Békés Megyei Népújság, 1985. szeptember (40. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-16 / 217. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1985. SZEPTEMBER 16., HÉTFŐ Ára: 1,80 forint XL. ÉVFOLYAM, 217. SZÁM Befejeződött a megyei ifjúsági nap A megyei ifjú­sági nap szer­vezője a KISZ Békés Megyei Bizottsága és a békéscsabai városi bizott­ság volt. A szeptember 14-re meghirdetett rendezvényso­rozat nyitányára a békéscsa­bai vásárcsarnokban — a 23 vállalat és szövetkezet ki­állításának megnyitására — szeptember 13-án az esti órákban került sor. Ezzel hivatalos megnyitó nélkül kezdetét vette az ese­ménysorozat. Ellátogatott ez alkalommal Békés megyébe Ernőd Péter, a KISZ KB tit­kára és pénteken felkereste lapunk szerkesztőségét a me­gyei KISZ-bizottság titkárai kíséretében. Találkozott a Békés Megyei Népújság munkáját irányító vezetők­kel, a moszkvai XII. Világi ifjúsági és Diáktalálkozón járt újságírókkal, valamint a lap KISZ-alapszervezetének képviselőivel. Az eszmecse­re témája volt: az ifjúság előtt álló feladatok, valamint a KISZ tevékenységének pro­pagálása a napilap keretein belül. Szombaton az ifjúsági házban Ernőd Péter mintegy 200 fiatal előtt szólt az ifjú­ság előtt álló feladatokról az MSZMP XIII. kongresszusa után. az 1986 májusában megrendezendő KISZ XI. kongresszusa előtt. Hangsúlyozta: „Nagyobb figyelmet kell fordítani az ifjúság megnyerésére, felké­szítésére, mert a világpoliti­kai helyzet egyre bonyolul­tabb. Fokozottabban számi-, tunk az ifjúság aktivitásának Ernőd Péter, a KISZ Köz­ponti Bizottságának titkára tartotUi az előadást kibontakozására, de ehhez szükséges a társadalom fo­gadókészségének a javítása, s a felnövekvő ifjú nemze­déknek is meg kell küzdenie ezért.” A társadalmi munkameg­osztás újraértelmezéséről be­szélt az előadó, ezt követően pedig utalt a pártkongresz- szus dokumentumaiban az ifjúságról megfogalmazott gondolatokra: „A KISZ to­vábbra is a magyar ifjúság egyetlen politikai szervezete, •amelynek elsődleges feladata az ifjúság különböző rétege­it, új korosztályait megnyeri ni a szocializmus ügyének, ugyanakkor mozgósítson a szervezet a párt politikájá­nak aktív megvalósítására, vállaljon részt a valóság ala­kításában, képviselje a fia­talok sajátos érdekeit, ve­gyen részt a párt utánpótlá­sának nevelésében. A KISZ a politikailag elkötelezett fiatalokat tömörítse. Állít­son magasabb mércét tagjai­val szemben, de a követel­mények legyenek személyre szabottak. A szervezet belső élete igazodjék jobban a ré­tegek, korosztályok igényei­hez.” Az alapszervezetek mun­káját, a továbbfejlesztés le­hetőségeit taglalta ezután a KISZ KB titkára. Mint mon­dotta, érdemi politizálásra, az érdekek érvényesítésére, a tagság mozgósítására együt­tesen van szükség ahhoz, hogy a sejtszervezetekben ne a pótcselekvés bontakozzék ki. A továbbiakban részlete­sen kifejtette mindazokat a tényezőket, amelyek válto­zást sürgetnek. A Hazafias Népfront, a Szakszervezetek Országos Tanácsa ez évben tartják kongresszusukat. E fórumokon is napirendre ke­rül az ifjúság kérdése. Ezek­re javaslatokkal, elképzelé­sekkel készül a KISZ köz­ponti szervezete is, de ennél is nagyobb a várakozás, mi­lyen — az előzetes párt- és állami döntésekkel alátá­masztott — az ifjúságot érintő társadalmi-gazdasági és politikai elhatározásra jut a KISZ XI. kongresszusa 1986 májusában. Mennyire lesz képes a politikai-társa-y dalmi-gazdasági változásokat tükröztetni az újabb öt évre szóló tervekben, dokumentu­mokban. Végezetül ismertette a vá­lasztási rendszert, illetve ar­ról szólt, hogy a KISZ XI. kongresszusára készülve megkezdte munkáját a do­kumentum-, a káder, és a kongresszusi előkészítő bi­zottság. Az aktívaértekezletet meg­hallgatták a szarvasi, a me­zőkovácsházi, a szeghalmi, a gyulai, a békési és a sarka- di, valamint a békéscsabán élő és tanuló fiatalok is. In­nen pedig a Sékéscsabai Ku- lich Gyula Ifjúsági Ház elé mentek a résztvevők, ahol már megkezdődött a népmű­vészeti vásár. * * * A programsorozat délután négy órakor folytatódott. Fel­léptek a Jókai Színház stú­diósai és művészei, színpad­ra lépett Bródy János és Dinnyés József. Bródy félre­vonult hallgatni művésztár­sát, de hamar körbevették a rajongók aláírásért, és hogy a szarvasi Szirén klubba, il­Részlet a népművészeti vásárból letve a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnáziumba meg­hívják. — Írjátok fel a címemet és adjatok meg néhány idő­pontot. egyeztetjük és eljö­vök — mondja mindkét meghívónak. — Milyen volt a közönség a fellépése alatt? — Kedves — mondta hal­kan. — Szerintem kissé csendes a mai hallgatóság. — Az én előadásom alatt mindig csend van és ez szál momra azt jelenti, hogy mondtam valami elgondol- kodtatót. A csend is meg­mozgatja a fiatalokat, igaz belülről, és nem látványo­san, mint ahogyan azt sokan elvárják, vagy ha nem így tapasztalják, közömbösség­nek tartják. Érdekes, hogy a KISZ is azt várja a fiata­loktól, hogy hangosan lelke­sedjen dolgokért. Persze a KISZ munkáját is aszerint mérik, mekkora volt a tö­meg, milyen volt a hangulat. Azt senki nem vizsgálja, hogy a fiatalok milyen feli nőttekké válnak. Pedig a dolog nem azon dől el, mi­lyen most az ifjúság, hanem azon, hoey miként teljesít, ha felnőtté válik. Míg beszélgettünk, a szín­padon már előadócsere tör­tént, a Békés Megyei Jókai Színház művészei adtak elő irodalmi összeállítást. A Talp együttes countrykoncertjével befejeződött a délutáni prog­ram, s a Gyopár és a Kner- klubban, a téglagyári disz­kóban ért véget az ifjúsági nap. — Számadó — A színpadon Bródy János Fotó: Gál Edit Kékes ’85 A Kékes ’85 fedőnevű or­szágos munkásőrparancsnoki szemlegyakorlat szombaton nyilvános értékeléssel ért véget Egerben. Borbély Sán­dor, a munkásőrség országos parancsnoka kiválónak mi­nősítette a szemlén részt ve­vők tevékenységét, és ezért országos parancsnoki dicsé­retben részesítette Heves megye munkásőreit. Fehér Béla szemleparancs­nok, a munkásőrség orszá­gos parancsnokának helyet­tese jelentésében többek kö­zött elmondotta, hogy a rész­vevők kiválóra vizsgáztak harckészültségből, vezetésből, irányításból, valamint az egységek közös tevékenységé­nek tekintetében. Magas szinten működtek együtt a budapesti híradó munkás­őrökkel és a Pest megyei ki­jelölt alegységekkel, vala­mint a társ fegyveres erők és testületek tagjaival. * * * Borbély Sándor, a mun­kásőrség országos parancsno­ka a Békés Megyei Népúj­ságnak a következő nyilatko­zatot adta a szemlét köve­tően: — Kiképzési tervünknek megfelelően most Heves me­gyében hajtottuk végre a munkásőrparancsnoki szem­lét és harcászati gyakorlatot. Célja minden évben ugyan­az, meggyőződni a személyi állományról, hogyan teljesíti feladatát politikai, gazdasági és katonai vonatkozásban. Örömmel közölhetem, hogy a szemle eredménye minden kritikát kibír. Ugyanúgy, mint a többi megyében is, ahol ezek a szemlék már le­zajlottak. Nagyon jót tapasz­taltunk Békés megyében is. Minden évben új feladatok végrehajtása elé állítjuk munkásőreinket. A lelkese­désre, szorgalomra jellemző — a nehéz gazdasági helyzet ellenére —, hogy a foglal­kozásokon a megjelenés 90— 95 százalékos. — A munkásőrség 1957-től. megalakulásunk óta példát mutat az élet minden terü­letén, tagjai ápolják a for­radalmi hagyományokat. Jól bánnak a fegyverrel, meg tudják védeni szocialista tár­sadalmunkat. Az állomány 60 százaléka párttag, az idén 4 ezer fiatalt vettünk fel so­rainkba. Tehát biztosított az utánpótlásunk. Ez jó előjel a megalakulásunk közelgő 30. évfordulójának méltó megünneplésére. Fazekas István Társadalmi segítség Berhidán Berhidán, a földrengés ál­tal legjobban sújtott nagy­községben a korábbi alapos statikai felmérések után e hét végén megkezdődtek a lakóházak helyreállítási munkálatai. Vasárnap is 34 statikus dolgozott a községben, hogy megállapítsa az utórezgések további károsodásait és a következő napok műszaki te­endőit. A tapolcai bauxitbá­nyászok közül a statikai munkák legjobb szakértői vasárnap is népes brigádok­kal dolgoztak az értékek mentésén, az épületek alá- dúcolásán. A Veszprém Megyei Be­ruházási Vállalat, amely irá­nyítja a helyreállító munká­kat, népes szakembercsoport­tal települt ki a helyszínre. Lázár György vasárnap Japánba utazott. A Minisztertanács elnöke a japán kormány meghívására tesz hivatalos látoga­tást a szigetországban. Kíséretében van Horn Gyula kül­ügyi, Török István külkereskedelmi államtitkár, Bányász Rezső államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalá­nak elnöke, Beck Tamás, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke és Székács Imre, a Magyar—Japán Gazdasági Klub magyar társelnöke. Lázár György és kíséretének búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Maróthy László, a Minisztertanács el­nökhelyettese, Várkonyi Péter külügyminiszter. Ott volt Ta­naka Saburo, Japán budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője is. Lázár György Japánba utazott A küldöttség városnéző séta ra indul Békéscsabán Fotó: Gál Edit ENSZ-bizottság megyénkben Tegnap rangos küldöttség látogatott megyénkbe. Az ENSZ európai Lakás-, Épí­tés- és Településtervezési Bizottsága genfi ülése után minden évben más-más or­szágban tesz tanulmányutat. Ez évben hazánkba látoga­tott ez a bizottság, hogy megismerkedjen Magyaror­szág településrendezésével, lakásépítésével, lakáselosztá­sával és -finanszírozásával. Az 55 tagú küldöttség nyolc napot tölt hazánkban. Három napig tartózkodnak a fővárosban, emellett megis­merkednek Kecskeméttel. Szegeddel, Péccsel, Szek- szárddal, Békéscsabával és Gyulával. Ütjük végén ke- rekasztal-beszélgetésen szá­molnak be tapasztalataikról és eszmecserét folytatnak a magyar szakemberekkel. Vidéki útjuk második ál­lomásaként — Kecskeméttel szombaton ismerkedtek meg — tegnap délelőtt pontban fél 10-kor megérkeztek Bé­késcsabára. A városi tanács dísztermében Jantner Antal éoítésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes köszön­tötte őket, majd Gyulavári Pál, a Békés Megyei Tanács elnöke röviden bemutatta megyénket. Ezután Körösfalvi Pál, a megyei tervezővállalat igazi gatója előadást tartott a há­rom város — Békéscsaba, Békés és Gyula — regionális fejlesztéséről. Volt dolga a három tolmácsnak, hogy a nehéz szakszöveget lefordít­sa angol, francia és orosz nyelvre a lehető leggyorsab­ban és legpontosabban. Kö­rösfalvi Pál elmondta, or­szágos érdek, hogy az Alföld legjelentősebb központjai, Szeged, Debrecen, Nyíregy­háza, Kecskemét és Szolnok mellett ennek a három vá­rosnak a sorsa is megnyug­tatóan alakuljon. Fontos, hogy e városok adottságaik­nak megfelelően fejlődjenek. A délkeleti országrész vi­szonylagos elmaradottsága egy jó településfejlesztési gyakorlattal még korrigálha­tó. Ha azonban a történelem folyamán kialakult jelenlegi helyzet fennmarad, az több veszélyt is rejt magában. Bé­késcsabát a koordinált fej­lesztés mellett koncentráltan is fejleszteni kell. Csak így lesz a megyeszékhely alkal­mas a feladatai ellátására. A megyei tervező vállalat vezetője ezután arról szólt, hogy a koordinált fejlesztés lehetősége máris kézzelfog­ható. Fontos a hidrológiai adottságok közös hasznosítá­sa, az egységes belvízrende­zés és a melioráció terén. Indokoltnak tűnik egy re­gionális vízmű létrehozása. A térség komoly adottsága a geotermikus energia. Az eb­ből kinövő feladatok ugyan­csak megoszthatók a három város között. Sürgető az Élővíz-csatorna közös hasz­nosítása is. Ugyancsak közö­sen kellene lépni néhány környezetvédelmi kérdésben. Ezután a vendégek a há­rom város tervezett együtt­működésének néhány eleméi ről és a lakásépítések rész­leteiről kérdezték az elő­adót. Hogy ez a nyolc nap mégis milyen kevés, arról ez utóbbi kérdéskör hamar meggyőzhetett bárkit. A té­ma iránti fokozódó érdeklő­dés az egész programot el­úsztatni látszott, ezért Jant­ner Antal humoros szavak­kal megszakította a beszél­getést. Mint mondta, aki azt hiszi, hogy a magyarországi lakásépítés minden résaletét megértheti egy ilyen rövid kiránduláson, az téved, hi- szén a téma bonyolult, s a valóságban még inkább az. De az érdeklődés minden­képpen arra ösztönöz, hogy a lakásépítésre még vissza­térjenek a nyolc nap folya­mán. Békéscsabai séta volt a következő program. Előtte Sasala János, a városi ta­nács elnöke néhány szóval bemutatta a megyeszékhelyt. A Rózsa Ferenc Gimnázium néhány idegen nyelvet be­szélő diákja is segített a vá­rosközpont megismertetésé­ben. A küldöttség hosszasan időzött az evangélikus nagy- templombam A csabai séta után a dele-, gáció Gyulára utazott. Ta­kács Lőrinc, a városi tanács elnöke fogadta a vendégeket. Az ENSZ-bizottság megte­kintette a várat, s megismer­kedett a műemlék múltjával. A gyulai séta befejezéseként ellátogattak a Várfürdőbe, majd elutaztak megyénkből. U. T.

Next

/
Oldalképek
Tartalom