Békés Megyei Népújság, 1985. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-08 / 185. szám
1885. augusztus 8., csütörtök Megnyílt a Kass Galéria Szegeden Az alkotó és müvei Fotó: Nagy László Július 26-án déli 12 órakor nyitotta meg Juhász Ferenc költő Szegeden a Kass Galériát, Kass János kétszeres Munkácsy-díjas, érdemes művész állandó kiállítását, a Vár u. 7. szám alatt. Kass János Szegeden született 1927-ben, s műveinek állandó bemutatását a Szegedi Városi Tanács tette lehetővé, a művek gondozója a Móra Múzeum. Kass János szándéka az, hogy teljes életművét szülővárosának ajándékozza. Ez a mostani helyiség — bár szép és jól megvilágított, de — kicsi. Jelenleg 40 grafika látható a falakon, 10 darab a híres fejekből, a terem közepén üvegvitrinben az úgynevezett pálcikaszobrait helyezték el, a bejárattal szemben pedig két márványszobor, Mózes és Cippora kapott helyet. Akik látták ez év tavaszán Kass János gyulai várban rendezett kiállítását, azoknak sok mű ismerős: a Hamlet, A kékszakállú herceg vára, Az ember tragédiája és a Gyulán nyilvánosság elé először bocsátott Biblia-sorozat. A művek a ’60-as évektől mutatják be a művész munkásságát, korai periódusát egy tusrajz, a Szt. Ferenc prédikál a madaraknak című képviseli. Kass János gyermekkorában elkerült Szegedről. 1945 és ’47 között Kovács Margit korongozója volt, főiskolai tanulmányait 1948-ban kezdte. Munkássága kezdettől fogva a magyar könyvművészethez kötődik, nincs olyan olvasó ember, aki — mégha nem figyelte is — ne találkozott volna illusztrációival. Minden munkáját felsorolni lehetetlen, találomra Választva a korábbiak közül Móricz Zsigmond műveit említem, de sokunk forgatta az ő rajzaival kiadott Tanár Űr kérem című Karinthy Frigyes-kötetet is. A ’60-as évtized a magyar grafika felfutásának ideje volt, mint Solymár István írta, a magyar rajzművészet reneszánsza. Kondor Béla, Würtz Ádám, Reich Károly, Kass János, Csohány Kálmán határozta meg ezt a korszakot. E nagy grafikusnemzedék egyik jellemző vonása az erős irodalmi kötődés. Ekkor rajzolta Kass Madách műveihez Az ember tragédiáját, a Mózest, Shakespeare drámájához a Hamletet (ugyanekkor Würtz a Rómeó és Júliát), Pablo Neruda: Óda a nyomdához című művét. A felsorolás persze itt sem teljes. A ’70-es évek fordulóján kezdett hozzá érdekes fejsorozatához, melyeket legutóbb legteljesebben az 1983- as vigadóbeli gyűjteményes kiállításán mutatott be. Nem szobrok ezek, hanem tárgyak, szakkifejezéssel élve objet-k. Műanyagból öntött ki egy fejet, mely az elidegenedett, személyiségét vesztett ember minden egyéni vonását nélkülözi. Aztán sorozatban állította elő őket, s egy-egy rajzzal, ábrával, applikációval utalt valamilyen általános, az embert érintő, de mégis arctalan eseményre. Pl. halántékból csörgő vérrel a kegyetlenségre vagy az átlátszó plexifejbe gyömöszölt számítógépes papírcsíkokkal a technika és racionalitás eluralkodására a humánum felett. Később egy- egy darabot barátainak nyújtott át, hogy kézjegyükkel tegyék személyessé a bábut. Nagy László az arc formáihoz igazodó képverset írt rá, Reich Károly virágjaival színezte ki, Juhász Ferenc egy verset írt rá körben. Hajnal Gabriella egy üveg könnycseppet nyomott a szemsarokba. A ’70-es évek közepétől kéPopsztárt alakít a popsztár Izgalmas játékfilm forgatását fejezte be a televízióban ■ a moszkvai filmművészeti főiskola két végzős hallgatója, Damenija Csaba és Szinetár Gábor. A fordulatokban bővelkedő történetből Damenija Csaba ötlete alapján Schwajda György írt forgatókönyvet Szemet szemért címmel, a két rendező közreműködésével. Egy magyar popsztár reflektorfényben zajló „édes” életén keresztül a művészvilág kulisszatitkain kívül a mai magyar társadalom egyes rétegeibe is bepillanthat a néző. A népszerű zenész, Tomi — akit Orbán József, a 100 Folk Celsius zenekar zeneszerző-énekese alakít — komolyan veszi munkáját, magas színvonalon folytatja hivatását, közben fáradhatatlanul járja a budapesti éjszakát rajongó leánykoszorútól övezve. Valódi egyéniségét ilyenkor sajátos máz fedi el, amit bálványozói megkövetelnek, rákényszerítenek. Szorgosan nyomkodja a játékautomaták gombjait, pózol, tréfál, bőkezűen válogat és oszt barátainak is szép, de üres fejű imádói közül. De legbelül érzi, nincs jól ez így, fárasztják a magukat felkínáló könnyűvérű kirakati bábuk, akik koncertről koncertre követik, útját keresztezik a művészklubban, s hajnalig nyitva tartó művészkocsmákban. Lelke mélyén tisztaságra, komoly kapcsolatra, mély érzésekre vágyik, olyan lányra, aki nem a sztárt tiszteli benne, hanem az embert, akiért kész lenne cselekedni, változtatni léha életmódján. Hogy miként is alakul a történet, azt majd megtudhatjuk az őszi hónapokban bemutatásra kerülő filmből. A két rendezőnövendékről érdemes még elárulni, hogy Damenija Csaba Tbilisziből szíti jelszerű pálcaszobrait, s bő válogatás látható belőlük a galériában. Míg márvány- szobrait a súlyos és zárt testesség jellemzi, fémplasztikái könnyedek és levegősek. Anyaga függőleges és vízszintes, egyenes és hajlított, vékonyka fémpálcák, ezekből teremtett archaikusnak ható idol figurákat. Legújabban a film foglalkoztatja, a fejek ihletésére Londonban, John Halassal készített filmjét láthatta a gyulai kiállítás megnyitó közönsége is. A film az emberiség történetének viharaiban mindig kockán forgó humánumról szólt. A jövőre vonatkozó terv A kékszakállú herceg vára című képsorozat filmes feldolgozása. Ami most nem kapott helyet ezen a kiállításon, de talán a következő átrendezéskor igen: a könyvek, melyek révén szoros baráti és munkakapcsolatai alakultak ki Kass Jánosnak Békés megyével, pontosabban a Kner Nyomdával. Egy ideig művészeti tanácsadóként is működött itt. A művész a múzeummal együtt úgy tervezi, hogy a galéria anyagát bizonyos időközönként cserélik. Az életmű számára azonban nem végleges hely a mostani épület. Az idősebb generáció még emlékezhet a szegedi Kass szállóra, amit a fiatalabbak már Hungária néven ismertek meg. Ez az épület a Kass családé volt. A Hungária néhány éve új épületet kapott a Tisza-par- ton, a szálló pedig azóta pusztuló állapotban használaton kívül van. A következő ötéves tervben fogják megvalósítani azt a nagyszabású átalakítást, aminek során egy szabadidő-központot hoznak létre benne. Az épület a Délépé lesz, az Építők Művelődésügyi Központja kap helyet itt, mellette hang- versenyterem, kiállítóterem, étterem és itt lesz majd végleges helyen Kass János gyűjteménye is. Addig is a Vár utcában csodálhatjuk meg Kass János művészetét, akinek magú teremtette stílusa és etikai ereje mára példaadó hagyománnyá vált. S még e kamara méretű kiállításon is felfedezhető a minden anyag által élő, engedmény nélküli, emberért érző morális tartása Ibos Éva származik, édesapja grúz, édesanyja magyar, s a család már hosszú idő óta hazánkban él. A másik alkotóról annyit: neve nem véletlen névrokonság — Szinetár Gábor a tv főrendezőjének huszonhárom esztendős fia. „Autó eladó”, „Sziget” és „Idegen a városban” címmel már három rövid játékfilmet forgatott. Damenija Csaba pedig Jack London Osztozkodás című elbeszélését alkalmazta televízióra és jelenleg egy tizenhárom részes olasz tévéfilm forgató- könyv-társírója és társrendezője, mely sorozat a világ országútjait járó kamionosok kalandos életéről szól. Sámathy Tamás HANGSZÓRÓ Emberismerő, de nem varázsló Érdekes műsorral szolgált hétfőn délután a Kossuth rádió. Cink Károlyról készített rendhagyó portrét, „Arcok feketefehérben” címmel. A fotóművész Lakatos Pál riporterrel járta be azokat az ismert tájakat, ahol a művész korábban megfordult, s nyilatkoztak sorban modelljei, akiknek léte szervesen kötődik a falusi élethez. Földművesek, festők szólaltak meg, mind-mind a fotóművész barátai. Ezért sikerülhetett a műsor ilyen életszerűre, amelyben az igazi riporter Gink volt, Lakatos Pál inkább csak jól-rosszul szekundált a beszélgetéshez. A műsor folyamán felidéződtek képei, s néhány gondolat is ezek kapcsán. Nincs szándékomban korunk művészete ellen szólni, még kevésbé szembeállítani a művészt ezek irányzataival, mintegy korszak Don Quijotéjét, vagy bemutatni, mint a múlt utolsó kobzosát. Hiszen minden művész magában esküt tesz, hogy minket is és nemcsak magát fogja szolgálni. S nem az ő, hanem életszeletük hibája az a korhiba, ahol a kritika és a szemlélet fontossága telepszik egy kép keretébe. Jelentős szerepet kap a technikai mívesség a fotózásban, és közben, úgy tűnik, kicsit elfelejtettük a fekeíe-fehér varázsát. Gink e két színnek művésze. Azt a zárt világot uralja, ahol a hol beszédes, hol borongós, sokféle szürke beszél, a két számtalan árnyalatot szülő fekete-fehér végpont között. Képein emberközelibben jelenik meg Kodály Zoltán — otthonában alkotva —, vagy Tersánszky Józsi Jenő szimbolikusan koccintásra nyújtott poharával, mint talán életében bármikor is tette volna ezt. A most 62 éves művész ezeknek a portréknak és tájaknak avatott mestere. Képei időtlenek. Érezzük, honnan nőttek ki, sorjáztak elénk, és mi viszi tovább hangulatukat. A magyar Alföld egyhangú homokpergése kezei között hazánkká változik. Egyszerű eszközökkel magyarázza képein a pillanat szépségét. Titka a végtelen nyugalom, ami maga a kevés szóval magyarázó tökély. Ezt támasztotta alá e riport is. Derékfájós nénikék — hajdani falusi szépasszo- nyok — beszélgettek életük problémáiról az alkotóval. Gink jó emberismerő volt, de nem varázsló. A műsor sugallta, amit úgy is tudtunk: nem társai közül kiszakadt tehetség ő, hanem tájainak szószólója. Mint nyilatkozta: sajnálja eltűnő világát, de nem kívánja, hogy álljon meg a fejlődés, csupán azt szeretné, ha átmen- tődne napjainkba a múlt, s mi nézők, legjobb törekvésünkkel figyelnénk a régit, az egyszerit, amelynek ismerete gazdaggá tehet minket. A háttér hallgat Ugyancsak hétfőn, igaz, késő este hangzott el Bolgár György riportja a reklámok Amerikájáról. Műsorában egyéni megközelítésben adott számot külföldi útjáról, levonva tanulságait számunkra, ránk bízva a hallottak értékelését. — „Az Egyesült Államokat meg lehet ismerni, Amerika megismerhetetlen” — hangzott el a műsor mottójaként. Gondolhatjuk, szerinte az előbbi fogalma alá tartozik mindaz a szociális, politikai, és gazdasági ismeretanyag, bővebben, az a mentalitás, amelyet a reklámok is prezentálnak, s ami hol megmosolygtató, hol elgondolkoztató, hol meghökkentő. És a másik Amerika. Az érthetetlen, csak érezhető világ, amelynek fenyegető szépségét Harlem, a hajnal földalatti szerelvényei, és az éjszakai sugárutak embertelen csöndje fémjeleznek. Mindennek háttere a túlhajtott fogyasztói társadalom. Területein kemény harc folyik, amelynek fontos fegyverei a reklámok, amelyekből a riporter szép kollekciót gyűjtött össze. Amerika és a reklám'majdnem egy — sugallja a műsor, es bizonyítja is. Megmutatja az ember fölé nőtt hirdetést, amely emlékeztet a bűvészinas és az elszabadult seprő legendájára. A témaválasztás ilyen szempontból előnyös: jellemző iparág a reklám, külön ágazat, amely egész iparokat szolgál ki. Extra fajtái érzékeltetik azt a kétes szabadságot, ahol cégek tehetik nevetségessé egymást nem tisztító folteltávolítóit, és két elhihető percen múlhat egy üzem milliós profitja is. Itt kezdődik az az Amerika, ami előtt értetlenül áll Európa polgára. A háttér azonban hallgat, nincs reklámja a hadiiparnak, Amerika egyik vezető iparágának. Van ellenben, mint megtudhattuk, a hadseregnek, a következőkkel: „az ember minden nap erősebb lesz”. A „jövő gyönyörűnek látszik”. A jövő vajon milyennek látszik? Kérdezzük mégis nagyon sokan szorongva, nagyon várva már egy leszerelést és tárgyalásokat szorgalmazó reklámot egy mielőbbi' rádióadásban. Molnár Péter Mai műsor ■ KOSSUTH RÁDIÖ 8.20: Egy kis figyelmet kérek! 8.30: Alessandro Scarlatti: Amor kertje — Egyfelvo- násos opera. 9.31: Eisemann Mihály filmzenéiből. 9.39: Nefelejcs. 10.05: Szinusz kapitány. Fantasztikus rádiójáték. 10.35: Takács Jenő gyermekmuzsikájából. 10.50: László Annie énekel. 11.05: Brahms: c-moll zongoranégyes. 11.39: Védett férfiak. XXIVfll. (ism.) 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Sajtószemle. 13.00: Csajkovszkij-művek. 13.40: Kapcsoljuk a nyíregyházi stúdiót. 14.10: A magyar széppróza századai. (ism.) 14.25: Tíz opera — tíz tenorhős. X/4. 14.52: Lapozgató. 16.05: Révkalauz. 17.00: Barangolások Pakisztánban. 17.30: A magyar opera nyomában. XVIIII12. 19.14: A rágalom iskolája. She- ridon komédiája. 20.44: Nagy mesterek — világhírű előadóművészek. 21.41: Hogyan vesztette el ártatlanságát a tudomány? 22.25: Tíz perc külpolitika. 22.35: Énekek Éneke — III. 23.05: A vakmerő — Részletek Hatch zenés játékából. 23.35: Jascha Heifetz hegedül. 0.15: A Magyar Rádió éjszakai zenés műsora. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Birinyi József népi hangszereken játszik. 8.20: A Szabó család, (ism.) 9.05: Napközben — Zenés délelőtt. 12.10: Nagy mesterek fúvószenéjéből. 12.25: Ütikalauz — üdülőknek. 12.30: Nemzetiségeink zenéjéből. 13.05: Nosztalgiahullám — Little Richard. 14.00: Népdalkórusok. 14.15: idősebbek hullámhosszán, (ism.) 15.05: Néhány perc tudomány. 15.10: Operaslágerek, (ism.) 15.45: Törvénykönyv, (ism.) 16.00: Rockhangversenyekből. 17.05: Vasvári Pál együttese ját17.30: Kézfogások. 18.30: Slágerlista. 19.05: Operettkedvelőknek. 19.40: Sportközjvetítés. 20.03: A Poptarisznya dalaiból. 21.10: Zenés kabarécsütörtök. 22.10: „Egy férfi és egy nő” — Könnyűzenében. 23.15: Sporthírek. 23.20: Nóták. 24.00: Könnyűzene. 0.15: A Magyar Rádió éjszakai zenés műsora. III. MŰSOR 9.08: Magyarán szólva, (ism.) 9.23: Mozart-művek. 10.30: Gounod operáiból. 11.05: Felhívjuk a figyelmet. 11.10: Töltsön egy órát kedvenceivel ! 12.10: Szimfonikus zene. 13.05: Reklámozott Amerika, (ism.) 13.35: Reflektorfényben egy operaária. (ism.) 13.59: A Végh-vonósnégyes lemezeiből. 15.01: Pophullám. 15.58: A Leningrádi filharmonikus zenekar hangversenye. 17.42: Bach kamaraszonátái. *VIII/8. 18.30: A Magyar Rádió román nyelvű nemzetiségi műsora Szolnokról. 19.05: Bruno Walter vezényli a Columbia szimfonikus zenekart. 19.50: Operaest. 20.48: Séta az egypercesek körül. V/3. 21.08: A zenéről — Weiner Leóról beszélgetés. 22.18: Napjaink zenéje. III/3. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Hétközben. Aktuális magazin. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Délutáni minikoktél. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.25: Tv-torna. (ism.) 8.30: Szünidei matiné. 9.35: A négy páncélos és a kutya. VIII/3. (ism.) 10.50: Képújság. 16.30: Hírek. 16.35: Szerbia néprajzi kincsei. Jugoszláv rövidfilm. 17.00: Képújság. 17.05: Apa és fia — Szovjet film. 11/2. 18.30: Aprók tánca. XII/2. (ism.) 18.55: Reklám. 19.10: Tv-torna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Arcok a tükörben — Angol tv-film. 20.50: Panoráma. 21.55: Tv-tükör. 22.05: Tv-híradó 3. 22.15: Himnusz. II. MŰSOR 17.45: Képújság. 17.50: A chip forradalma. III/l. 18.30: Telesport. 19.25: Franciaország kastélyai, (ism.) 20.00: Berlioz: Fantasztikus szimfónia. 21.00: Tv-híradó 2. 21.20: Reklám. 21.25: Jerzy Kawalerowicz-soro- zat: A fáraó — Lengyel film I—II. (ism.) 23.50: Képújság. BUKAREST 20.00: Tv-híradó. 20.20: Gazdasági figyelő. 20.35: Hangverseny a stúdióban. 21.00: Dokumentumfilmek. 21.20: „Az élő bolygó” — folytatásos film 7. rész. 21.50: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 16.00: Videooldalak. 16.10: Hírek. 16.15: Tv-naptár. 16.25: A fehér cigánygyerek — sorozat gyermekeknek. 16.55: Üszó EB — úszás, döntő. 18.35: Kiegészítés. 18.45: Show-expressz. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Reflexek — politikai magazin. 21.05: Zenei levél Londonból — szórakoztató adás. 22.05: Tv-napló. II. MŰSOR 19.00: Ifjúsági adás. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Némely jóakaraté emberek — filmsorozat. 20.55: Hírek. 21.00: Művészeti est — I. Tijar- dovic: spliti akvarell. Operett. MOZI Békés Bástya: 4 és 6-kor: Sárkányölő, 8-kor: Végelszámolás. Békéscsaba Szabadság: de. 10, 4 és 6-kor: Vadlovak, 8-kor: ön- bíráskodás. Békéscsaba Terv: fél 6-kor: A tó szelleme, fél 8-kor: Farkasok ideje. Békéscsaba Kert: Üldözők. Gyula Erkel: fél 6-kor: Kamaszok, fél 8-kor: Kilenctől ötig. Gyula Petőfi: Emberek a havason. Gyula Kert: A házibuli folytatódik. Orosháza Béke: Átlagemberek. Orosháza Partizán: fél 6-kor: Anna Pavlova I—II. Szarvas Táncsics: Borsalino, 22-kor: Csak egyszer szeretünk.
