Békés Megyei Népújság, 1985. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-21 / 195. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1985. AUGUSZTUS 21., SZERDA Ara: 1,80 forint XL. ÉVFOLYAM, 195. SZÁM Zászlófelvonás Alkotmányunk ünnepének tiszteletére hétfő délután az Országház előtt, a Kossuth Lajos téren katonai tiszteletadás­sal, ünnepélyesen felvonták a Magyar Népköztársaság álla­mi zászlaját. Zászlófelvonási ünnepséget rendeztek hétfő délután a Gel­lérthegyen, a Felszabadulási Emlékműnél is: ugyancsak ka­tonai tiszteletadással vonták fel a magyar nemzeti lobogót, és a nemzetközi munkásmozgalom vörös zászlaját. A dunai vízi- és légiparádé után, kedden az Országház előtti Kossuth Lajos téren zenés őrségváltást rendeztek az alkotmány ünnepének tiszteletére felvont állami zászlónál. Több ezres közönség gyűlt össze a látványosságra; az őrség­váltás után a Magyar Néphadsereg Központi Zenekara adott térzenét a jelenlevőknek. Alkotmányunk ünnepe hitelesíti nemzeti hagyományainkat Nagygyűlés Békéscsabán Nagyobb ünnepe lehet népünknek, de szebb, mint augusztus 20-a, aligha. Hiszen egész történelmi múltunkra emlékeztető, legszebb hagyományaink előtt tisztelgő ünnepnap ez az augusztusi. A képletes fő- és zászlóhajtás egyszerre szól az új kenyeret adó emberi munkának, állam- alapító királyunknak, Istvánnak, és az új államiság alapjait megteremtő szocialista alkotmány történelmi jelentőségének. Augusztus 20-a megünneplésére tegnap délelőtt jöttek össze a megye és Békéscsa­ba város dolgozói. A megyeszékhelyen, az ifjúsági és úttörőházban megtartott ki­emelt megyei ünnepségen több százan vet­tek részt. A Himnusz hangjai után Szik- szai Ferenc, a Hazafias Népfront megyei titkára köszöntötte a megjelenteket, kö-, zöttük dr. Pál Lénárdot, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságá­nak titkárát, akadémikust, Fodorné Birgés Katalint, az MSZMP KB tagját, az SZMT vezető titkárát, Szabó Miklóst, a megyei pártbizottság első titkárát, Gyulavári Pált, a megyei tanács elnökét, dr. Lovász Ma- tildot és Nagy Jenőt, a megyei pártbizott­ság titkárait, valamint a megye társadal­mi életének több vezető személyiségét. Az ünnepségen Pál Lénárd mondott beszédet. Pál Lénárd beszéde Bevezetőben az ünnepi al­kalom többféle jelentésével és tartalmával foglalkozott, melynek során áttekintést adott az István király meg­teremtette államiság és az 1949-ben elfogadott szocia­lista alkotmány közötti tör­ténelmi útról. A továbbiak­ban a mezőgazdaság helyze­téről szólt, kiemelve, hogy a megye történelmének má­sodik legnagyobb búzater­mését takarította be az idén, amelyhez a Központi Bizott­ság nevében gratulált és őszinte köszönetét mondott az aratásban részt vevők­nek, a mezőgazdaság mun­kásainak, majd beszédét így folytatta: — Felszabadulásunk tette lehetővé, hogy 1949-ben al­kotmányunk lefektesse új államiságunk alapjait. Az írók akkoriban gyakran ne­vezték új honfoglalásnak azt a folyamatot, amely felsza­badította, újjáépítette, majd az új rend kereteit megte­remtve a szocialista fejlődés útjára indította az országot. S ha a „haza csak ott van, hol jog is van” ismert költői igazságot továbbgondoljuk, világossá válik, hogy ennek a második „honfoglalásnak” betetőzője volt új, szocialis­ta alkotmányunk. Ma, 1985-ben fontos előre­haladásról számolhatunk be: a szocialista demokrácia olyan új formáit kísérletezi tűk ki — s a kísérletek az első jelek szerint sikeresek —, amelyek a vállalatvezetés új módszereivel erősítik a munkahelyi demokráciát, s az új választási rendszer bevezetésével pedig megnö­velik az állampolgár lehető­ségét és felelősségét szűkebb és tágabb környezete sorsá­nak alakításában. Nemcsak az igazolódott be, hogy tár­sadalmi céljainkat továbbra is egyetértés fogadja, hanem az is, hogy az emberek ma­guk is részt kívánnak venni az alapvető célokat szolgáló cselekvési alternatívák ki­alakításában és megválasz­tásában. Népünk jól döntött, amikor a szocialista demok­rácia továbbfejlesztésének útján a nyíltabb vitákat, a vélemények és nézetek nyíl-, vános ütköztetését, az ezzel járó nagyobb felelősséget, a „felnőtt” módon való politi­zálást vállalta és választot­ta. Az államalapítástól az ál­lamélet legújabb formáinak megteremtéséig hosszú, tör­ténelmi út vezet. Magunké­nak érezzük e hosszú út va­lamennyi értékét, és hasz­nosítani akarjuk a kudar­cok tanulságát is. A XIII. kongresszuson is megfogali mazást nyert: a szocialista Magyarország vállalja, őrzi és gyarapítani kívánja a nemzeti múlt hagyományait, méltó örököse akar lenni mindazoknak, akik valaha is az ország sorsának jobbítá­sán, a nép fölemelkedésén fáradoztak. István államát és az új kenyeret évszázadok óta ün­nepelték ezen a, napon — sokszor és sokan elferdítve a történelmi örökség értelmét, kisajátítva gondozásának jussát. Ma már tudjuk, hogy a nemzeti hagyomány és a szocialista jövő nem állítha­tók egymással szembe, tud­juk, hogy új alkotmányunk ünnepe hitelesíti és új tarta­lommal tölti meg a régi tra­díciókat is. Legfőbb ered­ményünk, hogy augusztus (Folytatás a 3. oldalon) A nagygyűlés résztvevőinek egy csoportja Fotó: Fazekas László Megnyílt a megyei könyvtár A békéscsabai Bartók Béla vegyes kar népdalfeldolgozá­sokat adott elő tegnap, au­gusztus 20-án, fél tizenkettő órai kezdettel Békéscsabán, az új megyei könyvtár épü­letében. Ezzel vette kezdetét az az ünnepség, melynek ke­retében átadták az új kultu­rális létesítményt a nagy- közönségnek. A Derkovits sori épület földszinti „sétálóutcájában” nagyon sokan voltak jelen, akiket Gyulavári Pál, a me­gyei tanács elnöke üdvözölt. Külön köszöntötte a nagy­gyűlés elnökségének itt meg­jelent tagjait, valamint Győri Imrét, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tag­ját, az OKT elnökét. Ezt követően Pál Lénárd, az MSZMP KB titkára, aka­démikus mondott megnyitó beszédet. Többek között hangsúlyoz­ta a könyvek mai világunk­ban is meglevő, jelentős sze­repét. Utalt a Békés me­gyei könyvkészítőkre, a ne­ves nyomdászokra, a Kner családra, Tevan Andorra. Beszélt könyvtárügyünk fel­szabadulás utáni fejlődéséről, külön kiemelte a megyénk­ben lezajlott példamutató, tudatos könyvtárépítő mun­kát. Végezetül az új létesít­mény jelentőségéről szólt a KB titkára. (A megnyitó tel­jes szövegét lapunk augusz­tus 24-i számában, a Körös­táj mellékletben közöljük. — A szerk.) Az ünnepi beszéd után Pál Lénárd átnyújtotta a Ma­gyar Népköztársaság Elnö­ki Tanácsa által adományo­zott Munka Érdemrend arany fokozatát Lipták Pálnak, a megyei könyvtár nyugállo­mányba vonult igazgatójá­nak, érdemes és eredményes munkássága elismeréseként. A Békés Megyei Könyvtár építésében szerzett érdemei­kért öten részesültek a Szo­cialista Kultúráért, ketten pedig a Kiváló Munkáért ki­tüntetésben a kivitelező és a beruházó vállalatok munka­társai közül. * * * A kitüntetések átadása, va­lamint a kórus újabb mű­sorszáma után a megnyitó közönsége megtekintette az új, impozáns épületet. Járva-kelve a világos, tá­gas helyiségekben, mindun­talan csak felsőfokú jelzőket lehetett hallani a látogatók­tól. Nagyon sókan már el­merültek a polcok tartalmá­nak tanulmányozásában. Az egyik polcnál találtam Hankó Mihály nyugdíjast is, aki 1950 óta beiratkozott ol­vasó: — Azt nézem, hol, mit ta­lálhatok majd meg, ha le­het kölcsönözni — mondta. — Milyennek látja az új létesítményt? — Nagyon szép, nem győ­zök csodálkozni, ahogy já­rom ezt a hatalmas épületet, a helyiségeket. Míg épült, akkor is sokszor jártam er­re, de a külseje alapján nem tudtam elképzelni, hogy ilyen lesz belülről. * * * Az új megyei könyvtár sok r— s közöttük több újabb — szolgáltatásával mától áll az olvasók rendelkezésére. Nyitás: délután két óra- kor. p_ p. Nagygyűlések országszerte Nyíregyházán, a sóstói if­júsági park fedett csarnoká­ban kedden délelőtt alkot­mánynapi nagygyűlést ren­dezett a Hazafias Népfront Szabolcs-Szatmár megyei és városi bizottsága. Több mint háromezren vettek részt az ünnepi eseményen. Nyíregy­háziak mellett jelen voltak a megye városainak és na­gyobb településeinek képvi­selői, számos megyei mun­káskollektíva tagjai, s a be­takarítást most befejező ter­melőszövetkezetek küldöt­tei is. A nagygyűlés elnökségé­ben volt Németh Károly, a Magyar Szocialista Munkás­párt főtitkárhelyettese, Be- recz János, a Központi Bi­zottság titkára, a, megye or­szággyűlési képviselője, s ott voltak a megye párt-, állami és társadalmi szerveinek ve­zetői. Elhangzott a Himnusz, majd Horváth István, a Mó­ricz Zsigmond Színház mű­vésze szavalta el Garai Gá­bor Hazám című versét. Soltészáé Pádár Ilona, a Hazafias Népfront megyei titkára köszöntötte a nagy­gyűlés résztvevőit. Megnyi­tója után Németh Károly mondott ünnepi beszédet. Elöljáróban átadta a me­gye minden dolgozójának a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága, és személy szerint Káttíár János szívélyes üdvözletét, jókí­vánságait; s köszönetét mon­dott a szabolcsi embereknek a párt politikájának támo­gatásáért, a munkában és a nehézségek leküzdésében ta­núsított helytállásukért. — Augusztus 20-a a ma­gyar nép hatalmát, államal­kotó, országépítő erejét, a szocialista hazánk függet­lenségét megtestesítő alkot­mánynak és az új kenyérnek az ünnepe. Ezen a napon tisztelettel emlékezünk meg a nagy államszervezőről, Ist­ván királyról, aki korának európai jelentőségű, haladó politikusa volt. Szembefor­dulva az elavult, régi rend­del, a maga idején korszerű kormányzást vezetett be, a magyarságot beillesztette az európai népek • közösségébe. Méltán övezi népünk tisz­telete azoknak az emlékét, akiknek a nevéhez történel­mi tettek fűződnek, az önálló magyar államot megteremtő István királyét és mindazon ősökét, akik a nagy sorsfor­dulók megvalósítói voltak. Mai ünnepünkön tisztelettel adózunk a nemzeti lét őrzői­nek és megújítóinak, orszá­gunk függetlensége védelme­zőinek, az előttünk járó nemzedékek forradalmárai­nak, mártírjainak, a haladás sok elkötelezett neves és névtelen hívének, a hazáját szerető, oltalmazó és gyara­pító magyar népnek. Hazán­kat minden időben a nép munkája, áldozatvállalása, társadalomformáló ereje él­tette és tartotta fenn. A Magyar Népköztársaság alkotmánya kifejezi az évez­redes magyar állam és tár­sadalom történelmi folya­matosságát, forradalmi vál­tozásait, megtestesíti a ma­gyar nép hatalmát. Rögzíti, hogy kizsákmányolástól men­tes, szabad társadalmat te­remtettünk, és programként tartalmazza a szocializmus felépítését. Tükrözi, hogy a felszabadulással kezdődött új honfoglalás eredményeként létrejött a szocializmus és a magyar államiság egysége. Ma népünknek a haza és a jog fogalma egyet jelent. Alaptörvényünk szentesítet­te azt a történelmi jelentősé­gű változást, hogy társa­dalmunk vezető ereje a mun­(Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom