Békés Megyei Népújság, 1985. szeptember (40. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-07 / 210. szám
NÉPÚJSÁG a 1985, szeptember 7., szombat Belpolitikai életünk kiemelkedő eseménye II szakszervezeti választásokról Szeptember 1-én — alapos előkészítő munka után — Békés megyében is megkezdődtek a szakszervezeti beszámoló csoportértekezletek, bizalmi-, főbizalmi-választások, választói gyűlések. A magyar szakszervezetek alapszabálya szerint ötévenként össze kell hívni a soron következő kongresszust, újjá kell választani a tisztségviselőket, a vezetői testületeket, a különböző bizottságokat. Ezt a nagy jelentőségű és felelősségteljes munkát kezdte meg a megyében több mint 130 ezer szervezett dolgozó és választ mintegy 20 ezer szakszervezeti tisztségviselőt. A szakszervezeti választásokról beszélgetett lapunk munkatársa Szeljak Györggyel, a Szak- szervezetek Megyei Tanácsának titkárával. — Melyek a szakszervezeti választások főbb politikai céljai?. — Az alapvető ' politikai célunk, hogy értékeljük a magyar szakszervezetek XXIV. kongresszusa határozatainak végrehajtását, számoljunk el a tagságnak, miként éltünk bizalmukkal. Másrészt igen lényeges azt is lemérni, hogy a tagság' hogyan értékeli, minősíti a vezető testületek, tisztségviselők munkáját. Nagy gondot kell fordítani a munkahelyek termelési, gazdálkodási eredményeinek értékelésére, a VI. ötéves terv vállalati teljesítésére, a tanulságok elemzésére, a VII. ötéves terv koncepciójának a megvitatására. Szembe kell nézni a munkahelyeken egy sor olyan tényezővel, mint a termelés, az elosztás, a bérek. árak, jövedelem, az életszínvonal, a munkahelyi közérzet kérdéseivel, melyekről őszintén és reálisan kell szólni. A VI. ötéves terv gazdaságpolitikai céljai közül egy sor csuk részben teljesül. Az életszínvonal legfőbb összetevőit meg tudtuk védeni, de számos dolgozói réteg reálbére és életszínvonala csökkent, nem tudtuk megőrizni a nyugdíjak reálértékét sem. Nyílt, őszinte párbeszédet akarunk folytatni a tagsággal. A szakszervezeti szervezeteknek nem szabad kitérniük a viták elől. vállalnunk kell mindazt, amely társadalmi felelősségünkkel jár. E valós politizálás jelentőségét kiemeli az a tény. hogy az MSZMP XIII. kongresz- szusán elfogadott társadalmi — Kapcsolatot tartani az üzemekkel, szövetkezetekkel, az intézményekkel és a város egész lakosságával, ez az egyik legfontosabb teendő. Együtt formáljuk a város arculatát. — Melyik oldalon áll? Ügy értem, hogy a választók oldalán, vagy a tanácsi apparátus felől nézi a dolgokat? — Egyértelmű, hogy a választók oldalán állok. Jól ismerem az apparátus edényeit és hibáit. Az állam- igazgatási munka hivatás, nem könnyű munka. Az apparátus speciális szervezet. Felügyeleti, irányítási, hatósági tevékenysége végső soron az állampolgárok érdekeit szolgálja. Ugyanakkor fennáll annak a veszélye, hogy az apparátus öncélú mozgást végez. Az elmúlt időszakban itt-ott megszokottá vált az automatikus végrehajtás. Tekintet nélkül arra, hogy a főhatóság útes gazdaságpolitikai program a szakszervezeti beszámolók és a tennivalók meghatározása során mindennél szélesebb tömegpolitikai visszajelzést és cselekvő támogatóst kaphat. Nagyon lényeges feladat, hogy a választások során mozgósítsunk az éves konkrét üzemi feladatok végrehajtására, a kiesések pótlására. Ugyanakkor azt is tudatosítanunk kell. hogy az ez évi feladatok teljesítése alapozza meg a VII. ötéves terv indításának feltételeit. — Milyen új vonásokkal találkozunk a választási rendszerünkben? — Alapvető feladat, hogy a választások során erősödjön a mozgalom káderhelyzete, mert ez a továbbfejlődés egyik kulcskérdése. Különösen az alapszervezetek szintjén, a bizalmiak és helyetteseik körében indokolt mutatása jó vagy rossz volt. A helyi tanácsnak, mint elsőfokú államigazgatási szervnek, mely szoros kapcsolatban van a lakossággal, változtatni kell munkastílusán. A nagyobb önállóság nagyobb felelősséget is jelent. Többé nem automatikus végrehajtói a felettes szervnek. Döntenie kell, mit és hogyan tegyen. — Mindez a szocialista demokrácia szélesítésével jár együtt. Jobban oda kell figyelni a lakosság felvetéseire. — Odafigyelni a felvetésekre, ez a minimum. Ennél többet kell tenni. Túl kell lépnie az apparátusnak saját korlátain. — A lakosság részéről is lehet érdektelenséget tapasztalni. Hogyan lehet aktívabbá tenni a közéletet? — Nagyon sok olyan ember van, akit érdekel a közélet. A tenniakaró emberea személyi feltétel erősítése. Olyan szakszervezeti tisztségviselőkre van szükség, akik szakmai és politikai szempontból felkészültek, elkötelezettek, rendelkeznek vezetői készséggel, tudnak lelkesíteni, újszerűén gondolkodni és élvezik a tagság bizalmát. A szakszervezeti szerveknek nagyobb választási lehetőségük van a helyi körülményekhez és igé-, nyékhez alkalmazkodva á szervezeti felépítés alakításában és a választás módozataiban. A kétszakaszos választás lehetősége növeli a tagság közvetlen részvételének lehetőségét a választásokban. Új vonás, hogy megszűnt az egyes választott tisztségeknek a szakszervezeti tagsági időhöz való kötöttsége. Ez lehetővé teszi, hogy a fiatalokat vezető testületekbe kötöttség nélkül választhassák és azt is. hogy az egyes tisztségekbe az al-, kalmasság és a tagság bizalma legyen az alapvető kritérium. A választási demokratizmus szélesedését jelenti, hogy a jelölőbizottság az egyes tisztségekre és funkciókra két vagy több jelöltet is javasolhat, ami nem kötelező, csak lehetőség. A jelölőbizottság politikai felelőssége is erősödik, hiszen a tagság véleménye alapján döntik el, hogy hányas jelölést javasol. Szintén új vonás a bizalmi titkos választásának lehetősége, melyben a szakszervezeti tagság dönt. A bizalmi személyére a csoport bármely tagja tehet javaslatot. — Milyen tartalmi, szervezeti korszerűsítések pártiakét be kell vonni a különböző bizottságokba. Sajnos, most a VII. ötéves*terv koncepciójának vitáján ugyanazokat az arcokat láttam, holott sokkal több ember van Szarvason, akit igazán érdekel a város jövője. Szélesíteni kell a tanácsnak, a Hazafias Népfrontnak, a szakszervezetnek a lakossággal való kapcsolatát, és minél több embert be kell vonni a közéletbe. Szarvas speciális helyzetben van. A lakosság 22 százaléka külterületen el. Ugyanakkor jóval több a tudományos fokozattal rendelkezők aránya, mint például Budapesten. A városban három kutatóintézet és két főiskola működik. Jelenleg ezek az intézmények nem vesznek részt olyan mértékben a közéletben, mint amilyen a jelentőségük a tudományos életben. Meg kell találnunk a közös feladatokat a hatékonyabb együttműködésre. — Ügy gondolom, a munkahelyi fórumok is több figyelmet érdemelnek. — Föltétlenül. Tapasztalatom szerint azonban a munkahelyi fórumokon a tanácsi képviselet gyakran csak dekoráció volt. Feltétlenül változtatni kell ezen a gyakorlaton. Annál is inkább, mivel a tanácsi gazdálkodás a városban működő üzemektől és a lakosság tevékenytők a szakszervezeti mozgalomban? — Elsősorban alkalmassá kell válnunk mielőbb a gazdasági munka konkrét munkahelyi segítésére. A helyben kitermelendő anyagi feltételek ösztönzésére, a differenciált bérezés elvének érvényesítésre, az érdekek, érdekrendszerek különböző formáinak beillesztésére, az alkotó-termelő ember munkahelyi érdekeinek bátrabb védelmezésére. Alapvető szervezeti változtatások nem szükségesek, hiszen a bizalmi rendszeren alapuló alapszervi struktúra bevált, lényegi változtatás tehát nem indokolt. Elsősorban a szak- szervezeti bizalmicsoportokban folyó munkát, a bizalmiak, főbizalmiak munkájának eredményességét, célszerűségét kell tovább erősíteni. Bizonyos változtatásokra az irányító szerepet ellátó testületekben és apparátusokban van szükség. A szervezeti korszerűsítésnek az a célja, hogy a SZOT és a különböző ágazati központi vezetőségek határozatai végrehajtásának folyamatát gyorsítsák, segítsék. Több ágazati megyei középszervnél megszűnnek a megyebizottságok, testületekként, és operatív jelleggel működő titkárságokként, vagy ehhez hasonló szervezeti formákban működnek tovább. (Édosz. HVDSZ. Éfédosz stb.) A megmaradó megyebizottsági jellegű szakmai középszerveknél is egyértelműen az operativitásra törekszünk (pedagógus, egészségügy, KPVDSZ, Medosz). Ahol indokolt. ott a testületek létszáma is csökkeni fog. A Szakszervezetek Békés Megyei Tanácsa — mint a SZOT területi középszerve testületi munkájának korszerűsítésére is sor kerül. Növekszik a munka- és rétegbizottságok önállósága, ezentúl nem az apparátus iránvításval végzik munkájukat. — Hogyan erősíti a mesédétől sokkal nagyobb mértékben függ, mint korábban. A központi juttatások aránya lényegesen kevesebb. A következő ötéves tervben fejlesztésre 20 százalékkal kevesebb pénz jut, mint a VI. ötéves tervben. Ugyanakkor a hitelek egy részét is vissza kell fizetni, önmagában ezért is nagyobb jelentősége van az összefogásnak. A tanácsi bevételek a gazdasági egységek és a lakosság adójából tevődnek ösz- sze nagyrészt. így hát a tanácsi gazdaság mindenki gazdasága. Több figyelmet érdemelnek a lakosság; öntevékeny, hasznos célokat szolgáló csoportjainak, egyesületeinek munkája is. Nem az a baj, hogy öntevékenyek, hanem gyakran az, hogy magukba zárkóznak. Jó volna, ha az egyesületek a város különböző rendezvényein is jelen lennének, mint kiállítók. — Többször felvetődik az igény, hogy legyenek aktívabbak a tanácstagok. — Ä tanácstagok aktivitása nagyrészt attól függ, hogy milyen a kapcsolatuk a választóikkal. .Ezt a kapcsolatot erősíteni kell. A különböző szervek, de elsősorban a népfront, hatékonyabban segítse a munkájukat. Nagy szerepe van az informálódásnak is. — A tanácsüléseken leginkább a város egésze kerül reflektorfénybe. Mi történik a kisebb közösségek számára fontos feladatokkal? — Az eddigieknél nagyobb jelentőséget kell tulajdonítani az önmagában jelentéktelen, de egy kisebb közösség számára fontos feladat megoldásának. Törekedni kell arra, hogy pénzhiányra gye szakszervezeti mozgalma a területpolitikai és terület- fejlesztési kérdésekben való hatékonyabb részvételét? — A legtöbb ágazati szak- szervezeti szervnek eddig is volt, és van is az ágazati feladatokon túlmenően terület- politikai jellegű feladata. Továbbra is erősíteni kívánjuk mindenhol a szakmák szövetségét a helyi tanácsokkal és a pártszervekkel. Ezt a feladatot megyei szinten igyekszik ellátni az SZMT, a városokban és községekben pedig a helyi szakmaközi bizottságok. A megyében 16 szakmaközi bizottság újjáalakulására kerül sor, és 3 közvetlen megyei irányítású nagyközségben helyi kezdeményezésre (Csorvás, Mezőhegyes, Vésztő) új szakmaközi bizottságok jönnek létre. Ezáltal a megye minden városában, városi jellegű körzetközpontjában, a közvetlen megyei irányítású nagyközségekben, és egy sor községben működik SZMT- iránvítással szakmaközi bizottságunk. Különösen lényegesnek tartjuk, hogy a megyeszékhelyen. ahol a szakszervezeti tagságunk jelentős része él és dolgozik, erősítsük a bizottság működésének személyi feltételeit. — Hallhatnánk az újonnan megválasztott tisztségviselők felkészítéséről? — Az újonnan bekerült tisztségviselők legtöbbje bizonyos alapképzettséggel rendelkezik, de korántsem elegendővel. Ezért indokolt esetben szükség van gyors felkészítésükre. Az ágazati szakmai központok gondoskodnak a reszortosok és tisztségviselők felkészítéséről, részben a SZOT, részben saját képzési központjaikban az SZMT-iskola közreműködésével, és munkahelyi szinten is. Jó alkalmat jelentenek az irányító pártbizottságok által szervezett kongresszusi felkészítők, melyre a munkahelyeken bevonhatók a már megválasztott új. és a régebben dolgozó tisztségviselők. — Milyen segítséget várnak a szakszervezetek a pártszervektől és alapszervezetektől? — Azt kérjük, hogy a való hivatkozással ne utasítsanak vissza olyan kéréseket, melyek szervezéssel, gazdasági koordinálással viszonylag csekély anyagi ráfordítással megoldhatók. Éppen ezért indokolt a tanácstagi alap létrehozása. — Napjainkban sok szó- esik a . településfejlesztési hozzájárulásról és az alternatív javaslatokról. — A településfejlesztési hozzájárulás a községfejlesztési adót váltotta fel. Ingatlan után kell fizetni, de csak azoknak, ahol az egy főre jutó havi jövedelem meghaladja a 2 ezer 500 forintot. Egy igen demokratikus intézményről van szó. A lakosság dönti el, hogy milyen célra kell a pénzt felhasználni. Három alternatív javaslatot dolgoztunk ki. Mind a három javaslat olyan célt tartalmaz, melynek megvalósítása igen fontos lenne a városnak. Az egyik az öregek napközi otthonának a létesítésére vonatkozik, a másik az ivóvízhálózat fejlesztésével kapcsolatos, a harmadik javaslat pedig egy fedett vásárcsarnok építését tűzi ki célul. A tanácstagok előzetesen kikérik a lakosság véleményét a választókerületeikben, majd a tanácsülésen döntik el, hogy melyik javaslat valósuljon meg. — Nem egyszer megtörtént, hogy a lakosság széles körét érintő kérdésben nem a tanácsülés, hanem a végrehajtó bizottság, néha pedig a szakapparátus döntött. Az ilyen eljárás a népképviselet elvét csorbítja. — Éppen ezért kell erősíteni a tanácsi testület befolyását a végrehajtó bizottság és a7. egész tanácsi szak- apparátus felett. A tanács csak kivételesen, indokolt esetben ruházhatja át hatásmunkahelyeken elsősorban a. szakszervezetekben dolgozó kommunistákon keresztül segítsék törekvéseinket. A végzett munka értékelésénél, és a tennivalók meghatározásánál valós politizálás alakuljon ki. Véleményezzék a munkahelyi szakszervezeti tevékenységet, fogalmazzák meg elvárásaikat. Kapjanak több feladatot a szak- szervezetekben dolgozó kommunisták, és állítsanak magasabb politikai követelményeket a kommunista szakszervezeti vezetők elé. A különböző testületekben, a megválasztandó bizalmiak körében növekedjen a kommunisták aránya. — Az előkészületek alapján milyen várakozással tekintenek a választások elé? — A siker azon múlik, hogy a dolgozók mennyire aktívan és felelősen vesznek részt saját munkahelyük választási munkájában. Milyen ajánlásokat tesznek az iparági ágazati kongresszusoknak. a magyar szakszervezetek XXIV. kongresszusának. Milyen nyíltsággal keresik a választ a gazdaság, a szociálpolitika, a demokrácia helyi gondjainak megoldására. A szakszervezeti szervek. alapszervezetek nagy politikai felelősséggel végzik munkájukat, igényesen választják a bizalmiakat, és helyetteseiket. A jelölő- bizottságok szinte minden dolgozóval beszélgetve, elismerésre méltón tevékenykednek. Érzékelhető a tagság jó irányú aktivitása. érdeklődése, bátor véleménynyilvánítása. Természetesen számítanunk kell a választott tisztségviselők és a testületek munkájával kapcsolatosan a tagság kritikájára is. A jogos kritikát el kell tudni viselni, csak az a lényeg. hogy a véleménynyilvánítás felelősséggel, előre- mutatóan történjen, és a tanulságok levonása után a cselekvésen legyen a hangsúly. Ha ezt elérjük, sikerül javítanunk a szakszervezeti munka szubjektív feltételein. ha tudunk korszerűbben gondolkodni és dolgozni, akkor elmondhatjuk, hogy a választások időszakában tett erőfeszítéseink nem voltak hiábavalónk. Bede Zsóka Fotó: Fazekas tászló körének gyakorlását a végrehajtó bizottságra. Sőt, továbbmegyek: a közvéleményt foglalkoztató ügyekben akkor is a tanács foglaljon állást, ha azt a jogszabály nem teszi kötelezővé. — A kongresszus megkülönböztetett figyelmet fordított az elmúlt időszak gazdasági építő- munkájának értékelésére. Hogyan sikerült a célkitűzéseket megvalósítani Szarvason? — Gazdálkodásunkat ösz- szességében növekvő terv- szerűség, takarékosság, a legfontosabb népgazdasági célokhoz és követelményekhez való alkalmazkodás és javuló gazdálkodási fegyelem jellemezte. Településfejlesztésre és fenntartásra fordítható bevételeinket elsősorban a lakosság áldozatvállalásának és a gazdasági koordinációnak köszönhetően, összességében túlteljesítettük. A gazdasági irányítási rendszer általános továbbfejlesztésének részeként felkészültünk az új szabályozással, az egységes tanácsi pénzalap bevezetésével kapcsolatos feladatok végre- hatására. Az új szabályozó keretei között a gazdálkodás azt követeli, hogy a tanácsi és intézményi vezetők bátrabban kezdeményezzenek, vállalkozzanak, öntevékenyen keressék a bevételek növelésének és célszerű felhasználásának módját. Az eddigieknél is nagyobb hangsúlyt kap a helyi erőforrások fokozottabb feltárása, a társadalmi és a lakossági összefogás kiszélesítése. Így tehát az együttműködés a lakossággal, a gazdálkodó szervekkel, az intézményekkel, nemcsak elsőrendű feladat, hanem kötelesség. Hiszen csak ilyen módon lehet megoldani a közös feladatokat. Serédi János Közélet és a demokrácia • Melyik oldalon áll a tanácselnök? • Településfejlesztési hozzájárulás és az alternatív javaslatok • Ki döntsön a lakosság széles körét érintő kérdésekben? Tágas iroda a tanácsháza emeletén. Rálátni a városra. Az íróasztalon dossziék. Még nincs 8 óra, de már csörög a telefon. A nap minden órája előre be van programozva. A naptár tanúsítja, hogy így van ez máskor is. Ugyanakkor előre nem látható események is közbejöhetnek. — Ez a megbízatás sokkal több és sokkal nehezebb, mint egy hivatalt vezetni — áll fel az asztal mellől dr. Pataki István, Szarvas fiatal tanácselnöke. Ismeri a hivatali munkát. A várost is. Szarvason nőtt fel, itt járt iskolába. Közel 10 évig dolgozott a tanácsnál vb-titkárként, majd hat évet töltött a megyei tanácsnál, mint osztályvezető. Az év elején lett a Körös-pari város tanácselnöke. Megfontolt, halk szavú ember.
