Békés Megyei Népújság, 1985. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-21 / 195. szám

NÉPÚJSÁG 1985, augusztus 21., szerda Nagygyűlések országszerte (Folytatás p.z l. oldalról) kásosztály, amely a hatalmat a termelőszövetkezeti pa­rasztsággal szövetségben, az értelmiséggel és a társada­lom többi dolgozó rétegével együtt gyakorlója — mon­dotta többek között. Nagygyűlést rendeztek augusztus 20-án Szentendrén, a szabadtéri néprajzi mú­zeumban. A Pest megyei ünnepségen Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, az országgyűlés elnöke mondott beszédet. Az egybegyűltek ezután színes aratóünnepi műsort láthat­tak, amelyben fellépett a bagi Muharai Elemér népi együttes. A szabadtéri nép­rajzi múzeumban régi ha­gyományokat elevenítettek fel: a kispaláéi telken ke­nyeret, a sonkádi sütőház­ban kalácsot sütöttek az új búza lisztjéből, munka köz­ben figyelhették meg az ér­deklődők a hímzőasszonyo­kat, kézműves mestereket. Az Öpusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban munkás-paraszt találkozón emlékeztek a két honfogla­lásra: Árpád fejedelem és vezérei itt, az egykori Szeri pusztán tartották az első törvényhozó gyűlésüket, il­letve a felszabadulás után ugyanitt kezdődött a föld­osztás. A történelmi esemé­nyek színhelyén — ahová több mint húszezren érkez­tek Csongrád megye váro­saiból és községeiből — Szabó István, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsának elnöke mondott ünnepi beszédet. Ezután a közönséget a ha­talmas park két szabadtéri színpadán zajló kulturális műsor szórakoztatta. A sát­rakban üzemi szocialista bri­gádok és tsz-ek tagjai látták egymást vendégül. Sokan megtekintették az emlék­park skanzenjét, a szegedi paprikásházat, a makói hagy­másházat, a csongrádi ha­lásztanyát, a tápéi szatócs­boltot, a régészeti emlékeket. Munkás-paraszt nagygyű­lést és kenyérszegő ünnep­séget tartottak kedden Siklóson is; az eseményen — amelyen Dél-Baranya mint­egy harminc településének lakói vettek részt — Ván- csa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter mon­dott ünnepi beszédet. A kö­zépkori vár udvarán össze­gyűlt közönség soraiban fog­laltak helyet az aratás mun­kásai: az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek kom- bájnosai, traktorosai, gép­kocsivezetői is. A vár sza­badtéri színpadán a francia- országi vendégszereplésről nemrég hazatért zengővár- konyi hagyományőrző népi együttes adott műsort. Tisztavatás Budapesten Az alkotmány ünnepén, tegnap az Országház épülete előtt több ezer érdeklődő je­lenlétében tartották meg a hagyományos tisztavató ün­nepséget: a Kossuth Lajos Katonai Főiskolán, a Zalka Máté Katonai Műszaki Fő­iskolán és a Kilián György Repülő Műszaki Főiskolán végzettek tettek tiszti foga­dalmat, valamint a Karikás Frigyes Katonai Kollégium­hoz tartozó egyetemi és fő­iskolai hallgatók, akik közül többen a Szovjetunió kato­nai tanintézeteiben sajátí­tották el ismereteiket. Az állami zászló előtt díszőrség sorakozott fel, a térre bevonultak néphadse­regünk új tisztjei, az emel­vényen elfoglalták helyüket az ünnepség meghívottjai: Horváth István, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára, Czinege Lajos, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se, továbbá politikai és tár­sadalmi életünk más vezető személyiségei. Részt vett a tisztavató ünnepségen a nép­hadsereg és a társ fegyveres testületek sok vezetője, a tá­bornoki kar számos tagja, ott voltak a katonai tanin­tézetek parancsnokai, az if­jú tisztek hozzátartozói is. Jelen volt Nyikolaj SzilJ csenko vezérezredes, a Var­sói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői fő- parancsnokának magyaror­szági képviselője és Alek- szej Gyemidov altábornagy, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli had­seregcsoport parancsnoka. Pontosan tíz órakor kürt­szó harsant: megérkezett Oláh István vezérezredes, honvédelmi miniszter, aki fogadta Paál György vezér­őrnagynak, a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola parancsnokának jelentését, majd ellépett a felsorako­zott díszzászlóalj előtt, kö­szöntötte az ifjú tiszteket. A Himnusz elhangzása után felolvasták a honvé­delmi miniszternek a tiszt­avatás alkalmából kiadott parancsát. A parancs ismer­tetését követően az ifjú tisz­tek fogadalmat tettek nemes hivatásuk teljesítésére; ne­vükben Resperger István fő­hadnagy mondta a tiszti fo­gadalom szövegét. Ezután Oláh István mondott beszé­det. Ezután felhangzott az In- ternacionálé, majd az újon­nan felavatott tisztek díszn menetben vonultak el az ál­lami zászló előtt. Az őszelőt idéző szeszélyes augusztusi nyár sem tánto­rította el szándékától azt a több tízezer érdeklődőt, akik már a kora reggeli órákban útra keltek, hogy idejében érkezzenek az Országház elé a Duna-partra, s részesei legyenek az egyik leglátvá­nyosabb augusztus 20-i ese­ménynek: a hagyományos vízi- és légiparádénak. Pirotechnikusok sokasága hónapokig tartó munkával készítette elő a félórás tűzi­játékot, amelynek varázsla­tos szépsége az alkotmány ünnepének esti fénypontját jelentette Budapesten. Ti­zenkét tonna különleges rob­banóanyagot használtak fel a kedd esti „fényfesztivál” mesterei. Tűzből alkotott re­mekművekben két évtizede gyönyörködhetnek a buda­pestiek és a főváros vendé­gei. A színpompás látnivaló — amelyhez Budapest ter­mészeti adottságai adnak nagyszerű keretet — ma már idegenforgalmi vonz­erőt is jelent. A nyitánytól a fináléig szünet nélkül pergett ezután a program, szebbnél szebb tűzfigurákkal, színkompozí­ciókkal- Másodpercnyi pon­tosságai meghatározott terv alapján 4500 különböző űr­méretű és színhatású tűzijá­tékrakétát, röppentyűt és petárdát lőttek ki elektro­mos indítással. A rendezők az idén is gondoskodtak új­donságról: a nézők először gyönyörködhettek a kék színű bombák fényeiben, va­lamint a szivárvány színei­ben pompázó „pálmaerdő­ben”. Ugyancsak nagy tet­szést arattak a visszahull­va ezüstlepkéhez és arany­színű lepkéhez hasonlító pi­rotechnikai eszközök, vala- minta színváltó rakéták. A programban kétszer is lát­ható volt egy nagyméretű, vörös színű 40-es szám, amellyel hazánk felszabadu­lásának évfordulójára emlé­keztettek a rendezők, A várfalon, a Keleti sé­tány-teraszokon és a Gellért rakparton 900 vízeséségő keltette a vízzuhatag látvá­nyát, majd a finálé követ­kezett, a rakéták tömeges fellövésével, ezután ezer pi­ros, fehér, zöld bengálégő színes fénye és füstje jelez­te a látványosság végét. A tűzijáték alatt az idén is ze­nei hangulatfestés kísérte a látványt: a pesti Duna­parton. a Margit hídtól a Szabadság hídig hangszórók sugározták a játékhoz illő félórás zenei kompozíciót. alkotmányunk ünnepe hitelesíti nemzeti hagyományainkat (Folytatás az 1. oldalról) húszadika abban az értelem­ben vált igazi ünneppé, hogy hazánkban helyet, feladatot, biztonságot és megbecsülést kapott mindenki, aki részt vállalt építésében. Sajátos jelentősége van ennek itt, Békés megyében, ahol szlovákok, románok, szerbek, németek és magya­rok találták meg az együtt­élés és a közös munkálkodás módját. Szinte valamennyi hazánkban élő nemzetiség otthonra talált Békés megyé­ben. Ebben a körben nem kell bizonygatni, mennyi súlyos történelmi tapasztalat árán szenvedték meg, küz- dötték ki az itt élők azt a tanulságot, hogy az egymást becsülő, egymás hagyomá­nyait tiszteletben tartó, nyelvüket, kultúrájukat őr- ző-gazdagító nemzetiségek békés együttélésének biztosí­tása nemcsak nélkülözhetet­len feltétele a szocialista társadalom építésének, ha­nem annak erőteljes mozga­tóereje is. Az előadó ezután utalt a nemzeti egység megteremté­sének, a társadalmi köz- megegyezés kialakításának fontosságára. Elmondta, hogy a párt és a nép közötti bi­zalmon alapuló társadalmi közmegegyezést a szocialista fejlődés során nehézségek sokszor tették próbára, de az a kritikus időszakokban is szilárdnak bizonyult. Ezt a közmegegyezést óvni és ápolni kell, és — a nemzeti egységre gondolva — min­dig tudni azt, hogy a bizal­mon alapuló tűrőképesség fontos elem, de még ennél is fontosabb, hogy a biza­lomra épülő közös cselekvés a gazdasági növekedés és a társadalmi fejlődés meggyor­sításában öltsön testet. — Ahogy történelmi utunk során annyiszor, most is­mét új gazdasági-társadalmi kihívásokra kell felelnünk, s az új kérdések most is új válaszokat követelnek — ál­lapította meg a KB titkára. — A mai ünnepen jogos büszkeséggel emlékezhetünk arra, hogy nehéz sorsfor­dulókon, emberpróbáló időkben népünk képes volt életét-lfazáját megőrizni és gazdagítani. Az újat válasz­tani sosem volt könnyű: nem könnyű a régi beideg­ződésekkel szakítva a gaz­daság szerkezeti átalakítá­sát megvalósítani, az inten­zív fejlődésre való áttérés új feladatait megoldani, az eh­hez szükséges emberi ener­giákat mozgósítani. De van­nak még olyan tartalékaink, amelyekre támaszkodhatunk: igaz, ezek nem elsősorban felhasználatlan nyersanyag- és energiakészleteket jelen­tenek, hanem mobilizálható tudást, kamatoztatható em­beri képességeket, tehetsé­get, alkotóerőt, jobban fel­használandó tudományos eredményeket. Már a felsorolás is mu­tatja, hogy a gazdaság és a kultúra, a termelés és a művelődés hagyományos ha­tárait egyre inkább elmossa az idő. Nemzeti méretekben a nagyobb tudás nagyobb gazdagságot, a magasabb szintű általános műveltség magasabb munkakultúrát, s a magasabb munkakultúra több és jobb teljesítményt jelent. Ebben a megyében, ahol él Tessedik Sámuel emléke, s ahol ma is ki­emelkedő agrárkutatások , folynak, nem szükséges az összefüggést hosszasabban bizonygatni. A tudás, a hagyományos és megújutó kultúra legigazibb nemzeti kincsünk: elődeink öröksé­gét és a magunk munkáját egyaránt kiteljesítjük, ha ezt a nemzeti kincset gyarapít- • juk. Pál Lénárd végezetül me­leg szavakkal szólt a me­gyében élő és dolgozó em­berekről : — Békés megyében dol­gos, szorgalmas emberek éli nek, akik megtanulták, hogy értéket csak munka teremt­het. A tisztességgel elvégzett munkával elismerésre méltó, szép példát mutattak a Bé­kés megyei emberek. Ezen az ünnepi nagygyűlésen a munka hétköznapjaihoz kí­vánok a megye minden la­kójának sok erőt, kiemelke­dő eredményeket és jó egészséget. A nagygyűlés végén a bé­késcsabai Balassi és Rábai táncegyüttes tagjai adtak műsort. Ünnepi megemlékezések megyénkben Bár az időjárás nem ked­vezett igazán a mostani hár­mas ünnepnek, amikor is egyszerre köszöntjük az al­kotmányt, az új kenyeret és államalapító István kirá­lyunkra emlékezünk, me­gyénkben mégis jó hangu­latban, vidáman telt el az ünnepnap. Sőt, nyugodtan mondhatjuk: az ünnepna­Szarvas Az idei, sorrendben a IV. agrárifjúsági napokat min­den eddiginél gazdagabb tartalommal kívánják a szervezők — a megyei KISZ- bizottság, a mezőgazdasági nagyüzemek és az Áfészek — megrendezni. Három hét végén mintegy 300 fiatal vesz részt az ese­ményeken, mérik össze tu­dásukat az élelmiszer-gaz­daság különböző területein dolgozó szakemberek és munkások. Őket köszöntötték augusz­tus 19-én Szarvason a ren­dezvénysorozat megnyitó ün­nepségén. Szabó Béla, a KISZ me­gyei bizottságának első tit­kára üdvözölte a meghívott vendégeket — közöttük Kiss Gvomaendröd Gyomaendrődön — a ha­gyományokhoz híven — már az ünnep előtti napokban megkezdődött a Körös sza­badstrandján a vidám ma­jális vagy inkább augusztá- lis> Sátorozók tömege vert tanyát a strand teljes hosz- szúságában, ahol az enni-, innivalót az építőipari szö­vetkezet lacikonyhája szol­pok, hiszen a munkarend át­csoportosításával háromna­pos volt a munkaszünet. Ün­nepi megemlékezések, külön­féle műsorok, bemutatók voltak a városokban, közsé­gekben. Az alábbi rövid ösz- szeállításunkban a teljesség igénye nélkül igyekszünk képet adni a rendezvények egy részéről. Sándort, az MSZMP Békés Megyei Bizottságának osz­tályvezetőjét — és a megye minden térségéből delegált, az élelmiszer-gazdaságban dolgozó fiatalokat. Ezután a fiatalokat az * Árpád szálló mellett a szarvasi Tessedik táncegyüt­tes szórakoztatta. Ezzel egy időben az MHSZ sportlövé­szetet rendezett. A népszerű táncegyüttest a pódiumon Resovszki György debreceni humorista, majd a gyoma- endrődi Argentum együttes követte. Az Árpád szállóban VIT-en járt fiatalok várták, hogy a résztvevők élménye­ikről fagassák és hamarosan megkezdődött a politikai ka­szinó is. Másnap — augusztus 20- án — sportversenyekre ke­rült sor, s legközelebb augusztus 23-án az OMÉK-on folytatódik a program. gáltatta. A gyomaendrődiek nappal a Körös hűs vizét és a futballmeccsek, vetélke­dők izgalmát élvezhették, este pedig filmvetítés várta az ünneplő közönséget. Augusztus 20-án délelőtt autós ügyességi verseny vonzott nagy nézősereget, majd délután az endrődi közúti híd mellett elterülő mezőn tapsolhattak a lovas­bemutató és fogathajtó ver­seny résztvevőinek. Dr. Zenner Mihály emlékezik inánra Emléktábla-avatás Rózsahegyi Kálmán (1873 —1961): színész, kiváló mű­vész. Endrődön született. A tájház előtt — ahol Endrőd szülöttének, Rózsa­hegyi Kálmán színművész tiszteletére avattak emlék­táblát — Puj Ferenc és né­pi zenekara húzta a szín­művész legkedvesebb nótáit. Az ünnepség Jenei Bálint, Gyomaendrőd tanácselnöké­nek köszöntő beszédével kez­dődött, majd dr. Zenner Mihály, a Magyar Színházi Intézet nyugalmazott igaz­gatója szólt Rózsahegyi Kál­mán életéről, érdemeiről. Többek között elmondta, Gyula Az augusztus 20-i reggeli esőt leszámítva a gyulaiak igazán nem panaszkodhattak az_ ünnep kulturális és sportprogramjára. Már a korábbi napokon sokan ke­resték fel a városi tanács­háza nagytermében zajló or­szágos ifjúsági sakkbajnok­ságot, nagy sikerrel szere­pelt 18-án este a Dolly Roll. együttes, másnap este pedig a tószínpadon a piliscsévi menyecskekórus szerepelt. A reggeli esőzés szeren­csére nem tartott sokáig. Lényegében nem is csúszott az előre meghirdetett prog­ram. Ezúttal is, mint az előző években, az újvári lő­téren versennyel kezdődött a nap. Aztán szinte fél­Békési vásár Másodízben rendezték meg Békésen az ipari-mezőgaz­dasági kiállítást és vásárt a Május 1. parkban, a 636. Számú Ipari Szakmunkás- képző Intézetben, a kötött­árugyár ebédlőjében, az épí­tőipari szövetkezet előre­gyártó telepén és a Start Szövetkezet edzőtermében. Az augusztus 18—20-ig tartó barátjára, Rózsahegyi KáN hogy az emléknap aktualitá­sát az adja, hogy a mű­vészt 60 esztendővel ezelőtt választották meg az endrő- diek szülőhelye díszpolgá­rává­Az ünnepség folytatása­ként délután 3 órától az endrődi könyvtárban a színművészről beszélgettek a meghívottak és az érdeklő­dők dr. Zenner Mihállyal és Rózsahegyi Maricával, majd 16 órakor a Déryné Műve­lődési Házban dr. Iványi Lajos országgyűlési képvise­lő megnyitotta a Rózsahe­gyi-kiállítást, melyet egy éven át tekinthetnek meg a helybeliek és az Endrédre látogatók. Kép, szöveg: H. E. óránként peregtek a műsor­számok. Indították a kerék­párosok körversenyét, lezár­ták az út egy részét, ahol az autósok bizonyították ügyességüket. Négy kispá­lyán rúgták a „bőrt” lányok és fiúk. A kastély előtti emelvényen a piliscsévi me­nyecskekórus énekelt. Fellé­pett még a Haroldy Loyd pantomimegyüttes, a városi citerazerrekar, a határőrök bemutatták ,kársaik”, a ku­tyák ügyességét, mérges da­razsakként köröztek az Eu- rópa-bajnokságot nyert mo­dellek- Felvonultak bemuta­tóra a tűzoltók, s majd a sok színes látnivaló után befejezésül magyar nótákat cigánydalokat hallhatott a délutánra alaposan megnőtt ünneplő közönség. B. O. kiállításon és vásáron 36 intézmény, szövetkezet, vál­lalat, gazdaság mutatta be termékeit. A kiállítók béké­siek és városkörnyékiek vol­tak, de mezőberényi és bé­késcsabai cégek' is felvonul­tatták áruikat a vásáron. A háromnapos békési vá­sár jól sikerült, mintegy nyolcezren keresték fel, s nagyon sok áru gazdára ta­lált, mind az eladók, mind a vásárlók örömére. Szabó Béla köszönti az agrárifjúsági napok résztvevőit Kép, szöveg: Sz. J.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom