel senkit arra, hogy kitekerősdit játsszon és nyelvvel helyett nyelveljen. Ja, pardon: ez nem nyertes megoldás .. . Két film és a humanizmus Ne legyünk farizeusok: ha tetszik, ha nem, nézzük a té­vét. S így feltűnt, hogy az utóbbi hetekben a „sokévi átlagtól eltérően” több a csehszlovák nemzetiségű játékfilm. Egy va­lami talán keveseknek tűnik fel: a nálunk is sugárzott cseh­szlovák játékfilmeknek van egy sajátságos jellemvonása: hu­manizmusuk, emberközeliségük, közérthetőségük szinte fe­lülmúlhatatlan. Persze, ezt igazán valami összehasonlításban lehet meg- és lemérni. A televízió szerkesztése megadta ne-i künk, nézőknek ezt a lehetőséget pénteken este. Nyolc óra­kor az egyesen a Férj mulatság című csehszlovák, tíz óra előtt pár perccel pedig a Richie halála című amerikai tévé­film ment. Mindkettő lényege: apa és kamasz (kamaszodó) fiának kapcsolata. Ami számunkra, a magyar nézők számára közös volt e két filmben: pillanataiban is igaz nevelési ku­darcok. A végkifejlet megoldása azonban másképpen ala­kult, s a szimpátia oka aligha lehet a nemzetiség függvénye. Annak ellenére, hogy más a társadalmi alap. Mégis a cseh apa viselkedése volt az, amit magunkévá tehetünk. Elsősor­ban lényegében, tartalmában. S hogy ez így van, az valahol attól a neveléstől is eredhet, aminek szülője az „elítélt” te­levízió . . . S most ezért (is) köszönet . .. Bedőlünk a reklámoknak? Ha bárki alkalmi közvélemény-kutatást végez közvetlen környezetének három-tizennégy év közötti tagjai között, a válasz majdhogynem egyértelmű lesz: a legnépszerűbb a té­véreklám. Nem nehéz rádöbbenni miért: rövid és egyszerű, néha játékos is . . . Ha felnőtt szemmel nézzük, sokkalta tra- gikusabb, mondhatni: gusztustalanabb a kép. Hogy hol is tart a magyar tévé- (és persze: az úgynevezett nyilvános) reklám, arra jó példa volt a TVK által kibocsátott úgyneve­zett Tomi-kulcsos ügylet. Práger György jóvoltából — és az utóbbi évek vonatkozásában a Tv-híradóban ritka kivétel­ként pénteken — kitűnő, politikus, mondhatni nagyszerű kommentárt kaptunk az érintett nagyvállalat vezérigazgató­helyettesének bizony szánalmat keltő nyilatkozatát kísérve. De gyorsan tegyük hozzá: valamennyien, akik bedőltünk és bedőlünk, hibásak vagyunk. Akinek legalább hármasa volt fizikából, tudja: egy kezdő rádióamatőr is pillanatok alatt összebarkácsol egy fémkereső detektort, tgy hát kulcs nem is lehet a dobozban ... Ez persze aligha menti egyes tévé­reklámok színvonal-alattiságát. Főleg az ún. „videó"-reklá­mokét, amelyek gyengesége (és persze provincializmusa) már-már érthetetlen. S ha arra gondolunk, hogy egy perc műsoridő mibe kerül, akkor... Ma délután ismét bekapcsolom a tévét. S előtte meg sem nézem a műsorújságot, ön ezt ne így tegye . . . (nemesi) A szegedi József Attila Tu­dományegyetem és Békés megye vezetői között szep­tember 3-án folytatott esz­mecserén a rektor úr szíve­sen beszélt Békés megyei származásáról, kötődéséről Gyulához. — Bár Karcagon születtem, már hétéves koromban, 1939- ben Gyulára kerültem, ahol az' elemi iskolában Némedi igazgató úr osztályában ta­nultam, majd a gyulai gim­názium tanulója voltam, nyolc éven keresztül. Ott is érettségiztem 1950-ben, s ott kaptam kedvet a matemati­kához, amely választott hiva­tásom lett. — Ki volt a matematika­tanára? — Sziráki László tanár úr, akivel nagy örömmel talál­koztam Gyulán, két héttel ezelőtt, a harmincöt éves érettségi találkozónkon. A tanár úr. bár elmúlt 70 éves, de változatlanul fiatal. Ott ismerkedtem meg a mozga­lommal, a gyulai diákszö­vetség titkárának — a fáj­dalmasan korán elhunyt Ka­tona Péternek, aki körösla- dányi gyerek volt —, a sze­mináriumán hallottam elő­ször az öt társadalmi for­mációról, és a marxizmus ábécéjének egyéb betűiről. Érettségi után még egy évet töltöttem Gyulán, majd a szegedi egyetem hallgatója lettem, matematika-fizika ta­nár szakon. — Ahol most az egyik ma­tematikai tanszéket vezeti... lapunkban már hírt adtunk az egyetem és a Békés Me­gyei Tanács 1982-ben kötött megállapodásáról, amelynek teljesítéséről nemrég tárgyalt megyénk és a József Attila Tudományegyetem párt- és állami vezetése. A megálla­podásban megfogalmazotta­kon túl, milyen újabb lehe­tőséget lát az együttműködés szélesítésére? — Jó néhány területen le­hetne új együttműködési for­mákat kialakítani. Az egye­tem számos olyan tudomá­nyos témát művel, amelynek közvetlen gyakorlati alkal­mazása is van. Hogy csak kettőt említsek: a biotech­nológia és a mikroprocesz- szorok. A biotechnológiában egyetemünk európai viszony­latban is elöl jár, amit Fe- renczi Lajos professzorunk idén kapott Állami Díja is bizonyít. Megindultak ná­lunk a kutatások a mikro­processzorok ipari alkalma­zása témában is, amit rövi­den úgy mondhatnék, hogy az értelmetlen, bár erős gé­pek megszelídítése. Ezenkí­vül azt hiszem, komoly lehe­tőséget biztosít az együttmű­ködésre a középiskolai taná­rok továbbképzésének — a Művelődési Minisztérium ál­tal most bevezetett — új rendszere, a szegedi egyete­mek, és hallgatóink értel­miségi funkcióra felkészítő közművelődési gyakorlatai. Mai műsor KOSSUTH rádió 8.20: Társalgó. 9.44: Mese a vízilóról, aki félt az oltástól. 10.05: Két hangon, (ism.) 10.35: Éneklő ifjúság. 10.50: Népdalcsokor. 11.40: Illés Endre két írása. 12.30: Ki nyer ma? 12.45: A Rádió Dalszínháza: Énekóra — Vidám kis­opera. 13.17: Glenn Gould zongorázik. 14.10: Magyarán szólva . . . 14.25: Orvosi tanácsok. 14.30: Dzsesszmelódiák. 15.10: Élő világirodalom — A költő-forradalmár, (ism.) 15.29: Családi szőttes. 10.05: Látogatóban . . . 17.00: Társadalom és iskola, (ism.) 17.30: Az RCA szimfonikus ze­nekar filmzenét játszik 17.45: A Szabó család. 19.15: A Kibédy-kapcsolat — ön­arckép variációkkal. 20.24: A magyar opera nyomá­ban. XVIII17. 21.05: Weiner Leó tanítványai muzsikálnak — XV.14. 21.30: Az egészségügy világköz­pontjában. amelyeket hallgatóink eddig is gyakran abszolváltak — ha szabad ezt a divatos, és főleg sportközvetítésekben alkalmazott szót használnom —, éppen Békés megyei tele­püléseken. — A Békés megyébe ke­rülő középiskolai tanárok többsége a JATE-n végez. S bár a demográfiai hullám még el sem érte megyénk középiskoláit, máris érzékel­hető a tanárhiány. Különö­sen az idegennyelv-szakosok, a matematikusok és — lehet, hogy meglepőnek tűnik —, a történészek iránt mutatkozott máris nagy kereslet. Az egye­tem felkészült erre a megnö­vekedett igényre? — Az öt évvel később fel­lépő szaktanárszükséglet pon­tos becslése — figyelembe véve azt is, hogy a tanári pá­lya alacsony megbecsülése miatt, a végzett hallgatók egy része más munkaterüle­teken helyezkedik el —. rendkívül bonyolult, a társa­dalomtudomány és a mate­matika határterületén álló feladat, amelynek pontos megoldása máig sem ismere­tes. Így aztán főhatóságunk sem tudja ezt a feladatot megoldani. Mindenesetre, e szorító probléma feloldására történtek intézkedések. A bölcsésztanárjelöltek száma növekedni fog, ebben az év­ben — ha jól emlékszem — kilencvennel megnövelték az első évre felvehető bölcsész- hallgatók számát. Nehézséget is okoz nekünk ez most, a jelenlegi személyi és tárgyi feltételek mellett. Ugyan­csak szép számban oktatunk matematika-fizika és mate­matika-földrajz szakos tanár­jelölteket is, amelyek létszá­mában az utóbbi időben nem volt lényeges emelkedés, de számuk viszonylag mindig is magas volt. Természetsze­rű, hogy a számítástechnikai kultúra hazai elterjedésével! együtt jár a számítástechni­kát alkalmazó szakemberek számának a növekedése. A matematika-fizika szakon végzett tanárok egy része vi­szont — olyan megfontolás alapján, hogy anyagi felelős­séggel is tartozik a családjá­ért — átnyergel a számítás- technikára. Itt ez az alapve­tő probléma. — A háromnapos békés­csabai tanfolyamon a rektor úr is tartott előadást az egyetem előtt álló feladatok­ról. Mely kérdésköröknek szentelte a legnagyobb fi­gyelmet? — Az egyetem anyagi el­látottsága nem megfelelő. Természetesen nem szoktunk panaszkodni ezért, méltóság­gal viseljük el az ország ne­héz anyagi helyzetét, amely számunkra is nagy nehézsé­geket okoz. Próbáljuk mind­emellett az egyetem anyagi helyzetét javítani oly mó­don, hogy részt veszünk a főhatóságok által megadott, a népgazdaság számára leg­22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Közvetítés a Fehér Ga­lamb étteremből — Nyári Rezső népi zenekara ját­szik. 22.50: Munkásutánpótlás. II. 23.00: Zenekari muzsika. 0.15: A Magyar Rádió zenés műsora hajnalig. PETŐFI RADIO 8.08: Slágermúzeum. 9.05: Napközben. 12.10: Kukely Júlia operettdalo­kat énekel. 12.30: Népi zenekarok muzsi­kálnak. 13.05: Popzene sztereóban. 14.00: Balogh József klarinéto- zik. 14.15: Tardos Péter táncdalai­ból. 14.31: Régen találkoztunk — Rapcsányi László vendége: Baktai Ervinné, (ism.) 14.46: Fiatalok muzsikálnak. 15.05: Mario Lanza operettfelvé­teleiből. 15.20: Könyvről könyvért. 15.30: Csúcsforgalom. 17.30: Nemzedékek — Útkeresők, (ism.) 18.30: Gramofonsztárok. 19.05: Csak fiataloknak! 20.00: Végvári Rezső népzenei feldolgozásaiból. 20.33 : Népszerű melódiák pán­sípon. 21.05: Indul a bakterház. 8. fontosabb témák kutatásá­ban. Másrészt a rendelkezé­sünkre álló szűkös anyagi eszközeinket igyekszünk úgy elosztani, hogy az minél ke­vesebb ellenérzésre találjon. Ennek egyetlen lehetséges módja az egyetemi demokra­tizmus. Hangsúlyozom, de­mokratizmus és nem demok­rácia, mert a tudomány kér­déseit népszavazással nem lehet megoldani. De demok­ratizmusról beszélek abban az értelemben, hogy min­denkinek legyen lehetősége arra, hogy hallassa a szavát lényeges kérdésekben, és ar­ra is legyen sansza, hogy a szavában rejlő igazságmag beépüljön a döntésbe. Tehát célunk az egyetemi demok­ratizmus továbbfejlesztése. Ezek természetesen az egye­tem vezetésének a feladatai. Az egyetemnek, mint a tár­sadalom nagy hagyományok­kal rendelkező intézményé­nek a feladata viszont — amely már mindenkire tar­tozik —, változatlanul az, hogy értelmiséget képezzen a jövő, a mi szocialista tár­sadalmunk számára. Értel­miséget képezzen tehát, amelynek köztudomásúan két funkciója van: az, hogy szol­gálja és javítsa a társadal­mat. Tehát a szolgálat és a kritika funkciója. Természe­tesen — és ezt már Eötvös Lóránd hangsúlyozta —, csak úgy tudja megoldani, ha ku­tat. Emellett azonban nevel­nie is kell, amelynek legfon­tosabb eszköze az oktató pél­damutatás. — Beszéltünk a középis­kolai tanárhiányról. De ar­ról nem, hogy az egyetemen vajon nincs-e tanárhiány? Hiszen csak kevesen mernek vállalkozni a tízesztendős „pariizerkorszakra”. Ezzel az egyetemi oktatók alacsony anyagi megbecsülésére sze­rettem volna utalni. — Az egyetemi oktatók fizetése napjainkban szánal­mas. Oktatónak valóban olyan rendkívüli önbizalom­mal rendelkező fiatal jön, ak; bízik abban, hogy tíz év „parizerkorszak” után belőle 21.33: Szentirmay Elemér nótái­ból. 21.57: Filmfül. 14. 23.20: A mai dzsessz — Woody Shaw felvételeiből. 0.15: A Magyar Rádió zenés műsora hajnalig. III. MŰSOR 9.08: Delibes: Lakmé — Há- romfelvonásos opera. 11.33: Kanizsa József versei. 11.40: Muzsikáló természet. 11.45: Új lemezeinkből. 13.05: Világhírlap — Nemzetközi sajtószemle. 13.20: Népzene sztereóban. 14.00: Kamarazene. 15.30: Labirintus. Zenei rejtvé­nyek fiataloknak. 15.45: Bach-muzsika gyerekek­nek. 16.00: Bolgár zeneszerzők mű­veiből. 17.05: Wolfgang Anheisser opera- áriákat énekel. 17.45: Üj lemezeinkből. 18.30: A Magyar Rádió szerb- horvát nyelvű műsora. 19.05: A Magyar Rádió német nyelvű műsora. 19.35: A Magyar Állami Hang­versenyzenekar hangverse­nye. 20.37: André Maurois — Emlék­műsor az író születésének 100. évfordulója alkalmá­ból. 21.02: David Bowie összes fel­vételei — XVII. 4. kandidátus, vagy esetleg to­vábbi parizeres évek után, professzor lesz, amikor már tűrhető a társadalomtól ér­kező anyagi megbecsülés. Bár néhány területen — ve­gyészeknél, számítástechni­kusoknál, geológusoknál — van lehetőség arra, hogy az üzemek számára kutatási, fejlesztési feladatokat vál­laljanak, és a kapott össze­gért az egyetem növelni tud­ja a feladatban részt vevő oktatók javadalmazását. De ez például nem áll fenn egy elméleti matematikusnál vagy történésznél, holott rá­juk is szükség van. — A megye vezetőivel folytatott párbeszéd során szó volt arról, hogy javítani kellene az együttműködést a tudomány és a gyakorlat kö­zött. Tehát megkeresni a közbülső láncszemet. — Hazánkban gyenge lánc­szeme az ipari kultúrának a kutatással való kapcsolat. Ezért tartanám jó ötletnek, hogy az üzemek jó képessé­gű diplomásai kapjanak né­hány hónapos, vagy egy-két éves ösztöndíjat egyetemünk kémiai vagy biológiai tan­székére, ahol olyan elméleti és gyakorlat; ismereteket szerezhetnek, amelyek lehe­tővé tennék, hogy munka­helyükön forintban kifejez­hető hasznot hajtsanak. Az is elképzelhető, hogy az egyetem kiküldi munkatár­sait az ipari üzemekbe, ahol olyan, a gyakorlat számára fontos problémákat szedhet­nének fel, amelyek megoldá­sát kimunkálhatnák az egye­temen meglevő szellemi ka­pacitás és műszerezettség segítségével. — Feltételes módban be­szélt. Ez nincs így? — A szabályozás és ér­dekviszonyok nem olyanok, hogy ezt elősegítsék. Azt hi­szem, hogy az üzemek is a mindennapi túlélésre ren­dezkedtek be a jelenlegi gazdasági helyzetben. Ennek következtében az „emberi” beruházásokat óvatosan ke­zelik, hiszen az csak évek múltán térülhet meg. De az egyetem az ilyen kezdemé­nyezések irányában nyitott. Viszont kevés az a keret, amit munkatársaink — bel­földön más intézménynél való — foglalkoztatására fordíthatunk, habár az ér­vényes rendelkezések erre módot adnak. — Visszatérve Békés me­gyéhez. Azt mondta koráb­ban, megváltozott, megszé­pült megyeszékhelyünk. — Ez így van. Vonatra várakozva végigsétáltam a főutcán. Szinte rá sem le­hetett ismerni. Újjávará­zsolták. Ha módom lesz rá, legközelebb tüzetesebben is megnézem. De ehhez hölgy­kíséret kell. Vagy a felesé­gemmel, vagy a lányommal, aki egyetemista már, vissza­térek. B. Sajti Emese Fotó: Szőke Margit 21.48: Francia madrigálok. 22.05: Napjaink zenéje. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Két dal, egy előadó. 17.15: Hazai holmi. 17.20: Üj felvételeinkből. 17.30: Mozinézőben. 17.45: Filmek zenéjéből. 18.00—18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 9.25: Tévétorna, (ism.) 9.30: Családi banda. NDK film. 11.05: Képújság. 16.25: Hírek. 16.35: Egy nap tavasz. Tévéfilm. (ism.) 17.10: Három nap tévéműsora. 17.15: A velünk élő történelem, (ism.) 18.15: Képújság. ’ 18.20: Reklám. 18.25: Mesterdallamok. Kisembe­rek — hősök. 19.05: Mini Stúdió ’85. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. ' 20.00: Szerelem és barátság tör­ténete. VI, 2. 21.00: Stúdió ’85. 22.00: Felkínálom. 22.40: Tv-tükör. 22.50: Tv-híradó 3. 23.00: Himnusz. II. MŰSOR 17.55: Képújság. 18.00: Kuckó, (ism.) 18.30: Körzeti adások. 19.05: Beethoven-ciklus. XI Ii. 20.35: A rajzfilmek kedvelőinek. 21.00: Tv-híradó 2. 21.20: Reklám. 21.25: Rómeó és Júlia. Brazil té­védráma. 23.00: Képújság. BUKAREST 20.00: Tv-híradó. 20.20: Fórum. 20.35: Az ajándék — tv-játék. 21.50: Tv-híradó. BELGRAD, 1. MŰSOR 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.20: Videooldalak. 17.30: Hírek. 17.45: Mi és a tv — adás gyer­mekeknek. 18.15: Nyitott könyv. 18.45: Montreaux: rockkoncert. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: A világ és mi — belpoli­tikai adás. 20.45: Lottóhúzás. 20.55: Anna története — kana­dai tv-film. 22.35: Tv-napló. II. MŰSOR 18.05: Hírek. 18.10: Északi krónika. 18.30: Zágrábi körkép. 19.00: A lehetséges határán — népszerű tudományos so­rozat. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: A megismerés útjai. 20.50: Tegnap, ma, holnap. 21.10: Dinasztia — filmsorozat. 22.05: Mély folyó — szórakozta­tó adás. (ism.) SZÍNHÁZ 1985. szeptember 10-én, kedden 20 órakor. Csorváson; FURCSA PAR 1985. szeptember ll-én, szerdám 19 órakor Mezőhegyesen: A BOR MOZI Békés Bástya: 4 és 6-kor: Ne­héz fiúk, 8-kor: Madonna, mi­lyen csendes az este. Békéscsa­ba Szabadság: de. 10 és 4-kor: Piedone Egyiptomban, 6-kor: Nők városa I—II. Békéscsaba Terv: fél 6-kor: Törekvő tanerő, fél 8-kor: Gonosz Lady. Gyula Erkel: fél 6-kor: Piszkos tizen­kettő I—II. Gyula Petőfi: 4-kor: Ordasok között, 6 és 8-kor Meg­felelő ember, kényes feladatra. Orosháza Partizán: fél 4 és fél 6-kor: Medvevadász, fél 8-kor: Lady Chatterley szeretője. Szeg­halom Ady: öklök és koponyák.

Next

/
Oldalképek
Tartalom