Békés Megyei Népújság, 1985. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-02 / 180. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! 1985. AUGUSZTUS 2., PÉNTEK Ara: 1,80 forint XL. ÉVFOLYAM, 180. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Helsinki Várkonyi Péter felszólalása a jubileumi külügyminiszteri találkozón Csütörtökön befejező napjához érkezett a helsinki jubileumi külügyminiszteri találkozó. A délelőtti plenáris ülésen elsőként Várkonyi Péter szólalt fel. A magyar kormány nemzetközi kapcsolatokban követett céljai és gyakorlati lépései összhangban vannak a Helsinki Záróokmánnyal — hangsúlyozta felszólalásában dr. Várkonyi Péter magyar külügyminiszter,- majd így folytatta: — Egy háborúktól sokat szenvedett nemzet nevében szólunk, amikor a népek és országok együttműködését szorgalmazzuk. Egy olyan nemzet nevében tesz- szük ezt, amely úgy érezzük, képes volt levonni a tanulságokat súlyos történelmi múltjából, és — túllépve a nacionalizmus bénító korlátain — immár négy évtizede a népek közötti őszinte barátság és megértés útjára lépett. Emlékeztetve arra, hogy több mint másfél évtizeddel a Varsói Szerződés tagállamaival együtt a Magyar Nép- köztársaság az 1969-es Budapesti Felhívásban konkrét javaslatot tett egy összeurópai értekezlet összehívására, a magyar külügyminiszter aláhúzta: — Kormányom külpolitikájában megkülönböztetett helyet foglalnak el az európai béke és együttműködés kérdései. Következetesen tartottuk magunkat az államok kapcsolatait szabályozó tíz elvhez, s ezen az alapon, az együttműködést szorgalmazva és a konfrontációt elvetve, kihasználva minden tényleges lehetőséget, a Záróokmány valamennyi ajánlásának két- és többoldalú kapcsolatainkban való ma- radéktaln végrehajtására törekedtünk. Kormányomnak az elmúlt tíz évben Helsinki szellemében folytatott tevékenysége, kapcsolataink számottevő fejlődése Európa valamennyi országával, az Egyesült Államokkal és Kanadával azt bizonyítja, hogy az olyan kis országok, mint Magyarország is, eredményesen hozzájárulhatnak az európai béke védelmét, a biztonság és a bizalom erősítését célzó erőfeszítésekhez. A továbbiakban rámutatott, hogy a Magyar Népköz- társaság aktívan közreműködött olyan kezdeményezések kidolgozásában, amelyek Európában a fegyverkezési verseny megfékezését, a katonai szembenállás szintjének csökkentését tűzték ki célul, mert meggyőződése, hogy az európai enyhülés folyamata csak akkor válhat végérvényesen visszafordíthatatlanná, ha a katonai területre is kiterjed. Ebből indultak ki a Varsói Szerződés tagállamai a NATO tagállamokhoz intézett 1984. májusi felhívásukban, amikor javasolták, hogy kössenek szerződést a katonai erő alkalmazásáról való kölcsönös lemondásról és a békés kapcsolatok fenntartásáról. — Számunkra Helsinki megegyzésre törekvést jelent. Nagyobb politikai biztonságot adhat, szélesre tárhatja az együttműködés folyamatát. A Helsinki folyamat legfontosabb tapasztalata az, hogy a tíz évvel ezelőtt aláírt Záróokmány a 35 aláíró állam kapcsolatainak jelentős tényezőjévé vált. Nem képzelhető el köztük olyan kapcsolatrendszer, amely nem Helsinki elveire támaszkodik — hangsúlyozta a magyar külügyminiszter, majd rámutatott, hogy kormánya a békés egymás mellett élés szellemében a kapcsolatok javulását és hosszú távra szóló fejlesztését szorgalmazza a más társadalmi berendezkedésű országokkal. Olyan párbeszéd fenntartására, olyan együttműködés folytatására törekszik, amely az egyenjogúság, a kölcsönös előnyök alapján, a közös érdekek figyelembevételével folyik, az enyhülés eredményeinek megőrzése és továbbfejlesztése irányába hat, (Folytatás a 2. oldalon) Munkatársaink jelentik Moszkvából Magyar sajtótájékoztató a XII. VIT-en csoportjai 12 kétoldalú baráti találkozón vettek részt, s a záróünnepségig még ugyancsak tucatnyi ország fiataljaival vesznek részt közös programokon. Nagy érdeklődés kíséri a magyar nemzeti klubban zajló eseményeket: a szabadtéri színpadok környékén naponta öttízezer ember fordul meg, az épület helyiségeiben rendezett műsorokat pedig naponta tízezernél többen látogatják. Rendkívül sikeresek voltak a szovjet főváros különböző helyszínein rendezett magyar kulturális programok, amelyeket összesen csaknem százezer néző tekintett meg. A VIT-bazár magyar pavilonjának forgalma eléri naponta a négyezer rubelt. Csütörtökön délben a moszkvai VIT nemzetközi sajtóközpontjában Ernőd Péter, a KISZ KB titkára tájékoztatta a sajtó képviselőit a magyar küldöttség feladatairól, eddigi munkájáról. Beszámolt arról, hogy a 650 tagú delegációban jelen vannak a magyar ifjúság valamennyi rétegének képviselői. A küldöttség tagjai nem turistaként jöttek a szovjet fővárosba, valamennyiüknek megvan a maga feladata, amelynek eddig elismerésre méltóan tettek eleget. A tematikus vitaközpontokban csütörtök reggelig 49 magyar felszólalás hangzott el, küldöttségünk kisebb-nagyobb Ongela Davis nyilatkozata Angela Davis, a politikai elnyomás elleni amerikai nemzeti front elnöke, a XII. világifjúsági és diáktalálkozó vendége, aki rövid interjút adott. — Legelőször 1962-ben voltam világifjúsági találkozón Helsinkiben — mondta bevezetőben. — Éppen befejeztem az egyetemen az első évet, amikor elindultam Finnországba. Azon a VIT- en döbbentem rá, milyen nagy az ifjúság szerepe a békemozgalomban. Röviddel a kubai forradalom győzelme után voltunk, emlékszem, mi amerikaiak milyen óriási lelkesedéssel ünnepeltük a kubai delegáció tagjait. Azok az emberek akkor kezdtek új, szocialista államot építeni az amerikai imperializmus háta mögött! De sokszor felidéztem magamban a kubaiakat életem későbbi, nehéz szakaszaiban. Különösen azokban az években, amelyeket börtönben töltöttem, miután hivatalos eljárást folytattak ellenem, hogy megbüntessenek haladó nézeteimért, azért, mert az egyesült államokbeli politikai és faji elnyomás ellen küzdöttem. És higgyék el nekem, a VIT-es emlékeim sokat segítettek, erőt adtak azokban a nehéz időkben. Ma az amerikai kormányzat nukleáris háborúra készül. Biztos vagyok abban, hogy a moszkvai fesztivál segíteni fogja a világ ifjúságát, hogy ne fogadja el az imperialista propaganda által festett ellenségképet a Szovjetunióról. Ez a propaganda a tábornokok és a katonai szószólók nézeteit támasztja alá, azokét, akik az amerikai hadiipar szolgálatában állnak. Külön örülök annak, hogy Moszkvában a legkülönbözőbb országokból érkezett fiatalok saját szemükkel láthatják, mennyire nem azonos a szocialista valóság az ellenséges propaganda által hirdetett képpel. Nagyon remélem, hogy mindenki, aki eljött erre a világifjúsági találkozóra, megőrzi majd ezt a közösségi szellemet — a béke, a barátság, a szolidaritás szellemét egész életén át —mondotta befejezésül Angela Davis. Magyarok a szovjet klubban A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén áttekintette a gazdasági folyamatok 1985. első félévi alakulását. Megállapította, hogy az idei népgazdasági terv megvalósítása a vártnál nehezebb körülmények között történik. A vállalatok nagyobb erőfeszítése, valamint a javuló gazdaságirányító tevékenység ellenére is kisebb a gazdasági növekedés üteme a számítottnál. Az eddigi eredmények nem elegendőek a terv céljainak eléréséhez, a kedvezőtlen hatások ellensúlyozásához. A termelés szerkezetének átalakításában és hatékonyságának javításában is a kelleténél lassúbb az előrehaladás. Felhívta az állami gazdaságirányító szerveket, hogy következetesen hajtsák végre az érvényben levő kormányhatározatokat. A gaz-, dálkodó szervezetek fokozzák munkájuk hatékonyságát és erőteljesebben járuljanak hozzá a külgazdasági egyensúly megszilárdításához. Munkaszervezési intézkedésekkel, szükség esetén pótműszakok bevezetésével növeljék a kivitelt, elégítsék ki a hazai keresletet. Gondoskodjanak arról, hogy a keresetek a tényleges gazdasági eredményekkel összhangban alakuljanak. A kormány megtárgyalta az Országos Tervhivatal elnökének jelentését a VII. ötéves terv kidolgozásának helyzetéről, és állást foglalt a munka további menetéről. II Minisztertanács ülése Budapesti megemlékezés Helsinki tíz évéről A Helsinki Záróokmány aláírásának 10. évfordulójáról megemlékező ülést rendezett csütörtökön az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottsága Budapesten, az Országházban. Kállai Gyula, a bizottság elnöke az ülést megnyitva emlékeztetett arra, hogy az 1975. augusztus elsején a finn fővárosban 33 európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada legmagasabb szintű vezetői által aláírt dokumentum jelentőségénél fogva — jogosan tekinthető a II. világháború utáni korszak egyik legfontosabb politikai megnyilatkozásának. „A történelmi visz- szapillantás idején büszkén és jóleső érzéssel gondolunk arra — hangsúlyozta Kállai Gyula —, hogy az európai biztonság folyamatának kezdete szorosan összefonódhatott fővárosunk nevével. A Varsói Szerződés tagállamainak Politikai Tanácskozó Testületé itt, a Duna partján, Országházunk épületében fogadta el emlékezetes budapesti felhívását.” Az ülés szónoka Péter János, az országgyűlés alelnöke volt. Beszédében egyebek között hangsúlyozta: külön jelentőséget ad a megemlékezések sorozatának, hogy most csúcstalálkozóra készül a mai világ két legnagyobb hatalma, a Szovjetunió és az Egyesült Államok. — A helsinki konferencia történelmi szerepének helyes megértése segíthet abban — mutatott rá —, hogy megtörténjék és jó kezdeményezéseket ígérjen a szovjet —amerikai csúcstalálkozó. Viszont a helsinki konferencia előzményeinek és következményeinek félreértése beárnyékolhatja a szovjet— amerikai csúcstalálkozó lehetőségeit. Tíz évvel ezelőtt a konferencia azért vált lehetővé és azért volt sikeres, mert minden egyes résztvevője abban a tudatban ült le a tárgyalóasztalhoz, hogy amit 35 állam együtt csinál, az külon-külön minden egyes állam javát is szolgálja. Az előzményeket felidézve, Péter János elmondta, hogy a konferencia bölcsőjét sok helyen ringatták^ Mi általá-i ban budapesti felhívásról szoktunk beszélni, mint a kezdeményezés fő mozzanatáról. Erre megvan ugyan minden okunk, de nem- szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az európai biztonság és együttműködés olyan elementáris erővel feltörő általános ügy lett, amelynek forrása és kezdeményezése sok gyökérre vezethető visz- sza Keleten és Nyugaton egyaránt. Izlandtól a Szovjetunióig Európa minden fővárosában volt 1966 és 1975 között olyan tárgyalás, amely valamilyen -formában hozzájárult az előkészítéshez, és gyarapította a várható állásfoglalás tartalmának a variációit. Ezért az eredmény kompromisz- szum lett. A kompromisszum természetrajzához tartozik, hogy a benne részt vevő partnerek mindegyike a maga érdekeinek megfelelően értelmezheti, ha akarja. Más lett tehát az eredmény, mint amit a kezdeményezők előre elképzeltek. Jobb lett. Mert minden résztvevőnek az érdekeit figyelembe vette. Ez tehát az egyik tanulság a helsinki záróokmány aláírása óta. A tanulságok között említette a szónok azt is, hogy a szemben álló felek megtanultak egymással konstruktívan beszélni. A Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti párbeszéd most folyó előkészítése követendő például szolgálhat más világtájak egymással szemben álló partnerei számára is. A helsinki konferenciát először „biztonsági”-nak akarták nevezni. Menet közben változott meg és egészült ki a neve biztonsági és együttműködési konferenciára. A két legnagyobb hatalom készülő párbeszéde a fegyverzetek különböző területeire irányul, de a világnak az a reménye, hogy ebből a párbeszédből együttműködés lesz — mondta befejezésül Péter János. Az ülésen ezután felszólalt a társadalmi és tömegszervezetek több képviselője. Hangoztatták, hogy az immár 10 éve tartó helsinki folyamat beépült az európai politikába, a gazdasági és kulturális kapcsolatokba, jelen van a diplomáciában, mivel azonban a záróokmány az enyhülés gyümölcse, megvalósulása is függ az enyhülés folyamatától. Zárszavában Kállai Gyula rámutatott: a Magyar Nép- köztársaságnak az a szándéka, hogy szövetségeseivel együtt folytatja a helsinki konferencia szellemében való munkálkodást, és oly módon építi nemzetközi kapcsolatait, úgy fejleszti a különféle magyar intézmények tevékenységét, ahogy azt a záróokmány aláírásakor vállalta. Grósz Károly Szolnok megyében Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára, csütörtökön Szolnok megyébe látogatott. A megyei pártbizottságon Majoros Károly első titkár tájékoztatta a megye politikai, gazdasági és társadalmi helyzetéről. A Politikai Bizottság tagja ezután a martfűi Tisza Cipőgyárat kereste fel. A látogatás következő állomása a rákóczifalvi Rákóczi Tsz volt, majd délután a Szolnoki Városi Tanácsnál folytatódott a program. A megyeszékhely fejlődéséről s az ezzel járó gondokról Fenyvesi József tanácselnök tájékoztatta a Politikai Bizottság tagját. A látogatás a megyei pártbizottság székházában tartott aktívaüléssel zárult, Grósz Károly időszerű belpolitikai kérdésekről tartott tájékoztatót.
