Békés Megyei Népújság, 1985. szeptember (40. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-28 / 228. szám

1985, szeptember 28., szombat I NÉPÚJSÁG CSALÁD - OTTHON Az orvos válaszol olvasóink kérdéseire Táppénzes betegek fellebbezési lehetőségei n köszméte termesztése, Hegyen-völgyön gondozása lakodalom Az utóbbi időben egyre több házikertben találkozha­tunk a köszmétével. Közked­veltségét beltartalmi értékei és változatos felhasználási lehetőségei biztosítják. Ter­mése mintegy 5—10 százalék cukrot, s kb. 1-2 százalék szerves savat tartalmaz, de C-vitamintartalma sem el­hanyagolható. Gyümölcse igen gazdag pektinanyagok- ban és cellulózban, így ízek, zselék, befőttek készítésére kiválóan alkalmas. Étrendi hatását vas-, foszfor-, kál- ciumtartalma jelentősen fo­kozza. Egyesek speciális receptek szerint kellemes gyümölcsbo­rokat készítenek belőle. A talajban, az éghajlatban a köszméte nem válogat, de tapasztalt kertészek megfi­gyelései szerint szárazabb ta­lajokban korábban lehullat­ja levelét és gyümölcse is apróbb marad. Ezért a köny- nyen felmelegedő homokta­lajokban a törzses művelést célszerű alkalmazni, ezáltal a köszméte termőfelülete egy viszonylag magasabb, s hű­vösebb légrétegbe kerül. A köszméte legszebben a mérsékelten nyirkos, közép­kötött talajon s a hűvös, pá­rás körülmények között dísz­ük. A túl nedves, levegőt­len, sekély termőrétegű, ka­vicsos, valamint szikes tala­jokon nem szabad termesz­tésével foglalkozni. Árutermelésre elsősorban a fehér gyümölcsű fajták al­kalmasak. Mivel a köszmé­tefajták termékenyülési vi­szonyai eltérőek, a jobb kö­tődés és a nagyobb termés­hozam elérése érdekében előnyös kisebb ültetvény esetében 8—10 tövenként egy-egy porzófajtát, nagyobb felület esetében pedig 8—10 soronként egy-egy sor porzó­fajtát ültetni. Erre a célra fő fajtánk a pallagi óriás s közé a szentendrei fehér telepítése javasolható. A fajták termesztési érté­két a lisztharmattal szembe­ni ellenálló képesség, az alannyal való együttélési készség, s a jó termőképes­ség szempontjai adják. Az aranyribiszke-alanyra oltott törzses köszmétefács- kákat 0,6—1 méter tő- és 1,6 —1,8 méter sortávolságra, a bokrokat viszont 1 méter tő- és 1,5 méter sortávolságra célszerű telepíteni. A telepítéssel kapcsolatban a szőlő- és gyümölcstermesz­tésről szóló 25 1970. (XI. 26.) MÉM számú rendelet utasí­tásai érvényesek. Az ingatlan tulajdonosa a terület határá­tól számított alábbi ültetési távolságokat köteles betar­tani : a) belterületen és zárt­kerten belül 1 méternél ma­KERT, HÍZTOK gasabbra nem növő gyü­mölcs- és egyéb bokor ese­tében 0,5 métert; b) külterü­leten,' zártkerten kívül kösz­métebokor esetében 0,8 mé­tert. A köszméteszaporítás házi­kertben megoldható bújtás- sal, de ügyes kezű kertészek szép eredményeket érnek el az augusztusban végzett dug­ványozással is. Legbiztonsá­gosabb az oltvány köszméte- íácskák telepítése, melyeket faiskolai lerakatokban sze­rezhetünk be. Ültetésre leg­alkalmasabb az október és a november hónap. A biztos eredés és az erő­teljes növekedés titka a terü­let gondos talaj-előkészítése és trágyázása, ősszel fács- kánként 3-4 kg érett istálló­trágyát, illetve bokronként 5 —10 kg szerves trágyát, va­lamint egy négyzetméterre 30 gramm szuperfoszfátot és 20—30 gramm kénsavas ká­lisót lehet adagolni. Nitro­génből a műtrágya egyhar- mad részét szeptemberben, kétharmad részét pedig már­ciusban kell kiszórni, ösz- szességében egyedenként egy négyzetméter területre kb 30—45 g ammóniumnitrátot lehet számítani. Ültetés előtt a köszméte­csemetéknek és az oltvá­nyoknak csak az eltört és sé­rült gyökereit kell vissza­vágni az egészséges részekig. Ezután agyaghabarcsba kell az ültetési anyagot mártani, s a gyökérzet terjedelmének megfelelő ültetőgödörbe kell helyezni. A köszmétecseme­téket ajánlatos 5—10 cm-rel mélyebbre ültetni, mint ahogy eredetileg a talajban voltak. Az ültetőgödröket először csak félig kell be­húzni, mert így a talajt a talpunkkal jobban tudjuk tömöríteni! Nem szabad el­felejtkezni az alapos beön- tözésről sem! A munkát 15 —20 cm magas kupacolással, a tövek gondos felcsirkézé- sével fejezhetjük be. Aranyribiszkére oltott tör­zses köszmétefácskákhoz támrendszer szükséges. Leg­gyorsabban elkészíthető a karós támasz. Elterjedt a huzalpáros támrendszer is. A köszméte termését a 2-3 éves gallyakon hozza, ezért a metszés során a bokrok ritkítására, az elöregedett és a gyenge sarjak eltávolításá­ra törekedjünk. A köszméte- fácskákat is a rendszeres évenkénti koronaritkítással, metszéssel serkenthetjük bő terméshozásra. Széles Csaba „Szüret után lesz az eskü­vőnk”... Így hangzott akis­sé érzelgős sláger a harmin­cas években. Divat napja­inkban is az őszi esküvő. Bizony nem kis dolog sem a fiatalok, sem az „örömszü­lők” életében, de gyakran „közüggyé” is válik. Kisebb községekben szinte az egész falu hivatalos a lakodalom­ba. Ok a szórakozásra, evés- ivásra, nótázásra. Régi ha­gyomány, szép hagyomány. Igaz, hogy a lagzit a család állja, de a fiatalokért teszi, hiszen ami elvész a vámon, visszajön a réven. Az aján­dékok, amiket a fiatalok kapnak, gyakran sokszorosan fedezik a Iagzi költségeit, jó indulás a részükre különö­sen akkor, ha nem öt kávé­főzőt, tíz feketéskészlctet és hat vasalót kapnak. Mindinkább kialakuló szo­kás, okos szülő ezt is teszi; megsúgja a rokonoknak, a barátoknak (persze, ha azok kérdezik), hogy mi legyen a csomagban. Az sem árt. ha az eljövendő fiatalasszonnyal anyja és eljövendő anyósa is megbeszéli, mi az, amire szükség van. Eddig szép, eddig jó. A baj ott kezdődik, amikor a licitálás indul. Gyakori a menyasszonytánc. (Van menyasszony, sőt vőlegény, aki megalázónak tartja, de a legtöbb vidéken szokás, ha­gyomány, nem találnak ben­ne kivetnivalót, s ilyen he­lyeken nincs is kivetnivaló benne.) Inkább az ízléstelen kinö­vésekről érdemes szót ejteni. Van. ahol a jómódú szülő egy Zsiguli-kulcsot dob a kosárba, a nagybácsi pedig egy több tízezer forintos ta­karékkönyvet. Ha teheti, ta­lán nem is baj, de ez a lát­ványos ajándékozás egy ki­csit arra kényszeríti a ke­vésbé tehetős rokonokat, vendégeket, hogy ne szíve­sen nyúljanak a pénztárcá­jukba. hanem kelletlenül, mert úgy érzik, többet kény­telenek adni, mint amennyit szívesen adnának. Lehet, hogy másnap haj­nalban nagyobb lesz az ifjú pár öröme, amikor összeszá­molják, mi jött össze, de ta­lán éppen emiatt „kibeszé­lik" majd őket, emiatt meg­keseredik sok ember jó mu­latsága. Mindent a hagyomány sze­rint, de mindent csak mód­jával — talán ennyi lenne a summa. Es hozzá még annyi, hogy sok boldogságot kívánunk az idei ősz ifjú párjainak: örömöt, megér­tést, gyermekáldást — egy­szóval, ami ilyenkor szívből kijár. (sm) Kismamáknak A kismamaruha akkor cél­szerű, ha kellőképpen rán­colt, hogy bőségével az utol­só hónapokig biztosítsa a szabad mozgást. Az anyaga jó minőségű, mosható, strapabíró, például pamutjersey, a szabása pe­dig olyan vonalú, hogy szü­lés után átalakítható, tovább viselhető legyen. Gyakorlott szabni-varrók- nak, de még e tudomány tudomány kezdetén lévőknek sem okoz különösebb gon­dot, a bemutatott modell el­készítése, ami kiegészíthető horgolt, divatos gallérral, gyönggyel, színes sállal, íz­léses művirággal stb. A nyakkivágás kissé mélyített, hogy a fej beférjen, de az egyszerűség kedvéért hátul cipzárral is csukódhat. B. K. EGÉSZSÉG- HIGIÉNIA Első fokon a keresőképes­séget a táppénzen tartó or­vos bírálja el. Táppénzre ál­talában a lakóhely szerint illetékes körzeti orvosnál jo­gosult a dolgozó. Jogosult le­het még üzemi orvosnál, ha munkahelyén van táppénzen tartási joggal rendelkező üzemi orvos és a dolgozó az üzem székhelyén lakik és járóképes beteg. Továbbá a táppénzen tartási joggal fel­ruházott szakrendeléseken, ha a beteg gyógykezelése ott biztosítható és az ott is tör­ténik. Ilyen szakrendelések lehetnek: sebészet, nőgyó­gyászat, urológia, szemészet, reumatológia, ortopédia, on­kológia, bőrgyógyászat, fogá­szat, szájsebészet, ideggyó­gyászat, ideggondozó, gyer­mekszakrendelés, tüdőgondo­zó, terhestanácsadó. Gyerek körzeti örvösök a gyerekápolási táppénz vonat­kozásában tarthatnak táp­pénzen szülőket, ha a gyerek betegsége fokozott szülői ápolást igényel. (Egészséges gyerek szülője táppénzre nem vehető.) Másodfokon a keresőké­pességet a felülvéleményező, csoportvezető főorvos bírálja el. Minden táppénzen tartó­nak meghatározott csoport- vezető főorvosa van, aki ál­talában hetente módszeresen felülvizsgálja a táppénzes betegeket. Ha a dolgozó nem ért egyet a táppénzen tartó orvos (első fok) véleményé­vel, a csoportvezető főorvos­hoz (másodfok) fordulhat. A másodfokhoz fordulás történ­het a heti módszeres, hely­színen történő felülvizsgálat­kor vagy a csoportvezető fő­orvos munkahelyén, a ren­delőintézet ben. Harmadfokon a keresőké­pességet a Főorvosi Bizottság bírálja el. Békés megyében három Főorvosi Bizottság működik: Gyulán, Békéscsa­bán, Orosházán a rendelőin­tézetben. A bizottság min­den munkanapon munkaidő­ben rendelkezésre áll az azt igénybe venni kívánó dol­gozónak. Ugyanez a bizott­ság végzi a járóképes táp­pénzes betegek négyheten­kénti felülvizsgálatát is. Az a dolgozó, aki nem ért egyet a csoportvezető főor­vos (másodfok) véleményé­vel, a Főorvosi Bizottsághoz fordulhat jogorvoslatért. A bizottság döntése végérvé­nyes, jogerős, tovább nem fellebbezhető. A keresőképesség orvos­szakértői elbírálása tehát három, egymásnak aláren- relt, szervezetnél történik. Az alárendeltség azt jelenti, hogy a másodfok döntése kö­telező az első fokra, a har­madfok döntése kötelező a másod- és az első fokra. Az elbírálásban az orvosszakér­tő körültekintően jár el és igénybe veszi az elbíráláshoz szükséges társ vizsgálatokat. A társ vizsgáló orvosok, szak- rendelések nem illetékesek a keresőképesség elbírálásában, arra vonatkozó véleményt nem is adhatnak, csak ab­ban az esetben, ha a kereső- képesség elbírálására jogo­sult orvos arra külön, írás­ban felkéri. Ezt azért kell kihangsúlyozni, mert a táp­pénzes betegek igen gyakran hivatkoznak arra, hogy a társ vizsgáló orvos vagy ope­ráló orvos még további pi­henést javasolt. A további pihenés megítélése az illeté­kes (I„ II., III. fokon elbí­ráló) orvosok kizárólagos fel­adata. A betegség nem egyenlő ke­resőképtelenséggel. Nem minden betegség okoz keresőképtelenséget. A be­tegség valamilyen ismert vagy ismeretlen formája csaknem minden embernél jelen lehet, de az csak akkor lehet a keresőképtelenség oka, ha a munkavégzést aka­dályozza vagy ha a munka­végzés a meglevő betegségre károsítólag hat. Könnyen so­ron követhető ez, ha pl. a bal kéz törése miatt gipszelt vál­lalatvezetőt veszünk alapul, aki keresőfoglalkozását el tudja látni, ahol a kereső- képesség gipsszel együtt is véleményezhető. Ugyanez a helyzet a kezelt, gondozott, gyógyszeresen helyesen be­állított vérnyomásbetegség­ben szenvedőknél is. Maga a gyógyszerszedés nem ok a táppénzre. Cukorbetegek pl. életük végéig gyógyszerelésre szorulnak. A kivizsgálások és gyógy­kezelések (erősítő injekciók, fizikoterápiás kezelések) sem jogosítanak fel táppénzre, ha a betegség nem áll fenn ke­resőképtelen mértékben. A kezelést elrendelő orvosnak mérlegelnie kell, hogy a ki­vizsgálás vagy gyógykezelés hogyan egyeztethető össze a munkavégzéssel. A rokkant nyugdíjasok gyakran munkát vállalnak. Azzal a betegségi állapottal, ami miatt a rokkantság meg­állapítása történt, nem ve­hetők táppénzre. Közbejött megbetegedés oka lehet a ke­resőképtelenségnek, akkor táppénzre vehetők. A táppénzesek számának és a gyógytartamok alakítá­sában a szakértői hálózaton kívül nagy szerepe van a dolgozók, valamint a munka­adók magatartásának. A dol­gozók kedvezőtlen hozzáállá­sa főleg akkor mutatkozik meg, ha a dolgozónak egyé­ni munkavégzésre nincs sza­badsága vagy azt nem akarja igénybe venni (házépítés, háztáji megművelése, fusi munka stb.). A munkaadók ellenőrzési munkájának fo­kozása és indokolt esetben a dolgozó felelősségre vonása (táppénzmegvonás, elbocsá­tás stb.) javíthatna az indo­kolatlan keresőképtelen ál­lomány alakulásában. Dr. Halmai Zoltán Szalvétának — zsebes asztalterítő MUSTÁROS SERTÉSPECSENYE Hozzávalók: 40 dkg szűzpecse­nye. 10 dkg paprikás szalonna, köménymag. 2 evőkanál mustár, só. bors, 2 dl tejföl. A szűzpecsenyét a vékony, pálcikaformájúra vágott papri­kás szalonnával megtűzdeljük. Fűszerezzük kevés köménymag­gal. sóval, borssal. Sütőbe tesz- szük, kevés vizet öntünk alá. Először kissé megpároljuk, majd egy evőkanálnyi zsírt teszünk rá, és pirosra sütjük. Mikor a hús elkészült, kivesszük a le­véből, majd a levet egy lábosba öntjük, beletesszük a mustárt, a tejfölt. Jól kiforraljuk, drótszű­rön átszűrjük. Ezzel a mártás­sal öntjük körül a felszeletelt szűzpecsenyét. Köretként burgo- nyalángost adunk. BURGONYALÁNGOS Hozzávalók: 15 dkg főtt bur­gonya, 18 dkg liszt, 2 dkg élesz­tő, 1 dl tej, só, olaj a kisü­téshez. Az élesztőt kevés tejjel, liszt­tel elkeverjük, félretesszük, hagyjuk felfuni. A főtt burgo­nyát áttörjük, hozzáadjuk a lisz­tet, sót, belekeverjük a felfutta­tott élesztőt, a tejet és köny- nyedén összegyúrjuk. Félórát pihentetjük. Gyúródeszkán fél­ujjnyi vastagra nyújtjuk. Négy­szögletes darabokra szabdaljuk. Mindegyik közepébe két-két vá­gást csinálunk és letakarva újabb félórát pihentetjük. Tála­lás előtt palacsintasütőben olaj­ban mindkét oldalát pirosbar­nára sütjük. KÜLÖNLEGES RAKOTT BURGONYA Hozzávalók: másfél kg burgo­nya. 3 db tojás, 10 dkg metélt tészta. 4 dl tejföl, só bors. A burgonyát héjában megfőz­zük. A tojásokat keményre főz­zük. a metélt tésztát is kifőzzük. A burgonyát a tojásokkal együtt karikára vágjuk. Egy tűzálló tálat kizsírozunk, egy sor karikára vágott burgo­nyára egy sor metélt, majd főtt tojás következik, mindaddig rak­juk így. amíg az anyagok el nem fogynak. Lehetőség szerint a tetejére metélt kerüljön. A ré­tegek között ízlés szerint fűsze­rezzünk. Végül a tejfölt jól ki­keverjük és egyenletesen a ké­szítményre öntjük. Sütőben megsütjük, forrón adjuk az asz­talra. Idényben zöldsalátával, de egyébként bármilyen savanyú­sággal feladható. Bár kevesebb — a mosást kiiktató munkával jár, ha egy háztartásban az étke­zéshez papírszalvétát hasz­nálnak, mégis vannak akik a textilből készült asztalkendő­ket kedvelik jobban, ötle­tünket azoknak szánjuk, akik tudnak, és szeretnek varrni. Az alkalmi méteráru-üzle­tekben szép színű, modern mintájú és olcsó árban kap­hatók a duplaszéles vásznak, amelyekből érdemes annyit venni, hogy varrhassunk be­lőle egy nagy asztalterítőt. Olyan térítőt, amelyre — a család létszámához igazodva — letűzött zsebes tárolót varrunk. A zsebekre ráhí­mezhetjük a monogramo­kat. Az anyagból ezután ki­szabjuk a tetszés szerinti méretű asztalkendőket is, ezekbe szintén belehímezzük a kezdőbetűket, és minden­kinek a tasakjába belehe­lyezzük a szalvétát is.. Ét­kezés után mindenki vissza­rakja összehajtva a helyére. B. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom