Békés Megyei Népújság, 1985. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-06 / 183. szám

1985. augusztus 6., kedd

o

Állandó készenlétben

Növényvédelem Békés megyében

Ki vonná kétségbe napjainkban, hogy a mezőgazdaságban jelentős szerep jut a növényvédelemnek. Megyénkben évente 6—700 millió forint értékben vásárolnak a gazdaságok növényvédő szereket. Mégis számos hír jelent meg a búzát veszélyeztető fuzáriumról és egyéb gombabetegségekről. Kérdezhetik, mi az oka, hogy a védekezés ellenére betegség pusztítja a termést. Aki ilyen kérdést tesz fel, az valószínűleg nem veszi figyelembe, hogy a növényvédelemben nincs holt időszak, mindig várható valamilyen fertőzés megjelenése. Az esős idő épp úgy magával hozhat ilyet, mint a szép száraz idő. Azonban az, hogy a kártétel nem jelentős, az időben elvégzett megelőző védekezésnek köszönhető.

A Békés Megyei Növény- védelmi és Agrokémiai Állomás igazgatója találóan jellemezte munkájukat, amikor azt mondta, „ha esik, akkor szebb időt várunk, s fordítva. Tehát ha esik, ha süt is a nap, állandó készenlétben kell állnunk.”

— Hogyan oldják meg a pontos előrejelzést? — kérdeztük beszélgetőpartnereinktől, Borbély László igazgatótól, Szigyiczki János laborvezető főmérnöktől és Tatár József előrejelző csoportvezetőtől.

— A növényvédelmi állomás munkatársai folyamatosan járják a határt, vizsgálják a növényeket — válaszol a kérdésre Tatár József. — Nagyon fontos a gyorsaság. Ezért operatív üléseken közöljük a vegyszereket felhasználó és előállító üzemek, gazdaságok képviselőivel, hogy mire kell felkészülni, illetve mit kell azonnal megtenni. Szakembereink pontos útmutatást adnak az alkalmazható technológiáról és növényvédelmi szerekről, s ha valamilyen ellátási vagy egyéb probléma merül fel, igyekszünk azt megoldani. Magunk is végzünk kutatómunkát technológiák fejlesztésére, új lehetőségek kidolgozására. Többször jeleztük például a búza várható fuzáriumos fertőzését, a védekezés módját. A betegség kialakulásának körülményei segítették munkánkat. A virágzás előtti csapadékos napok száma elérte a 15—20-at, ami, sajnos, jó előfeltétele volt a fertőzésnek. A búzaszemek megjelenésétől kezdve táptalajon kísérleteket végeztünk. A gazdaságoknak is javasoltuk e vizsgálatot.

Az előbbieket Borbély László igazgató egészíti ki.

— A gazdaságok folyamatosan védekeztek, először lisztharmat, majd fuzárium ellen. Sajnos, a növényvédő szerek drágák, s szinte teljes mértékben nyugati importból vásárolhatók. Az utóbbi két év kedvezőtlen időjárása csökkentette az anyagi lehetőségeket, s a felhasználók az olcsóbb megoldásokra törekedtek. Természetesen, a drágább szerek, technológiák jobb eredményt hoznak, de ha alkalmazásukra nincs lehetőség ...

— Fontos a jó szer alkalmazása, de nem hagyhatók figyelmen kívül a technikai eszközök sem. Milyen ezek színvonala a megyében?

Szigyiczki János laborvezető főmérnök:

— Nagy szerencsénk, hogy a megyében 15 repülőegység dolgozik. Ebből három helikopter, a többi merev szárnyú. Ezek még lehetővé teszik az időbeni elhárítást. Sokkal rosszabb a helyzet a szántóföldi növényvédő gépekkel. ötven százalékban nullára írt berendezések dolgoznak. Gyors cseréjükre lenne szükség, de itt is fő gond a pénz hiánya. A gazdaságok kisebb részegységek cseréjével oldják meg a nehézségeket. Intézetünk pedig minden évben ellenőrzi a gépek műszaki állapotát, a szórásképet, s a nem megfelelőket kénytelenek vagyunk leállíttatni.

— Hány szakember dolgozik a megyében? — fordulok Borbély Lászlóhoz.

— A növényvédelmi állomás 103 alkalmazottal látja el feladatát. Ebből 60-an felsőfokú végzettségűek, sőt

sokan több diplomával is dicsekedhetnek. A megyében 160 felsőfokú szakember dolgozik, gazdaságonként 3—5 fő. Középfokú végzettsége van 82 dolgozónak, közvetlen irányításukkal mintegy 2 ezer növényvédelmi szakmunkás tevékenykedik. A technológiák megújulása, a vegyszerek változása szükségessé teszi folyamatos továbbképzésüket. Ehhez előadókat az állomás küld, pénzt a megyei tanács ad.

— Látnak-e lehetőséget az új növényvédelmi technológiákban, mint amilyeneket például a biotechnika kínál?

— Természetesen van jövőjük. Szerintünk azonban nem lehet különválasztani a biológiai védekezést a kémiaitól, vagy a mechanikaitól. Mindhárom szükséges, kiegészítik egymást, s noha arányaikban várható eltérés, egyet kiválasztani közülük, s azt erőltetni nem szabad. Az országos hálózat állomásain kutatások folynak, mint például Csongrád megyében a biotechnikai, s ezeken a helyeken megvan a megfelelő műszerezettség és anyagi bázis. Munkájukat közvetve mi is segítjük eredményeik terjesztésével, vizsgálati anyagok szállításával.

— Várhatóan milyen fertőzések, kártevők pusztíthatnak még az idén?

— Kukoricában 8 százalékos a kukoricamoly-fertőzés. A száraz idő nem kedvez elszaporodásának, de a növényeknek most inkább csapadékra lenne szükségük. Pusztít az atka, szinte minden kultúrában. A hagyma veszedelme a peronoszpóra, erre a fertőzésre a száraz idő gátló hatással van, minőségi és eltarthatósági problémát okozhat kártétele. Rendszeresen felhívjuk a figyelmet a betegségek, a kártevők pusztításának megelőzésére. Részletesen bemutatjuk a tüneteket, az alkalmazható szereket. Legutóbb az uborkabetegségek, s jelenleg az aranka elleni védekezést rendeltük el megyei szinten. Munkánk állandó készenlétet követel, hiszen kultúrnövényeink „ellenségei” is mindig támadnak.

Végh Gyula

való lesz. Már késő! Legjobb, ha maga Huan ... Készüljenek fel! Tetten érjük őket, éspedig a kémkedést bizonyító információk átadásának pillanatában. Kövessenek el mindent, nehogy átejtsenek bennünket.

— Világos, ezredes elvtárs — szólt közbe Viszlajev, és félresimította homlokáról az ősz hajtincset.

Felálltunk és távozni készültünk. De az ezredes visszatartott még. Jó félórán keresztül föl-alá járkált a tágas dolgozószobában, hangosan tűnődve felvázolta akciónk alapvető körvonalait.

Szeptember közepén Huan, azaz Van Szun-he eljutott Irkutszkig. Meglepetésünkre elég gyorsan rátalált a hegy lábánál kezdődő csendes kis utcára, meg arra a masszív épületre, amely valamikor Knyazevé volt. Fényesen sütött az őszi nap, ám a család, ház ablakait sűrű spaletták fedték, s csak az udvarra nézőké maradtak szabadon.

Huan felment a meredek hátsó lépcsőn és megnyomta a csengő gombját. Az ajtót egy középkorú nő nyitotta ki. Szerafim Mihajlo- vics Knyazev régi barátjaként mutatkozott be az idegen és azt mondta, hogy az Aranymezőkről most érkezett meg. A közlékeny háziasszony a férfit behívta a házba, és tudorryására hozta, hogy Knyazevék már nem laknak itt, s hogy eleinte Krasznojarszkba akartak költözni, de az egyik ismerőse Szerafim Mihajlovics- csal tavaly Ulan Üdében találkozott. A gazdaasszony

átadta Huannak azt a köteg levelet, amelyet véletlenül az ikonos ládika mögött talált Knyazevék elutazása után.

Az ügynök ezt követően Ulan Üdében bukkant fel a hétvégén. Az egyik este elindult arra a gyári lakótelepre. ahol Knyazev lakott. Már sötét volt, s az utcában nem égett a villany. Hét óra körül Huan belépett egy kétemeletes téglaépület kapuján...

Szerafim Mihajlovicsot a vízellátási és csatornázási ügyek legjobb szakértőjének tartották a városban. Ezen nincs is mit csodálkozni, hiszen mérnöki diplomáját még a forradalom előtt szerezte meg a moszkvai közlekedési főiskola vasútépítési szakán. Mintegy 30 év telt el azóta, hogy erejét, tudását latba vétve, választott hivatásának élt.

Knyazev gyorsan és hibátlanul tudta kiválasztani a talaj tulajdonsága, valamint az anyag nyomószilárdsága alapján a különböző típusú köveket; elvégezte a költségvetéshez szükséges számításokat; s a domborzati viszonyoktól függően a lehető legpontosabban képes volt kijelölni a csatornák helyét, és az ottani adottságokból, a város- és iparfejlesztés távlataiból kiindulva, a legelőnyösebb megoldást javasolta a vezető testületeknek.

Az 52. életévét nem számítva, Szerafim Mihajlovics erőtől duzzadt és teli volt energiával. Tanácsaira állandóan igényt tartottak az üzemek, a gyárak és az állami szervek. Knyazev mindenütt sikert ért el. Középen kopasz, vöröses hajjal benőtt nagy fejével a műszak; rajz fölé görnyedt, és úgy hallgatta végig a kevésbé járatos kollégákat, majd jószándékúan elmosolyodott, és kimondta azokat az igazságokat, amelyeket elvártak tőle. Knyazev ritkán tévedett, s ezért bíztak benne. Ö maga is igyekezett megtartani és erősíteni ezt a hitet; ugyanakkor szívesen beszélt a kollégák kudarcairól, illetve saját döntéseinek helyességéről.

Szerafim Mihajlovics tréfásan, de határozott céllal szerette ismételgetni azokat a bölcs mondásokat,. amelyeket egyetemi évei alatt a könyvekből megtanult: „Ebben a világban nem az a fontos, mennyit dolgoztál, és hogyan dolgoztál, hanem az a fő, hogy meggyőzzed az embereket arról: te magad sokat és jól dolgoztál egész életedben.”

Knyazev általában este 7 óra tájt ment haza, átfutotta az újságokat, majd megvacsorázott. Közben — a hangulattól függően — két-há- rom kupica vodkát is kitöltött magának, és ezt hideg, erős teával hígította fel. A háború alatt sem kellett szűkölködnie. Szerafim Mi- hajlovicsnak bőven volt élelmiszerjegye kenyérre,

krumplira, italra, sőt, még húsra is jutott. A gazdasági szakértők nem nélkülözhették tanácsait, és „a jó tett helyébe jót várj” alapon mindennel ellátták ezt az embert.

Fordította: Bukovinszky István (Folytatjuk)

Bútorok Békéscsabáról

Kelendőek a megyei boltokban a szövetkezet ülőgarnitúrái. Áruk 30 ezer forint alatt van

Az értékesítés során dől el, hogy jól, eredményesén dolgozik-e egy-egy termelő üzem. Persze vannak objektív akadályok is. Például az, amikor valamely termékféleséggel annyira megtelítődik a piac, hogy már nem kelnek el az áruk. Ám lehetnek olyan akadályai is az eladásnak, hogy a kínált cikkek minősége nem megfelelő, árai. túl magasak. A két ok együttes hatása okozta az elmúlt időben azt, hogy a magyar (és a külföldi) kereskedelerp egyre mérsékeltebb keresletet támasztott a hazai bútorok iránt. Ezért rendeznek manapság annyi leárazottbútor- vásárt (legutóbb Békéscsabán is voJt), és ezért esik vissza általában a magyar bútoripar termelése.

Ezek a megállapítások nem vonatkoznak a Békéscsabai Bútoripari Szövetkezetre, ahol az idén is jelentősen sikerült növelni a termelést, a nyereséget az elmúlt évhez képest. Hogyan?

— Az eredmények fokozásában négy tényező játszik szerepet — mondja Gyeraj János, a szövetkezet főkönyvelője, és sorolja: — A jó minőségű munka (hogy kétszer ne kelljen időt és pénzt emésztve ugyanahhoz a termékhez nyúlrú), a sorozatok nagysága (mert az állandó költségek mellett nem mindegy, hogy egy" teremben 150 vagy 200 alkatrészt állítanak elő naponta), harmadszor a jó árazási lehetőség (merj; ha nő az alapanyagár, akkor is meg kell találni a módját a gyártott termék jó eladásának), és végül, de nem utolsósorban a takarékos gazdálkodás szélesítése (hiszen nyilvánvaló, hogy ha kisebb egy-egy termék előállításának önköltsége, akkor nagyobb lesz utána a nyereség). Mi, a dolgozókkal együtt, igyekszünk szem előtt tartani mindezeket.

A csaba; bútorokkal nincs is probléma az üzletekben. Jól eladhatók, belföldön és külföldön egyaránt.

A belföldi vásárlók any- nyira elégedettek a csabai bútorok küllemével és minőségével, hogy a felügyeleti hatóságok bekapcsolták a szövetkezetei a magyar szállodai rekonstrukció megvalósításába. A mezőhegyesi Nónius, a nagyvázsonyi Palota és legutóbb a Budapest Szálló berendezéseinek gyártását bízták rájuk. Ez utóbbinál, mely 15 millió forintos árbevételt jelentett, 280 szoba bútorait kellett elkészíteniük. Ezekkel együtt a belföldi lakossági értékesítés 1 millió forinttal több a tavalyinál, de még öt hónap hátra van az évből.

Az eredményekhez hozzájárul az is, hogy rájöttek: a nagykereskedelem rendelése nem mindig tükrözi a tényleges lakossági igényeket.

Ezért a csabai szövetkezet kelendő mélytűzött garnitúráit, Veronika lakószobáit, szekrénysorait közvetlenül szállítja, mindenekelőtt a megyei bútorüzleteknek: Békésre, Szarvasra, Kondorosra, Orosházára, Gyoma- endrődre, de a megye határain túlra is. Így a szállítási és egyéb költségeket leszámítva a szövetkezetnél marad a nagykereskedelmi haszon 7-8 százaléka.

— Takarékoskodunk a szállításoknál is — folytatja a főkönyvelő. — A bútor- gyártáshoz Mohácsról hozzuk a farostlemezeket. De amikor értük megy gépkocsink, kész bútorokat is visz Paksra, az ottani Áfész-üz- letbe, amellyel szintén kapcsolatban állunk...

Sok kicsi sokra megy. A takarékossághoz tartozik, hogy most vezették be a gázfűtést, és ezzel elhagyták a nagyobb költségű olaj használatát. Továbbá, hogy megszüntettek osztályokat (például a számvitelit és az üzemgazdaságit), másrésztösszevontak státuszokat, mint a termelési osztályvezetőit a műszaki vezetőivel. De az is ebbe a témába tartozik, £ogy például a politúrozásnál az alkatrészeknek csak az egyik felét lakkozzák géppel, a másikat szórják. És sorolhatnánk az apró, de hatásukban jelentős mozzanatokat.

Mint ahogyan az is jelentős bevételt biztosít, hogy kisebb rendeléseket is elvállalnak. A Népművészeti Vállalatnak nemrég á pehellyel töltött ülőgarnitúrák készítését vállalták el. Ez egyébként új termék a szövetkezetben.

— ötletekkel ,egészséges kezdeményezésekkel segítünk magunkon — veszi át a szót Tomka Ferenc anyag- és. áruforgalmi osztályvezető, aki egyébként az elnök helyettese. — A folyamatos termelést akadályozta legutóbb a holland szállodai berendezés határidős szállításakor, hogy sehol sem kaptunk elegendő, 30 milliméteres bútorlapot. Másfél

köbméter hiányzott ebből, a határidő pedig sürgetett, és nem akartunk leszerepelni a tőkés megrendelő előtt. A gondon Csiaki András műszaki vezető segített, akinek ötlete alapján két vékonyabb lap összeragasztásá- val házilag állítottuk elő a kívánt mennyiségű 30 milliméteres lapokat. Végül sikerült határidőre elkészülni a bútorokkal.

— Jól egészíti ki termelésünket a kooperáció — folytatja az elnökhelyettes. — A nagyobb bútorgyáraknak alkatrészeket gyártunk, míg a testvérszövetkezeteknek, mint a Gyomaendrődi Építőipari Szövetkezetnek, mi adunk munkát. A Helga és a Gyoma I. és II. típusú szekrénysorok ajtóinak vasalását a gyomaiakra bíztuk. Sokat segít a két szakcsoport is. Szombati, vasárnapi munkájuk nélkül sok szállítás határidejét nem tudtuk volna betartani. Az első félévben 5 millió forint termelési értékkel járultak a szövetkezet termeléséhez.

Néhány szót még az első félév számszerű eredményéről. Tavaly július 1-ig 38 millió forint volt a termelési értékük. Most 47,5 millió forint. Egy termelőre, ugyanilyen vetítésben, 246 ezer forint jutott tavaly. Most 312 ezer forint. A termelékenység jó alakulását segítették a már felsorolt tényezők, s ezek tették lehetővé, hogy az idén a nyereség is kedvezőbben alakuljon. Az első félévben ez 9,5 millió forintot tesz ki, azaz, már most csaknem annyi, mint az egész évfe tervezett.

Legbiztonságosabb piacuk ez évben is a Szovjetunióba irányuló export, amely az idén 300 darabé egyenként 29 bútorból álló Csaba garnitúra szállítását jelenti. A tőkés exportot 21 százalékkal haladták meg, és a hazai üzletekbe a tavalyi 20 millió forinttal szemben már most az év első felében 21 millió forint értékű bútort szállítottak.

Varga Dezső

Üj, ötezer tonnányi termés tárolására alkalmas gabonatárolóban fogadták az idei búzát a Bács-Kiskun megyei Mélykúton. Az intenzív gabonatermesztési program keretében épített fémsilós rendszerű gabonatárolót 73 nappal a kitűzött határidő előtt készítette el a Kecskeméti Mezőgép Vállalat (MTi-fotó: Karáth Imre — KS)