Békés Megyei Népújság, 1985. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-21 / 195. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1985. AUGUSZTUS 21., SZERDA Ara: 1,80 forint XL. ÉVFOLYAM, 195. SZÁM Zászlófelvonás Alkotmányunk ünnepének tiszteletére hétfő délután az Országház előtt, a Kossuth Lajos téren katonai tiszteletadással, ünnepélyesen felvonták a Magyar Népköztársaság állami zászlaját. Zászlófelvonási ünnepséget rendeztek hétfő délután a Gellérthegyen, a Felszabadulási Emlékműnél is: ugyancsak katonai tiszteletadással vonták fel a magyar nemzeti lobogót, és a nemzetközi munkásmozgalom vörös zászlaját. A dunai vízi- és légiparádé után, kedden az Országház előtti Kossuth Lajos téren zenés őrségváltást rendeztek az alkotmány ünnepének tiszteletére felvont állami zászlónál. Több ezres közönség gyűlt össze a látványosságra; az őrségváltás után a Magyar Néphadsereg Központi Zenekara adott térzenét a jelenlevőknek. Alkotmányunk ünnepe hitelesíti nemzeti hagyományainkat Nagygyűlés Békéscsabán Nagyobb ünnepe lehet népünknek, de szebb, mint augusztus 20-a, aligha. Hiszen egész történelmi múltunkra emlékeztető, legszebb hagyományaink előtt tisztelgő ünnepnap ez az augusztusi. A képletes fő- és zászlóhajtás egyszerre szól az új kenyeret adó emberi munkának, állam- alapító királyunknak, Istvánnak, és az új államiság alapjait megteremtő szocialista alkotmány történelmi jelentőségének. Augusztus 20-a megünneplésére tegnap délelőtt jöttek össze a megye és Békéscsaba város dolgozói. A megyeszékhelyen, az ifjúsági és úttörőházban megtartott kiemelt megyei ünnepségen több százan vettek részt. A Himnusz hangjai után Szik- szai Ferenc, a Hazafias Népfront megyei titkára köszöntötte a megjelenteket, kö-, zöttük dr. Pál Lénárdot, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkárát, akadémikust, Fodorné Birgés Katalint, az MSZMP KB tagját, az SZMT vezető titkárát, Szabó Miklóst, a megyei pártbizottság első titkárát, Gyulavári Pált, a megyei tanács elnökét, dr. Lovász Ma- tildot és Nagy Jenőt, a megyei pártbizottság titkárait, valamint a megye társadalmi életének több vezető személyiségét. Az ünnepségen Pál Lénárd mondott beszédet. Pál Lénárd beszéde Bevezetőben az ünnepi alkalom többféle jelentésével és tartalmával foglalkozott, melynek során áttekintést adott az István király megteremtette államiság és az 1949-ben elfogadott szocialista alkotmány közötti történelmi útról. A továbbiakban a mezőgazdaság helyzetéről szólt, kiemelve, hogy a megye történelmének második legnagyobb búzatermését takarította be az idén, amelyhez a Központi Bizottság nevében gratulált és őszinte köszönetét mondott az aratásban részt vevőknek, a mezőgazdaság munkásainak, majd beszédét így folytatta: — Felszabadulásunk tette lehetővé, hogy 1949-ben alkotmányunk lefektesse új államiságunk alapjait. Az írók akkoriban gyakran nevezték új honfoglalásnak azt a folyamatot, amely felszabadította, újjáépítette, majd az új rend kereteit megteremtve a szocialista fejlődés útjára indította az országot. S ha a „haza csak ott van, hol jog is van” ismert költői igazságot továbbgondoljuk, világossá válik, hogy ennek a második „honfoglalásnak” betetőzője volt új, szocialista alkotmányunk. Ma, 1985-ben fontos előrehaladásról számolhatunk be: a szocialista demokrácia olyan új formáit kísérletezi tűk ki — s a kísérletek az első jelek szerint sikeresek —, amelyek a vállalatvezetés új módszereivel erősítik a munkahelyi demokráciát, s az új választási rendszer bevezetésével pedig megnövelik az állampolgár lehetőségét és felelősségét szűkebb és tágabb környezete sorsának alakításában. Nemcsak az igazolódott be, hogy társadalmi céljainkat továbbra is egyetértés fogadja, hanem az is, hogy az emberek maguk is részt kívánnak venni az alapvető célokat szolgáló cselekvési alternatívák kialakításában és megválasztásában. Népünk jól döntött, amikor a szocialista demokrácia továbbfejlesztésének útján a nyíltabb vitákat, a vélemények és nézetek nyíl-, vános ütköztetését, az ezzel járó nagyobb felelősséget, a „felnőtt” módon való politizálást vállalta és választotta. Az államalapítástól az államélet legújabb formáinak megteremtéséig hosszú, történelmi út vezet. Magunkénak érezzük e hosszú út valamennyi értékét, és hasznosítani akarjuk a kudarcok tanulságát is. A XIII. kongresszuson is megfogali mazást nyert: a szocialista Magyarország vállalja, őrzi és gyarapítani kívánja a nemzeti múlt hagyományait, méltó örököse akar lenni mindazoknak, akik valaha is az ország sorsának jobbításán, a nép fölemelkedésén fáradoztak. István államát és az új kenyeret évszázadok óta ünnepelték ezen a, napon — sokszor és sokan elferdítve a történelmi örökség értelmét, kisajátítva gondozásának jussát. Ma már tudjuk, hogy a nemzeti hagyomány és a szocialista jövő nem állíthatók egymással szembe, tudjuk, hogy új alkotmányunk ünnepe hitelesíti és új tartalommal tölti meg a régi tradíciókat is. Legfőbb eredményünk, hogy augusztus (Folytatás a 3. oldalon) A nagygyűlés résztvevőinek egy csoportja Fotó: Fazekas László Megnyílt a megyei könyvtár A békéscsabai Bartók Béla vegyes kar népdalfeldolgozásokat adott elő tegnap, augusztus 20-án, fél tizenkettő órai kezdettel Békéscsabán, az új megyei könyvtár épületében. Ezzel vette kezdetét az az ünnepség, melynek keretében átadták az új kulturális létesítményt a nagy- közönségnek. A Derkovits sori épület földszinti „sétálóutcájában” nagyon sokan voltak jelen, akiket Gyulavári Pál, a megyei tanács elnöke üdvözölt. Külön köszöntötte a nagygyűlés elnökségének itt megjelent tagjait, valamint Győri Imrét, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tagját, az OKT elnökét. Ezt követően Pál Lénárd, az MSZMP KB titkára, akadémikus mondott megnyitó beszédet. Többek között hangsúlyozta a könyvek mai világunkban is meglevő, jelentős szerepét. Utalt a Békés megyei könyvkészítőkre, a neves nyomdászokra, a Kner családra, Tevan Andorra. Beszélt könyvtárügyünk felszabadulás utáni fejlődéséről, külön kiemelte a megyénkben lezajlott példamutató, tudatos könyvtárépítő munkát. Végezetül az új létesítmény jelentőségéről szólt a KB titkára. (A megnyitó teljes szövegét lapunk augusztus 24-i számában, a Köröstáj mellékletben közöljük. — A szerk.) Az ünnepi beszéd után Pál Lénárd átnyújtotta a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa által adományozott Munka Érdemrend arany fokozatát Lipták Pálnak, a megyei könyvtár nyugállományba vonult igazgatójának, érdemes és eredményes munkássága elismeréseként. A Békés Megyei Könyvtár építésében szerzett érdemeikért öten részesültek a Szocialista Kultúráért, ketten pedig a Kiváló Munkáért kitüntetésben a kivitelező és a beruházó vállalatok munkatársai közül. * * * A kitüntetések átadása, valamint a kórus újabb műsorszáma után a megnyitó közönsége megtekintette az új, impozáns épületet. Járva-kelve a világos, tágas helyiségekben, minduntalan csak felsőfokú jelzőket lehetett hallani a látogatóktól. Nagyon sókan már elmerültek a polcok tartalmának tanulmányozásában. Az egyik polcnál találtam Hankó Mihály nyugdíjast is, aki 1950 óta beiratkozott olvasó: — Azt nézem, hol, mit találhatok majd meg, ha lehet kölcsönözni — mondta. — Milyennek látja az új létesítményt? — Nagyon szép, nem győzök csodálkozni, ahogy járom ezt a hatalmas épületet, a helyiségeket. Míg épült, akkor is sokszor jártam erre, de a külseje alapján nem tudtam elképzelni, hogy ilyen lesz belülről. * * * Az új megyei könyvtár sok r— s közöttük több újabb — szolgáltatásával mától áll az olvasók rendelkezésére. Nyitás: délután két óra- kor. p_ p. Nagygyűlések országszerte Nyíregyházán, a sóstói ifjúsági park fedett csarnokában kedden délelőtt alkotmánynapi nagygyűlést rendezett a Hazafias Népfront Szabolcs-Szatmár megyei és városi bizottsága. Több mint háromezren vettek részt az ünnepi eseményen. Nyíregyháziak mellett jelen voltak a megye városainak és nagyobb településeinek képviselői, számos megyei munkáskollektíva tagjai, s a betakarítást most befejező termelőszövetkezetek küldöttei is. A nagygyűlés elnökségében volt Németh Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárhelyettese, Be- recz János, a Központi Bizottság titkára, a, megye országgyűlési képviselője, s ott voltak a megye párt-, állami és társadalmi szerveinek vezetői. Elhangzott a Himnusz, majd Horváth István, a Móricz Zsigmond Színház művésze szavalta el Garai Gábor Hazám című versét. Soltészáé Pádár Ilona, a Hazafias Népfront megyei titkára köszöntötte a nagygyűlés résztvevőit. Megnyitója után Németh Károly mondott ünnepi beszédet. Elöljáróban átadta a megye minden dolgozójának a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, és személy szerint Káttíár János szívélyes üdvözletét, jókívánságait; s köszönetét mondott a szabolcsi embereknek a párt politikájának támogatásáért, a munkában és a nehézségek leküzdésében tanúsított helytállásukért. — Augusztus 20-a a magyar nép hatalmát, államalkotó, országépítő erejét, a szocialista hazánk függetlenségét megtestesítő alkotmánynak és az új kenyérnek az ünnepe. Ezen a napon tisztelettel emlékezünk meg a nagy államszervezőről, István királyról, aki korának európai jelentőségű, haladó politikusa volt. Szembefordulva az elavult, régi renddel, a maga idején korszerű kormányzást vezetett be, a magyarságot beillesztette az európai népek • közösségébe. Méltán övezi népünk tisztelete azoknak az emlékét, akiknek a nevéhez történelmi tettek fűződnek, az önálló magyar államot megteremtő István királyét és mindazon ősökét, akik a nagy sorsfordulók megvalósítói voltak. Mai ünnepünkön tisztelettel adózunk a nemzeti lét őrzőinek és megújítóinak, országunk függetlensége védelmezőinek, az előttünk járó nemzedékek forradalmárainak, mártírjainak, a haladás sok elkötelezett neves és névtelen hívének, a hazáját szerető, oltalmazó és gyarapító magyar népnek. Hazánkat minden időben a nép munkája, áldozatvállalása, társadalomformáló ereje éltette és tartotta fenn. A Magyar Népköztársaság alkotmánya kifejezi az évezredes magyar állam és társadalom történelmi folyamatosságát, forradalmi változásait, megtestesíti a magyar nép hatalmát. Rögzíti, hogy kizsákmányolástól mentes, szabad társadalmat teremtettünk, és programként tartalmazza a szocializmus felépítését. Tükrözi, hogy a felszabadulással kezdődött új honfoglalás eredményeként létrejött a szocializmus és a magyar államiság egysége. Ma népünknek a haza és a jog fogalma egyet jelent. Alaptörvényünk szentesítette azt a történelmi jelentőségű változást, hogy társadalmunk vezető ereje a mun(Folytatás a 3. oldalon)