Békés Megyei Népújság, 1985. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-24 / 198. szám
o1985. augusztus 24., szombat • KOROSTAJ KULTURÁLIS MELLÉKLET A Gutenberg-galaxis tovább ragyog Pál Lénárd akadémikus, az MSZMP KB titkárának könyvtáravató beszéde Békéscsabán, 1985. augusztus 20-án Tisztelt ünneplő Közönség! Örömmel fogadtam a megtisztelő felkérést, hogy mondjak beszédet az új békéscsabai megyei könyvtár avató ünnepségén. Sok évtizeddel ezelőtt ebben ;e városban tanultam az akkori Felsőkereskedelmi Iskolában, és azóta is mindig szívesen jöttem haza Békés megyébe, ahol születtem, és ahol ifjú éveimet töltöttem. Annak idején aligha gondoltam arra. hogy 1985. augusztus 20-án könyvtárt avatok abban a városban, amelynek neves iskolájában kiváló tanárok keltették fel érdeklődésemet a tudományok művelése iránt. Most pártunk- Központi Bizottsága és a magam nevében köszöntőm Önöket, és Önökön keresztül a megye minden állampolgárát, abból a kiemelkedő alkalomból. hogy a.művelődés ügyének nemes szolgálatára elkészült ez a remek épület, és várja benne a tudásra szomjas olvasókat a több mint 200 ezer kötetes könyvtár. A könyv, az olvasás, a könyvtár szorosan összetartozó fogalmak. A könyvről, az ismeret, a művészi élmény. a nemes szórakozás hordozójáról a híres Békés megyei nyomdászok: Kner Izidor,. Kner Imre. Tevan Andor jutnak eszembe. Mi. Békés megyeiek, jóleső érzéssel emlékezünk arra. hogy a század eleji évtizedek könyvművészetében Kner Imre vezetésével európai színvonalat ért el a gyomai nyomda. Ennek a színvonalnak felelt meg az a tevékenység is, amit ebben a városban Tevan Andor folytatott. A Békés megyei kiváló nyomdászokról írja Ke- resztury Dezső: ..A jó hagyományok értékes elemeit ágy hangolták egybe a modern ízlésáramlatok törekvéseivel —• és az új nyomdaipar műszaki lehetőségeivel —, hogy könyveikben méltó köntöst adjanak a nyilvánosság elé lépő. válogatott értékű műveknek." Gondoljuk csak meg. hogy mit jelentett a magyar könyvkiadás történetében az. hogy közvetlenül az. első Világháború előtt a Kner Nyomda kiadta Thomas Mann: ..Halál Velencében'’ című könyvét, és az. hogy a Kner-könvvek szerzői között Kosztolányi Dezső. Balázs Béla. Lesznai Anna. Lukács György nevei szerepelnek. A Tevan Nyomda Ana- tole France-kötetei és sajátos ízlésű amatőr könyvei ugyancsak jelentős értékei a magyar könyvművészetnek. Ez a nagyszerű kulturális örökség számos közvetett csatornán keresztül bizonyára ma is érezteti kedvező hatását, hiszen mostanság is sok szép könyv készül Békés megye nyomdáiban. A könyv — mondhatnánk szárazon ,— információhordozó. azonban ez az igazság nem fejezi ki azt, hogy ugyanakkor hordozója és szimbóluma a közhasznú műveltségnek, a civilizáció eddigi története során felhalmozott szellemi értékeknek. a humánum maradandó vívmányainak. Egyik leghívebb kifejezője annak, hogy az intellektus képes mind mélyebben, mind teljesebben megismerni a természeti és társadalmi valóságot. A könyv — az emlékezetes szépirodalmi művek hordozójaként — folyvást hirdeti, hogy az ember a szépség átfogó törvényei szerint is tudja, és igyekszik formálni, és így otthonosabbá. rendezettebbé tenni önnörf- szűkebb és tágabb világát. Az egyetemes progresszió. az értékgazdagodás története — legalábbis tendenciájában — elválaszthatatlan a könyvkultúra, az igaz eszményeket fölmutató könyvek sajátos ..történelmétől". ..Ment-e a könyvek által a világ elébb?" — Vörösmarty e szorongató, számvetésre késztető, súlyos kérdésére meggyőződésem szerint igennel felelhetünk. Ment, hiszen mindaz, amit a könyv mint kulturális-civilizációs jelkép megtestesít számunkra. az igenlő válasz mellett érvel. Igaz. egyedül a könyvek. az általuk közvetített értékek aligha szüntethetik meg az embertelenséget, a kizsákmányolást, önmagukban nem válthatják meg a szenvedőket — a történelem ezt sem feledteti velünk. De hosszabb távon mindig a haladás erőit, a sokoldalú humanizálódás ügyének elkötelezettjeit segítették. Szocialista kultúrpolitikánk nagy eredményének tekinthetjük. hogy a felszabadulás után, de különösen az utolsó évtizedekben a művelődés ügyének, sokoldalú támogatása, felkarolása oly figyelemre méltó eredményeket hozott az országban mindenütt, de ebben a megyében különösen. Ismeretes. hogy a felszabadulás után Békéscsabán nyílt meg az első megyei könyvtár- Ennek a könyvtárnak művelődéspolitikai jelentősége hamarosan túlterjedt a város. a megye határain. Apróságnak tűnik, de érdemes megemlíteni. hogy ez a könyvtár tért át elsőként az. úgynevezett szabadpolcos rendszerre, amely jelentősen segítette az olvasók és a könyvek közötti sajátos, közvetlen kapcsolat kialakítását. a válogatás és ráta- lálás örömének átélését. Ennek a rendszernek a tapasztalatai szolgáltak alapú] a szabadpolcos módszer széles körű elterjesztéséhez az ország szinte valamennyi könyvtárában. A békéscsabai könyvtár arra is példát mutatott, hogyan lehet és kell gazdaságosan, az esztétikai követelményeknek megfelelően és sokféle funkció ellátására alkalmas módon berendezni a könyvtárakat. Talán nem túlzás, ha azt állítjuk, hogy egyetlen megye sem tett annyit köz- művelődési könyvtárainak kényelmes, korszerű elhelyezéséért. esztétikus külsejéért, a könyvtári munka színvonalának, tudatformáló hatásainak erősítéséért, mint éppen Békés megye. Ebben nagy érdeme van Lipták Pál elvtársnak, a könyvtár Kossuth-díjas, nyugdíjas igazgatójának, akinek ezen az avató ünnepségen is szeretnék munkájáért köszönetét mondani. Ami a könyvtárügy országos helyzetét illeti, arról — anélkül, hogy az adatok tömegét ismertetném — szeretném megjegyezni, hogy jelenleg több mint l(i ezer könyvtár működik az országban, 23 részük közművelődési. közel 1 4 részük iskolai könyvtár, míg a többi tudományos, illetve szak- könyvtár. A könyvtári állomány meghaladja a 110 millió egységet, és ebből a közművelődési könyvtárak állománya több mint 45 millió egység. Az ol vasásszoci o lógi ai vizsgálatok szerint hazánkban a 10 évesnél idősebb népességnek mintegy 2 3-a művelődik, tájékozódik rendszeresen az olvasás révén. A kölcsönzési forgalomból kiűtnik. hogy a szakiroda- lom iránti érdeklődés erősödik. Hosszú idő óta évről évre növekszik a lakossági könyv- vásárlás mértéke, ez azonban nem módosíthatja a könyvtárak kiemelkedő kulturális jelentőségét, a köz- művelődésben reájuk háruló feladatok arányait, Egyrészt azért nem, mivé] nincs az a magángyűjtemény. amely valamennyire is vetekedhetne a könyvtárak rendkívüli gazdagságú választékával, ritkaságaival, régi kiadványaival. Másrészt pedig a szembeszökő fejlődés ellenére a növekvő-fokozódó követelmények szemszögéből nézve még mindig elégedetlennek kell lennünk a rendszeresen olvasók számával. Látnunk kell azt is. hogy napjainkban , újratermelődnek a művelődésbeli esélyegyenlőtlenségek bizonyos formái- A könyv megszerettetése. a kulturálódás igényének felkeltése, az olvasóvá nevelés épp ezért könyvtárainknak ma is elsőrendű feladata. S nem hagyhatjuk figyelmen kívül itt azp sem. hogy a környezet. a hely szelleme maga is nevelő hatású: a tágas olvasótermek meghitt csendje, a viselkedés hagyományos, kötelező normává emelt kulturáltsága szintén elevenen alakítja a személyiséget. A jó könyvtár ennyiben lényegesen több. mint különféle kiadványok puszta ..tárháza": az ide járókat komplex módon formáló intézmény. A könyvtárak hatékonyan segíthetik legalapvetőbb társadalmi céljaink mielőbbi elérését. ■ hiszen az egyes emberek és az egész társadalom műveltségének, kulturáltságának gyarapítása fontos — nyugodtan mondhatjuk —. nélkülözhetetlen feltétele annak, hogy a gazdasági és társadalmi fejlődés intenzív szakaszában helylállhassunk. Aligha lehet vitatni, hogy a tudás, az ismeret — mind megszerzési és elsajátítási, mind pedig felhasználási folyamatában — csak akkor válhat ..negyedik termelési tényezővé", csak akkor lehet a társa-® dalmi fejlődés egyik hajtóereje. ha terjesztésének és befogadásának előfeltételei megteremtődnek. Ezen előfeltételek egyike — amiről az utóbbi időben egyre többször esik szó — az alkotó szellemi munka hatékonyságát növelő beruházások, fejlesztések részarányának célszerű növelése. Ezeknek a szellemi beruházásoknak az oktatás, a továbbképzés. a tudományos kutatás és nem utolsósorban az informatika gyors ütemű fejlesztését kell szolgálniuk. Ez utóbbi fogalomkörhöz kötődik az egyik legrégibb, de jelentőségében semmit sem csökkenő információhordozó: a könyv is. amelynek előállítása, terjesztése, olvasása körültekintő támogatást igényel. Olyan világban élünk, amelyben mindenfajta tudás. ismeret gyorsan elavul és ezért szükség van arra. hogy az emberek saját, belső hajtóerőinek engedelmes- kedve, állandó önműveléssel, tanulással újítsák tudásukat, ismereteiket. hogy természetes emberi szükségletté váljon az önművelődés. Nem szorul bizonyításra, hogy ebben a folyamatban jelentős szerep hárul a könyvtárakra. a könyvtárak jól képzett munkásaira. A könyvtárak jó feltételeket biztosíthatnak az információszerzéshez és akkor működnek megfelelően, ha felkeltik és kielégítik az olvasás iránti igényeket, mind a művészi élményszerzés, mind a szórakozás, mind pedig a szakmai ismeretek elsajátítása terén. Az olvasás a műveltség elsajátításának egyik leghatékonyabb formája; az eszmei nevelésnek, az izlésformálásnak, az ismeretszerzésnek, az élet- eszmények és példaképek kialakításának semmivel sem pótolható eszköze. Az utóbbi években aggódással és némi félelemmel szólnak a kultúra egyes munkásai arról, hogy a tudományos-technikai haladás vívmányai, a modern elektronika lehetőségei: a televíziós és videotechnika, a számítógépes grafika és zene. a modern információmegjelenítő rendszerek stb. elhomályosítják a Gutenberg- galaxis évszázados ragyogását. Ez az aggódás, amely természetesen nem teljesen indokolatlan, talán azért alakulhatott ki. mert nem tártuk fel kellő alapossággal a t udomány os-m űsza k i h a 1 adásnak azt a szerepét, amit a kultúra átstrukturálódásában játszik. Az írás (a könyv) élményt, információt megőrző és közvetítő szerepe azonban minden bizonynyal megmarad, sőt a modern technika csak növelheti tartalmi és formai gazdagságát. A kultúra égboltján a régi és új galaxisok együtt és egyszerre is „ragyoghatnak". éppen úgy. mint ahogy az igaziak is együtt élnek az „ősrobbanás" utáni makrokozmosz- ban. Röviden: a könyvek és a könyvtárak fennmaradnak ; az olvasás az emberi léthez éppen olyan elválaszthatatlanul hozzátartozik. mint a gondolkodás. Tisztelt ünneplő Közönség! Kiemelkedő ez a mai esemény a megye kulturális életében, hiszen könyvtári rendszere végre olyan központi intézményt kapott, amely sokoldalúan segítheti a megye minden művelődni vágyó állampolgárát ismeretei. tudása bővítésében. Kiemelkedő ez az esemény a város életében is, amely egyetlen jelentős méretű könyvtárát láthatja végre olyan állapotban, amely eredményes és ígéretes jövőt jelez. Jelentős volt az a munka, amelynek eredményét ma ünnepeljük, de nem lesz csekély az sem. amelyet a sikeres működtetés érdekében majd ezután kell elvégezni. Ennek a közös elhatározással és összefogással megépült intézménynek a szocialista eszmék terjesztését, a XIII. kongresszuson megfogalmazott kultúrpolitikai célokat kell szolgálnia. Töltse be ez a könyvtár közmű-, velődési és kultúrpolitikai küldetését, folytassa azt a haladó hagyományt, amely ebben a megyében az elmúlt 40 ' év alatt kialakult, és tegye még színvonalasabbá, még vonzóbbá a megyében folyó kulturális munkát. Kívánok a könyvtár jelenlegi és jövendő olvasóinak. az itt dolgozó munkatársaknak sok sikert és szép élményeket. Szitás Erzsébet: Leányfej Bődi Tóth Elemér: Dobra és flótára Poklos agyagkemence, fölszállt Európa füstje, akár Jeruzsálem hegyén, csak a magamét fújom én. Tavaszi kence-fence virít, színét keverje, aki Babilon hűlt helyén ámuldozik vagy Ninivén, vagy mert épp unja magát és mellette az Ararát, ölelgeti a cemende szellő, gondjait letette, Noé bárkájába lát, a napot mint medáliát föltűzi és eleinte nem bánja, mi süt helyette. Nem marad üres az ég. fénnyé mosódva ö is ég, keresztülszállva Ázsián a lángoló medálián. Amikor ez is elég s nem tudja abbahagyni még, támad egy felhökaraván s már nem csodálkozik magán. Kanizsa József: Visszavisz a házhoz az alkonyat mindig visszavisz a házhoz mészfalak világítanak olajlámpa serceg apám seprűt köt nyírfa seprűt — darabja hat forint anyám öltögetö keze remeg aprópénz-mosoly ú arccal néz fátyolos fényben nézem az arcokat nézem a szemeket nehezedik az éj ágyterítő riadt-szele szalad a szobában
