Békés Megyei Népújság, 1985. szeptember (40. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-21 / 222. szám

1985, szeptember 21., szombat NÉPÚJSÁG Kertünk, erkélyünk Pályakezdő fiatalok KERT, HflZTDII A kötelemben lakók szíve­sen mutatnak meg ismerő­seiknek egy nagy kertes há­zat: a nagy villaépület (férj- feleség) lakói elváltak. A ház előtti telekrész is meg­feleződött. Kerítés sincs a két rész között, mégis elvá­lik: a férj haszonkertet tart itt, zöldséget termeszt: a feleség fele pedig szelíd zöld gyeppel, árnyas fával a ké-> nyelmes felüdülést szolgál­ja. Kertünk, ha van, ezt a két, egyformán fontos célt szolgálja: lehet a test s a lé­lek táplálója. (Szerencsére ilyen „tudathasadásos” kert kevés van, mint az említett.) A haszonkerttel most nem foglalkozunk. A pihenésre alakított kert viszont szoros része a lakásnak, különösen nyáron: a kert egy lakáshoz kapcsolódó szobával ér fel. Épp ezért alkalmassá kell tennünk a tartózkodásra: deszkából kialakított ülőhely, kerti bútor, amely természe­tes anyagból illik legjobban a természethez, asztal — s a berendezés máris készen áll. De hogy ne kelljen folyton a konyhába rohangálnunk, hasznos és hangulatos a föld­be „épített" rács (képünk), amelyen sült hús készülhet, vagy kikövezett hely kerti tábortűznek. A közlekedés számára biztosítsunk utat vagy legalább lépőköveket. Fű, futóborostyán teheti har­monikussá a kert látványát. Ha nem sík a kert, csak egy kis földmunkába kerül, hogy ülősarkot alakítsunk: persze a föld ülőhelyeket fedjük be fával, deszkával. A kis kér-, tét ne aprózzuk el különböző virágok ültetésével: a zöld gyepet viszont körbeültethet­jük olyan virágzó bokrokkal, virágokkal, amelyek tavasz' Kánikulában túl őszig egymásnak íelelget- ve, virágzanak, egyik a má­sik után. Ha a kert egy plusz szo­bának felel meg, akkor a városi ház erkélye, balkonja legalább egy fél szoba. Nyi­tott ajtaja növeli a kapcso­lódó helyiséget: ide ugyan­úgy elhelyezhetünk kerti bútort, fonott széket, nyug­ágyat (jól gondoljuk meg, hogy télen el tudjuk-e pa­kolni őket a lakásban) és itt fogadhatjuk vendégein­ket. _Éppen ezért ne tömjük te­le növényekkel'erkélyeinket. Elragadóan szép egyetlen fajta növény: csupa piros muskátli vagy rózsaszín pe­túnia az erkély rácsa mel­lett, vagy csak a két olda­lán elhelyezett egyszerű lá­dákban. cserepekben. Vagy napraforgó! Miért ne? A bútorok egységessége — csak fehér bútor, csak fo­nott vagy egyetlen színre festett ülőbútor, asztal — a növények, virágok egyféle- sége a kis erkélyt hangula­tossá teszik, de a nagy tér­nek sem ártanak. Torda.v Aliz Az utóbbi időben mind több felelős vezető beszél ar­ról, ami évek óta tudott: igen nehéz a pályakezdő fia­talok helyzete, főleg az egye­temet végzett orvosoké, mér­nököké, közgazdászoké és így tovább. Nem azért nehéz, mert nem tudnak elhelyezkedni. Ez a gond ritka. Azért nehéz, mert a kezdő fizetések igen alacsonyak, és ha a pálya­kezdés egy időben történik a családalapítással, akkor még nagyobb a gond. A megoldás az ország teherbíró képessé­gének függvénye, és remél­hető, hogy sikerül valamit enyhíteni a pályakezdők gondjain. Nem is erről van szó, ha­nem egy másik társadalmi jelenségről. A fiatalok, amíg tanulnak, rendszerint a szü­lői ház segítségét élvezik. Ha a szülőtől kapott zsebpénz vagy az egyetemi ösztöndíj nem is túl magas, megélhe­tési gondjaik nincsenek. A legtöbb fiatal megszokott egy életnívót, azt az életní­vót, amelyet a szülei több évtizedes kemény munkával biztosítani tudnak a részé­re, amelyet sok nélkülözés, munka árán megteremtettek. Ha a fiatal pályakezdő a szülei háztartásában marad, akkor kevesebb a gond, sőt, még az ő kezdő fizetése is növeli a család háztartási pénzét, és a saját céljaira is többet fordíthat, mint an­nak előtte. Ilyenkor lenne mód a takarékoskodásra is*. Sok szülőt ismerek, aki csak azért követel a gyermekétől havi összeget a fizetéséből, hogy azt számára (rendsze­rint titokban) félretegye, és majd amikor családalapítás­ra, önálló életkezdésre, la­kásvásárlásra kerül a sor, akkor „elővarázsolhassa”. Ahol így van, jól van. Nehezebb a helyzet, ha a szülőnek nincs módja rá (vagy nincs gondja rá). Sokan azt mondják: mi is meg­küszködtünk azért, hogy vi­gyük valamire, nem árt, ha a fiatalok is megküzdenek az indulásért. Ez így igaz, de nem szabad elítélni, ha ma­gasabb nívón küzdenek meg érte. Nem szabad megütköz­ni azon, ha nekik a mosó­gép olyan természetes, mint nagyanyáinknak a fateknő volt; ha úgy vélik, hogy a televízió fontosabb a díszes ebédlőasztalnál. Szülői segítség nélkül na­gyon nehéz a pályakezdés, az önálló életkezdés. Van, aki félretett pénzzel tud segíte­ni, másik azzal, hogy vasár­napi ebédet főz a fiatalok­nak, vagy éppen fizikai munkával segít az új otthon megteremtésében. A változatok végtelenek, de egy a lényeg: ne hagyjuk magukra a fiatalokat. (sm) Az egyszerű, egyenes lapból készült, derékban gumizott szoknyához vagy sorthoz viselhetjük a melltartót helyettesí­tő napozófelsőrészt, amelyet hosszabb sálból vagy a szok­nya maradék anyagából készíthetünk. A sál hossiza legalább másfél méter legyen, szélessége 25—30 cm. A sálat középen egyszer megcsavarjuk, majd a nyíl irányában még egyszer áttekerjük, s odaigazítva a mellhez, hátul csomóra kötjük. B. K. Öregek az úttesten HnQSÜHI A közlekedési statisztikák ta­núsága szerint két korosztály tagjai, a gyerekek és az öregek különösen gyakran sérülnek meg, vagy válnak baleset áldo­zatává. Sajnos, gyakran szere­pelnek a baleseti krónikákban 3—5 éves kisfiúk és -lányok, akik játék közben az úttestre futva, robogó jármű alá kerül­nek. Ami az öregeket illeti, a hely­zet — ha lehet mondani — még elszomorítóbb. Az összes gyalogosbalesetek áldozatainak 40 százaléka ugyanis 60—65 éves­nél idősebb ember, noha ez a korosztály az összlakosságnak csak 13—15 százalékát alkotja. Tehát ez a korcsoport háromszor veszélyeztetteb a többi korosz­tálynál. Bár az idős emberek keveset gyalogolnak és csak rövid út­szakaszon közlekednek, a meg­tett kilométerre számított bal­eseti gyakoriság rendkívül magas náluk. Ezenkívül ellenállóképes­ségük is gyenge, és így náluk a balesetek halálos kimenetele háromszor olyan gyakori, mint a fiataloknál. A legtöbb szerencsétlenség oka, hogy az idős emberek a köz­lekedési szabályokat nem tart­ják be. Négy közül három bal­esetnél a rendőrség — termé­szetesen pusztán jogilag — az idős gyalogost marasztalja el. Az ok, hogy az idős emberek látó- és hallásképessége erősen csökkent, és a figyelemösszpon­tosítás nagyfokú romlásával erősen romlik a reaktív viselke­désük. Ennek folytán a közle­kedési követelményeknek sem nagyon tudnak eleget tenni. Ezért feltétlenül segíteni kell az idős embereket a közlekedés­ben is. Elsősorban a családta­gok dolga, hogy segítségükre legyenek. Kísérjék el a család­tagok és az ismerősök az öre­geket. Figyelmeztessék őket az előadódó veszélyekre. Fel kell hívni a figyelmüket a bizto­sabb útvonalakra, és különösen hangsúlyozni kell, hogy csak kijelölt gyalogátjáró helyeket vegyenek igénybe az úttesten való átkelésnél, még akkor is, ha ez kerülőutat jelent. Nagy felelősség hárul a jár­művezetőkre. Az autósok min­den esetben tartsák szem előtt az öregek — jóllehet helytelen — közlekedési szokásait. Az idős emberek ugyanis gyakran körül­tekintés nélkül lépnek le a jár­daszélről. A járművezetőknek különösen a csúcsforgalmi idők­ben kell számítaniuk erre. Ha az öregek tiltott helyen kelnek át az úttesten, álljanak meg a járművezetők, és kézzel jelezzék a mögöttük jövőknek, hogy las­sítsanak ők is. Az átkelőhelyek­hez mindig lassan érkezzenek, elegendő időt adva az öregek­nek az áthaladás befejezéséhez. Visszataszító, amikor a vezető a nehezen mozgó öregre rádudál, vagy az átkelőhelyhez érkezve csikorogva fékez, mintegy meg­ijesztvén az idős embert A koros járókelő egyébként is fél és szorong a zsúfoltságban, a rohanó járművek között — amit minden járművezetőnek tud­nia kell. Minden járművezető­nek íratlan erkölcsi kötelessége, hogy a közlekedés írott szabá­lyain túl — betartsa az embe­riesség íratlan törvényeit. B. I. flz orvos válaszol olvasóink kérdéseire Fiatalok és az alkoholfogyasztás EGÉSZSÉG — HIGIÉNIA A megyénkben gondozott, tehát orvosi ellátást igénylő alkoholbetegek száma az utóbbi években megemelke­dett. Miután a betegek ará­nya — sajnálatos módon — a fiatalabb korcsoportban, a 20—29 évesek körében is megnőtt, fontosnak tartjuk azt, hogy néhány adatot ele­mezzünk, s felhívjuk a fi­gyelmet az alábbi problé­mákra. Húszéves kor alatt alkoho­lizmussal — még az eny­hébb formákat is beleértve — ritkán találkozunk, noha a serdülők, a 18 év körüliek egyre gyakrabban fogyaszta­nak szeszt. A fogyasztás többnyire alkalmi jellegű, és nem tűnik orvosi, alkoholó- giai problémának. A felszí­nen nem látszik más, mint egy-egy rendzavarás, melyet a szülők, tanárok elsősorban nevelési gondnak tartanak. A húsz éven aluliak aránya az alkoholgondozók betegei kö­zött valóban kevés, mindösz- sze 1—1,5 százalék, de 20— 29 éves kor között fokozato­san emelkedni kezd és időn­ként az összbeteganyag 25 százalékát is eléri. Az utóbbi esetekben már különböző fokú alkoholfüg­gőségről van szó, mely évek alatt alakul ki. A betegség­folyamat azokban az évek­ben kezdődött, amikor még — ha csökkenő mértékben is — volt szülői, iskolai kont­roll, s a fiatal nem kezdte el az önálló életet. Fontos len­ne a későbbi problémák megelőzése, de ebben a kér­désben ismernünk kell né­hány gyakorlati nehézséget. Legelőször is azt, hogy egy személy alkoholhoz való vi­szonyának alakulását nehéz megjósolni. Az is bizonyos, hogy az esetek többségében lelki szenvedés, pszichiátriai betegség nem látszik, ponto­sabban szólva a felszínen nem tűnik fel. A fiatalok vo­natkozásában is érvényes az a megfigyelés, hogy az alko­hológiai egységekbe azok az italozó személyek kerülnek, akik magatartását már nem tudta elviselni a környeze­tük. A csendes, de egészsé­gükre káros mértékben italt fogyasztó egyének jelentős része felderítetlen marad. Nem kerülnek orvosi ellátás­ra azok sem, akiknek kör­nyezete nagyobb tűrőképes­séggel rendelkezik, avagy szégyenletesnek tartják „ki­adni” hozzátartozójukat. Nem könnyíti a megelőzést az idősebb korosztály italo­zása sem. Felelősségüket kü­lön is ki kell emelnünk, hi­szen az ifjúság nevelésében minden korlátozó, tiltó szó­nál többet ér a megfelelő példaadás. A jó példa, a megértést tanúsító, követel­ményeket támasztó nevelés olyan személyiséget alakít ki a fiatalnál, mely az ösztönö­ket, örömszerzést sem ma­gának, sem másoknak nem ártó korlátok között tartja. A serdülő egészségesebb szervezete, jobb ellenállóké­pessége következtében nem érzi az ital romboló hatását, s nem hiszi el azt, hogy a kialakult alkoholizmus keze­lése milyen nehéz. Egyéb­ként idősebbekre is jellemző, hogy a lényeges eltérést mu­tató laboratóriumi eredmé­nyeiket kétkedve fogadják testi panaszaik híján. Szól­nunk kell a serdülőkori ita­lozás lélektani hátteréről is. Az alkohol egyre gyakrab­ban jelenti a felnőtté válás egyik jelképét. Ez különösen szembetűnő akkor, ha a fel­nőtt kor küszöbén álló fiatal érzelmi bizonytalansággal küzd és a biztonság illúzió­jának megszerzése érdeké­ben a felnőttek viselkedését utánozza, beleértve az alko­holizálást is. Sok esetben —• különösen bátortalan, gátlá- sos fiataloknál — ajánlják is a szeszes italt, nem sejtve, hogy ezzel egy káros folya­matot is elindíthatnak. A serdülőnek igen so! megoldásra váró problémáj van. El kell indulnia az ön állósodás útjáti, megjelenne! első partnerkapcsolatai, gon dolkodnia kell a pályává lasztáson, s mindezt egy igei labilis, érzelmi, hangulat állapotban teszi. Ez az idő szak még alkohol nélkü egészséges körülmények kö zött sem mondható könnyű nek és gyakran kisebb-,na gyobb krízisekkel tarkítot' Az esetleges konfliktusok al kohollal történő „megoldása csak elodázza a nehézsége két és újabb bajok alapja teremti meg. A fiatalkoi ivászatok sok esetben össze függnek a későbbi italozás sál, amikor az elvárásaiba csalódott felnőtt újra visz szamenekül a biztonságot je lentő alkoholos mámorba. Sok szó esik manapság helyes és helytelen ivási szó későkről. Hadd emeljünk k ezek közül néhányat. Mindé nekelőtt azt, hogy a tömén; italok nagy mennyiségű fo gy'asztása (deciszámra) min denképpen károsabb, mint kevesebb szesztartalmú, hí gabb italoké. A másik fon tos dolog a megfelelő étke zés — s itt különösen a fe hérjetartalmú táplálékoké gondolok — elhanyagolás; Egy esti borozás minden bi zonnyal kisebb károsodás okoz és á másoknak annyir kellemetlen részeg állapota kát is csökkenti, ha közbe: különböző ételeket íogyasz tanak. Téves felfogás az ií hogy némely foglalkozó megkövetel egy bizonyé italmennyiséget. Helyeseb lenne megfelelő folyadék pótlásról beszélnünk, mel alatt nemcsak a szesz érten dő. Végezetül hadd mondju! el, hogy azok a fiatalok, akii a tanulásban, munkájukbar a kultúra megismerésébe: örömüket lelik, védettek ma radnak a káros alkoholfo gyasztással szemben és a italokat csak megfelelő al kalmakon. mértékkel fo gyasztják. Dr. Marsai Györg BÉLSZÍN szalonnával tűzdelve Hozzávalók: 1 kg bélszín, 15 dkg zsír. só. bors. 20 dkg szalonna. A mártáshoz: két evőkanál pa­radicsom. két evőkanál tejföl. A bélszínszeleteket megvere­getjük. gyengén besózzuk, tö­rött borssal bedörzsöljük. A pa­radicsomot felhevített zsíron át­keverjük. hozzáadjuk a tejfölt, azután két evőkanál vízzel fel­forraljuk, ízlés szerint sózzuk. A béiszínszeleteket vékony sza­lonnacsíkokkal megtűzdeljük, és á lábosban felhevített zsíron hir­telen megsütjük mindkét olda­lát. A kisült szeleteket melegí­tett tálra tesszük. Az előzőleg elkészített mártást kevés kisü­tőzsírral elkeverjük, jól össze­forraljuk. és a szeletekre öntjük. Zsírban sült burgonyával, krumplipti révei. idénysalátával tálaljuk. mandulás csókok Hozzávalók: 6 tojás fehérje. 18 dkg porcukor, citromhéj. 1 cso­mag vaníliás cukor, 25 dkg man­dula. A tojások fehérjét kemény habbá verjük, majd hozzáadjuk a finomra szitált porcukrot. Cit­romhéjjal. vaníliával ízesítjük, majd hozzákeverjük a darált mandulát. Nyomózsákba tesszük, egyforma nagyságú halmokat nyomunk a vajazott és lisztezett sütőlemezre. Gyenge tűznél szá­rítjuk. Ha a csókok keményed- ni kezdenek, minden csók kö­zepébe kis mélyedést nyomunk, majd gyümölcsízzel töltjük meg. így szárítjuk tovább. ÖSZIBARACKDESSZERT Hozzávalók: befőtt vagy nyers őszibarack, citrom, cukor, man­dula, tejszínhab. A befőtt őszibarackot vagy a nyersen hámozott és kettévágott citromos cukros vízben párolt fél őszibarackokat durvára vá­gott, pirított mandulában meg­forgatjuk. A mag helyére eper- dzsemet teszünk. Tejszínhabra helyezve desszertként adhatjuk. Moravcsik Miklós Törpe fogasponty Igen apró, az Észak-Karo­lina és Florida termálforrá­saiban élő halacskák tartoz­nak ehhez az elevenszülők­höz. A nőstény 3,5 cm, a hím mindössze 2 cm-es. A nemek közötti különbség már kéthónapos korban szembetűnő. A hím gonopó- diuma hosszú, gyakran a fa­rokúszó végéig ér. Az iva­dékok ivarjelleg-nélküliek, a növekedés folyamán, körül­belül egyhónapos kortól differenciálódnak nősténnyé és hímmé a hormonhatás következtében. A hímek a harmadik, a negyedik és az ötödik farok alatti úszósugara ivarszervvé specializáló­dott, ez a gonopódium. A többi úszósugár elcsökevé- nyesedett. Párzáskor a hím a gono­pódium kivezetésén keresz­tül a nőstény ivarnyílásához ún. spermacsomagokat . lö­vell ki, amelyek bejutva a nőstény petefészkébe meg­termékenyítik az ott levő érett petesejteket. A sper­mák egy része a petevezeték kanyarulatában visszamarad, és a beérő petesejteket bi­zonyos idő elteltével megter­mékenyítik. Ezen a módon a nőstények több alkalommal is ellhetnek a hím jelenléte nélkül. Ellés folyamán a nős­tény naponta 2—3, összesen pedig 25—30 ivadékot „szül". Ez a folyamat 4—5 hetente megismétlődik. A hal nem ivadékfaló. A törpe fogasponty (Hete- randria formosa) viszonylag kis akváriumban is jól ér zi magát. Minden megfelel méretű élő és: száraz eleség gél tartható, de nem hiá nvozhat étrendjéből a nővé nyi táplálék sem. Célszeri őket más fajoktól külör magukban tartani kis test méretük miatt. Mint az elevenszülők álta Iában, szeretik a növénnyé sűrűn benőtt, esetleg napsü tötte akváriumot. Megfele számukra a semleges - vagy a gyengén lúgos —, kö zepesen kemény csapvíz. Eg; kevés konyhasót (természe tesen jódmenteset!) célszeri a vizükbe tenni. Rokon faj a Dél-Mexikc Guatemala és Hondura brakkvizeiből származó, ag resszív és rabló természeti H. bimaculata. Az előző faj nál jóval nagyobb testmé retű: a nőstény 9 cm, a hin 5 cm. A törpe fogasponty hoz hasonló méretű a kuba elevenszülő halacska (Quin tana atrizona), amely vala mivel melegebb igény: (26—28 Celsius-fok). Én egy 120 literes, mohé val sűrűn benőtt akvárium ban tartok kb ötven tenyész állatot (tizenöt hím és 31 nőstény). Vizük sózott, klór mentes csapvíz, amelynél egyötöd részét hetenkén frissre cserélem. A halai etetése naponta planktonnal esetleg tubifexszel törté­nik. A tartási hőmérsékle 25 Celsius-fok. Az ivadéko­kat apró planktonnal és po­rított szárazeleséggel ete tem. Egyszerű tartása, ki: helyigénye alkalmassá tesz arra, hogy kezdők is foglal kozzanak vele. Pasaréti Gyűl;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom