Békés Megyei Népújság, 1985. szeptember (40. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-24 / 224. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG II MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1985. SZEPTEMBER 24., KEDD Ára: 1,80 forint XL. ÉVFOLYAM, 224. SZÁM Olcsóbbat és jobban honvédelmi családi dakal épít a Gyulai Építőipari Szövetkezet Megnyitották a Ili. országos könyvnapokat Budapesten tegnap, hétfőn ünnepélyesen megnyitották a szeptember 27-ig tartó III. országos honvédelmi könyvnapokat. Ez alkalommal tíz könyvkiadó 49 kiadványból álló válogatása kerül a könyvesboltokba, amelyek javarészt a legszélesebb olvasó- közönségnek szóló hasznos és izgalmas olvasmányok. Az ifjúságtól az őket oktató pedagógusokig, a politikai munkásoktól a közgazdászokig és a műszaki szakemberektől a hivatásos katonákig mindenki találhat számára érdekességet, hasznos ismereteket nyújtó kötetet a gazdag kínálatban. Az idén már 3. alkalommal rendezik meg a könyvkiadó és a könyvterjesztő vállalatok az országos honvédelmi könyvnapokat. A hazafiság, a proletár internacionalizmus és honvédelem sajátos témaköre az ebből fakadó politikai, tudományos, technikai, illetve művészi kérdések áthatják valamennyi magyar könyvkiadó tevékenységét — természetesen a kiadó jellegétől függően eltérő módon, másmás megközelítéssel. A központi rendezvények házigazdája a főváros, de az ország más vidékein is — intézményekben, vállalatoknál, helyőrségekben — kiállítással, ünnepséggel, vásárral készültek az országos honvédelmi könyvnapokra. Az idei termésből az olvasóink érdeklődésére is számot tartó kötetek közül ajánlunk kettőt figyelmükbe. Kádár János: Béke, függetlenség, honvédelem. A Zrínyi Katonai Könyvkiadó gondozásában megjelent kötet Kádár Jánosnak a béke megóvásával és fenntartásáSzokatlan látvány fogadta tegnap délután Békéscsabán a sétálóutcán a járókelőket: a Szakszervezetek Megyei Tanácsa épületének támasztva sok festmény volt látható, egészen estig. Persze, nemcsak azért voltak közszemlére téve, hogy gyönyörködhessünk benne, hanem meg is lehetett vásárolni a képeket. Aki felügyelte és árusította a képeket, Juhos Sándor volt. Ö a Zichy Mihály képzőművészeti alkotóközösség művészeti szervezője. Tőle kérdeztük, mikortól létezik ez a közösség, s kik a tagjai? — Ez év januárjában alakult ez a közösség, 49 tagja van, mind hivatásos művészek, a Képzőművészeti Alap tagjai, közöttük van Békéscsabáról Gaburek Károly és Várkonyi János is. — Hol rendeztek eddig hasonló kiállítást és vásárt? — Sok helyen. Nagyobb városokban, ahol van sétálóutca, de kisebb településeken is megjelenünk vásárok idején. Célunk az, hogy minél szélesebb körben terjeszthessük a nívós alkotásokat. Míg beszélgetünk, többen érdeklődnek, s Juhos Sándor, bármelyik képről van is szó, szakszerű felvilágosítást val, valamint a szocialista honvédelemmel foglalkozó, 1957 eleje óta megjelent beszédeit és írásait adja közre. A kötet hűen tükrözi pártunk és népünk azon törekvését, hogy a szocialista honvédelem feladatait a szocialista építés és a nemzetközi osztályharc alakulásának folyamatában .szerves egységben és kölcsönhatásban, össznemzeti feladatként a Varsói Szerződés szervezete, elkötelezett tagjaként oldjuk meg. A beszédek és cikkek időrendi közléséből történelmileg is nyomon követhető a párt honvédelmi politikája. Csorba Csaba: Vég-Gyula várának históriája. A szerző egyik legjobb ismerője a hazai várak történetének. Ebben a munkájában Gyula várának históriáját, ezzel szoros összefüggésben a Körös —Maros vidék török elleni harcait tekinti át. Feldolgozásának jelentőségét növeli, hogy míg a dunántúli, északmagyarországi várakról, a körülöttük folyó harcokról különböző forrásmunkák már megjelentek, addig a Körös —Maros-vidék múltjáról kevesebbet hallottunk. Gyula várát 1405-ben említi először történelmi forrásmunka és az első hadi események a Dózsa-féle parasztháborúval kapcsolatosak. A legnagyobb terjedelmet a szerző Gyula 1566. évi török ostromának szenteli, amelyet összehasonlít az ugyanabban az évben ostromolt Szigetvárral. Az események leírását a Rákó- czi-szabadságharc krónikájával, különös tekintettel Gyula 1705-ös ostromával zárja a szerző. V. L. ad, s nemcsak a szóban forgó festményről, hanem annak alkotójáról is. * * * A közösség nemcsak effajta „kirakodó vásárt” rendez, A Gyulai Építőipari Szövetkezetben elhatározták, hogy 1985-ben bővítik a termelést, méghozzá családi házak építésével. Erről beszélgetünk Biró Lajossal, a szövetkezet elnökével és Kri- zsán Szilárd szállításvezetővel. — A fő profilt természetesen megtartjuk; az intézményeknek, közületeknek teljes építőipari és szakipari munkákat végzünk továbbra is — mondja Biró Lajos. — A lakásépítés ezek szerint nem tartozik a szövetkezet működési körébe . . . — Valamikor ide tartozott ... Hetvenkilencben azonban abbahagytuk, mert árformája nem kedvezett nekünk. — És most? — Ismeretes, hogy csökkentek a népgazdasági eszközök. Közületi megrendelőinknél tapasztaltuk, hogy pénzügyi lehetőségeink kor- látozódása miatt elodázzák az állagmegóvást — csak azt csináltatják meg, ami már nagyon szükséges. Nekünk pedig meg kellett keresnünk azt a megoldást, amely biztosítja dolgozóink mindennapi munkáját. — Nemrég OKISZ-hitelt kaptak . . . — Júliusban pályázatunk alapján négy lakás megépítésére 2,4 millió forint hitelt kaptunk. Vállaltuk, hogy másfél év alatt elkészülünk az építéssel és értékesítjük is. Ez a pénz elegendőnek látszik az induláshoz. — Hol építenek majd? — Külső-Törökzugban, a Dobos utcában. Hamarosan meg is kezdjük az építést, hanem sok kiállítást is országszerte, s a látogatók sokasága igazolta eddig: van értelme mindennek. S ez a tegnapi esemény azt is bizonyította, hogy a sétálóutcát ilyenformán is ki lehet használni . .. (pénzes) amit még a másfél éves határidő lejárta előtt szeretnénk befejezni. Ez anyagi kedvezményt is jelent, és további, összesen 16 lakás megépítéséhez újabb hitelt. — Milyen lakásokat építenek? — Nem akarunk szokványos házakat, de típustervből választottunk, így ezzel is alacsonyabb lesz az ár. Úgy terveztük, hogy két ütemben a lakhatási szintig készítjük el. Ezután egyéni igény szerint befejezzük, vagy ezt magára vállalja a tulajdonos. Aki velünk készítteti el, annak igényeit is messzemenően figyelembe vesszük. Ezzel olcsóbbak és az egyéni ízlésre szabottab- bak lakásaink. Előkerülnek a tervrajzok. Kétszintes, tetőtér-beépítéses ház képét mutatják, amelyben négy lakás helyezkedik el, szemlátomást nem kis alapterülettel. A homlokzat egységes. — Egynek-egynek az alapterülete 105 négyzetméter lesz. Egy kis kert is tartozik majd hozzá. — Mibe kerül? — Sok mindentől függ .. . A telekártól kezdve egészen addig, hogy ki fejezi be teljesen, változó az ár. Amikor már tető alatt lesz, akkor készítünk kalkulációt. Ezután meghirdetjük és a szövetkezet vezetősége jelöli ki a tulajdonosokat. Mi tisztességes nyereséggel szeretnénk értékesíteni, olcsóbb és jobb lakást akarunk adni. Elképzeléseink szerint a kettő nem mond ellent egymásnak. — Kívánjuk. Szőke Margit Képzőművészeti világhét Tegnap Budapesten, a XIII. kerületi pártbizottság székházában kortárs festészeti kiállítás nyílt; ezzel megkezdődött a képzőművészeti világhét hazai eseményeinek sorozata. A tizedik alkalommal meghirdetett világhéten — amelyet az UNESCO támogatásával sok országban rendeznek meg — ebben az évben is egy központi gondolat köré csoportosították a képző- művészeti programokat: „Művészet és béke”: azaz: hogyan tudja a képzőművészet sajátos eszközeivel segíteni a béke ügyét és előmozdítani a népek közötti megértés eszméjének térhódítását. A következő napokban és hetekben a fővároson kívül számos vidéki településen rendeznek kiállításokat, és különböző kulturális rendezvényeket a képzőművészeti világhét alkalmából. Szolnokon például megrendezik az V. országos képzőművészeti filmszemlét. Este a Kossuth filmszínházban képzőművészeti tárgyú rövidfilmek bemutató előadását tartották. Sokan megálltak a képek előtt Fotó: Fazekas László Festmények a sétálóutcában Az Ikarus Gyár több új autóbusszal vesz részt a szeptember 12-én Frankfurtban megnyílt nemzetközi autószalonon. A képen: a Székesfehérváron készült 386-os típusú konferenciabusz, melyet az anyagyárral közösen készítettek, 14 vendég és 5 tagú személyzet befogadására alkalmas (MTI-fotó: Kabáczy Szilárd felvétele — KS) Irányelvek a vállalati szociális tervek készítésihez A VII.. ötéves vállalati tervekhez kapcsolódó szociális tervek kidolgozásához irányelveket adott ki a Pénzügyminisztérium a Szakszervezetek Országos Tanácsával közösen. A szociális tervek új elemeiről, a legfontosabb tennivalókról — amelyekre az irányelvekben is felhívják a vállalatok figyelmét —- a SZOT-ban tájékoztatták az MTI munkatársát. Elmondták: az új középtávú szociális tervek elsősorban abban különböznek majd az eddigiektől, hogy a jövőben csak azokat a szociális juttatásokat tartalmazzák, amelyeket a dolgozók a vállalattól kapnak valamilyen formában. Korábban ugyanis a vállalatok a szociális tervekben vették számba a munkavégzés biztonságát fokozó intézkedéseket is, de miután a munkavédelem irányítása állami feladat lett, tervezése is elvált a szociális feladatoktól. A gazdasági és a szociális tervek összhangjával kapcsolatban az irányelvek felhívják a vállalatokat: műszaki-gazdasági fejlesztési elgondolásaik kidolgozásakor eleve vegyék figyelembe, hogy a változások, az új beruházások, az új követelmények milyen hatással vannak a dolgozókra. Anyagi lehetőségeik jobb kihasználása érdekében a vállalatok keressék az együttműködés lehetőségeit más külső szervekkel, főként a környékbeli vállalatokkal, a helyi tanácsokkal. A SZOT-ban ehhez hozzáfűzték: a vállalatok kultúrházai nagyobbrészt kihasználatlanul állnak, holott számos olyan rendezvénynek adhatnának otthont, ahová nemcsak a gyáriak, hanem a környékbeli lakók is szívesen ellátogatnának, de a vállalati sportpályákat is megnyithatnák a külső érdeklődők előtt. A fenntartási költségeket csökkentené továbbá, ha a vállalati üdülőket — amelyek általában csak július—augusztus hónapokban foglaltak — a nyári főszezonon kívül is igénybe lehetne venni pihenésre, továbbképzésre, például az Ibusz vagy más utazási irodák közvetítésével. ,A közös üzemeltetési formák bevezetésével azok a vállalatok is többet tudnának nyújtani” dolgozóiknak, amelyeknek anyagi lehetőségei nem tesznek lehetővé új szociális beruházásokat, vagy egy-egy létesítmény fenntartása meghaladja erőiket. A meglevő vállalati gyermekintézmények jobb hasznosítására is hasonló megoldást javasolnak a SZOT- ban. Az igények csökkenésével ugyanis egyre több helyütt állnak félig kihasználatlanul az üzemi, gyári bölcsődék, óvodák, miközben a tanácsi gyermekintézmények egy része túlzsúfolt, s a környékbeli lakók közül hely hiányában sokan csak lakásuktól messzebb tudják gyermekeiket napközben felügyelet alá helyezni. Az irányelvek szerint a munkásszállókat úgy kell fejleszteni, hogy otthonosabb, kulturáltabb körülményeket teremtsenek az itt élőknek. Célszerű a munkásszállók hasznosításának néhány vállalatnál már bevált új formája, amikor a megüresedett szobákat fiatal házasoknak ajánlják fel. átsegítve őket a családalapítás nehézségein. Az ilyen átmeneti otthonok kialakítására a tapasztalatok szerint az eddigieknél szélesebb körben lenne lehetőség, mert a szállók általában csak harmadrészt lakottak. A dolgozók széles rétegét, mintegy 40—42 százalékát érinti az üzemi étkeztetés. A napi egyszeri meleg étel biztosítása a nagyobb vállalatoknál, intézményeknél meg van oldva, de a kisebb üzemekben, szövetkezetekben, vagy a kihelyezett munkán dolgozók többsége ma még nem jut ehhez a szolgáltatáshoz. Számukra is kellene valamiféle megoldást találni, akár az ebéd kihordásával a központi konyháról, akár azzal, hogy valamelyik közeli étterem, vendéglő szolgáltatásait vehessék igénybe. A dolgozók munkaruhával való ellátása elég sok panaszra ad okot. Ezért a SZOT felhívta a szakszervezeti szervek figyelmét: az eddiginél nagyobb gondot fordítsanak arra, hogy a vállalatok lehetőség szerint megfelelő minőségű munkaruhákat vásároljanak, s azok kihordási idejét minőségüknek, használhatóságuknak megfelelően állapítsák meg. Tanácskozás a nagyfeszültségű hálózatok szigetelésérűl A nagyfeszültségű villamos hálózatok szigetelésével kapcsolatos problémákról kezdődött hétfőn háromnapos nemzetközi tanácskozás a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának székházában. Az ilyen hálózatok, tervezésének, műszakilag és gazdaságilag minél optimálisabb kialakításának kérdéseit 1922 óta egy párizsi székhelyű nemzetközi szervezet (CIGRE) rendezvényein rendszeresen megvitatják az érintett szakemberek. Magyarország alapító tagja e szervezetnek, és részt vesz annak a tudományos bizottságnak a munkájában is, amely elsősorban a hálózatok szigetelésével foglalkozik. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület szervezésében most ez a bizottság kezdett tanácskozást, amelyen csaknem 30 országból több mint 100 szakember a műszakilag minél hatékonyabb és minél gazdaságosabb szigetelési megoldásokat tekinti át.
