Békés Megyei Népújság, 1985. szeptember (40. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-03 / 206. szám
1985. szeptember 3., kedd " 1 ■ ~ 1 1 Kisgépek Mezökovácsházáról Kis sorozatban gyártani valamit általában gazdaságtalan ... Ezt tudják a Mezőkovácsházi Űj Alkotmány Tsz-ben is, a közelmúltban mégis olyan eszközök gyártására vállalkoztak, amelyeket mindeddig hiába kerestek a kertészettel foglalkozó egyéni termelők és gazdálkodó vállalatok, s a korlátozott kereset miatt nem is készülhettek nagy mennyiségben. A Mezőkovácsházi Űj Alkotmány Tsz a nemrég befejeződött OMÉK-on az F2- es pavilonban állította ki gépeit, a Békés Megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetségének standján. Szedlacsek Dezső ipari üzem! vezetőt arról kérdeztük, hogyan láttak hozzá a kisgépgyártás fejlesztéséhez, s milyen termékek gyártásával foglalkoznak? — Az első lépés az volt. hogy az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság támogatását megszerezzük. Ezután a MÉMMI segítségével és tervezése alapján egy kertészeti kisgépgyártó műhelyt alakítottunk ki. Itt állítjuk elő a TZ—4K és a Rába 15 kistraktorokhoz kap-, csolható talajelőkészítő, fólia alatti vető-, betakarító (burgonyakiszedő, gyökér- zöldség-kiszedő) gépeket. A háztáji gazdaságok számára kézi működtetésű vetőgépet és talajelőkészítő kisgépeket készítünk. — Mi volt az oka, hogy önök belefogtak ebbe a vállalkozásba? — A cél a mezőgazdaság kis darabszámú gépigényének kielégítése volt. S ilt a kis darabszámún van a hangsúly, hiszen kis sorozatok gyártására senki sem vállalkozik, félnek, hogy nem lesz nyereséges a termelés. — És mi a helyzet valójában? — Most még „lenyeljük" a veszteséget, hiszen 1983-,tói 1987-ig az OMFB-tól megkapjuk a szükséges támogatást. Mindent elkövetünk persze, hogy a kisgépek minősége megfeleljen a követelményeknek, és a gyártás gazdaságossága is javuljon. Ha ä gépek használhatósága elmaradna a várakozástól a szerződésben foglaltakat nem teljesítenénk, akkor a támogatást vissza kellene fizetni. Egyébként a kistermelőknek termelési áron adunk el. — Melyek a legújabb termékük? — Most készültünk el egy újfajta vetőgéppel, amely a precíziós sorvető gép és a szórva vető gép kombinációja. A sokrétűség ma már követelmény. ezért úgy alakítottuk ki, hogy könnyen átalakítható tolókapává és sor- töltögetővé is. — Foglalkoznak még valami mással is? — Igen, a gabonaipar megrendelésére felvonóserlegeket, liszttartályokat, porleválasztókat gyártunk, valamint technológiai csöveket (surrantókat). — Hol kaphatók a berendezések? — Egyelőre csak Békés megyében, de a későbbiekben az ország más tájain is értékesíteni fogják termékeinket. Pekárovics Ákos Ahol fizetnek az egyetemistáknak Már nem újdonság, hogy minduntalan fel kell figyelni a Rábára. Emlékszünk még arra, milyen nagy meglepetést keltett, amikor a vállalat felmérte, hány emberre van szükség a feladatok ellátásához. Akkor még újdonságnak számított ez a szemlélet, S aki fölöslegesnek bizonyult. az nézhetett más munkahely után. Ha megfeleltek számára a vállalati ajánlatok, akkor a javasolt helyre mehetett, s ha esetleg nem, akkor saját maga keresett új állást. Azóta is volt néhány szokatlan kezdeményezés ennél a nagyvállalatnál. (Köztük az például, hogy kölcsönt adott a banknak.) A legújabbat nemrég kapta szárnyra a hír: a cég fizetést ad azoknak az egyetemi hallgatóknak, akik vállalják, hogy tanulmányaik befejezése után legalább a meghatározott ideig dolgoznak a Rábánál. Most senki se gondoljon arra, hogy ez nem új jelenség, hanem azonos a régi társadalmi ösztöndíjjal. Ez utóbbi, sajnos, már nem jelent igazi vonzerőt a hallgatóknak. Alig valamivel kap többet a társadalmi ösztöndíjas, mint az, aki az egyetemtől kapja a pénzt. Éppen ezért a társadalmi ösztöndíj el is vesztette a rangját. Vagy nem kötnek szerződést a hallgatók, mert senki sem szeretné magát lekötni a kis különbségért, vagy — s ez gyakrabban előfordul —, az ösztöndíjas semmi kötelezettséget sem érez arra, hogy valóban letöltse a szerződésben megszabott időt a vállalatnál. Ehelyett — ha jobb állást talál — könnyű szívvel szegi meg a megállapodást. Inkább vállalja, hogy a számára kifizetett összeget visszaadja, többnyire részletekben. Sőt, akad, aki adósságát azzal a vállalattal fizetteti ki. amelyikkel „megcsalja” a céget, amellyel korábban szerződést kötött. Nos, hogy ilyen dolgok ne következzenek be, azon egyszerű módon segít a Rába. Akkora fizetést ad a munkaszerződés alapján, amekkora nagyon vonzó az egyetemi hallgatóknak, s amekkorát bizony a végzős sem képes a mellényzsebéből kifizetni. De még vállalat is nehezen akad. amely ekkora összeget áldozna az általa alig ismert végzősért. A tanulmányi eredménytől függően akár 4—5 ezer forintra is rúghat az az összeg, amely havona üti a markát annak a mérnökjelöltnek, aki vállalja a munkaviszonyt. Azaz, ha valaki öt évre köt szerződést, akár 300 ezer forintot is kézhez kaphat egyetemi tanulmányainak ideje alatt. Ez a szép summa bizony kötelez. Biztos, hogy a cégnek sem kis áldozat ennyi munkabért kiadni a több mint száz egyetemistának, akikkel ilyene kapcsolatba lép. De megéri, mert így a szó szoros értelmében biztosítani tudja szakemberszükségletét a következő évtizedekre. Mégpedig úgy, hogy meghatározza, milyen eredményeket kell elérnie tanulás közben. milyen nyelvet kell elsajátítania. Emellett a vállalathoz kötött hallgatók már képzésük közben ■. megismerkedhetnek leendő cégük mindennapjaival, az előtte álló problémákkal, tehát saját jövendő feladataikkal is. A Rába most is jó módszert talált jövendőbeli fejlődéséhez. De bármennyire is jó, nem szabadalmaztatta azt. Lehet utánozni Gőz József Jön a Golden-Cup Sikeres félév a RUTEX-nél megfordult a helyzet. Ehhez azonban önmagában a beruházások megkezdése, illetve befejezése kevés volt. A sikeresnek mondható úton az' első, és talán legfontosabb lépés a vásárlók igényeihez igazodó termékfejlesztés volt. Ennek köszönhető, hogy míg korábban a kelme nagyobb részét a győri Richard Vállalat vette meg további feldolgozásra, értékesítésre, addig az idén a Békéscsabán készített kelméből a szövetkezet saját maga varr. illetve varrat, ebben az évben mintegy 400 ezer olcsó, tréningruha-jellegű szabadidő-ruhát. Az új megoldás már eleve többletbevételhez juttatja a Rutexet. De nem válaszoltunk még arra a kérdésre, hogyan tudták új gépek vásárlása és csökkenő létezőm mellett ugrásszerűen növelni a konfekcionálást, a varrást. A huszárvágásról, amellyel valamennyi, ebben az ügyben még nyitott kérdést megoldottak, a szövetkezet elnöke a következőket mondja: — Termelőszövetkezetekkel és más ipari szövetkezetekkel, vállalatokkal tárgyaltunk. A tréningruhák varrására hosszabb távú megállapodást kötöttünk öt megyén kívüli szövetkezettel. Ez annyit jelent, mintha 100— 120 varrónővel több dolgozna nálunk. Végül is az együttműködésnek köszönhető, hogy valamennyi megrendelést és terveinket is túlteljesítjük. Az pedig már az anyagellátás, a fonalszállítás egyenletességének tulajdonítható, hogy a szövőgépek és más berendezések állásideje toÜgy tűnik, a Békéscsabai Textilruházati Ipari Szövetkezet 1981 óta tapasztalható gyors fejlődése az idén tovább, folytatódik. Az árbevétel több mint 50 százalékos növekedése a szövetkezet történetének leggyorsabb fejlődéséről árulkodik. Ezt látszik igazolni az is, hogy miközben a tőkés bérmunka értéke alig változott, 3 millió forinttal emelkedett. addig a szocialista export a duplájára, a belföldi értékesítés pedig 18 millióról 25 millió forintra nőtt az év első felében. Mindez olyan időszakban történt, amikor a foglalkoztatottak száma harminccal csökkent. Vajon mi állhat e látványos fejlődés mögött, s kérdés az is, mennyire tartós ez a jelenség? A gyors növekedés magyarázatát Havas Istvántól, a szövetkezet elnökétől halljuk : — Mi úgy érezzük, hogy a mostani fejlődés alapköveit már évekkel korábban leraktuk, és a tavalyi, év végi intézkedések is segítségünkre voltak. A termelés növekedésében a kötöttáru-gyártásé a főszerep. S ha korábban jó néhányan nem is látták az ezen a területen megkezdett fejlesztések értelmét, vagy legalábbis bizonytalanok voltak a jövőt illetően, mára A kelméből az idén 400 ezer keresett és olcsó szabadidőruha készül A Szovjetunióban az év első felében 50 millió forint értékben szállítottak tréningruhát Fotó: Fazekas László Vasútbiztonsági fejlesztések A MÁV Biztosítóberendezési és Automatizálási Szak- szolgálat a gondok ellenére is teljesíti a VI. ötéves terv céljait, sőt, némely területen túlszárnyalja azokat. Ez a szakszolgálat olyan ágazata a vasútnak, amelynek nem kellett lefaragni beruházási kereteit: az öt év alatt mintegy hárommilliárd forintot fordított, illetve fordít fejlesztésre. A megkülönböztetett figyelem oka egyrészt az, hogy a vasút csak a biztosítóberendezések fejlesztésével tudja garantálni a vonatközlekedés fokozott biztonságát, másrészt az automatizálás szinte az egyetlen eszköz a hiányzó munkáskezek pótlására, és a nehéz fizikai munka megszüntetésére. Ezek a berendezések egyben széles körű információt nyújtanak a vasúti folyamatok irányításához és ellenőrzéséhez. A szakszolgálat egyik legfontosabb feladata az úgynevezett önműködő térközök kiépítése. A tervezett 440 kilométer helyett 480-on végzik el ezt a munkát — ebből az idén 66 kilométeren. Ügy tervezték, hogy 38 állomáson szerelnek fel korszerű biztosítóberendezéseket, ehelyett 45 állomást látnak el Dominó—55-ös berendezéssel, további négy nagy csomóponton — Debrecenben, Gyékényesen, Kőbánya-Kispesten és Kelenföldén — pedig Dominó—70-est állítottak üzembe. Automata fél- és fénysorompóból több mint száz készült, illetve késiül el az öt év során. Folyamatosan „rádiósítják” a vasútvonalakat, ami lehetővé teszi, hogy a villamos mozdonyok vezetői állandó rádió-összeköttetésben legyenek a menetirányitókkal. Az import alkatrészek beszerzésének kezdeti nehézségei miatt a tervezett 950 kilométer helyett mindössze 550 kilométeren végzik el az ehhez szükséges munkálatokat, ám a gyorsuló ütemet jelzi, hogy ebből 400 kilométerrel az idén készülnek el. A következő években továbbra is elsőbbséget kapnak a biztosítóberendezési és automatizálási fejlesztések a vasút beruházásai között. A központi feladat a budapesti vasúti csomópontok korszerűsítése lesz. Egyebek között a Keleti pályaudvar kap új, korszerű, Dominó—70-es biztosítóberendezést, amelynek vább csökkent. Javult az ellátás zippzárból és más kellékekből. Lényegében megszűnt a korábban sok feszültséget okozó túlóráztatás, a hét végi hajrá. Ám ez utóbbi már a tőkés partnerek szerencsésebb megválasztására vezethető vissza. A szövetkezet vezetői választhattak. melyik cég megrendelését fogadják el. így csökkent az NSZK. és nőtt a francia, a belga bérmunka részaránya, és egyúttal kedvezően változott a sorozat- nagyság is. Ennek ellenére sem vállaltak azonban erre az évre a tavalyinál több bérmunkát . . . — A tőkés bérmunka nyereségtartalma alacsony, s ha ez nem változik a jövőben sem, akkor tovább csökken a tőkés bérmunka aránya — fogalmaz Havas István. A szövetkezet persze, a jövőben sem mond le a gyors fejlődésről, de termelésükkel elsősorban a szocialista, illetve hazai piacot veszik célba. Ennek megalapozásán is dolgoznak már. Az NSZK- ból új, nagy teljesítményű kötőgépet, s a világhírű Triumph cégtől szabadidő- ruhák gyártásához licencet vásárolnak. Az új termék, amelynek kifejlesztésében a Skála Coop Vállalat is részt vesz, Golden-Cup márkanéven kerül forgalomba. A pamut hozzáadásával készülő szabadidő-ruhák minősége a legkényesebb igényeket is kielégíti. A licenc ellenértékeként késztermékkel fizetnek. * • A termelés 1986-tól kezdődne el. de ahhoz, hogy a kelmegyártás, -kikészítés, konfekcionálás zökkenőmentes legyen, arra is vigyázni kell, hogy maradjon elég munkáskéz, varrónő a szövetkezetben. Ennek legfontosabb feltétele, hogy tudnak-e annyit, vagy legalábbis megközelítőleg annyit fizetni, mint a többi textilipari vállalat. — Az idén már az első félévben nagyobb volt. csaknem 19 millió forinttal a nyereségünk, mint amennyi tavaly egész évben volt. Ha az 1984-es szinten maradnánk. a növekvő elvonások, a hitelek, és az átlagosnál nagyobb bérfejlesztés miatt alaphiánnyal zárnánk az évet. Nyereségünk alapján az idén 10 százalékot meghaladó bérfejlesztésre van • lehetőségünk. Ennek azonban ára van. A többlet bér- kiáramlás ugyanis 6 millió forintba kerül. Ha azonban a varrónőket. következésképpen, vevőinket meg akarjuk tartani, nincs más választásunk — mondja befejezésül az elnök. Kepenyes János működésében már a számítógép is szerepet játszik. A ferencvárosi személypályaudvar és rendező automatizálása ugyancsak a kiemelt munkák közé tartozik majd. nem utolsósorban azért, mert itt szinte kritikus a létszámhelyzet. A közeljövő tervei között szerepel az is, hogy több körzetbe központi forgalom- ellenőrző és -irányító berendezést telepítenek, amelynek segítségével a központi állomáson teljes körű információt nyerhetnek egy-egy vonalszakasz forgalmáról. Egyebek között a Hatvan és Miskolc, a Székesfehérvár és Pusztaszabolcs közötti szakaszon, valamint a Dél-Bala- ton és Szeged körzetében építenek ki ilyen berendezéseket. Folytatódik az automata térközök létesítése is; a VII. ötéves tervidőszak végére a nemzetközi törzshálózaton be is fejeződik ez a munka.
