Békés Megyei Népújság, 1985. szeptember (40. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-26 / 226. szám

1985. szeptember 26., csütörtök Tízéves a békési TÜSZSZI Életre szóló élmény legyen... Aki ott van, soha ei nem felejti... nem a névadók száma csök­kent, hanem a születéseké: 1984-ben csak 258 gyermek született ebben a több mint húszezer lakosú városban. — A névadó ünnepség fő­szereplője a gyermek, bár ö még alig fog föl belőle vala­mit . . . — Valóban, minden érzel­mi hatás a felnőtteket éri, nem is lehet másképp, hisz az a cél, hogy a szülők, név­adó szülők és a rokonok, ba­rátok együtt örüljenek az új családtagnak, az új em­bernek, s közösen érezzék át a felelősséget érte. A szép verses, énekes műsorok, az úttörők, meg a nyakkendő átadása hatásosan illeszkedik ebbe a hangulatba. Az egyé­ni névadás, amikor egyetlen gyermek a központ, még ben­sőségesebb, mint a csoportos, ahol több a kicsi, tehát több a hivatalos formaság. Azon­ban ennek is megvan a sa­játos — közösségi — hangu­lata, kedvessége. Ügyintézés és kegyelet — Az élet nem csak örö­möt nyújt, de, sajnos, gyászt is tartogat mindannyiunk számára — folytatja a be­Életünk szakadatlan ese­mények lánca, mindenkivel naponta történik valami ki- sebb-nagyobb dolog, mely előreviszi az idő folyamán. Mint mérföldkő jelzi ezt az utat néhány nevezetes állo­más, s mindhez ősidők óta ünnepélyes szokások fűződ­nek. Jellegük lehetett külön­böző, a lényegük mindig azonos: az emberi élet meg­becsülése, értékének fontos­sága. Akár örömben, akár gyászban. Így van ma is, amikor egyre több a polgá­ri — társadalmi — családi ünnepség, szertartás. Béké­sen is. Ha szombat - akkor esküvő — Tényleg elmondhatják, hogy ma már a TÜSZSZI ál­tal rendezett esküvők a jel­lemzőek a városban kötött házasságokra? — Majdnem száz százalé­kig — feleli az iroda vezető­je, Sebestény Sándorné —. de azt is hozzá kell tenni, hogy az új házasságkötő­terem itt van nálunk. Tehát a hivatalos polgári esküvő minden esetben itt történik. Saját, ünnepélyes rendezvé­nyünknek az számít, amikor ä kötelező formaságokon fe­lül az ifjú pár az iroda szol­gáltatásait is igénybe veszi. Ilyen eset 126 volt tavaly a 131 megkötött házasságból. A terem a város központ­jában, a Rákóczi utca elején van, együtt az iroda helyisé­geivel, az 1982 végén át­adott Démász-székház föld­szintjén. Nagyon szép, mo­dern, világos fából készült sima vonalú bútorzattal, s egy külön kis szobával az anyakönyvvezetők felkészü­léséhez. — Az egyetlen hiba, hogy több esetben kicsinek bizo­nyul. Ha sok a vendég, nagy a násznép, nem jut minden­kinek ülőhely. Egyébként minden igényt kielégít. Szol­gáltatásainkkal elégedettek is az ügyfelek, s ezt általában meg is mondják. — Milyen választási lehe­tőségek vannak? — Hangsúlyoznám, hogy akkor is feldíszítjük a ter­met és szól magnóról a ze­ne, ha csak két tanúval je­lenik meg a menyasszony és vőlegény és semmit sem kér­nek. A legegyszerűbb szol­gáltatás esetén az ünnepé­lyes teremről, szavalatokról, s ugyancsak gépzenéről gon­doskodunk, s egy emlékla­pot és emléktárgyat adunk. A következő • fokozatnál az. emléklapra azonnal rákerül a megérkezéskor készített fotó és a szülők egy-egy szál szegfűt kapnak. S itt már a zene orgonáról hangzik fel. Ennél többet nyújt a pezsgős esküvő, gyertyagyújtással. Ez a legdivatosabb. — Divaton túl még mi tapasztalható, s a régi szo­kásokból él-e még valami? — Űjból divat lett a fehér menyasszonyi ruha és a hó­fehér kálacsokor. Az új szo­kásokkal olykor együtt él a hagyományos is, amikor az otthoni menyasszonykikérés után vőfély vezeti föl az es­küvői menetet a lakodalmas zenekarral. Egyéni és csoportos névadás — Tavaly száz névadó ün­nepséget rendeztünk — mondja Tóth lmréné előadó —, de ezt nem lehet úgy arányosítani, mint a házas­ságkötéseket, mivel a név­adás ünnepe nem esik egy­be a születéssel. Később tör­ténik, sokszor egy-, kétéves korban. Aztán ott vannak a csoportos névadások, ami­kor egy-egy vállalat 6-8 gyermeknek tart egyszerre ünnepséget Az biztos, hogy szélgetést Molnár Lajos fő­munkatárs, aki már az iroda megalakulásakor ismert te­metési szónok volt. — Igen, az élet vége a halál, s olyan­kor van leginkább szükség a segítségre és arra, hogy mél­tó legyen a végtisztesség- adás. A búcsú az elhunyttól. — Sok elintézendő dolog­gal jár egy temetés? — Előtte és utána is. Az anyakönyveztetéstől a sírnyi­tásig. az özvegyi nyugdíj és az árvaellátás intézésétől az SZTK-segélyig rengeteg a tennivaló. Ha kell, még a koszorúk, virágok rendelését és a táviratok feladását is vállaljuk. S amikor szüksé­ges, felvesszük a kapcsola­tot a munkahellyel, a politi­kai és társadalmi szervek­kel. És még mindent föl sem soroltam. — Ez mind nagyon fontos, de milyen maga a szertartás és milyen a * társadalmi te­metések aránya? — Ma már a temetések fe­lét mi rendezzük. Békésen és a város környéki községek­ben ez a kétszeresét jelenti a tíz évvel ezelőttinek. A szer­tartás ünnepélyességét az összhang adja meg, s ez függ a mi szolgáltatásainkon kí­vül a temetkezési vállalattól, de még a ravatalozók állapo­tától is. — S nem utolsósorban a gyászbeszédtöl. Azt hallot­tam, hogy errefelé nem egy idős ember mondja: engem is Molnár Lajos temessen majd . . . — A gyászbeszédnek tény­leg kiemelkedő szerepe van. s ezt akkor tölti be igazán, ha harmonikusan illeszkedik a szertartás egészébe. Ne­kem már 16 éves gyakorla­tom van, s ez a tapasztalat nem tompított el, inkább gazdagított. Őszintén együtt- érzek a családdal és minden beszédet igyekszem úgy meg­komponálni, hogy kiérződjön belőle az, amit Kosztolányi oly tökéletesen fejezett ki: minden ember egyedüli pél­dány. Egyszeri. — A temetés egésze, a gyászpompa mindig is ezt kellett, hogy érzékeltesse, de mondhatjuk-e, hogy minden esetben így van? — Nem, de soha nem is voltak egyforma temetések, ami nem jelenti azt, hogy ne törekedjünk minden esetben az ünnepélyesebbre, a kul­turáltabbra. Mi is, a temet­kezési vállalat is. Rajtuk sok múlik, ami mind emelheti vagv ronthatja a hatást. Kö­zös problémánk az élő zene és ének hiánya, melyre bár­mily nehéz is, megoldást kell találni. Tízéves a békési TÜSZSZI. Munkájukból egy-egy villa­nás, amit itt felsoroltunk. Vass Márta HANGSZÓRÓ Emlékezés Benedek Marcellre Amilyen visszatetszőek a nálunk űzött csinnadrattás cen­tenáriumok, olyan fontos, szükséges és hasznos a méltó meg­emlékezés. önmagunkat becsüljük, ha jól gazdálkodunk az­zal a szellemi hagyatékkal, amelyet örököltünk, továbbadva, esetleg gyarapítva is a közös kincseket. Persze, ha csak na­pokra szól az ünneplő emlékezés, nyűgös tisztelet, bizony, csak a lelkiismeret ingerlésére ha elég minden elhangzott szó. Remélem, hogy Benedek Marcell születésének 100. év­fordulója csak ürügy lesz, hogy ezután buzgóbban merítsünk a magyar irodalomtörténet e tiszta vizű, bőséges forrásából. Vasárnap este a Kossuth adón elhangzott Az olvasás művé­szete című műsor is csak szerény emlékezés volt a nagy fi- lozopterre, Benedek Elek fiára, az orvos, író, kultúrhistóri- kus hazafi, Benedek István édesapjára. Felsorolni is hosszú lenne azoknak a tudós könyveknek a címeit, amelyek által tanította nemzedékek sorait, hozta életközeibe a magyar és a világirodalom becses alkotásait. Gyönyörűség volt hallani, amint hangfelvételről ismét megszólalt az idős ember. 83 évesen, félig megvakulva, de csodálatos szellemi erővel val­lotta, hogy ,,valami" hitet, reményt, valami magasabbat, ami iránt törekedni érdemes, és ami van, ezt kell mutatni az író­nak. Milyen jó is lenne! Főleg, ha a bennünket éltető való­ság is a szebbik arcát mutatná. Ha mind nagyobb számban iratkoznának be abba az „iskolába", ahol Benedek Marcell módszereivel ..tanítanak". Ahogy a rádióműsorban mondta; csak azért írok, hogy a szépségnek újabb és újabb rajongó­kat szerezzek, s embereket biztassak arra, hogy széppé te­gyék a maguk és mások életét, aminek azt hiszem egyetlen eszköze a szeretet. Nóri Az élet szépségét, akármit mond is a mai irodalom, a mű­vészi szépségeknél is jobban szolgálja a családi élet, ami persze, ma nincs divatban ... — mintha Benedek Marcell gondolataira rímelne a Rádiószínház hétfő esti bemutatója. Fenákel Judit: Nóri című hangjátéka korunk egyik kóros tünetét, a család szétzilálódását mutatta be. Nóri, a feleség, anyja példáját követve, túlzó emancipációba keveredik. Munkahelyi karrierje érdekében elhanyagolja a családját. Te­heti, hiszen férje veszi át a fakanalat. Természetesen állan­dó duzzogások közepette történik az apa háziasszonykodása. Amikor pedig Nóri „fellázad" saját életvitele ellen, és ott kívánja hagyni a munkahelyét, hogy csak a családjának él­jen, éppen a férj kezd tiltakozni, mert csupán az ő fizetésé­ből képtelenség megélni. A kör bezárult. Igaz, a hangjáték szereplői kiélezett helyzetben élő, végletes figurák, ezért is van művészi hatása a sorsukkal való megismerkedésnek. Ám az az életanyag, amelyből az írónő meríthet, a mai valóság, bőven termi a hasonló modelleket, torzuló sorsokat. Fájdal­masan sok család hullik szét, vagy élünk lelki sérülten. Ha kedd, akkor irodalom Aki szereti az irodalmat, és az elmúlt keddi napot a rádió közelében töltötte, kapott műsorokat, rogyásig. Kezdődött a dömping reggel a Kossuth adón a Társalgó műsorával. Al­címe szerint másfél óra irodalomkedvelőknek. Volt még egy alcíme: „Sisakban tulipán”, és még egy: Katonák — háttér­ben nőkkel. A sok cím után természetesen volt igazi iroda­lmi is, a legjobban tetszett Csokonai Vitéz Mihály: Szegény Zsuzsi a táborozáskor című verse, és Tamási Áron csoda­szép balladája. Sajnos, volt magyarázat is, túlzó mennyiség­ben, elmezés, szájbarágós. Éppen egy órán át idézték a kato­nadalok. bakasiratók szövegeit, amíg végre elhangzott egyet­len dal, Marlene Dietrich: Hová tűnt a sok virág. Alig ért véget a Társalgó, húsz perc múlva kezdődött a keddi irodal­mi matiné egyik legsikerültebb adása: Két hangon — Ka­rinthy Frigyes játékairól. Elhangzott még a nap folyamán két rádióra alkalmazott folytatásos regény. Veres Péter: A kelletlen leány és Rideg Sándor: Indul a bakterház című munkái. Az Élő világirodalom-sorozat Finnországba vitt. Ba­bits Mihály, Tímár Virgil fia című művéről pedig egy iroda­lom történész beszélt. Sok, sok, sok. Jóból is megárt ennyi. Közben persze, még voltak apróságok, mint a Könyvről könyvért, irodalmi rejtvényműsor tíz percben, vagy amikor legkedvesebb verseiből válogatott Koncz Gábor. Este a Kos­suth adón a Kilátó, a rádió világirodalmi folyóirata volt hall­ható. Elbágyasztva a monstre művelődéstől, üdítően hatott rám, hogy e műsorban is hallhattam a korábban sok éven át Békéscsabán dolgozó színész, Bicskey Károly hangját. (Andódy) Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.20: Köznapi ügyeink. — Szat­mári Gábor jegyzete. 8.30: Bizet: Dzsamile. — Egy­felvonásos opera. 9.41: A gyermekeknek írta J. S. Bach. 10.05: Két hangon. — Horgas Béla és Levendel Júlia — Karinthy Frigyes indivi­dualizmusáról. (ism.) 10.35: Labirintus. — Zenei rejt­vények fiataloknak, (ism.) 10.50: Nótacsokor. 11.39: A kelletlen leány. — Ve­res Péter regényének rá­dióváltozata. XV/6. 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Beszélgetés Polgárdi József országgyűlési képviselővel. 13.00: Zenekari muzsika. 13.40: Kapcsoljuk a szolnoki stú­diót. 14.10: A magyar széppróza szá­zadai. (ism.) 14.26: Francia muzsika. 14.54: Olvasókör. 15.24: Zenei tükör. 16.05: Révkalauz. — Könyv, kép, színház, zene, mozi. 17.00: őszi délelőtt a tanyán. Csurka István hangjátéka. 17.53: Bartók: Elmúlt időkből. 19.15: Változatok a politológiára. 19.40: Az MRTV szimfonikus ze­nekarának hangversenye. 20.45: Benkő Dániel lanton Ját­szik. 20.54: Vallomások a szülőföld­ről. (ism.) 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Geszty Szilvia dalfelvéte­leiből. 22.57: Zenekari muzsika. 0.10: Himnusz. 0.15— Éjfél után. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Fúvósindulók. 8.20: A Szabó család, (ism.) 8.50; Tíz perc külpolitika, (ism.) 9.05: Napközben. — Zenés dél­előtt. 12.10: Kónya Sándor operettfel­vételeiből. 12.25: Ütikalauz — üdülőknek. 12.30: „Énekeltem én: Törő Gá­bor.” 12.45: Hajdú—Bihar megyei nép- dalkörök felvételeiből. 13.05: Nosztalgiahullám. — Te­nnessee Ernie Ford. 14.00: Kapcsoljuk a 22-es stúdi­ót: népzenei kamarahang­verseny. 14.15: Idősebbek hullámhosszán. 15.05: Tudományos könyvespolc. 15.10: Operaslágerek, (ism.) 15.45': Törvénykönyv, (ism.) 16.00: Találkozás a stúdióban. 17.05: Berky Tamás énekel, Ga­ray Attila dzsesszegyütte- se játszik. 17.30: Tanakodó. 18.30: Slágerlista. 19.05: Tudósítás az országos ökölvívó-bajnokságról. 19.10: Operettkedvelőknek. 20.00: Reklámparádé. 20.03: A Poptarisznya dalaiból. 21.05: Narancsfelfújt. — Saul Bellow rádiójátéka. 21.35: Moszkvából érkezett. — Zenés összeállítás. 22.05: Böngészde a zenei antik­váriumban. 23.20: Sztevanovity Zorán énekel. 23.45: Az MR népi zenekara ját­0.15: Éjfél után . . . III. MŰSOR 9.23: Részletek a Special EFX dzsesszegyüttes lemezéről. 10.00: öt évszázad muzsikájából. 11.05: Pillanatkép. 11.10: Zenekari muzsika. 12.32: Két Mozart-dr'ertimento. 13.05: Amiről a világ vitatkozik. 13.35: Az ember tragédiája. — Részletek Ránki György operájából. 14.30: Népdalkórusok, hangszer- kettősök. 15.00: Pophullám. 16.00: A Magyar Állami Hang­versenyzenekar hangverse­nye. 17.35: Barbara Zagórzanka ope­raáriákat énekel. 18.00: Rádióhangversenyekről. 18.30: A Magyar Rádió román nyelvű műsora. 19.05: A kamarazene kedvelői­nek. 19.55: Dr. Bálint Jánossal, a Bio- gal Gyógyszergyár kutató­főosztályának vezetőjével Haskó József beszélget. 20.15: Kilátó. — A rádió világ- irodalmi folyóirata, (ism.) 21.00: Wagner: Lohengrin. Há­romfelvonásos opera. 22.10: Hangszeres népi muzsika. 22.28: Az 1984. évi svéd elektro­nikus zenei fesztivál felvé­teleiből. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Városkörnyéki képeslap. Besenyszög. Arany Kata­lin és Benkő Imre zenés riportműsora. 18.00—18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST. I. MŰSOR 8.55: Tévétorna, (ism.) 9.00: Iskolatévé. 9.20: Desszert Constance-nak. 10.20: Képújság. 14.30: Iskolatévé. 15.10; Hírek. 15.15: Műsoron a számítógép. Í5.45: Perpetuum mobile. 16.20: Húsz óra. Magyar film. 18.10: Képújság. 18.15: Tévébörze. 18.25: Hol tart a közadakozás az új Nemzeti Színházért? 18.30: Telesport. 18.55: Reklám. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Családi kör. Az első sze­relem. 21.00: Hatvanhat. Vendég- dr. Eleki János, a TOT főtit­kára. 21.50: Színházi fesztivál Avignon- ban, 1985. 22.00: Én egy analfabéta vagyok. Sándor György humoralis- ta önálló estje. 22.35: Tv-híradó — 3. 22.45: Himnusz. II. MŰSOR 18.20: Reklám. 18.25: Zenebutik. 19.25: Képújság. 19.30: Dvorák: F-dúr vonósné­gyes. 20.00: A nagy sivatagok. VI/4. 20.50: Tv-híradó — 2. 21.10: Életre halálra. Angol tévé­film. 22.15; Képújság. BUKAREST 20.00: Tv-híradó. 20.20: Gazdasági figyelő. 20.40: Dalok. 20.50: A George Enescu fesztivál eseményeiről. 21.00: Dokumentumfilmek. 21.20: Az élő bolygó — filmso­rozat. 21.50: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 8.20: Tv-naptár. 8.30: Szamárévek — sorozat gyermekeknek. 9.00: Művelődési műsor. 10.30: Hírek. 10.35: Művelődési műsor. 12.30: Hírek. 16.30: Videooldalak. 16.40: Művelődési műsor. 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.30: Hírek. 17.35: Tv-naptár. 17.45: Szamárévek. (ism.) 18.15: Tudomány. 18.45; Szórakoztató adás. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este, 19.30: Tv-napló. 20.00: Monitor — politikai maga­zin. 21.05: Vetélkedő. 22.05: Tv-napló. II. MŰSOR 18.05: Hírek. 18.10: Spliti krónika. 18.30: Zágrábi körkép. 19.00: Lépések. — Ifjúsági adás. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Flandria oroszlánja — filmsorozat. 20.55; Hírek. 21.00: Mozgó képek. SZÍNHÁZ 1985. szeptember 26-án, csütörtö­kön 15 órakor Békéscsabán: LILIOMFI Blaha bérlet 1985. szeptember 27-én, pénteken 19.30 órakor Földesen: A BOR MOZI Békés Bástya: Fehér toll. Bé­késcsaba Szabadság: Androidok lázadása. Békéscsaba Terv: fél 6-kor: Negyvenegyedik, fél 8-kor: Maria Braun házassága. Gyula Erkel: A zsaru nem tá­gít. Gyula Petőfi: fél 6-kor: Sü­sü, a sárkány, fél* 8-kor: Fan­tom az éjszakában. Orosháza Béke: Pillangókisasszony visz- szatérése. Orosháza Partizán: fél 4-kor: Álmodik az állatkert. fél 6 és fél 8-kor: Balfácán. Szarvas Táncsics: 6-kor: An­gyali üdvözlet, 8-kor: Kína szindróma, 22-kor: Rossz fiú.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom