Békés Megyei Népújság, 1985. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-01 / 179. szám
1985. augusztus 1-, csütörtök o Igazgató az igazgatóválasztásról Június elején a 21 tagú vállalati tanács Szuchy Lászlót választotta a Békéscsabai Kötöttárugyár igazgatójává. A 41 éves igazgató, aki 17 éve dolgozik a vállalatnál, a Szovjetunióban, a leningrádi textilipari egyetemen 1968- ban szerzett diplomát. A kötöttárugyár az első, s mindeddig egyetlen munkahelye. Szuchy László az igazgatóválasztást megelőzően kiírt pályázat minden követelményének megfelelt: a textilmérnöki diploma mellé levelezőn szakmérnöki képesítést szerzett, három idegen nyelven beszél, s csaknem két évtizedes üzemi gyakorlata során sok ismeretet szerezhetett a textiliparról. A gyár legnehezebbnek tartott munkahelyén, a festődében 5 évig volt főművezető, majd 1973-ban főmérnök, 1974-ben igazgatóhelyettes, s végül ez év júniusában igazgató lett. — Mit szól a választás eredményéhez? — Természetesen örültem, az a tény, hogy ellenszavazat nélkül választottak meg, engem is meglepett. — Ezek szerint sok híve van a vállalatnál? — Ügy vettem észre, sokat várnak tőlem. A dolgozók segítőkész megnyilatko-i zásaiból, kéréseikből arra következtetek, bíznak bennem. — Mivel érdemelte ki ezt a bizalmat? Milyen vezető-- nek tartja magát? — Erre nem szeretnék válaszolni, ezt másoktól kellene megkérdezni. — Igazgatóként mivel teltek első napjai? — összehívtam a vállalat, a gyáregységek vezetőit, érzékeltettem, hogy a mostani helyzet fokozott erőfeszítéseket követel, s beszéltem röviden az elképzeléseimről. Gyárunknak kiterjedt és nélkülözhetetlen kapcsolatai vannak a termelésben és a kereskedelemben egyaránt. Ezért a személyes kapcsola- tok felvétele, a látogatások már az első napokban megkezdődtek és még nem fejeződtek be. Ez talán érthető, hiszen más feladatoknak is eleget kell tennem. —- Milyen vezetési módszert. stílust részesít előnyben? — A demokratikusát. A mi viszonyaink között ez az egyedüli célravezető ... — Az ön gyakorlatában ez hogyan néz ki? — Kollektivitás a döntés előkészítésében, a döntésben, és diktatúra, következetesség a végrehajtásban. Itt korábban sem volt divat a döntések „fúrása”, átértelmezése, s ez jó hatással volt a fegyelemre. Ügy gondolom, az a jó, ha a döntés előtt minél több álláspontot ismerünk meg. Egy-egy kérdésben a dolgozók és a vezetőtársak véleménye is fontos lehet. Ezért minden reggel végigjárom az üzemet, s ha az időm engedi, beszélgetek az emberekkel, érdeklődöm, de mondják ők maguk is a véleményüket. Bevezettem a heti osztály- vezetői értekezletet... — Mit szól az az igazgató az új vállalatvezetési formához, akit a közelmúltban választottak? — Én a pillanatnyi helyzetemmel elégedett vagyok és ez talán érthető. Arra törekszem majd, hogy az új formában található lehetőséget kihasználjam. Ennél többet most nem tudok mondani, talán majd később, ha összegződnek a tapasztalataim. — Nem fél attól, hogy a diktatórikus végrehajtás, a munkafegyelem, bármenynyire is demokratikus legyen ön, a jövőben rontja esélyeit? — A termelési folyamatok az irányításban és a mun-> katermekben sem tűrik az anarchiát, a szervezetlenséget, a fegyelmezetlenséget. Talán a fokozott követelmények és néhány ember sértődöttsége elég a népszerűség elvesztéséhez? Ezt egyelőre én is kérdezem. Az lenire a jó, ha a vezetői példa- mutatás, a gazdálkodás eredményei jutnának meghatározó szerephez hosszabb és rövidebb távon a vezető megítélésében. — Milyennek ítéli meg a vállalati tanács összetételét? — A 21 tagú tanácsban többségében vezetők kaptak ■helyet, és csak egyetlenegy fizikai munkás. Más arányokat is el lehetett volna képzelni, a választások azonban ilyen eredményekkel zárultak. Most minden feltétel adott ahhoz, hogy ez a tanács jó döntéseket hozzon. Az pedig az elkövetkező hónapok feladata lesz, hogy a vállalati stratégia összeálljon. — Hogyan ítéli meg vállalata helyzetét? — Voltunk már könnyebb helyzetben is ... Ez az év nem egészen úgy indult, ahogy szerettük volna. Van tennivalónk bőven. Én mindenesetre nagy fantáziát látok a kötöttárugyártásban, s úgy gondolom, vállalatunk nagy jövő előtt áll. — Ehhez milyen feladatokat kell megoldaniuk a közeljövőben? — Gazdálkodásunk eddigi irányelvei a mérvadók. A vevők, a piac kiszolgálása a legfontosabb cél. Az eredményességet döntően meghatározhatja, mennyire korszerűek, mennyire felelnek meg a termékeink az igényeknek, vagyis, hogy milyen áron tudunk értékesíteni. Intézkedéseinket is ezeknek a céloknak rendeljük alá. Kooperáció, pontosabban lízing útján az eddiginél korszerűbb technikához szeretnénk jutni. A vállalati gazdálkodás pénzügyi stabilitását szolgálhatja a hitelek ésszerű keretek közé szorítása. A belső tartalékok mozgósítása is különös jelentőségű. Ezért a nyereség növelése, a költségek csökkentése és persze a bérek emelése érdekében növelni szeretnénk az üzemrészek önállóságát. Belső szervezeti változásokra is sor kerül és a bedolgozói rendszer, valamint a kereskedelmi munka továbbfejlesztését tervezzük. Nagy és eddig még kihasználatlan lehetőséget látunk csomagküldő szolgálatunkban és a külföldi cégeknek végzett mérnökszolgálati tevékenységben. Kepenyes János Versenyben a divattal A Fékon békéscsabai — új nevén Unicon — gyára, ez év január elsejével nyerte el önállóságát. Ebben az esztendőben — versenyben a divattal — 24 millió forintos nyereségre számítanak. Fotó: Fazekas László Mérlegen a minőség Változás a kisüzemi sertések átvételében Nem egészen egy évtizede — 1976-ban — tízezer tonna húst vásároltunk külföldről, napjainkban pedig az egy lakosra számított termelés eléri a 157 kilogrammot. Európában hazánk a sertéshizlalásban a harmadik helyen áll, az összes hústermelést tekintve pedig csak Dánia előz meg minket. Az egy főre jutó hazai sertéshús-fogyasztás 43 kilogramm, tehát bőven jut exportra is. Az értékesítés feltételei azonban az utóbbi években szigorúbbak lettek, ezzel párhuzamosan változtak, szigorodtak a sertésátvétel követelményei. Az átvételi rendszer folyamatos felülvizsgálata, amely elsősorban a kistermelőket érdekelheti, megfelel a változó piaci igényeknek. A magyar mezőgazdasági termelés számos nemzetközileg elismert sikert ért el az utóbbi esztendőkben. A növénytermesztés és az állat- tenyésztés eredményeit a többi között a kísérleti és ‘gépfejlesztő intézetek kutatásai, a magas színvonalú növénynemesítő munka alapozta meg. A hagyományokhoz híven a gazdaságok és intézetek a hamarosan sorra kerülő Országos Mező- gazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon is a szakemberek és a közvélemény elé tárják műszaki-technikai kísérleteik és agráripari kutatásaik legújabb eredményeit. A Debreceni Agrártudományi Egyetem karcagi kutató- intézete az elmúlt években kikísérletezett anyagtakarékos juhtartási technológiát mutatja be. A szakemberek korszerű juhhodályt terveztek, amelynek nincsen oldalfala, de tetőzete egészen a lábazatig vezet, s így építési költsége 20—30 százalékkal kevesebb a hagyományosnál. Az állatok kívülről etethe- tők, a takarmányt géppel osztják ki, a technológiához a kutatók mélyalmos trágyakezelési eljárást dolgoztak ki. Ennek a lényege az, hogy a szalmához hat komponensvernek. Az így nyert magas biológiai értékű és tápanyagtartalmú trágyát elsősorban a legelőkön és az intenzív fejlődésű növények földjein hasznosítják, nagy hatásfokkal. A Magyar Tudományos Akadémia Martonvásári Mezőgazdasági Kutató Intézetében évtizedek óta sikeresen folgalkoznak búzanemesítéssel. Az intézetnek eddig 13 új fajtája kapott állami minősítést. Az utóbbi esztendőkben kikísérletezett MV 9, 10, 11, 12 és 13-as fajta számottevően hozzájárult e kalászos gabona átlagos terméshozamának javításához. Az OMÉK-on a martonvásári kutatóintézet nemcsak új búzáinak kalászait és szemeit mutatja be, hanem szakemberei gyakorlati tanácsokat adnak az új fajták elterjesztéséhez. A Szegedi Gabonatermesztési Kutató Intézet kukorica és napraforgó újdonságaival szerepel a kiállításon. Ezek közé tartozik az intézet kis- zombori telepén kinemesített több napraforgófajta, amelynek 50 százalékos az olajtartalma, rövid a tenyészideje, 110—120 nap alatt beérik, hagyományos kombájnokkal aratható. A szegedi intézet új berendezéseit és szabadalmait is kiállítja. A Dohánykutató Intézet debreceni szakemberei egy évtizeddel ezelőtt kezdték meg a vírusbetegségekkel szemben ellenálló dohányfajták nemesítését. A Hevesi 11 és 276-os fajtát az idén már 5000 hektárról takarítják be. Nemesítő munkájuk során olyan, új eljárásokat alkalmaznak, amellyel a korábban átlagos 7—8 esztendő helyett 2—3 év alatt lehet előállítani a szaporítóanyagot. A tapasztalatok szerint az új fajták jobban ellenállnak a vírusoknak, egyöntetűbb a levélzetük, s ami a legfontosabb, elődeiknél számottevően nagyobb a hektáronkénti hozamuk is. A kiállítás látogatói megismerkedhetnek a többi között a MÉM gödöllői Műszaki Intézetében kifejlesztett programozható permetezésellenőrző rendszerrel. Ezek a berendezések mérik a gépek haladási sebességét, az adott időszak alatt kiszórt permet- lé mennyiségét, összehasonlítják a műszerekbe előzetesen betáplált adatokkal, s az eredményt a gépkezelőnek. A nagyüzemi sertésállományt már évek óta a szalonnavastagság és a hasított súly alapján minősítik, veszik át, míg a kisüzemi sertéseket élősúly szerint osztályba sorolják. A nagyüzemi állomány esetében a húsnak a zsírhoz viszonyított aránya évek óta meghaladja az 53 százalékot, ugyanakkor a kistermelői sertéseknél alatta marad a 47 százaléknak. A ■ nagyüzemekben az utóbbi évek fajtaváltásai kedvezően alakították a minőséget, a nemeshúsrészek aránya előnyösen alakult. Ugyanez nem mondható el a kisüzemi állományról, ahol több mint 20 fajta sertést nevelnek. Ezek között viszonylag sok az olyan fajta, amelyeknél kifejezetten kedvezőtlen a hús-zsír aránya. A Gyulai Húskombinát ezért évek óta próbálkozik a fehér hússertések arányának növelésével, de nem sok sikerrel. Ebben az esztendőben 3 ezer 500 kocasüldőt szeretnének kedvezményes áron kihelyezni a kisgazdaságokba. Ugyanakkor július közepétől az Állattenyésztő Vállalat szakemberei ingyenesen végzik el az állatok mesterséges megtermékenyítését, és a költségeket a Gyulai Húskombinát viseli. Az egységes állomány neveléséhez nyújtanak segítséget a nagyüzemi sertéstelepekről kihelyezett Apaállatok is. — Különösen nagy a jelentősége ezeknek az intézkedéseknek, ha figyelembe veszszük, hogy Békés megyében tavaly az 1 millió 115 ezer sertés 55 százaléka a háztáji és kisegítő gazdaságokból került a feldolgozó üzemekbe. Az.országos arányokhoz hasonlóan — az 1984-ben felvásárolt 8 millió 700 ezer vágósertéssel szemben az idei felvásárlási terv nem éri el a 8 milliót — a megyében ebben az évben előreláthatóan mintegy 70—75 ezerrel csökken a sertés felvásárlása. A visszaesés ebben a térségben is a kisüzemi termelésben várható. Okai hasonlóak, mint az országban általában: a hideg tél, a nem mindig kielégítő takarmányminőség, az idei esztendőben bevezetett új súlykategorizálás. A mennyiségi növekedés az idén megtorpant, azonban az ország külkereskedelmében továbbra is nagy feladat hárul az ágazatra, ezért a termelést ismét az 1984-es magas szintre kellene emelni. Ennek egyik lehetséges módja — miközben a minőség javítása elsődleges cél — az anyagi érdekeltség megteremtése — állítják a termelők. Erre szolgál a kistermelői sertések objektív minősítésének bevezetése. Az idén januárban bevezetett minőségi felár a minőség javítását szolgálja: a 95 és 120 kilogramm közötti fehér hússertésekért az átvételi áron felül kilónként egy forintot fizetnek. Ezt az ösztönzést kívánja tovább fejleszteni az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt. — Augusztus 1-től a háztáji és kisegítő gazdaságokból felvásárolt vágósertéseket élősúlyban fizetjük ki, de a feldolgozás során egyedenként is minősítjük. A próba- kénti egyedi minősítés szolgál majd alapjául az 1986. január 1-én bevezetendő módszernek. Ettől az időponttól ugyan a mázsaháznál alapárat fizetünk, de egyúttal mérjük a sertések hasított súlyát és a szalonnavastagságot is. A mért adatokat egyedenként feljegyezzük, feldolgozzuk, s utólag sertésenként fizetünk minőségi kiegészítést a gazdáknak. A harmad, a másod és az első osztályba sorolástól függően a minőségi felár sertésenként 200, de akár 600 forintot is jelenthet — tájékoztatott Krész Ferenc, a Gyulai Húskombinát felvásárlási főosztályvezetője. A népgazdaság, a húsipari tröszt, de a helyi feldolgozó üzem vezetői is arra számítanak, hogy az anyagi érdekeltség megteremtésével, a mégfelelő takarmányozással a kistermelői sertések húszsír arányát fel lehet javítani a nagyüzemi minőségre. — Áz új minősítési rendszerrel rosszabbul semmiképpen nem járhat a termelő. Ügy kell kialakítani az árakat, hogy az eddigi minőségért az eddigi árakat kapja meg, ha viszont új, jobb minőségű vágósertés érkezik a feldolgozó üzembe, akkor lényegesen többet fizetünk érte — mondotta a Gyulai Húskombinát felvásárlási osztályvezetője. Az eladhatóság kulcskérdése a jobb anyagi ösztönzés mellett a jobb takarmányozás. Békés megyében az idén várhatóan 1 millió 40 ezer hízott sertést értékesítenek a nagy- és a kisüzemek. A kitűzött célok végső soron a népgazdaság javát szolgálják, éppen ezért a kistermelők nem nélkülözhetik a feldolgozó üzemek, a gabonaipar és a mezőgazdasági ' nagyüzemek támogatását.' — Számadó — Az Orosházi Háziipari Szövetkezet mintegy 310 dolgozót foglalkoztat. Nyereségükből a lehetőségekhez mérten próbálnak fejleszteni. A képen látható NSZK présvasaló gépet nemrégiben helyezték üzembe Fotó: Fazekas László Mezőgazdasági kutatások a gyakorlatban % bői álló ásványi anyagot ke-
