Békés Megyei Népújság, 1985. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-17 / 193. szám
1985. augusztus 17-, szombat Az alföldi tájról és a békési alkotótáborról Beszélgetés Lóránt János Munkácsy-díjas festőművésszel Ismerkedünk, megvitatjuk a világ dolgait... Fotó: Plavecz Pál ,,A nagy vizek földjén, Bé- késszentandráson születtem. Ez a vidék, ahol akarva, nem akarva, egyedül él az ember a vízzel, földdel. Néhány gyermekkori kép még ma is tisztán él bennem. A kora tavaszi veteményezések. a föld színe és tapintása, a kis rögök, amelyek tetejét szárazra fútta a szél. Az élénkzöld fűben előbukkanó piros földieprek. A Körös tavaszi áradásai, amikor félénken húzódtunk vissza a hatalmassá duzzadt folyó partjáról ... A falu alakjainak jellegzetes beszéde, mozgása. megjelenése még most is megható számomra. A látszólag nyugodt táj mégis tele van kis tragédiákkal — magában hordozva az emberiség nagy botlásait is. Ma is ilyen környezetben vagyok igazán otthon — mintha ez a táj valamilyen védettséget biztosítana számomra. Azt hiszem, hogy ez a táj, és a benne élő emberek adta érzések és gondolatok határozzák meg festészetemet." Lóránt János, SZOT- és Munkácsy-díjas festőművész költői vallomása megerősíti a képei — festmények, ak- varellek, grafikák — által sugallt hitemet. Az Alföld, a békési táj meghatározó életében. alkotásaiban: idekötődik. Pedig szülőfalujából, illetve a szarvasi gimnázium után Szegedre került, a Pedagógiai Főiskolára. Képzőművész pályája Kaposvárott kezdődött. A Dunántúlt a jcllciyetes ipari táj] Nóg- rád , Salgótarján követte. Jelenleg az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola docense. Országos és nemzetközi kiállítások, tárlatok tették ismertté nevét. Itthon és külföldön egyaránt számos kitüntetésben részesült, jelentős díjakkal jutalmazták. — Az Alföldnél sokkal látványosabb, vonzóbb, szebb a Dunántúl és Eger környéke. Jobban kívánkozik a festészetbe is. Miért kedvesebb önnek mégis a békési táj? — Tény, hogy elég sok vidéket bejártam a Dunántúltól az északi részeken át Egei'ig. Egy-egy kör után valamilyen módon, témában mindig ide térek vissza. Kaposváron azt mondták mindig. hogy akkor festettem a legjobb alföldi képeimet, amikor Kaposvárra költöztem . . . — Vágyódás? — Igen. hogy legyen otthon egy kis darab Alföldem, legalábbis képeken. Később mindez átértékelődött, mert akkoriban inkább csak a táj szépsége érdekelt az Alföldből, most viszont a tájba, a történésbe belefestek mást is. A kiindulás tulajdonképpen az volt. hogy hamar megláttam: a falun élő ember nagyon sok mindenben hátrányt szenved a városban élőkkel szemben. Ezt tapasztaltam saját falumban, Bé- késszentandráson. Volt osztálytársaim például lényegesen idősebbnek, meggyö- törtebbnek tűnnek nálam. S úgy gondolom, képeim ilyen gondokra, az élet árnyoldalaira hívják fel a figyelmet. Békési kötődésemtől, visz- szatérésemtől azt remélem, hogy művészetem még inkább gazdagodna, ha újra gyerekszemmel, vagy hasonló szemlélettel tudnám nézni ezt a tájat. Az eddig bejárt út tapasztalatával, meg technikai felkészültségemmel szeretném megfesteni a gyerekkoromban látott dolgokat olyan nagynak és szépnek, ahogyan akkor láttam azokat. Elgondolkodtam már többször azon, hogy egy festészettel foglalkozó embernek talán valóban kedvezőbb élettér, jobb lehetőség a látványos, csodálatos táj, amelynek szépsége egyből megfogja az embert, azonnal munkára ösztönzi. Aki eljön az Alföldre, annak egy darabig keresni kell, meg gondolkodnia is többet ahhoz, hogy találjon valamit, és festeni tudjon. — Tízéves a békési képző- művészeti alkotótábor. Nyolc éve vezeti a tábort, irányítja az ott folyó alkotómunkát. Eredményes tevékenysége elismeréséül tegnap a megyei tanácsnál átvehette a Szocialista Kultúráért kitüntetést. Nyolc esztendő nagy idő. Arra kérném, tekintse át ezt az időszakot, az alkotótábor munkáját, fejlődését! — A tábor vezetését tulajdonképpen azért vállaltam, hogy többet lehessek itthon. Arra nem mertem gondolni, hogy olyan eredményeket érünk majd el. amilyeneket sikerült elérnünk. Négy-öt év után azt kezdtem tapasztalni, hogy a közvetlen látványrögzítés — színes vázlat, vagy hasonló — elkészítésén túllépett a tábor nagy része, és olyan mesterségbeli tudásra tett szert, amivel már komoly alkotásokat lehet létrehozni. Emlékszem Szegeden Vink- ler mesterre, aki remek pe- | dagógiai érzékkel megáldott ember volt, tanított engem. és soha senkire nem akarta saját stílusát, elképzelését ráerőszakolni. Igyekezett beilleszkedni mindenkinek a gondolatvilágába, a meglevő adottságokat fejleszteni. Valahogy így próbáltam én is dolgozni a táborral. Meg aztán nemcsak korrigáltam, hanem festettem. rajzoltam is a társasággal. Gondolom, ez is hathatott rájuk. Mert ez olyan szakma, ahol valamit elképzel az ember, és önmaga előtt látja, de megcsinálni, az egészen más. Ahhoz anyagismeret, meg mesterségbeli tudás, fogások kellenek. A táborban megmutatom, hogyan lehet akvarel- lel, olajjal festeni, grafikáz- ni. — Kikkel dolgozik együtt a békési alkotótáborban? És milyen módszerrel, foglalkozásokkal töltik el ezt a két nyári hetet? — Általában aktmodel- lünk van, és délelőttönként komoly tanulmányrajzolás folyik. Eddig minden évben volt egy tematika, tavaly például az épülő békési híd: az idén mindenki jött a saját elképzeléseivel, terveivel. Volt, aki rábízta magát a véletlenre, a benyomásokra, hangulatokra. Mivel nagyon meleg van augusztusban, sokan az éjszakát töltik munkával. Aztán spontán, vagy szervezetten értékeljük a munkákat. Komoly viták alakulnak ki ilyenkor. Nekem gyakran alig kell szólnom, mert a többiek elmondják helyettem is, amit lehet. Óriási eredménynek tartom, hogy olyan egészséges, őszinte, nyílt szellem uralkodik a táborban, ahol mindenki nyugodtan, bizalommal mondhatja el a véleményét, ahol senkinek nem kell szégyelnie azt, amit csinál, még akkor sem, ha tévútra keveredett a műveivel. Ilyen hangulatban nagyon könnyű az én munkám; és a tagok is jobban tudnak dolgozni. Megmondják a magukét keményen, de nem rosszindulatúan, ez a lényeg. Kik jöhetnek az alkotótáborba? A tábor vezetősége körlevélben megkeresi azokat a tagokat, akik már korábban részt vettek a munkában, megírják a lehetőségeket, a témákat, kérik a visz- szajelzést. Ha túl sok a jelentkező, természetesen előnyben részesül az, aki komolyan vette a tábor munkáját, tehát nemcsak nyaralással töltötte itt az idejét, így alakult ki egy mag tulajdonképpen. A békésiek közül Görgényi Tamás, Csu- ta György, Bajt Miklós, Diószegi Eszter, az orosháziak is nagyon lelkesen járnak, Feldmann Tibor és a felesége, s van sok visszatérő, igazán nagy tehetség. Amióta Egerben tanítok, főiskolásokat is szoktam hozni. Örülök, hogy akik régebben kezdtek, meg jártak. nem tagadják meg a tábort. Az idősebbek — Vágréti János, Horváth Lajos bácsi. Pet- rovszki Pál — őszinte érdeklődéssel kísérik a munkánkat. — Miben látja az alkotótábor szerepét, jelentőségét? — A legfontosabbnak azt tartom, hogy két hét alatt együtt van 25 ember, egy remek kollektíva, és ez alatt az idő alatt őszintén, komolyan megvitatják a világ és egymás dolgait. Az már külön öröm. hogy emellett igen komolyan dolgoznak. Mindenki máshonnan jött, mást csinál, másképp látja a világot. Nem is tudnának dolgozni, ha nem ismernék meg egymást. — Érdekes, hogy a világ dolgainak értékelését említi elsőként, és nem a szakmai szempontot. — Igen, így tartom helyesnek. De ha nem kötné őket össze, hogy szeretnek rajzolni, festeni, akkor nem beszélgetnének egymással az ország, a világ dolgairól sem. A beszélgetéseknek csak fele szakmai, a többi más jellegű. További eredmény, élmény. hogy egy olyan vizuális kultúrát terjesztő társaság jön létre, ami igen nagy erő. lehetőség lehet. Mert hát nem mindenki békési, s így elviszik messzire ezt a szeretetet, érdeklődést. Ily módon is tudunk valamit tenni a vizuális kultúra terjesztéséért. — Szívből gratulálunk a kitüntetéshez! Niedzielsky Katalin Zenés nyár Hatvanban Szabad szél Békéscsabáról Forró hangulatú esték, rangos színházi előadások születtek az elmúlt esztendőben a hatvani szabadtéri színpadon. A helyi kezdeményezés sikeresnek bizonyult. Színésznek és közönségnek megható volt a lelkesedés, az érdeklődés, ami a produkciókat fogadta és végigkísérte. Az idén másodszor rendezik meg Hatvanban a zenés nyári színházat, ami a tavalyihoz hasonló színvonalú találkozót ígér; ugyanazok a társulatok érkeznek, akik már részt vettek a programsorozaton, de most természetesen más produkciókat hoznak. A második hatvani zenés nyár előadásait olyan időpontban rendezik a népkerti szabadtéri színpadon — augusztus 30., szeptember 2., 3. és 5-én —, amikor nincs rivális, vagyis máshol az országban nem zajlik hasonló rendezvény, fesztivál. A Szegedi Nemzeti Színház társulata Rossini A sevillai borbély című kétrészes operáját mutatja be az Erkel- díjas Horváth Zoltán rendezésében. A Debreceni Csokonai Színház Erkel Ferenc Hunyadi Lászlóját hozza el Hatvanba, a háromfelvoná- sos operát a szintén Erkel- díjas Kertész Gyula rendezte. A Budapesti Józsefvárosi Színház előadásában Molnár Ferenc—Nádas Gábor Delilája látható majd. A Jókai Színház Duna- jevszkij nagyoperettjét. a Szabad szelet adja elő a nyári játékok keretében. Rencz Antal főrendező: ,,Ez a mű az ötvenes években íródott: Dunajevszkij darabja rossz politikai alapállású alkotás volt, de muzsikája kellemes és igényes. Jugoszláviában játszódik, abban a korszakban, amikor Titót láncos kutyának minősítették. A mese szerint a kapitalizmus behatol az országba. s a nép fellép ellene. .. A helyszínt Latin- Amerikába tettem át, egy képzeletbeli kis köztársaságba, ahol valódi gond. hogy az amerikaiak beleszólnak a belügyekbe. Így tisztán hangozhat fej a nép szabadságvágya. Emellett a zenei rész nagyon jó, szinte operai. Mini megannyi operettet. ezt is a muzsika tartja életben, meg néhány humoros karakterfigura, akit a közönség hamar szívébe zár." A Szabad szél sikerrel ment itthon, Békéscsabán, s most érdeklődéssel várja a hatvani közönség is. N. K. II Kritika augusztusi számáról A lap régi hagyománya, hogy minden augusztusi szám dokumentumok gyűjteménye. Ez alkalommal három rendkívül érdekes, és a közelmúlt történelmére jellemző levelezést olvashatunk a Kritikában. Ortutay Gyulához, a magyar irodalmi és művészeti élet olyan alkotói, a művelődésügy olyan munkásai írtak leveleket, mint: Bibó István, Kner Imre, Sőtér István. Tolnai Gábor, Boldizsár Iván. Tamási Áron. Bartók Béla, Radnóti Miklós, Erdei Ferenc, Baj.csy- Zsilinszky Endre és még sokan mások. A levelek keltezése közel negyven esztendőt fog át, a harmincas évek elejétől 1969-ig. A kötethez bevezetőt írt és sajtó alá rendezte: Varga F. János. A levelek első ízben történő közlésének az ad aktualitást, hogy Ortutay Gyula - ebben az évben lett volna 75 éves. Egy barátság dokumentumai címmel Ernst Bloch leveleit közli a lap. A címzett: Lukács György. Egy ifjúkori barátság hiteles dokumentumai a levelek, amelyek 1911 és 1916 között íródtak. A közölt levelek nem fogják át Bloch és Lukács ifjúkori barátságának egész időszakát; „azokat a leveleket válogattuk ki. amelyek a két gondolkodó immár elmélettörténeti ténnyé vált korai vitájáról adnak hírt" — írja bevezetőjében Mesterházi Miklós. Balázs Béla utolsó éveiről címmel feleségéhez írt leveleiből közöl a lap válogatást. Balázs Béla feleségével együtt 1945 nyarán jött vissza a Szovjetunióból, huszonöt évi száműzetés után. Leveleiből az derül ki, hogy külföldön ismerik és nagyra becsülik munkásságát. A hazai, késői elismerésnek csak rövid ideig örülhetett, 1949 májusában meghalt. A leveleket közzétette és a bevezetőt írta: Szilágyi János. Bizonyára sok tv-néző emlékszik még Borús Ro- zsának Ignotus Pállal készült beszélgetésére. Ennek a dokumentumfilmnek a szövegét teljes terjedelemben olvashatjuk az augusztusi számban. Ignotus Pál neves publicista és kritikus. József Attila barátja, és a Szép Szó című folyóiratnál szerkesztőtársa volt. Nem túlzás azt állítani, hogy a '20-as, és '30-as évek művészeti életének legtöbb progresszív személyisége Ignotus barátja volt. és ebben az önvallomásban rendkívül érdekes epizódók egész sora elevenedik fel, jellemezve a korszak hangulatát, sajátos világfit Mai műsor KOSSUTH KÁDIÖ 8.25: Szinusz és a holdon nyíló bársony rózsa. 4. (ism.) 9.00: Színes népi muzsika. 9.40: Ki kopog? 10.05: Nyitnikék. 10.35: Brahms: c-moll trió. 11.00: Klasszikus operettekből. 11.39: Védeti férfiak. XX1V/15. (ism.) 12.30: Déli zeneparádé. 13.20: Népzenei példatár. 13.30: OMÉK — i9H5. 14.10: A hét embere. 14.20: Mindennapi irodalmunk. 14.50: Goldmark: Sappho — nyitány. 15.10: Új Zenei Újság. 16.05: Az országépítő. 17.07: Julius Patzak operaáriákat énekel. 17.30: Gazdasági magazin. 18.00: Bartók: Magyar képek. 19.15: Vallomások a szülőföldről. 20.27: Haydn: D-dúr szonáta. 20.34: Sztambul rózsája — Leo * Fall operettjének rádióváltozata. 22.10: Sporthíradó. 22.20: Európa hangversenytermeiből. 23.23: Olasz barokk muzsika. 0.15: A Magyar Rádió éjszakai zenés műsora. PETŐFI RÁDIÓ 8.11: Népszerű muzsika — világhírű előadók. 8.50: Tíz perc külpolitika, (ism.) 9.05: Napközben — Zenés délelőtt. 12.10: Nótacsokor, csárdáscsokor, verbunkos muzsika. 13.05: Miska bácsi levelesládája. 14.00: Magunkat ajá»ljuk — Változatok a szórakozásra. 16.30: Olasz slágerek. 17.05: A hanglemezbolt könnyűzenei újdonságaiból. 17.25: Népek zenéjéből. 17.55: Körkapcsolás bajnoki labdarúgó-mérkőzésekről. 19.05: Slágerek mindenkinek. 20.00: Nóták. 20.30: Legkedvesebb verseiből válogat: Fülöp Zsigmond. 20.55: Tudósítás az FTC—Volán bajnoki labdarúgó-mérkő- ' zésről. 21.05: Illyés-műsor. 22.30: Sanzonok. 23.10: Sporthírek. 23.15: A Pege—Ratzer—Steger dzsessztrió játszik. 0.15: A Magyar Rádió éjszakai zenés műsora. III. MŰSOR 7.00: A Magyar Rádió román nyelvű műsora Szolnokról. 7.30: A Magyar Rádió szlovák nyelvű műsora Miskolcról. 8.17: Magyarország orgonái. 9.10: A magyar opera nyomában. XVIII/13. (ismo 9.54: Mozart: A-dúr vonósnégyes K. 464. 10.30: Slágerlista, (ism.) 11.00: A Stuttgarti Rádió szimfonikus zenekarának hangversenye. 12.30: Iskolarádió. 13.05: Kívánságműsor. 14.05: Lemezbprze helyett. 15.00: Operettparádé. 16.00: Aranyalbum. 17.15: Kritikusok fóruma, (ism.) 17.25: Decsényi János műveiből. 17.58: Népdalkórusok. 18.13: Tom Petty és a Heart- breakers felvételeiből. 18.43: Életem muzsikája. 19.05: Opera-művészlemezek. 20.12: Versek. 20.17: Kölcsey Ferenc testamentuma. 20.32: Beethoven: Missa Solemnis. 21.56: Kamarazene. 22.39: Candide vagy az optimizmus — Voltaire regénye rádióra alkalmazva. IV/1. (ism.) SZOLNOKI STÜDIO 7.00—7.30: Román nemzetiségi műsor. 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Két dal. egy előadó. 17.15: Noteszlap. (ism.) 17.20: Vonósparádé. 17.30: Tájház Szarvason. 17.50: Népzene Szarvasról. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Délutáni minikoktél. 18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és müsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MOSOK 8.25: Tv-torna. (ism.) 8.30: A szegedi körzeti stúdió szlovák nyelvű műsora. 8.50: Don Quijote. XXXIX/10. 9.20: Telefonpapa — Ifjúsági tv-film. (ism.) 10.20: Autó-motorsport, (ism.) 10.40: A kondor szárnyán. 111/3. 11.35: Képújság. 14.20: Utazz velünk, (ism.) 14.55: Hírek. 15.05: Atlétikai Európa Kupa ..A" döntő. 17.35: Képújság. 17.50: Ma egy házban. IX/2. 19.10: Tv-torna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-hiradó. 20.00: Vers — mindenkinek. 20.10: Szeszélyes évszakok. 21.20: Amire a világ táncolt — 1950-től 1960-ig, 22.10: Tv-hiradó 2. 22.30: Natalia Ginzburg: A hirdetés — tv-játék. 23.25: Himnusz. II. MŰSOR 17.20: Drága jótevőnk — tv-já- ték. (ism.) 18.10: Képújság. 18.15: Kajak-kenu világbajnokság. 19.15: Mafilm-magazin. 19.25: Az özek — Francia balettfilm. (ism.) 20.00 : Jerzy Kawalerowicz-soro- zat: Az elnök halála. Lengyel film. 22.20: Száz híres festmény. 22.30: Képújság. BUKAREST 13.05: Hét végén. 14.45: A hét politikai eseményei. 19.00: Tv-hiradó. 19.20: Tv-enciklopédia. 19.45: Szórakoztató műsor. 20.30: Szertefoszlott álmok — Játékfilm. 22.05: Tv-híradó. 22.15: Dallamok. BELGRAD, I. MŰSOR 14.15: Hét tv-nap. 14.45: Moszkva: atlétikai Európa Kupa — döntő. 17.30: Kiegészítés. 17.45: Népi muzsika. 18.15: Hírek. 18.20: Tv-naptár. 18.30: Szívélyes üdvözlettel — d o k u ment u msoroza t. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Magányos nőstényfarkas — francia játékfilm. 21.45: Tv-napló. 22.00: Hét végén. II. MŰSOR 14.30: Jugoszlávia, jó napot! — tájékoztató-szórakoztató adás. 15.00: Ne várd a májust! — jugoszláv játékfilm. 16.30: Gyermekfesztivál — Sibe- nik ’85. Előadás felvételről. 17.30: Száz lovas — olasz játékfilm. 19.00: Zenei újdonságok. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Zenei színpad — szórakoztató adás. 21.25: Sportszombat. 21.50: Játékfilm. 22.50: Költői színház. MOZI Békés Bástya: Hófehér, 6 éí ‘8-kor: Vadlovak. Békéscsaba Szabadság: Aranyeső Yuccá ban. Békéscsaba Terv: fé 6-kor: Ür egy napra, fél 8-kor Rossz- fiú. Gyula Erkel: fé 6-kor: UFO Arizonában. fé 8-kor: Missouri fejvadász. Gyű la Petőfi: 4-kor: Éljen ' Dar tagnan. 6 és 8-kor: Piszko: munka, 22-kor: Milka. Gyűl« Kert: Legyőzhetetlen Vutang Orosháza Béke: önbíráskodás Orosháza Partizán: fél 4-kor Hintó géppuskával. fél 6-kor Ragtime I—II. Szarvas Táncsics 6-kor: Kölyükbanda. 8-kor: Eg; asszony visszanéz. Szeghalon Ady: Kincs, ami nincs.
