Békés Megyei Népújság, 1985. szeptember (40. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-27 / 227. szám

1985. szeptember 27., péntek Szigligeti Ede Liliomfi című színművének előadásával kezdő­dött szerdán délután a Jókai Színház idei évadja. Az ifjúsá­gi darabot először tűzték műsorra a színház falain belül, az igazi premier május 8-án volt Mezőhegyesen. A képen: Li­liomfi (Tomanek Gábor), Mariska (Veitz Éva) és nevelőnője (Szentirmay Éva) Fotó: Gál Edit Ifjúságmozgalom-történeti konferencia A Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség (MADISZ) I. kongresszusának 40. év­fordulója alkalmából tegnap ifjúságmozgalom-történeti konferencia kezdődött az MSZMP KB Párttörténeti Intézete és a KISZ Közpon­ti Bizottsága rendezésében a KISZ KB Komócsin Zoltán Központi Iskoláján. A tanácskozást Huszár Ist­ván, az MSZMP KB Párt­történeti Intézetének igazga­tója nyitotta meg. A konferencia bevezető elő­adásában — amely egyben ünnepi megemlékezés is volt az évfordulóról — Ernőd Péter, a KISZ Központi Bi­zottságának titkára hangsú­lyozta: a felszabadulás 40. évfordulójáról megemlékező eseményekhez szervesen il­leszkedik ez a tanácskozás is. Az elmúlt évek tapaszta­latai azt mutatják, hogy társadalmunk, s benne az if­júság egyre erősebben fag­gatja a múltat. A hagyomá­nyok feltárása növeli a kö­zösség belső összeforrottsá- gát, segítségével tudatosíta­ni lehet: nem vagyunk egye­dül, tartozunk valahová. Bár a feltárásra váró kor­szakok, folyamatok köre egyre szűkül, még nem kel­lően összehangoltak az ifjú­sági mozgalom történetével foglalkozó tudományos kuta­tások. Az ifjúsági szövetség mind nagyobb szerepet kí­ván vállalni e tudományos vizsgálódásokkal kapcsolatos mozgalmi-politikaj igények megfogalmazásában. Ezt a célt is szolgálják a tudomá­nyos tanácskozások és em­lékülések, a KISZ kiadói te­vékenysége, a Párt történeti Intézettel kialakult együtt­működésének fejlesztése, s nem utolsósorban az Ifjú­ságmozgalom Történeti Ta­nács életrehívása — mon­dotta a KISZ Központi Bi­zottságának titkára. A konferencia első nap­ján a résztvevők előadáso­kat hallgattak meg a hala­dó ifjúsági mozgalmak 1919. és 1945. közötti törekvései­ről, az ifjúság társadalmi helyzetéről a felszabadulási követő években, valamint az ötvenes évek ifjúságtörténe­ti kutatásainak főbb elvi és módszertani kérdéseiről. Az előadásokon kívül korrefe­rátumok hangzottak el. Ma a konferencia újabb korreferátumokkal folytatja munkáját. A délelőtti és a délutáni ülésszakot kötetlen esti beszélgetések egészítik kj régi ifjúsági vezetőkkel és ifjúságkutatókkal. Országos tanácskozást tartott az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága Az MSZMP Központi El­lenőrző Bizottsága szeptem­ber 26-án országos tanácsko­zást tartott. A megbeszélésen a Központi Ellenőrző Bizott­ság tagjai, a Központi Bi­zottság osztályvezetői, a párti ntézmények vezetői, a budapesti, a megyei és me­gyei jogú pártbizottságok tit­kárai, a fővárosi kerületi és minisztériumi pártbizottsá­gok vezetői, valamint a fe­gyelmi bizottságok elnökei vettek részt. Gyenes Andrásnak, a KEB elnökének megnyitó beszéde után Somogyi Imre, a KEB titkára tartott előadást. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Németh Károly, a párt főtitkárhelyettese. Az értekezleten a XIII. pártkongresszus határozatá­nak végrehajtásával össze­függő feladatokat tárgyalták meg. A tanácskozáson külö­nös figyelmet fordítottak a pártegység, a pártfegyelem kérdéseire, a tennivalók egy­séges értelmezésére, a rend és a fegyelem javítására, a határozatok következetes végrehajtására és a haté­kony ellenőrzéssel kapcsola­tos feladatokra. (MTI) Honvédelmi miniszteri kitüntetések A közelgő fegyveres erők napja alkalmából a honvé­delmi miniszter a néphadse­reg érdekében kiemelkedő­en tevékenykedők, valamint a sok katonafiút nevelt édes­anyák köréből hatvanat a Haza Szolgálatáért Érdem­érem különböző fokozatával, illetve Honvédelmi Érdem­éremmel tüntetett ki. Ugyancsak honvédelmi mi­niszteri kitüntetést kapott a Magyar Ellenállók. Antifa­siszták Szövetségének 50 tagja. A néphadseregben végzett közművelődési mun­kájuk elismeréséül 15 sze­mélynek és öt közösségnek a Szocialista Kultúráért kitün­tetést adományozták. A ha­zafias honvédelmi nevelő­munkában kiemelkedő ered­ményeket elért pedagógusok, népművelők, társadalmi ak­tivisták is elismerésben ré­szesültek. A Magyar Honvédelmi Szö­vetség székházában tegnap ünnepélyes keretek között megemlékeztek a fegyveres erők napjáról. Az ünnepsé­gen Kiss Lajos vezérőrnagy, az MHSZ főtitkára kitünte­téseket és elismeréseket adott át a szervezet több munkatársának és társadal­mi aktivistának. Ülést tartott a megyei tanács (Folytatás az 1. oldalról) helyi erőforrásból nem való­sítható meg. Szólt a sok vi­hart kavart településfejlesz­tési hozzájárulásról, hangoz­tatva, hogy Orosházán is ter­vezik azt. Dr. Varga Imre, az SZMT titkára a tervezés demokratizmusáról, a telepü­lésfejlesztési hozzájárulásról és a lakásgondok megoldásá­ról szólt. Győrfi Károly (Sarkad) a kistelepülések né­pességmegtartó képességének fokozását, a kedvezőtlen adottságú körzetek helyzeté­nek javítását szorgalmazta, ugyanerről szólt Köböl János (Nagykamarás) is. Púja Fri­gyes, a 8-as számú ország- gyűlési választókerület kép­viselője a demokratikus ter­vezést, a rugalmas megköze­lítést dicsérte, ugyanakkor az anyagiak elosztásában ál­tala tapasztalt ellentmondá­sokra hívta fel a figyelmet. A testület a vitában elhang­zottakkal együtt az anyagot elfogadta és felhatalmazást adott a végrehajtó bizottság­nak az előkészítő munka to­vábbi bonyolítására. A közlekedési ágazat hely­zetét elemző beszámoló meg­állapította, hogy Békés me­gye vasúti és közúti hálózata az elmúlt időszakban fejlő­dött. A megye közúthálóza­tának egy része alkalmassá vált a megnövekedett forgal­mi igények kielégítésére. A vasúti vonal-korszerűsítések is jól szolgálták a menetidő csökkentését, a pályák ter­helhetőségét. A hídprogram folytatása a megye jelentős részén lehetővé tette a nagy súlyú járművek zavartalan áthaladását. Az előrehaladás ellenére azonban még sok megoldásra váró feladat van. A megye közúthálózatának teherbírá­sa mélyen az országos átlag alatti, a közigazgatás átszer­vezése folytán még égetőbbé vált néhány település meg­felelő közúti kapcsolatának kiépítése. További erőfeszíté­seket igényel a tanácsi úthá­lózat bővítése, hiszen a ki­építettség, az országos át­laghoz képest mindössze 22 százalékos. Nagy fontosságú a közúti- és vasútihíd-prog- ram folytatása. A hírközlés­ről szólva a beszámoló meg­állapította, hogy tapasztal­ható ugyan javulás, az új fej­lesztések azonban nem tar­tottak lépést a növekvő igé­nyekkel. A száz lakosra jutó távbeszélők száma az orszá­gos átlag felét sem éri el. Ami az átszervezést illeti, 1983. július 1-től jött létre a Békés Megyei Tanács V. B. közlekedési osztálya. Ágazati feladatai mellett ellátja .az új tanácsi intézmények fel­ügyeletét. Az osztály szerve­zeti felépítése és létszáma igazodott a megváltozott fel­adatokhoz, szakmai követel­ményekhez. Mint a vitából is kicsendült, az átszervezés ta­pasztalatai kedvezőek. A napirendhez hárman szóltak hozzá: dr. Szikora István (Gyula) a tanácsi út­hálózat alacsony kiépítettsé­gét kifogásolta, és javasolta a 44-es, 46-os. és 47-es fő- közlekedési utakon közleke­dő kamionok részére megfe­lelő parkoló kialakítását. Domsik Józsejné (Kevermes) az utak balesetveszélyessé­gének csökkentésére, a téli tisztán tartásra hívta fel a figyelmet, dr. Tóth István, a Közlekedési Minisztérium csoportvezetője az országos feladatok tükrében szólt a helyi tennivalókról. A testü­let az előterjesztést elfogad­ta. A tanácsülés bejelentések­kel ért véget. S. F. Ülésezett a békéscsabai városi pártbizottság Dr. Ábrahám Béla első titkár elnökletével tegnap, csütörtökön ülést tartott a békéscsabai városi pártbi­zottság. A testület, melynek ülésén több meghívott is részt vett, először a VI. öt­éves terv beruházásának helyzetét, az idei első félévi gazdaságpolitikai feladatok végrehajtásának tapasztala­tait vitatta meg és fogadta el Zsilinszki András titkár előterjesztésében. Ezután dr. Szemenyei Sándor titkár elő­terjesztésében a pártbizott­ság megvitatta és elfogadta az 1985. évi országgyűlési képviselő- és tanácsválasztá­sok lebonyolításának politi­kai és szervezeti tapasztala­tairól szóló jelentést. D nyomdaipari műszaki egyesület küldöttközgyűlése Jövőre lesz 25 éve, hogy — még az akkori Békési Nyomdában — megalakult az MTESZ tagjaként a Pa­pír- és Nyomdaipari Műsza­ki Egyesület Békés Megyei Szervezete. A jelenleg 226 tagot számláló szervezet szeptember 26-án, tegnap délután Békéscsabán, a Kner Nyomdában tartotta beszá­moló és vezetőségválasztó küldöttközgyűlését, amelyen részt vett Konta Mária, az országos egyesület ügyveze­tő titkára és Kelényi Ákos, az egyesület országos elnök­ségének tagja. Az elmúlt ötévi tevékeny­ségről Südy István, az egye­sület Békés megyei szerve­zetének titkára tartott be­számolót. Amint elmondta, a szervezet ,.fő feladatának a szakmai kultúra és a műsza­ki fejlődés terjesztését jelöl­te meg, de ugyanakkor Bé­kés megye nyomdásztársh- dalmát összefogva erősíteni kívánja a szakmai együtt­működést, szakmai fórumot kíván teremteni a nívós szak­képzés, a műszaki propagan­da számára”. A beszámolási időszakban az egyesület töb­bek között részt vállalt a vállalati energia- és anyag­takarékossági elképzelések megvalósításában, a Linotype 3 fényszedőrendszer beve­zetésében és bemutatásában, a II. üzem telepítési tervei­nek megvitatásában, segítet­tek a könyvgyártásban be­vezetett minőségellenőrzési rendszer kidolgozásában és indításában, továbbképző tanfolyamokat, külföldi ta- nulmányutakat szerveztek, megkülönböztetett figyelmet fordítottak a megyei műszaki fejlesztési hónap rendezvé­nyeire. A beszámoló után több hozzászólás hangzott el, szót kért többek között Bakó Ig­nác, az MTESZ megyei el­nökségének tagja és Kelényi Ákos — mindketten nagy el­ismeréssel szóltak á szerve­zet munkájáról. Ezt követően a küldöttközgyűlés megvá­lasztotta az új kilenctagú ve­zetőséget, annak elnökéül ismét Balog Miklóst, titkárá­ul pedig Südy Istvánt, vala­mint az egyesületi tisztújító közgyűlés küldötteit. Végül a következő évek nem könnyű feladatairól, s ebben a mű­szaki szakemberek felelőssé­géről Balog Miklós szólt. t. i. Küldöttközgyűlés az autóklubban (Folytatás az l. oldalról) zett vezetői engedélyt. Min­den esztendőben több száz klubtag utazását, pihenését is segítik — szervezett for­mában. A növekedés ütemét ékesen bizonyítja az, hogy az elmúlt esztendőben a klub segítségével több, mint 800-an üdültek, utaztak. Az előrelépést nagyban se­gítette, a megyei szervezet belső életének szabályozott­ságát, és az irányítás haté­konyságát javította az a tény, hogy több mint három éve főállású titkár, gazda­sági vezető és műhelyvezető dolgozik a klubnál. A helyi csoportokról el­hangzott: a megye minden városában, több nagyközsé­gében működnek helyi cso­portok, szám szerint 15. Ezen túlmenően négy nagyüzem­nél, illetve intézménynél működik tagcsoport. A beszámoló bepillantást adott a Magyar Autóklub országos tevékenységébe is. Ebből kitűnt: 1970-ben a taglétszám országosan nem érte el a 173 ezret, jelenleg pedig már több mint 415 ezer autós tagja a klubnak. Az országos szervezettség a 7,34 százalékról 18 százalékra növekedett, de megyénk el­marad még az országos át­lagtól. A megyei szervezet elnöke áttekintést adott a klub gaz­dálkodásáról .is. Mint mon­dotta, a beszámolási időszak kezdetén az évi 1,5 millió fo- rontos költségvetéssel szem­ben az idén már megközelí­tik a 7 millió forintot. Ez nagyobb “felelősséget ró mind a függetlenített, mind pedig a társadalmi testület tagjai­ra. Az ügyviteli munkában is lényeges előrelépés történt. A számítógépes nyilvántartás bevezetése megszüntette a korábbi kartonos rendszer hiányosságait, pontatlansá­gát, és az ebből adódó bosz- szúságokat. A beszámoló befejező ré­szében foglalkozott a célki­tűzésekkel is. Kiemelt és ál­landó feladatnak tekintik a jövőben is a taglétszám nö­velését, a tagság részére biz­tosítható szolgáltatások mi­nőségi javítását, és mennyi­ségi növelését. A klub veze­tői arra számítanak, hogy 1990-re a megyei szervezet taglétszáma eléri a 12 ezret. A vitában az előterjesztett szóbeli beszámolóhoz heten fűztek kiegészítést, tették hozzászólásukkal azt még teljesebbé. Többek között felszólalt Balogh Tibor is. Beszélt az érdekképviseleti rendszer szükségességéről, annak továbbfejlesztéséről. Szólt a klub műszaki állo­másain végzett javítások mi­nőségéről, az alkatrészellátás gondjairól. Vázolta a tagsági díj 100 forinttal való emelé­sének szükségességét, mely a fejlesztési lehetőségeket ja­vítja, a növekvő igényeknek tesz eleget. Az első napirendi pont le­zárását követően kitünteté­sek, jutalmak átadására ke­rült sor. Balogh Tibor, a MÁK főtitkára a Magyar Autóklub Emlékplakettje arany fokozatát nyújtotta át Gáti Imrének és Molnár Im­rének, akik társadalmi mun­kában negyed századon át szolgálták a szervezetet. A Magyar Autóklub Emlékpla­kettje ezüst fokozata kitün­tetést ketten, bronz fokoza­tát négyen vehették át. Ket­ten tárgyjutalomban része­sültek. A második napirendi pont keretében a megyei szerve­zet elnökségének, vezetősé­gének és a küldöttközgyűlés küldötteinek megválasztására került sor. A Magyar Autóklub Bé­kés Megyei Szervezetének el­nökévé ismét dr. Horváth Ferencet választották. A két társelnöki tisztet Lődy And­rás és Maginyecz András töl­ti be. A függetlenített tit­kárnak ismét Tóth Lászlót választották. A november 30-án Budapesten megtar­tásra kerülő országos köz­gyűlésre megyénk magán­autósai közül hét tagot vá­lasztott a küldöttközgyűlés. Szekeres András Gáti Imre cs Molnár Imre átveszi a Magyar Autóklub tetőst Emlékplakett arany fokozata kitün-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom