Békés Megyei Népújság, 1985. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-12 / 188. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! 1985. AUGUSZTUS 12., HÉTFŐ Ara: 1,80 forint XL. ÉVFOLYAM, 188. SZÁM Ezzel a zenés ébresztővel vette kezdetét Orosházán az aratóünnep, melyet másodjára rendeztek meg. Először hasonló, egész napos' rendezvénysorozatot két évvel ezelőtt tartottak a városban. Az ötlet az Űj Élet Tsz KISZ-bizottságának akkori vezetőitől származik. Tiszthelyettesavatás Cegléden Vasárnap Cegléden — családtagjaik és hozzátartozóik, valamint -több ezer helyi érdeklődő jelenlétében — ünnepélyes külsőségek között fogadalmat tettek a Magyar Néphadsereg új tiszthelyettesei. A nagykátai Tápió- mente Népi Együttes műsora után a történelmi lobogók — Hunyadi, Rákóczi, Bethlen, az 1848—49-es szabadságharc, az 1919-es Tanácsköztársaság Vörös Mun- kásezrede és az 1945-ben megalakult demokratikus hadsereg zászlajának — felvonultatásával kezdődött az ünnepség. Ezután a Killián Repülő Műszaki Főiskola és az egri helyőrség közös ze-, nekai’a adott hangversenyt. A felsorakozott díszzászlóaljat 10 órakor Kárpáti Ferenc altábornagy, a Magyar Néphadsereg politikai főcsoportfőnöke, miniszterhelyettes köszöntötte majd . felolvasták a honvédelmi miniszter díszparancsát. Ezt követően — a Szózat hangjai mellett — tettek fogadalmat az új tiszthelyettesek. Kárpáti Ferenc beszédében egyebek között hangsúlyozta : hadseregünk korszerű, megfelel a vele szemben támasztott követelményeknek. Legfőbb erejét az adja, hogy a nép hadserege, s a szocialista országok testvéri hadseregeivel szoros szövetségben teljesíti feladatát. A tiszthelyettesek hivatásáról Kárpáti Ferenc elmondta: a katonafiatalok kiképzése, oktatása, politikai-világnézeti nevelése, a haza fegyveres szolgálatának szükségszerűségét megértő és átérző kis kollektívák összekovácsolása a feladata a tiszthelyetteseknek. A szocialista néphadsereg katonáinak ügy kell megtanulniuk a korszerű haditechnikai eszközök kezelését, hogy tudatában legyenek annak is: miért adott dolgozó népünk fegyvert a kezükbe, s miért kötelességük a béke, a haza védelme. Az avatóünnepség után az ifjú tiszthelyettesek és hozzátartozóik fogadáson vettek részt. rét jelképesen átadták Mihály Andrásnak, a városi tanács elnökének. A felvonulás után a gyulai együttes adott nagy sikerű, egyórás műsort a művelődési központ előtt felállított dobogón. A változatos, színes, nagyon sok embert megmozgató, egész napos rendezvény- sorozat az Alföld Szálló ösz- szes termeiben megrendezett, s hajnalig tartó aratóbállal ért véget. P. F. A tsz mostani KISZ-esei újra vállalkoztak a szervezésre, a nem kis munkára, hagyományteremtő szándékkal. Persze, egyedül nem boldogulhattak volna a nagy feladattal, jelentős támogatást nyújtottak az előkészületekhez, rendezvényhez a tsz gazdasági és pártvezétői, s több intézmény és vállalat. különösen a Béke Tsz fiataljai, valamint a városi KISZ-bizottság. Az idő kedvező, volt, délelőtt 9 órától zavartalan napsütés fogadta a nap folyamán ,a különböző helyszíneken megforduló több ezer érdeklődőt. Hivatalosan 10 órakor nyílt meg a kirakodóvásár — 15 népművész árulta portékáját—, de már jóval korábban is lehetett venni — többek között — dorombot, mézeskalácsot. Tíz órakor nyitotta meg Sándor Antal, a városi tanács elnökhelyettese a művelődési központ előcsarnokában rendezett mezőgazda- sági kiállítást, melyet ezt követően Keresztes Sándor, az Űj Élet Tsz elnöke mutatott be a jelenlevőknek. A kiállítás ■— szeptember elejéig látható — mezőgazdaságunk mintegy 100 évét fogja át, s nyomon követhetjük az éppen harmincöt éve megalakult Űj Élet Tsz fejlődését is. A délelőtt folyamán még több mint 100 gyerek vett részt aszfaltrajzversenyen, s ki tudja, hányán kocsikázAz ünnepséget követően sokan megnézték a kiállított szerelvényt belülről is Fotó: Gál Edit Vasúti szerelvény kiállítása Vésztőn A vasúti forgalomba 1891. július 29-én kapcsolták be Vésztőt, s a község 1899- től vált kisebb vasúti bázissá. 1960-tól fejlődött dinamikusabban az állomás forgalma, s nőtt a személyzete. 1980. május 1-től üzemel a Vésztői Körzeti Üzemfőnökség, mely vonalhálózatának hossza 193,3 kilométer. Ennek a hálózatnak a szakaszain közlekedett hosz- szú ideig az ABy—477 pályaszámú motorkocsi, és a Bx—44421 számú motor- mellékkocsi, melyeket szombaton adtak át ünnepélyes keretek között — műszaki erplékként — Vésztő nagyközség lakosságának, s a Vésztői KÜF kollektívájának szocialista megőrzésre. 1927—34-ig gyártották ezeket a típusú kocsikat a Ganz- gyárban, idejüket megszolgálták, évente — átlagosan — 100 000 kilométert futottak, többségük 50 éven keresztül fő- és mellékvonalakon. A Vésztőn kiállított motor- és mellékkocsi utolsó útját 1984. február 12-én tette meg. Ezt követően a Szombathelyi Járműjavító Vállalat szakemberei á Közlekedési Múzeum -munkatársai segítségével állították helyre a szerelvényt, s a nagyközség vasutas brigádjai pedig megépítették társadalmi munkában az állomáson azt az egyik végén sem folytatódó' vágányt, melyre a két kocsit helyezték. Az avatón ünnepi beszédet Tóth Imre, a Szegedi Vas- útigazgatóság igazgatóhelyettese mondott. Beszélt a vasúti közlekedés egyre na- gyobb jelentőségéről, s áttekintést adott Magyarország vasúti hálózatának fejlődéséről is. Beszédében kiemelte a hagyományok ápolásának. a múlt megismerésének, megismertetésének jelentőségét. Végezetül elismerését fejezte ki mindazoknak, akik részt vettek a két kocsi rendbehozatalában, s abban, hogy ez a kiállítás létrejöhessen. Az ünnepségen megjelentek ezek után a vésztő-má- gori Csolt-monostort és múzeumot tekintették meg. * * * A kiállított motor- és mellékkocsit — az ünnepség után — végigjárta unokájával újra Tógye Péter is, aki a leghosszabb ideig vezette ezt a szerelvényt, 1949— 1971-ig. — Az ötvenkét év alatt sohasem volt balesetem, pedig nagyon sokat mentem vele, évente legalább százezer kilométert — emlékezett vissza a nyugdíjas kocsivezető. — Nagyon szívemhez nőtt ez a motorkocsi, különösebb bajom nem is volt vele. Most újra láthatom naponta, s ez nagyon jó érzés nekem. Annak is örülök, hogy lassan kivonják ezek a szerelvényeket a forgalomból, meg is szolgálták az idejüket, s az új BZ-mo- torkocsik járják a mellékvonalakat. Ezek korszerűek, jó utazni rajtuk. Kívánom, hogy ezek is legalább annyi ideig fussanak, mint elődeik! (pénzes) firatóiinnep Orosházán Oslorvásár Régi szekér a művelődési központ udvarán Fotó: Gál Edit Az elmúlt hét végén hajnalban, az orosházi Petőfi Sándor Művelődési Központ melletti Széchenyi-téren kezdték sátraikat felállítani a több felől érkezett népművészek. Ök még csak csendben voltak, ám hat órakor útjára indult egy fogat, rajta 10 emberrel, akik fúvószénével ébresztették a város lakosságát. ❖ tak a három pónilovas fogaton. A délután kiemelkedő programja az aratók felvonulása volt a főutcán. Elöl az új kenyeret viték, mögöttük a gyulai Körös néptáncegyüttes következett menettánccal, majd korabeli ruhákban, kocsikkal, felszerelésekkel az aratók. A felvonulás végén az új kényé0 MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA / Egységes tanárképzés Pécsett Az új tanév megkezdésével fontos szakaszába lép az egységes tanárképzés a pécsi Janus Pannonius Tudomány- egyetemen. Az országos jelentőségű kísérlet lényege az, hogy általános és középiskolai oktatásra egyaránt felkészített szaktanárokat képeznek egyetemi szinten. Az új felsőoktatási forma tehát a pedagógusképzés tartalmi, módszertani és szervezeti korszerűsítését szolgálja. Nagy hangsúlyt kap a hallgatói felelősség, az önálló tanulás és a gyakorlati munka. A tanulmányi idő öt év. 1988-ban hagyják el az egyetemet az első olyan szakemberek, akik tízéves kortól az érettségi vizsgáig tudják oktatni szaktárgyaikat az általános, illetve középiskolában. Az egyetem rektora, Ormos Mária professzor a jelentős oktatáspolitikai kísérlet eddigi tapasztalatairól az MTI tudósítójának elmondta, hogy az egységes tanárképzés kísérlete 1983 őszén indult meg a Janus Pannonius Tudományegyetemen. Az első két év tananyagát összefoglaló nagy záróvizsga rendkívül jó eredménnyel fejeződött be. Szeptemberben 103 hallgató kezdi meg a harmadik évfolyamot. Mostantól nagymértékben megnő a hallgatók döntési felelőssége, sokkal többet bíznak rájuk a további tanulmányaik . szervezését, formálását illetően. Az érdeklődésüknek megfelelően választhatnak speciális feladatokat, mégpedig három csoportosításban: kötelező, kötelezően választható és szabadon választható kollégiumokat. Mód nyílik arra is, hogy hozzáfogjanak a szakdolgozatuk előkészítéséhez. Megkezdődik a több tanévet érintő „gyakorlósáv”. A kísérleti képzés lényeges vonása az iskolaközelség, ezért sokat lesznek távol az egyetemtől a pedagógusjelöltek. Az egységes képzés elvének megfelelően egyaránt dolgoznak majd általános iskolában, gimnáziumban és szakközépiskolában. Igen kedvezőek a tanárképző karon bevezetett, úgynevezett kiscsoportos oktatás tapasztalatai. Egy-egy csoportban tizenkét hallgató dolgozik együtt tanáraik irányításával. Nem az előadás a domináló oktatási forma, és a diákok nem magoló módszerrel sajátítják el a tananyagot. Az oktató csupán az ismereti ajiyag lényegét adja, a többit a hallgatóknak maguknak kell felkutatniuk, összegyűjteniük, feldolgozniuk. Ennek megfelelően változott az egyetemi és az ottani munka aránya is: a szokásos1 30—35 óráról heti 25 órára csökkentették az intézményben eltöltött idő tartamát. A diákoknak így több idejük és energiájuk jut az önálló munkára, többet lehetnek a könyvtárban, a kutatószobában. Az egyetem oktatói maguk is nagy kedvvel, érdeklődéssel vesznek részt a kísérleti képzésben, nevezetesen a kiscsoportos munkában, holott erősebb a megterhelésük, mint a hagyományos forma esetében. Az eredményesebb munka érdekében a tanszékek vállalták, hogy kisebb, csoportokkal is szívesen foglalkoznak, akár öt-hat hallgatóval is, akik különösen érdeklődnek egy- egy téma iránt. Alkotmányunk ünnepén, az idén 20. alkalommal rendezik meg a tűzijátékot. A Nitrokémiai Ipartelepek fűzfőgyártelepi gyárában készült a 10 tonnát meghaladó, csaknem 4500, különböző típusú, rendkívül változatos szín- és hanghatást kiváltó pirotechnikai eszköz. A képen: Tóth László, a Nitrokémiai Ipartelepek munkatársa és a honvédség szakemberei töltik a bombákat a Gellérthegy lábánál levő Pávakertben . (MTI-fotó: Wéber Lajos — KS)
