Békés Megyei Népújság, 1985. szeptember (40. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-27 / 227. szám
NÉPÚJSÁG A Szarvasi Állami Tangazdaság csabacsüdi kerületében műtrágyát terítenek a talaj-előkészítés egyik fázisaként. Erre a területre még az ősz folyamán lucernát fognak vetni Fotó: F. L,. Január 1-től új halászati üzemterv Ülésezett a horgászok megyei intéző bizottsága A napokban Nagy Jenő elnökletével tartotta ülését a horgászok megyei intéző bizottsága. Több fontos dologról született döntés, ezek az idei és a tavaszi fogási lehetőségeket javítják, illetve a következő' öt évre szóló új halászati üzemterv elfogadásával az 1990. december 31-ig érvényben levő szabályokat határozták meg. Az ülés első napirendi pontjaként a Szeghalmi Horgász Egyesület titkárának. Hegyesi Pálnak beszámolóját hallgatták meg az IB tagjai a sárréti horgászok munkájáról. Megállapíthatták, hogy az évekkel korábban nehézségekkel küzdő 224 felnőtt, 56 ifjúsági és 19 gyermekhorgászt számláló egyesületben az idő közben újjáválasztott vezetőség munkája, a fiatalítás meghozta gyümölcsét, a gondok majdhogynem megszűntek, illetve teljesen más irányúak, mint a hetvenes években. Megszüntetésükhöz az IB részben segítséget ígért és az új vezetés tevékenységét elismerte. Második napirendi pontként a verseny szakbizottság beszámolóját értékelték az ülés résztvevői. Köszönetü- ket fejezték ki Hegedűs Lászlónak a munkáért; nagy szerepe van abban, hogy a megyei versenycsapat az első osztályban szerepel, ketten közülük válogatott kerettagok és az utóbbi időkben egyre jobb eredményeket érnek el nemzetközi versenyeken is. A következő napirendi pontban a két ülés közötti munkáról számolt be Gulyás György IB-titkár. Elmondta, hogy a tavalyi évhez képest a horgászlétszám nem növekedett a megyében, de a fogás valamelyest csökkent. Ennek megállítására, illetve növelésére az IB a tartalékalapból és a halasí- tásra szánt összegből még az idén 2 millió forintért visz- szafogható nagyságú pontyot vásárol a Haki-tól és Bihar- ugráról, a telepítéseket kedden megkezdték, a négyva- gonnyi halat elhelyezik az intenzíven kezelt, és más holtágakba és élővizekbe. Bejelentette azt is. hogy az emlékezetes, 125 mázsás kákafoki halpusztulás okának kivizsgálása után a Kövizig magára vállalta az egész mennyiség pótlásának költségeit. Több, saját vízkezelési joggal bíró egyesület kért az intéző bizottságtól halasítá- si támogatást, közülük kellő mérlegelés után öten kaptak összesen 120 ezer forintot. A 11 ezer főnyi megyei horgászmozgalmat, de az ország más — Békés megyébe szívesen ellátogató — horgászait is leginkább érintő bejelentés az volt, hogy az érvényben levő halászati törvény erejű rendelet, és a végrehajtására kiadott MÉM- rendelet értelmében a halászatra jogosultnak 1986. január 1-től legalább 5 évre szólóan halászati üzemtervet kell készítenie. Az intéző bizottság ezt a kérdéscsoportot további ülésén tárgyalta a halgazdálkodási szakbizottság javaslata alapján, mely két alternatívát készített elő. Az akkori ülés az első változatot fogadta el és véleményezésre a Magyar Országos Horgász Szövetséghez, valamint a megyei tanácshoz elküldte. A válasz megérkezett, a tervezetet elfogadták. Eszerint 1986. január 1-től a következő módosítások lépnek életbe Békés megyében, és csak az IB által intenzíven kezelt vizekre — a kákafoki, félhami és danzugi holtágakra — vonatkoznak hangsúlyozottan. Éves felnőtt területi engedély ára: 450 forint, heti: 200 forint, napi: 50 forint. Ifjúsági és kedvezményezett éves: 200 forint, heti: 100 forint, napi: 25 forint. Üdülőjegy felnőtt, heti: 250 forint, ifjúsági heti: 125 forint, külföldi felnőtt, napi: 120 forint, ifjúsági. napi: 60 forint. A jegyek forgalmazása által befolyt összeg — 3 év átlagát figyelembe véve — így várhatóan megközelíti a 4 millió 200 ezer forintot. A minimális engedélyár-növekedés, a halárak kedvezőtlensége, valamint a 25—30 centiméter közötti pontyok súlya indokolttá tette, hogy az intenzív vizeken. de csakis ott, és Békés megyében a jobb fogási eredmények érdekében a ponty méretkorlátozását a korábbi 30 centiméter helyett 25 centiméterben állapítsák meg. A többi halfajra vonatkozó fajlagos fogási tilalom és méretkorlátozás nem változott, és a ponty mérete is változatlan mind az élő' ’zeken, mind a nem intenzíven kezelt holtágakban. A titkár arról is beszámolt, hogy a békésszent- andrási duzzasztónál az utóbbi időben elharapózott a busa gereblyézése, s ez a hír eljutott a Mohosz központi szerveihez. Ezért Budapestről érkeztek ellenőrök, akiket a szabálytalankodók nem ismertek, így több mint húsz horgászt tettenértek, engedélyüket azonnal bevonták. A hasonló akciókat megismétlik, a ponty méretének csökkentésével az ellenőrzések is gyakoribbá válnak. Kép, szöveg: Plavecz Pál Az IB-ülést követő horgászegyesületi elnökök és titkárok találkozójának résztvevői a házigazda Békéscsabai Sporthorgász Egyesület tanyája előtt Növényvédelmi előrejelzés A gyümölcsfákon az idén az átlagosnál erősebbek az egyes gombabetegségek. Emiatt varas az alma levele, s a legtöbb kertben igen sok a betegség okozta folt, elszíneződés a cseresznye-, a meggy-,. a szilva-, a kajszi- és a diófák levelein. A cseresznye- és a meggyfákon néhol korai lombhullás is tapasztalható. Bár most már nincs mód a védekezésre, a MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központja felhívja a kerttulajdonosok figyelmét arra, hogy a fertőző anyag fel- halmozódása jövőre komoly károkat okozhat. Ennek megelőzésére javasolják, hogy most ősszel különös: gonddal ássák el a leveleket. A korhadás elősegítésére előzetesen ajánlatos karbamiddal megpermetezni vagy más nitrogéntartalmú műtrágyával megszórni a lehullott leveleket. A másodvetésű uborkán — a száraz idő elleTiére is — észlelhetők egyes levélbetegségek. A károsodás megelőzésére ajánlatos a védekezésbe réztartalmú permetezőszeres kezelés beiktatása. 1985. szeptember 27., péntek Vállalkozunk vagy vállalkozgatunk? O Tervlebontás a vállalatoknál Minden gazdálkodó szervezet és minden felnőtt állampolgár érzi az ország gazdaságilag szorongatott helyzetét. Mint felhasználó és mint fogyasztó, nem térhet ki senki a szorító hatások elől, s ahogy mondják, ösz- szébb húzza magát. A kényszer nagy úr. Ha mást nem, kierőszakolja ezt a passzív alkalmazkodó készséget. S csak ritkábban eredményezi a lehetőséget kitágító, aktív, kezdeményező magatartást. A magyar gazdaság egésze nem tart lépést a növekvő k ö vetel mén yek kel. Nem a fösodrásban Hány vállakozó szellemű ember dolgozik a kihíváshoz igazodva? Pontosan nem tudni, de az bizonyos, hogy az utóbbi időben ugrásszerűen nő a szorításból kitörni igyekvők száma. Aki teheti, él a kínálkozó lehetőségekkel, s a háztájiban állatot tart vagy fóliázik, vállalati és magánjellegű gazdasági munkaközösségben dolgozik, iparengedélyt vált ki, szerződéses üzletre licitál. De a növekvő számú vállalkozók közt említhetjük azokat is, akik noha nem mesteremberek, otthonuk festését, tapétázását magunk végzik el, családi házat építenek. Sokan igyekeznek saját helyzetükön javítani. De ezek a törekvések még nem gyakorolnak nagy hatást a termelés, a gazdálkodás, a szükségkielégítés színvonalára. A világ csak kis mértékben halad előre e kezdeményezések által. Nem igazán vállakozunk, inkább csak vállalkozgatunk. Az esetek túlnyomó többségében — anélkül, hogy a tiszteletre méltó egyéni erőfeszítéseket lebecsülnénk — a tét nem túl nagy, nem jár együtt jelentős tőke vagy a személyes egzisztencia kockáztatásávtal. Legfeljebb csak ‘a jobb megélhetés forog kockán. Mint ismeretes, a vállalkozó szellem térhódítása döntően nem a főtevékenységet és nem a főmunkaidőt érinti, hanem a kiegészítő tevékenységet és a szabadidős elfoglaltságot. Vezetők vagy diszpécserek? De legyünk reálisak: nem vállalkozhat mindenki hivatásszerűen főmunkaidőben. Különben is az aktivitás becsülésre méltó akkor is, ha hatása alig nő túl a legszűkebb környezeten. Nem igényelhetünk minden dolgozótól öntevékenységet, lényeg- retörő kezdeményező-készséget. Az igazi vállalkozásnak csak akkor van létjogosultsága, ha tudomásul vesszük, hogy a munkások és az alkalmazottak jelentős része a világos és jól átgondolt feladatok fegyelmezett, lelkiismeretes végrehajtója. Miközben néhány ember megteremti a szervezett, fegyelmezett, a hatékony munka feltételeit. A kérdés cspuán az, hogy van-e kellő számban ilyen vállalkozó szellemű vezető, a több száz, vagy több ezer embert foglalkoztató vállalatnál? A hierarchia csúcsán többnyire még akad egy-kettő. De az üzem, az osztály, a gyáregység vezetők, tehát a különböző szintű egységek első emberei, többnyire maguk is végrehajtók. Nem önálló és felelős vezetők, hanem inkább diszpécserek, a szállítási lemaradásokkal, a minőségi reklamációkkal bajlódnak. És rendszerint nem tudnak úrrá lenni a kiszolgáltatott helyzeten: a termelés szervezettsége, költsége, részben még a minősége is jórészt a szállítástól függ. Mindent felülről Olykor .egy-egy vgmk-ve- zető leleményesebb és vál- lalkozószelleműbb, mint a munkaadó, üzem- vagy gyáregységvezető. Az ő alkalmasságuk, rátermettségük, illetve annak hiánya rendszerint ki sem derül. Némelykor a modor, a . stílus szembetűnőbb, mint a kreatív vezetői készség. Nem csoda, hogy az ösztönzés, esetenként még a célprémiumok odaítélése is, formális. Ha e tünetek okait vizsgáljuk, kiderül, hogy a különböző részlegek (osztály, üzem, gyáregység) feladatait nem a meglévő és kiaknázatlan lehetőségekhez igazítva szabják meg, hanem a vállalati terveket — szinte csakúgy, mint 10—20 évvel ezelőtt — lebontják. S a belső tervutasításos rendszer logikája szerint az eszközöket és a forrásokat is elosztják, így egy-egy részlegben — olykor az önálló telephelyű üzemben és gyárban is — a vállalati terv „szevrezi” a munkát, hozza össze a különböző termelési tényezőket, vagyis a fuvart, az eszközt, az anyagot, az alkatrészt, a karbantartást stb.-t. Kovács József Következik: II. rész. Belső reformra van szükség.
