Békés Megyei Népújság, 1985. szeptember (40. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-24 / 224. szám

NÉPÚJSÁG 1985. szeptember 24., kedd Eltemették dr. Szabó Sándort Mély részvéttel, több ez­ren kísérték utolsó útjára tegnap délután Békéscsabán a Vasúti temetőben dr. Sza­bó Sándort, a megyei tanács 60 éves korában elhunyt nyugalmazott általános el­nökhelyettesét. A vörös drapériával borított rava­talnál a párt-, állami, társadalmi és tömegszerveze­tek, fegyveres testületek képviselői, munkatársai áll­tak díszőrséget. A megyei pártbizottság, a Minisztertanács Tanácsi Hi­vatala, a megyei tanács ap­parátusa és a családnevében Murányi Miklós, a megyei tanács elnökhelyettese bú­csúzott az elhunyttól. Mél­tatta több évtizedes vezetői, közéleti munkáját, melynek során jelentős érdemeket szerzett a megye gazdaságá­nak fejlesztésében. A sírnál a közvetlen munkatársak, ba­rátok, tisztelők nevében Kri- zsán Miklós, a megyei ta­nács osztályvezetője vett bú­csút dr. Szabó Sándortól. A gyászszertartás az Interna- cionáléval ért véget. Készülő tévé-dokumentumfilmek Távoli országok kultúrájá­ból, politikai és társadalmi életéből is ízelítőt adnak azok a dokumentumfilmek, amelyeket a napokban készí­tenek a televízió forgatócso­portjai. A festői Görögországot, Mikisz Theodorakisz világát mutatja be az a szubjektív hangú dokumentumfilm, amely a görög televízióval koprodukcióban készül. Az 50 perces összeállításban a neves muzsikus kalauzolja el a televíziónézőket azokra a helyekre, amelyek számára Görögországot jelentik, s amelyek életének meghatá­rozó helyszínei, zenéjének inspirativ gyökerei. Egy másik görög alkotóról, az 1948 óta Magyarországon élő szobrászművészről, Papa- krisztosz Andreaszról készül a televízió portréfilmje. Az alkotó az utóbbi időben nem­csak Szentendrén, hanem Görögországban • is dolgozik, s' így kapcsolódik újra a g°- rög művészeti élethez is. Éle­tét, munkásságát, elkészült műveit mutatja be a műsor. Az MTV Natura szerkesz­tősége és a görög televízió közös produkciója lesz az Atlantis nyomában című film, amelynek forgatóköny­ve elsősorban magyar szak­értők munkája alapján jött létre. Geológiai, vulkanikus maradványok, elsüllyedt vá­rosok és települések bemu­tatásával próbálnak a film készítői visszanyúlni az idő­számítás előtti időkbe. Űjabb epizódja készült el a napokban Róbert László Tisztelendők című sorozatá­nak. A műsor forgatócso­portja ezúttal Nicaraguában járt. Ebben az élethalálhar­cot vívó országban a hívő nép számára nem szentség- törés, ha egyes templomok freskóin Jézus és Szűz Mária mellett ott vannak Sandino és a forradalom mártírjai is, ahogy megférnek egy­más mellett a forradalom céljai az Evangélium igéivel. Róbert László, Mihók Barna és B. Révész László filmjét novemberben sugározza a televízió. Környezetvédelmi konferencia A környezet- és természet- védelem hatékonyabbá tételé­hez jelentős segítséget nyúj­tó kémiai analitika szerepé­ről tárgyalnak három napon át Szombathelyen, a Savaria Hotel dísztermében. A ta­nácskozás hétfőn kezdődött bolgár, finn, jugoszláv, NDK- beli, osztrák, szovjet, vala­mint hazai szakemberek részvételével. Az előadások alapján megvitatják a kör­nyezetvédelmi vizsgálat mód­szereit, mérlegre teszik az elméleti és gyakorlati témák­ban kialakult együttműködés eredményeit, s közös eljá­rásokat dolgoznak ki. A cél egységes normák kialakítása, hogy pontosan regisztrálhas­sák a környezeti szennyezé­sek mértékét. Kis csavargók Két gyerek az iskola mellé ment. Nem először fordult elő ilyen a világtörténelemben, s ők is megkapták ezért a makarenkói po­font. A pedagógusoknak feltűnt a hiányuk, s a szülőktől tudták meg, az iskolába elindultak a kislányok, őket a szülők és a ne­velők megtalálták, s most nem történt baj . . . * * * — Kriszti azt mondta, ne menjünk iskolába. Benéztünk a köny­vesboltba, vettünk egy nyuszis könyvet — meséli mosolyogva Aranka, a kékszemű, copfos kislány. — Aranka azt mondta, egy hétig ne menjünk iskolába — tódí4 hozzá Kriszti, a nagyobbik kislány. A copfos folytatja: — Utána elmentünk a Szigligeti óvoda mel­lett a legmesszebb játszótérre. — Aztán hol kötöttetek ki? — Az ABC-nél van egy átjáró, a ház mellett a domb, a játszó­téren a homokozó, a csúszda. — Még mindig nem jutott eszetekbe az iskola? — Kriszti javasolta, még ne menjünk. Elindultunk őhozzájuk plédért, s közben az iskolába, de nem mertünk bemenni. — Anyuhoz jnentünk — veszi át a szót a nagyobb kislány. — Anyu hova küldött? — Az iskolába. — Oda mentetek? . — Újra a játszótérre, de a boltban vettünk parizert, megettük. — Az én kiflimet is — igyekszik szerepelni a copfos — a ház elé értünk, felmentem a biciklimért, — hadarja — úgy látott meg a Kriszti apukája. Előttem verte meg. Engem meg otthon az anyukám. Megebédeltetett, átöltöztünk és behozott az iskolába. — Társaitok hogy fogadtak benneteket? — Csavargók — azt mondták. * * * * Legmerészebb álmaim egyike volt kislánykoromban, hogy az iskola mellé megyek. De mindig féltem a szigorú, naponta fel­tett kérdéstől: „mi újság az iskolában?”. S nekem apám szemébe kellett az igazat válaszolnom ... — dó — szőlő útjáról, jövőjéről, a Bács megyében készült riport alap­ján. Választ keresnek arra is. hol tartanak a szegedi telefon- kötvények értékesítésében. A színházi évadkezdés híreit Kecs­kemétről és Szegedről adják to­vább. Két igen érdekes sportté­ma: beszámolnak az autócross országos bajnokság hét végi, makói futamáról és a Békés­csaba—Rába ETO labdarúgó­mérkőzés legérdekesebb pillana­tairól. fl mai regionális műsor a televízió 2-es csatornáján a szokott iflőben, 18.30 órakor je­lentkezik. Király Zoltán szer­kesztő elmondta, hogy minde­nekelőtt szó lesz a íagytürő Szovjet parlamenti küldöttség hazánkban Az Országgyűlés elnöké­nek meghívására tegnap hi­vatalos baráti látogatásra Magyarországra érkezett a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának küldöttsége. Viktor Nyikonovnak, az SZKP KB titkárának, a Legfelsőbb Ta­nács Nemzetiségi Tanácsa agrár-ipari komplexumokkal foglalkozó bizottsága elnök- helyettesének vezetésével. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, az Országgyűlés elnöke fogadta. Jelen volt Ivan Aboimov, a Szovjet­unió budapesti nagykövetsé­gének ideiglenes ügyvivője is. Volán, Orosháza fl nyugdíjba vonulókat köszöntötték Szép szokás a Volán Vál­lalat orosházi üzemegységé­nek autóbusz-állomásán, hogy a nyugdíjba vonuló dolgozókat közös vacsorán köszöntik. A dolgozók által összeadott pénzből sütnek- főznek, az ünnepeiteknek ajándékokat vásárolnak. Legutóbb az elmúlt hét vé­gén, szeptember 21-én tar­tottak ilyen összejövetelt Gyopároson, a vendéglőben, ahol Kun Ferencné kalauzt, Németh Józsefné elővételi pénztárost, Havrán Imre ka­lauzt és Szabó Sándor ve­zénylő tisztet köszöntötte- ünnepelte a kollektíva, ab­ból az alkalomból. hogy megkezdik nyugdíjaséveiket. Közülük hárman igazgatói dicsérő oklevelet és pénzju­talmat kaptak, negyedik tár­suk a szakszervezet ajándé­kát vehette át, s valameny- nyien ujjúkra húzhatták az aranygyűrűt, amellyel a kol­lektíva kedveskedett nekik: S mindezek mellé kinek-ki- nek saját brigádtagjai is adtak ajándékokat. A nyug­díjba vonulókat az ünnepsé­gen Krajczár Zoltán, az orosházi autóbuszállomás fő­nöke köszöntötte, s kívánt jó pihenést, jó egészséget, sok­sok nyugdíjasévet valameny- nyiüknek. — ti — Az ünnepségen Egységes fellépést! Több mint háromszáz főhivatású szórakoztató zenész él és dolgozik Békés megyében. Kisebbik részük az úgynevezett népi zenész, zömük tánczenét játszik, s hazánkban itt él a legtöbb — majdnem száz — hivatásos, engedéllyel rendelke­ző disc jockey is. Kevesen tudják talán, hogy önálló szak- szervezetük van: a Művészeti Dolgozók Szakszervezetének önálló megyei szórakoztató zenész szakszervezeti bizottsága létezik Békéscsabán. Néhány évvel ezelőtt a kettőszázat igen­csak meghaladó taglétszámmal, amely ma a félszázat sem éri el . . . Kezdődnek a szakszervezeti választások. Ügy tűnik, ma már aligha kell(ene) azt magyarázni, hogy mekkora jelentő­sege van annak, ha valaki szervezett dolgozó Különösen ér­vényes ez a mi esetünkben, ahol az alkalmaztatás igencsak sajátságos módon, évről évre úgynevezett prolongációs tár­gyalások után, vagyis szerződésesen történik. Korábban eze­ken a hasábokon is olvasható volt: az elmúlt év őszén meg­tartott szerződéskötések után közel félszáz zenész maradt munka — és így —, havi biztos jövedelem nélkül. Mit tagad­juk: zömük népi zenész volt. Az okokat vizsgálva azonnal kitűnik: a vendéglátóipar „házi forradalma" alaposan felka­varta a kedélyeket, mert alapfeltételek, -viszonyok változtak meg. Előtérbe került az a bizonyos érdekeltség; a szerződé­ses üzletvezetőnek zsebre menő érdeke, hogy az alkalmazott zenész, az együttes igazán vendégvonzó, -marasztaló legyen. S ez elsősorban erkölcsi, művészi színvonalban mutatkozik meg. Az említett szakszervezeti bizottság lehetőségéhez képest megpróbálta összeegyeztetni a munkáltatói és a munkaválla­lói érdekeket. Tény: gyakran előfordult, hogy ez — s általá­ban rajtuk kívül álló okok miatt — nem sikerült a kívánság, az óhaj szerint. Igen, az a bizonyos érdekvédelem. Leírtuk már mi is — természetszerűen idézve a szakma, a hivatás nagy tekintélyű szakembereit, művészeit —, hogy az „így történt”-ben nagyon-nagyon közrejátszottak az érintett zené­szek ellenérzései is. Vagyis, hogy nem vállalkoznak hang­szerváltásra, nem hajlandók elfogadni a mai igények diktálta feltételeket. Szükséges a változtatás, ebben mindenki egyetért. A ho­gyanról ugyan megoszlanak a vélemények, a megannyi szán­dék eredője mégis egy irányba mutat: az utóbbi három-öt évben a társadalmi-gazdasági szükségszerűségből eredő kény­szer feloldása, hatásainak mérséklése. Ez azonban csak úgy képzelhető el, ha megyénk szórakoztató zenészei — függetle­nül attól, hogy a műfaj melyik ágát művelik! — rendezik soraikat, egységesen tudnak fellépni önös érdekeik védelmé­ben. Ennek kerete csak és kizárólag a szakszervezet, az ága­zati szakszervezet, annak bizottsága lehet. A következő napokban-hetekben szakszervezeti központi segítséggel megyénk közigazgatási körzeteiben értekezleteket tartanak, amelyekre minden szórakoztató zenészt meghívnak. Függetlenül attól, hogy valaki ma szakszervezeti tag vagy sem. Csak ezt követően kerülhet sor a szakszervezeti mozgal­mi élet ciklusváltásának rendezvényeire, a bizalmiak és a szakszervezeti (megyei) bizottság tagjainak megválasztására. A fentiekből is következik, hogy a megyénkben élő szóra­koztató zenészeknek elérkezett az a „történelmi" pillanat, amikor igazán, a szó nemes értelmében kezükbe vehetik sor­suk alakítását. Ügy tűnik, a következő időszak lesz az, ami­kor „felülről” jövő és mindent megoldó intézkedések nem várhatók. így fokozatosabban kell azokat a lehetőségeket ke­resni, amelyekkel maguk a zenészek alkalmazkodhatnak a gazdaság adta viszonyokhoz. Ehhez mindenképpen a szemlé­let alapvető megváltoztatására van szükség. Nemesi László Bvar kori temetőre bukkantak a csömöki dombon A Bélmegyeri Üj Barázda Mezőgazdasági Termelőszö­vetkezet földjén, a talajjaví­tást végző gépek kifordítot­tak néhány koponyát. A munkálatokat végző békési és gyulai vízgazdálkodási társulás dolgozói rögtön ér­tesítették a termelőszövetke­zet vezetését. Vida János el­nökhelyettes nem sokat töp­rengett, hanem telexezett a Munkácsy Mihály Múzeum régészeti osztályvezetőjének, Juhász Irénnek, s az ása­tással megbízott régészek már szerdán, szeptember 18- án meg is érkeztek a hely­színre, s megkezdték a le­letmentést. Medgyesi Pál régész nagy elismeréssel szólt a termelő- szövetkezetről, ahol a nagy talajjavítási munkát segítő­készen, azonnal átszervezték, s a dombon található meszes talaj elhordása helyett a gé­peket más területekre irá­nyították. A csodálatos színekben pompázó erdőkaréjt, s a tá­jat a csömöki dombról jól be lehet látni. A félig legya­lult dombtetőn már jól lát­szanak a feltárt sírok, s a bejelölt feltételezett sírhe­lyek. Medgyesi Pál először a temetkezési hely széléhez vezet, ahonnan már el is szállították a néhány napos munka során feltárt lelete­ket. — Eddig — magyarázza — úgy tűnik, 6-7 sorban helyez­kednek el a sírok. Az eddi­giek alapján azt állapítottuk '■meg kollégáimmal. Szatmári Imre régésszel és Gábor Gabriella restaurátorral, hogy egy késő avar kori, te­hát VII—VIII. századi te­metkezési helyre bukkan­tunk. A feltárás tudományos értéke abban van, hogy egy teljes temető feltárása átfo­gó vizsgálatra nyújt alkal­mat. A leletanyagban eddig az a sír mutatkozott a legér­dekesebbnek, ahol az egyik halott hasán vassarlót talál­tunk. Ez — a korabeli hiede­lem szerint — arra szolgált, hogy a halottat megvédje a gonosztól. De előkerült egy kislány bronzfüggője, vastő­rök és egyéb bronz ékszerek is. A sírok sávosan, észak­nyugat—délkelet irányban helyezkednek el, s az eddig felfedezett 40 síron túl, a még zöldellő dombhajlatban is feltételezhetően folytató­dik a temető. A régészekre ezért sok munka vár. A fel­tárás elhúzódik a jövő esz­tendőre is. Sok megfejteni váró kérdés előtt állnak már most, a feltárás elején is. Például, hogy a gyerekeket miért csak néhány centi mélyre leásott sírokba rak­ták, s melyik halott miért került olykor majd két mé­ter mélyre is. Az is izgal­mas, bár egyelőre megfejt­hetetlen kérdés: vajon hol állt egykor az avar település. Egy biztos: a környéken mo­csár húzódott, s ezért te­metkeztek a dombra. A sí­rok némelyikében azoknak az eszközöknek, amelyeken a / f Medgyesi Pál feltárás közben halottat kiszállították, jól felfedezhetők a nyomai. Hogy gazdag lesz-e a lelet, azt még nem tudni. De hogy tudományos szempontból ér­tékes, azt már igen. S abban nagyon reménykednek a lel­kesen dolgozó régészek, hogy az érdeklődők ezt a munkát nem fogják zavarni „szuve- nírsizerzési” vágyaikkal. B. S. E. Egyszerre igen nagy területen láttak munkához a régészek A koponyacsontokat később antropológiai elemzésnek vetik és segítőik alá Fotó: Fazekas László

Next

/
Oldalképek
Tartalom