Békés Megyei Népújság, 1985. szeptember (40. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-07 / 210. szám

NÉPÚJSÁG a 1985, szeptember 7., szombat Belpolitikai életünk kiemelkedő eseménye II szakszervezeti választásokról Szeptember 1-én — alapos előkészítő munka után — Békés megyében is meg­kezdődtek a szakszervezeti beszámoló cso­portértekezletek, bizalmi-, főbizalmi-vá­lasztások, választói gyűlések. A magyar szakszervezetek alapszabálya szerint öt­évenként össze kell hívni a soron követ­kező kongresszust, újjá kell választani a tisztségviselőket, a vezetői testületeket, a különböző bizottságokat. Ezt a nagy jelen­tőségű és felelősségteljes munkát kezdte meg a megyében több mint 130 ezer szer­vezett dolgozó és választ mintegy 20 ezer szakszervezeti tisztségviselőt. A szakszer­vezeti választásokról beszélgetett lapunk munkatársa Szeljak Györggyel, a Szak- szervezetek Megyei Tanácsának titkárával. — Melyek a szakszerveze­ti választások főbb politikai céljai?. — Az alapvető ' politikai célunk, hogy értékeljük a magyar szakszervezetek XXIV. kongresszusa határo­zatainak végrehajtását, szá­moljunk el a tagságnak, mi­ként éltünk bizalmukkal. Másrészt igen lényeges azt is lemérni, hogy a tagság' hogyan értékeli, minősíti a vezető testületek, tisztségvi­selők munkáját. Nagy gon­dot kell fordítani a munka­helyek termelési, gazdálko­dási eredményeinek értéke­lésére, a VI. ötéves terv vál­lalati teljesítésére, a tanul­ságok elemzésére, a VII. öt­éves terv koncepciójának a megvitatására. Szembe kell nézni a munkahelyeken egy sor olyan tényezővel, mint a termelés, az elosztás, a bé­rek. árak, jövedelem, az életszínvonal, a munkahelyi közérzet kérdéseivel, melyek­ről őszintén és reálisan kell szólni. A VI. ötéves terv gazdaságpolitikai céljai kö­zül egy sor csuk részben tel­jesül. Az életszínvonal leg­főbb összetevőit meg tudtuk védeni, de számos dolgozói réteg reálbére és életszínvo­nala csökkent, nem tudtuk megőrizni a nyugdíjak reál­értékét sem. Nyílt, őszinte párbeszédet akarunk folytatni a tagság­gal. A szakszervezeti szerve­zeteknek nem szabad kitér­niük a viták elől. vállalnunk kell mindazt, amely társa­dalmi felelősségünkkel jár. E valós politizálás jelentősé­gét kiemeli az a tény. hogy az MSZMP XIII. kongresz- szusán elfogadott társadalmi — Kapcsolatot tartani az üzemekkel, szövetkezetekkel, az intézményekkel és a vá­ros egész lakosságával, ez az egyik legfontosabb teendő. Együtt formáljuk a város arculatát. — Melyik oldalon áll? Ügy ér­tem, hogy a választók oldalán, vagy a tanácsi apparátus felől nézi a dolgokat? — Egyértelmű, hogy a vá­lasztók oldalán állok. Jól is­merem az apparátus edé­nyeit és hibáit. Az állam- igazgatási munka hivatás, nem könnyű munka. Az ap­parátus speciális szervezet. Felügyeleti, irányítási, ható­sági tevékenysége végső so­ron az állampolgárok érde­keit szolgálja. Ugyanakkor fennáll annak a veszélye, hogy az apparátus öncélú mozgást végez. Az elmúlt időszakban itt-ott megszo­kottá vált az automatikus végrehajtás. Tekintet nélkül arra, hogy a főhatóság út­es gazdaságpolitikai prog­ram a szakszervezeti beszá­molók és a tennivalók meg­határozása során mindennél szélesebb tömegpolitikai visszajelzést és cselekvő tá­mogatóst kaphat. Nagyon lé­nyeges feladat, hogy a vá­lasztások során mozgósít­sunk az éves konkrét üzemi feladatok végrehajtására, a kiesések pótlására. Ugyan­akkor azt is tudatosítanunk kell. hogy az ez évi felada­tok teljesítése alapozza meg a VII. ötéves terv indításá­nak feltételeit. — Milyen új vonásokkal találkozunk a választási rendszerünkben? — Alapvető feladat, hogy a választások során erősöd­jön a mozgalom káderhely­zete, mert ez a továbbfejlő­dés egyik kulcskérdése. Kü­lönösen az alapszervezetek szintjén, a bizalmiak és he­lyetteseik körében indokolt mutatása jó vagy rossz volt. A helyi tanácsnak, mint el­sőfokú államigazgatási szerv­nek, mely szoros kapcsolat­ban van a lakossággal, vál­toztatni kell munkastílusán. A nagyobb önállóság na­gyobb felelősséget is jelent. Többé nem automatikus végrehajtói a felettes szerv­nek. Döntenie kell, mit és hogyan tegyen. — Mindez a szocialista de­mokrácia szélesítésével jár együtt. Jobban oda kell figyel­ni a lakosság felvetéseire. — Odafigyelni a felveté­sekre, ez a minimum. Ennél többet kell tenni. Túl kell lépnie az apparátusnak sa­ját korlátain. — A lakosság részéről is le­het érdektelenséget tapasztalni. Hogyan lehet aktívabbá tenni a közéletet? — Nagyon sok olyan em­ber van, akit érdekel a köz­élet. A tenniakaró embere­a személyi feltétel erősíté­se. Olyan szakszervezeti tisztségviselőkre van szük­ség, akik szakmai és politi­kai szempontból felkészül­tek, elkötelezettek, rendel­keznek vezetői készséggel, tudnak lelkesíteni, újszerűén gondolkodni és élvezik a tagság bizalmát. A szakszer­vezeti szerveknek nagyobb választási lehetőségük van a helyi körülményekhez és igé-, nyékhez alkalmazkodva á szervezeti felépítés alakítá­sában és a választás módo­zataiban. A kétszakaszos vá­lasztás lehetősége növeli a tagság közvetlen részvételé­nek lehetőségét a választá­sokban. Új vonás, hogy meg­szűnt az egyes választott tisztségeknek a szakszerve­zeti tagsági időhöz való kö­töttsége. Ez lehetővé teszi, hogy a fiatalokat vezető tes­tületekbe kötöttség nélkül választhassák és azt is. hogy az egyes tisztségekbe az al-, kalmasság és a tagság bi­zalma legyen az alapvető kritérium. A választási de­mokratizmus szélesedését je­lenti, hogy a jelölőbizottság az egyes tisztségekre és funkciókra két vagy több je­löltet is javasolhat, ami nem kötelező, csak lehetőség. A jelölőbizottság politikai fe­lelőssége is erősödik, hiszen a tagság véleménye alapján döntik el, hogy hányas je­lölést javasol. Szintén új vo­nás a bizalmi titkos válasz­tásának lehetősége, melyben a szakszervezeti tagság dönt. A bizalmi személyére a cso­port bármely tagja tehet ja­vaslatot. — Milyen tartalmi, szer­vezeti korszerűsítések pártia­két be kell vonni a külön­böző bizottságokba. Sajnos, most a VII. ötéves*terv kon­cepciójának vitáján ugyan­azokat az arcokat láttam, holott sokkal több ember van Szarvason, akit igazán érdekel a város jövője. Szé­lesíteni kell a tanácsnak, a Hazafias Népfrontnak, a szakszervezetnek a lakosság­gal való kapcsolatát, és mi­nél több embert be kell vonni a közéletbe. Szarvas speciális helyzetben van. A lakosság 22 százaléka külte­rületen el. Ugyanakkor jó­val több a tudományos fo­kozattal rendelkezők ará­nya, mint például Budapes­ten. A városban három ku­tatóintézet és két főiskola működik. Jelenleg ezek az intézmények nem vesznek részt olyan mértékben a közéletben, mint amilyen a jelentőségük a tudományos életben. Meg kell találnunk a közös feladatokat a haté­konyabb együttműködésre. — Ügy gondolom, a munka­helyi fórumok is több figyel­met érdemelnek. — Föltétlenül. Tapasztala­tom szerint azonban a mun­kahelyi fórumokon a taná­csi képviselet gyakran csak dekoráció volt. Feltétlenül változtatni kell ezen a gya­korlaton. Annál is inkább, mivel a tanácsi gazdálkodás a városban működő üzemek­től és a lakosság tevékeny­tők a szakszervezeti mozga­lomban? — Elsősorban alkalmassá kell válnunk mielőbb a gaz­dasági munka konkrét mun­kahelyi segítésére. A hely­ben kitermelendő anyagi fel­tételek ösztönzésére, a diffe­renciált bérezés elvének ér­vényesítésre, az érdekek, ér­dekrendszerek különböző formáinak beillesztésére, az alkotó-termelő ember mun­kahelyi érdekeinek bátrabb védelmezésére. Alapvető szervezeti változtatások nem szükségesek, hiszen a bizal­mi rendszeren alapuló alap­szervi struktúra bevált, lé­nyegi változtatás tehát nem indokolt. Elsősorban a szak- szervezeti bizalmicsoportok­ban folyó munkát, a bizal­miak, főbizalmiak munká­jának eredményességét, cél­szerűségét kell tovább erősí­teni. Bizonyos változtatások­ra az irányító szerepet ellátó testületekben és apparátu­sokban van szükség. A szer­vezeti korszerűsítésnek az a célja, hogy a SZOT és a kü­lönböző ágazati központi ve­zetőségek határozatai végre­hajtásának folyamatát gyor­sítsák, segítsék. Több ágazati megyei középszervnél meg­szűnnek a megyebizottságok, testületekként, és operatív jelleggel működő titkársá­gokként, vagy ehhez hasonló szervezeti formákban mű­ködnek tovább. (Édosz. HVDSZ. Éfédosz stb.) A megmaradó megyebizottsági jellegű szakmai középszer­veknél is egyértelműen az operativitásra törekszünk (pedagógus, egészségügy, KPVDSZ, Medosz). Ahol in­dokolt. ott a testületek lét­száma is csökkeni fog. A Szakszervezetek Békés Me­gyei Tanácsa — mint a SZOT területi középszerve testületi munkájának kor­szerűsítésére is sor kerül. Növekszik a munka- és ré­tegbizottságok önállósága, ezentúl nem az apparátus iránvításval végzik mun­kájukat. — Hogyan erősíti a me­sédétől sokkal nagyobb mér­tékben függ, mint korábban. A központi juttatások ará­nya lényegesen kevesebb. A következő ötéves tervben fejlesztésre 20 százalékkal kevesebb pénz jut, mint a VI. ötéves tervben. Ugyan­akkor a hitelek egy részét is vissza kell fizetni, önmagá­ban ezért is nagyobb jelen­tősége van az összefogásnak. A tanácsi bevételek a gaz­dasági egységek és a lakos­ság adójából tevődnek ösz- sze nagyrészt. így hát a ta­nácsi gazdaság mindenki gazdasága. Több figyelmet érdemelnek a lakosság; önte­vékeny, hasznos célokat szolgáló csoportjainak, egye­sületeinek munkája is. Nem az a baj, hogy öntevéke­nyek, hanem gyakran az, hogy magukba zárkóznak. Jó volna, ha az egyesületek a város különböző rendezvé­nyein is jelen lennének, mint kiállítók. — Többször felvetődik az igény, hogy legyenek aktívab­bak a tanácstagok. — Ä tanácstagok aktivitá­sa nagyrészt attól függ, hogy milyen a kapcsolatuk a vá­lasztóikkal. .Ezt a kapcsola­tot erősíteni kell. A külön­böző szervek, de elsősorban a népfront, hatékonyabban segítse a munkájukat. Nagy szerepe van az informáló­dásnak is. — A tanácsüléseken leginkább a város egésze kerül reflektor­fénybe. Mi történik a kisebb közösségek számára fontos fel­adatokkal? — Az eddigieknél nagyobb jelentőséget kell tulajdoníta­ni az önmagában jelenték­telen, de egy kisebb közös­ség számára fontos feladat megoldásának. Törekedni kell arra, hogy pénzhiányra gye szakszervezeti mozgalma a területpolitikai és terület- fejlesztési kérdésekben való hatékonyabb részvételét? — A legtöbb ágazati szak- szervezeti szervnek eddig is volt, és van is az ágazati fel­adatokon túlmenően terület- politikai jellegű feladata. To­vábbra is erősíteni kívánjuk mindenhol a szakmák szö­vetségét a helyi tanácsokkal és a pártszervekkel. Ezt a feladatot megyei szinten igyekszik ellátni az SZMT, a városokban és községekben pedig a helyi szakmaközi bi­zottságok. A megyében 16 szakmaközi bizottság újjá­alakulására kerül sor, és 3 közvetlen megyei irányítású nagyközségben helyi kez­deményezésre (Csorvás, Me­zőhegyes, Vésztő) új szak­maközi bizottságok jönnek létre. Ezáltal a megye min­den városában, városi jelle­gű körzetközpontjában, a közvetlen megyei irányítású nagyközségekben, és egy sor községben működik SZMT- iránvítással szakmaközi bi­zottságunk. Különösen lé­nyegesnek tartjuk, hogy a megyeszékhelyen. ahol a szakszervezeti tagságunk je­lentős része él és dolgozik, erősítsük a bizottság mű­ködésének személyi feltéte­leit. — Hallhatnánk az újonnan megválasztott tisztségviselők felkészítéséről? — Az újonnan bekerült tisztségviselők legtöbbje bi­zonyos alapképzettséggel ren­delkezik, de korántsem ele­gendővel. Ezért indokolt esetben szükség van gyors felkészítésükre. Az ágazati szakmai központok gondos­kodnak a reszortosok és tisztségviselők felkészítésé­ről, részben a SZOT, részben saját képzési központjaik­ban az SZMT-iskola köz­reműködésével, és munkahe­lyi szinten is. Jó alkalmat je­lentenek az irányító pártbi­zottságok által szervezett kongresszusi felkészítők, melyre a munkahelyeken bevonhatók a már megvá­lasztott új. és a régebben dolgozó tisztségviselők. — Milyen segítséget vár­nak a szakszervezetek a pártszervektől és alapszerve­zetektől? — Azt kérjük, hogy a való hivatkozással ne utasít­sanak vissza olyan kéréseket, melyek szervezéssel, gazda­sági koordinálással viszony­lag csekély anyagi ráfordí­tással megoldhatók. Éppen ezért indokolt a tanácstagi alap létrehozása. — Napjainkban sok szó- esik a . településfejlesztési hozzájárulás­ról és az alternatív javaslatokról. — A településfejlesztési hozzájárulás a községfejlesz­tési adót váltotta fel. Ingat­lan után kell fizetni, de csak azoknak, ahol az egy főre jutó havi jövedelem megha­ladja a 2 ezer 500 forintot. Egy igen demokratikus in­tézményről van szó. A lakos­ság dönti el, hogy milyen célra kell a pénzt felhasz­nálni. Három alternatív ja­vaslatot dolgoztunk ki. Mind a három javaslat olyan célt tartalmaz, melynek megvaló­sítása igen fontos lenne a városnak. Az egyik az öre­gek napközi otthonának a lé­tesítésére vonatkozik, a má­sik az ivóvízhálózat fejlesz­tésével kapcsolatos, a har­madik javaslat pedig egy fe­dett vásárcsarnok építését tűzi ki célul. A tanácstagok előzetesen kikérik a lakosság véleményét a választókerü­leteikben, majd a tanácsülé­sen döntik el, hogy melyik javaslat valósuljon meg. — Nem egyszer megtörtént, hogy a lakosság széles körét érin­tő kérdésben nem a tanácsülés, hanem a végrehajtó bizottság, néha pedig a szakapparátus döntött. Az ilyen eljárás a nép­képviselet elvét csorbítja. — Éppen ezért kell erősí­teni a tanácsi testület befo­lyását a végrehajtó bizott­ság és a7. egész tanácsi szak- apparátus felett. A tanács csak kivételesen, indokolt esetben ruházhatja át hatás­munkahelyeken elsősorban a. szakszervezetekben dolgozó kommunistákon keresztül segítsék törekvéseinket. A végzett munka értékelésé­nél, és a tennivalók megha­tározásánál valós politizálás alakuljon ki. Véleményezzék a munkahelyi szakszerveze­ti tevékenységet, fogalmaz­zák meg elvárásaikat. Kap­janak több feladatot a szak- szervezetekben dolgozó kom­munisták, és állítsanak ma­gasabb politikai követel­ményeket a kommunista szakszervezeti vezetők elé. A különböző testületekben, a megválasztandó bizalmiak körében növekedjen a kom­munisták aránya. — Az előkészületek alap­ján milyen várakozással te­kintenek a választások elé? — A siker azon múlik, hogy a dolgozók mennyire aktívan és felelősen vesz­nek részt saját munkahelyük választási munkájában. Mi­lyen ajánlásokat tesznek az iparági ágazati kongresszu­soknak. a magyar szakszer­vezetek XXIV. kongresszu­sának. Milyen nyíltsággal keresik a választ a gazdaság, a szociálpolitika, a demok­rácia helyi gondjainak meg­oldására. A szakszervezeti szervek. alapszervezetek nagy politikai felelősséggel végzik munkájukat, igénye­sen választják a bizalmiakat, és helyetteseiket. A jelölő- bizottságok szinte minden dolgozóval beszélgetve, elis­merésre méltón tevékeny­kednek. Érzékelhető a tagság jó irányú aktivitása. ér­deklődése, bátor vélemény­nyilvánítása. Természetesen számítanunk kell a válasz­tott tisztségviselők és a tes­tületek munkájával kapcso­latosan a tagság kritikájára is. A jogos kritikát el kell tudni viselni, csak az a lé­nyeg. hogy a véleménynyil­vánítás felelősséggel, előre- mutatóan történjen, és a ta­nulságok levonása után a cselekvésen legyen a hang­súly. Ha ezt elérjük, sikerül javítanunk a szakszervezeti munka szubjektív feltétele­in. ha tudunk korszerűbben gondolkodni és dolgozni, ak­kor elmondhatjuk, hogy a választások időszakában tett erőfeszítéseink nem voltak hiábavalónk. Bede Zsóka Fotó: Fazekas tászló körének gyakorlását a vég­rehajtó bizottságra. Sőt, to­vábbmegyek: a közvéle­ményt foglalkoztató ügyek­ben akkor is a tanács fog­laljon állást, ha azt a jog­szabály nem teszi kötelezővé. — A kongresszus megkülön­böztetett figyelmet fordított az elmúlt időszak gazdasági építő- munkájának értékelésére. Ho­gyan sikerült a célkitűzéseket megvalósítani Szarvason? — Gazdálkodásunkat ösz- szességében növekvő terv- szerűség, takarékosság, a leg­fontosabb népgazdasági cé­lokhoz és követelményekhez való alkalmazkodás és javuló gazdálkodási fegyelem jelle­mezte. Településfejlesztésre és fenntartásra fordítható bevételeinket elsősorban a la­kosság áldozatvállalásának és a gazdasági koordinációnak köszönhetően, összességében túlteljesítettük. A gazdasági irányítási rendszer általános továbbfejlesztésének része­ként felkészültünk az új sza­bályozással, az egységes taná­csi pénzalap bevezetésével kapcsolatos feladatok végre- hatására. Az új szabályozó keretei között a gazdálkodás azt követeli, hogy a tanácsi és intézményi vezetők bát­rabban kezdeményezzenek, vállalkozzanak, öntevékenyen keressék a bevételek növe­lésének és célszerű felhasz­nálásának módját. Az eddi­gieknél is nagyobb hangsúlyt kap a helyi erőforrások fo­kozottabb feltárása, a társa­dalmi és a lakossági össze­fogás kiszélesítése. Így tehát az együttműködés a lakos­sággal, a gazdálkodó szer­vekkel, az intézményekkel, nemcsak elsőrendű feladat, hanem kötelesség. Hiszen csak ilyen módon lehet meg­oldani a közös feladatokat. Serédi János Közélet és a demokrácia • Melyik oldalon áll a tanácselnök? • Településfejlesztési hozzájárulás és az alternatív javaslatok • Ki döntsön a lakosság széles körét érintő kérdésekben? Tágas iroda a tanácsháza emeletén. Rálátni a városra. Az íróasztalon dossziék. Még nincs 8 óra, de már csörög a tele­fon. A nap minden órája előre be van programozva. A nap­tár tanúsítja, hogy így van ez máskor is. Ugyanakkor előre nem látható események is közbejöhetnek. — Ez a megbízatás sokkal több és sokkal nehezebb, mint egy hivatalt vezetni — áll fel az asztal mellől dr. Pataki István, Szarvas fiatal ta­nácselnöke. Ismeri a hivatali munkát. A várost is. Szarvason nőtt fel, itt járt iskolába. Közel 10 évig dolgozott a tanácsnál vb-titkárként, majd hat évet töltött a megyei tanácsnál, mint osztályvezető. Az év elején lett a Körös-pari város tanácsel­nöke. Megfontolt, halk szavú ember.

Next

/
Oldalképek
Tartalom