Békés Megyei Népújság, 1985. szeptember (40. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-07 / 210. szám
1985, szeptember 7., szombat \:mmM Hubertus, Rokka, Beköt... Fennállásának 75. évfordulójára készül a Békéscsabai Kötöttárugyár A Békéscsabai Kötöttáru- gyár jogelődjét, a Hubertus Szövőgyárat 75 évvel ezelőtt alapították. A később létesült Rokka Kötszövőgyárral egyesült az üzem, s ezután már csak rokkásokról beszéltek. Az államosítás után Békéscsabai Kötöttárugyár néven tartják számon a több ezer munkást foglalkoztató, önálló expoi’tjoggal rendelkező vállalatot, melynek kiváló termékeit a világ minden táján kedvelik, keresik. A Viharsarok központjában levő üzem nemcsak termelésfejlődésben. de munkásmozgalmi szempontból is igen nagy múltra tekint visz- sza. A felszabadulás előtti nehéz esztendőkben a rokká- sok mindig élen jártak abban, hogy harcoljanak a magasabb bérért, a 48 órás munkahét bevezetéséért, vagy éppen a bércsökkentés ellen. Történelmi jelentőségű okmányok „vallanak” arról, hogy már 1918-ban, a júniusi sztrájkban 114 textilmunkás- nő vett részt. A húszas évek végén, a harmincas évek első felében gyakorta 300— 400 nődolgozó hagyta abba a munkát egy-egy sztrájk idején. A legnagyobb munkás- nyúzó Bedó-rendszer ellen a kötszövősök harcoltak legkeményebben. A felszabadulás után a Rokka dolgozói maguk takarították a bombatalálatos üzem romjait, hogy mielőbb munkába állhassanak. Az elmúlt 75 év alatt „sok víz lefolyt a Körösökön”, amíg ipartörténeti szempontból is jelentős fejlődést ért el a gyár. A 75. évfordulóra eseményekben gazdag programmal készül a gyár. Az alakulástól napjainkig címmel fejlődéstörténeti kiállítás nyílik a Békötbén 1985. október 6-án, Békéscsaba felszabadulásának évfordulóján. Ahhoz, hogy történelmi hűséggel mutassák be az elmúlt évtizedek fejlődését, a gyár vezetősége azt kéri a munkásoktól, nyugdíjasoktól, hogy a birtokukban levő okmányokat, fotókat, újságcikkeket, munkakönyvét, a felszabadulás; utáni belépőcédulákat és egyéb emlékanyagot vigyék be a gyár szakszervezeti bizottságához szeptember 20-ig. Az évforduló alkalmából egyébként lesz nyugdíjastalálkozó. előadássorozat a gyár fejlődéstörténetéről, meghallgatnak veterán-élménybeszámolókat, megrendezik Prisztavok Mátyás Bé- köt-nyugdíjasi képzőművészeti alkotásaiból a kiállítást. A Március 21. Szocialista Brigád rejtvénypályázatot hirdet, amelynek a gyár történetével kapcsolatos ismeretanyagát írásban és hangosbemondón, élőszóval is hallhatják a dolgozók. A közművelődési mozgalomban részt vevő 32 szocialista brigád ugyancsak e témakör feldolgozására készül. Az évforduló eseménysorozata 1985. november 7-én, vállalati megemlékezéssel zárul. Köszönettel várják a dolgozóktól a dokumentumokat. Ary Róza Arab halkutatók Szarvason Szarvason a Haltenyészté- si Kutató Intézetben (Habiban) egyhónapos nemzetközi halászati továbbképzés folyik arab országok vezető halászati szakemberei részére. A tanfolyamon 11 országból érkezett egy-egy. édesvízi halászattal foglalkozó vezető kutató és gyakorlati szakember. A tanfolyamot a TESCO közvetítésével az AOAD (Arab Organization for Agricultural Development) finanszírozza. A tanfolyam elméleti és gyakorlati programot tartalmaz. Az elméleti órákon a Haki vezető szakemberei a magyar halászat és akva- kultúra (vízművelés) legújabb kutatási eredményeit, míg a gyakorlati órákon az intézetben, illetve Magyar- országon alkalmazott halászati technológiákat ismertetik a résztvevőkkel. Az oktatás mellett a tanfolyam keretében a tanfolyam résztvevői meglátogatták országunk fontosabb „halas" intézményeit, mint pl. a Szegedi Állami Gazdaság fehértói üzemegységét, a Hortobágyi Állami Gazdaság halgazdaságát, a százhalombattai temperált vizű halgazdaságot. A főként fejlődő országokból érkező kutatók nagy érdeklődést mutatnak a magyar halászati technológiák iránt. Ezen a tanfolyamon is tovább erősödik hazánk és a harmadik világ kapcsolata. Akvakultúra és halászat tárgykörben ez volt a második ilyen jellegű tanfolyam az intézetben, melyet előreláthatólag a jövőben több fog követni. Töltésvédelem műanyag lapokkal Ma már rengeteg területen alkalmazzák a különböző műanyagokat. Vízgazdálkodási szempontból a fóliás és műanyag lapos megoldások a legújabbak. Számos országban ma már műanyag fóliával biztosítják a következő vízgazdálkodási feladatok véghezvitelét: öntöző-, belvíz- és záporvízcsatornák burkolása, úszómedencék, tárológödrök szigetelése. A mezőgazdaságban a híg trágyát és a folyékony műtrágyát is erős fóliával kibélelt gödrökben raktározhatjuk. Képünk a műanyag lapok egyik speciális alkalmazását mutatja. A töltések jobb és biztonságosabb megerősítésére Terrafix. néven különleges műanyag szűrőszövedéket hozott forgalomba egy nyugatnémet cég, amely a vizet átbocsátja, de az eróziót meggátolja. Körkép az ipari üzemekből Lemaradás az első félévben — mi várható a második félévtől? Békés megyében az ipari termelés az egy évvel korábbi csaknem 7 százalékos növekedés után az idén az év első fe- lében mindössze 0.3 százalékkal emelkedett. Az év eleji lemaradásból sikerült ugyan valamennyit ledolgozni, de a termelés gyorsabb ütemű, a tervnek megfelelő 3 százalékos nö- \ ckedéstól így is nagy a távolság. Elmaradás tapasztalható az exportban is, <le az ipar termékeinek 26 százalékát még így is a külpiacon értékesítette. Négy hónappal az év vége előtt öt vállalatnál arra kerestünk választ, milyenek a lehetőségeik, esélyeik a lemaradások pótlására. * * * A húskombinát, amelynek tevékenységét egyébként is erősen befolyásolja az állattartás jövedelmezősége, a tartási kedv alakulása, a külpiaci helyzet, elmaradt az. egy évvel korábbi magas termelési szinttől. Az év első felében több mint 30 százalékkal kevesebb hízott sertést dolgoztak fel. A visz- szaesés a januári és a februári nagy hidegre — ekkor az állatok súlygyarapodása lecsökkent —. valamint a sertésvágó vonal felújítására vezethető vissza. A termelés ugyan a rekonstrukció befejezését követően újra teljes erővel beindult, ezt jelezték a túlórák, pótműszakok is, de a lemaradás csökkentésére, ma már nyilvánvaló, nincs reális esély. Az elmúlt évben a minden idők legnagyobb sertés- állománya lehetőséget adott a feldolgozás, az értékesítés és így az export gyors növelésére. Most kevesebb a sertés — ez • nem utolsósorban a tartási kedv csökkenésének tulajdonítható —. ezért a tavalyi évet megközelítő, illetve meghaladó termelésre nem számíthatnak. Hasonló a helyzet az értékesítéssel, az exportlemaradások pótlásával. Ráadásul a nem rubelelszámolású exportban, a kedvezőtlen árak miatt, újabb árveszteséget kénytelen elkönyvelni a húsipar. Mindez azzal jár, hogy a kombinát exportbevételei is alatta maradnak a tavalyinak. Ezen az sem változtat lényegesen, hogy a többi területen, így a marhafeldolgozásban, a tavalyinál jobbak az eredmények. * * * A Békéscsabai Kötöttárugyárban a termelési érték az év első hat hónapjában 395 millió forint volt, 34 millió forinttal több, mint 1984 azonos időszakában. Lemaradás a termékek értékesítésében mutatkozik. Az értékesítés visszaesése a fogyasztói, valamint a kereskedelmi vásárlások mérséklődésének tulajdonítható. Az utóbbi hetekben azonban már a kereslet élénkülése tapasztalható. Az év hátralevő részében a gyárban a kereskedelmi munka javításától, a termelés összetételének módosításától u készletek gyors csökkenését várják. Az év végéig a tőkés és a szocialista export meghaladja az egy évvel korábbit. A termelés növekedés«? azonban, bár a tavalyihoz képest nő, mégis alatta marad a tervezettnek, s a nyereség is alacsonyabb lesz. A tervezett 10 százalékos növekedés elérését az előbb már említett értékesítési gondok mellett az alap- és segédanyag-ellátás nehézségei, valamint a létszámhiány akadályozta. A vállalat vezetése a nehézségek leküzdésére átfogó intézkedéseket hozott. A hiányzó létszám pótlására kötőnőket vettek fel. nyújtott és pótműszakot szerveztek. A segéd- és alapanyag-ellátás javulása, a szervezési és kereskedelmi intézkedések ugyancsak kedvező hatással lehetnek a termelés és a jövedelmezőség alakulására. * * * Hasonló gondokkal küszködik a Hafe békéscsabai gyára. A termelés az év első felében 1984 hasonló időszakához és a tervhez képest is nőtt, az árbevétel mégis 40 millió forinttal maradt el a tavalyitól. Ennek óka, hogy a már elkészült berendezések, részegységek eladatlanul hevernek a raktárakban. A festőberendezések és a. konvejorpályák vezérlő egységei szovjet megrendelésre készülnek. A közelmúltban tartott tárgyalások — legalábbis a gyár vezetői azt remélik — segíthetnek abban, hogy az év- második felében felgyorsuljanak a kiszállítások. Az igazsághoz tartozik ugyanakkor. hogy néhány berendezés gyártásában a partner vállalatok ütemtelen szállításai miatt nem tudták' tartani az ígért határidőt. A vállalat vezetői a megoldást a termelés szerkezetének fokozatos átalakításában látják. Mint mondják, a festő- berendezések rovására növelni kell a hajtóműgyártás részarányát. Ez utóbbi iránt belföldön óriási a kereslet. A változtatással a készletezés, raktározás költségei is csökkenthetők. * * * A hideg tél különösen az építő- és építőanyag-iparban okozott nagy elmaradást. A Békés Megyei Állami Építőipari Vállalat termelése 1984 első feléhez képest 21 százalékkal csökkent. A termeléskiesés értéke meghaladja a 60 millió forintot. Az ÁÉV a téli hónapokban 500 dolgozót volt kénytelen fagyszabadságra küldeni. Nehezítette a helyzetet, hogy az év első hat hónapjában a vállalat dolgozóinak mintegy 30 százaléka cserélődött ki, s a munkásszállítás, -ellátás évente 20 millió forintba kerül. Különösén érzékenyen érintette az ÁÉV-t, hogy. a fizikai munkások száma 10 százalékkal, 140-nel csökkent. így annak ellenére, hogy a munkások 40 százalékkal többet túlóráztak, és a vállalati munkaközösségek is több feladatot kaptak, a lemaradásból alig tudtak valamit ledolgozni. A vállalat ennek ellenére sikeresen mozgósította erőit a lakás- építkezésekhez. Az idén a tavalyinál több, 527 lakás átadására számítanak. Az áthúzódó beruházásoknál. így a békéscsabai autóbusz-pályaudvar építésénél és az ipari termék-gyártásnál azonban már nem tudják a lemaradást behozni, s várha- Tóan a vállalati nyereség is alatta marad a tavalyinak. * * * Az üveggyárban >a téli energiakorlátozás 20 millió forint termeléskieséssel járt. Az első félévben hengerelt síküvegből 1 millió 480 ezer. húzott síküvegből 5 millió 560 ezer négyzetmétert, konzervipari és háztartási idényüvegből 12 ezer 780 tonnát gyártottak. A gyár ez utóbbi termékből részben az energiakorlátozás, másrészt belső műszaki okok, hutafelújítás következtében alig 60 százalékát termelte az egy évvel korábbinak. A tervezettnél végül is 2 millió kon- zervesüveggel gyártottak kevesebbet. Ennek ellenére konzervüvegből az év végéig az előirányzottnak megfelelő menny'ség, mintegy 70 millió készül. A gyárban egyébként a lemaradások, az eredménykiesés pótlására intézkedési tervet fogadtak el. Ennek köszönhető, hogy a termelés és a nettó devizaárbevétel már az első hat hónapban a terveknek megfelelően alakult. A jövedelmezőség azonban változatlanul elmarad a korábbi évek színvonalától. Ennek oka nem utolsósorban a fenntartás, a gép- és hutafelújítás költségeinek növekedése. A jövedelmezőség emelése érdekében az anyag- és energiagazdálkodás javítását, a dolgozók érdekeltségének növelését határozták el. A gyárban az intézkedésektől azt várják, hogy az év első felében felhalmozódott veszteséget az év végéig minimálisra csökkentik. Kcpenyes János Épülőben a békéscsabai autót>us.z-pályaudvar Fotó: Fazekas László Kárba veszett gyümölcs Félretenném szívesen a nosztalgiát, de idén nyáron megint eszembe jutott a gyümölcsfákkal teli szomszéd saroktelek: egy négyszáz négyszögölnyi, dzsungellé vadult terület. Ez a kert a nyári szünidők alatt a naponta megismétlődő nagy kalandot jelentette, ami annál is izgalmasabb volt, mert tiltották. Elvileg. Mert a valóságban, ha úgy láttuk, hogy sok gyümölcs vész kárba, akkor nagyanyámban a becsületesség felett győzött a takarékosság, és megengedte, hogy átlopakodjak egy nagy kosárral. s teleszedjem azt például ropogós cseresznyével. Gyermekkoromból hatalmas befőzésekre emlékszem, s miután akár akartam, akár nem, kuktáskodnom kellett, rám ragadt ez a most már sok háziasszony lenézte tuj- domány ... és még valami: a takarékosság. Amíg a gyümölcsnek egy porcikája is ép, addig nem szabad kidobni, fel kell használni. Ez kitörölhetetlenül belém rögződött, s mióta önálló lakásom van, nyaranta meghasonlásra ítél. Hogy miért? Mert nem tudok annyit eltenni télire, amennyi elég lenne kis családomnak. Szeretek kertek között sétálni. Ha már nekem nincs, hát gyönyörködöm a máséban. És bosszankodom is. Az idén bőséges volt a sárgabaracktermés, vettem is öt kilót lekvárnak. Vettem volna többet is, de sajnos, az árak ... Aztán néhány nap múlva meglátogattunk egy rég nem látott rokont, s akkor ránk mosolygott a szerencse. Az úton a kocsiból roskadozó sárgabarackfákat láttunk, s kérdeztük: kié lehet, szívesen vennénk belőle. Abból ugyan nem vesznek — így a válasz —■, de talán a szomszédunktól ... Nos, a szomszéd kertjében két barackfa alatt a föld körös-körül tele volt túlérett, lehullott szemekkel. S a fákon még így is rengeteg gyümölcs. Mondanom se kell, hogy a kedves öreg szomszéd örömmel ajándékozta nekünk azt a tízkilónyi sárgabarackot, amit leszedtünk. S mi lesz a többivel? — kérdeztük. Nem tudom — így a bizonytalan válasz. Ez történik minden évben, magunknak sok a termés, eladni nincs kinek. Legfeljebb el lehet ajándékozni valamennyit, de még így is sok a szemétbe kerül. Szemétbe került hát sok gyönyörű, érett sárgabarack. Kapzsiságomban kedvem lenne megsiratni, hiszen kár minden szemért. Magyarország több évtized után eljutott odáig, hogy már jó ideje mindenki elegendő, jó minőségű élelmiszerhez jut. Sokan irigyelnek minket ezért. Én meg közben másokat irigyelek. Azokat az országokat, ahol már megtanulták, hogy ha valamiből sok van, az még nem ok a pazarlásra, ahol az élelmiszerek felvásárlását rugalmasan, ésszerűen megszervezték, ahol az üzletben nem tesznek rám lekicsinylő megjegyzést, ha csak két vékony szelet húst akarok vásárolni, ahol a szemét igazából már nem is szemét, hiszen modern eljárással minden összetevőjét újra felhasználják. Bár felvásárlási szervezetünk jobb munkája nyomán egyszer már alaptalan lenne ez az irigységem. Miklós Éva
