Békés Megyei Népújság, 1985. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-31 / 204. szám

1985. augusztus 31., szombat I NÉPÚJSÁG OTTHON Ültessünk szamócát! Szamócaültetvényünket há­rom évnél tovább nem érde­mes fenntartanunk, mert a termés apró lesz. Az új tele­pítéshez kertünkből nevelhe­tünk palántákat, amelyeket a felszámolásra ítélt ültet­vényből válogatunk. A ha­gyományos nyári végi telepí­téshez az erős, egészséges, 3—5 lombleveles sarjakat vá­logassuk ki. Ha az ültetvényből ele­gendő számú, fejlett sárjnö- vényt összegyűjthetünk, azo­kat kiültethetjük végleges helyükre. A gyenge gyökér- zetű, és három lombleveles sarjakat célszerű palántane­velő iskolába ültetnünk, mi­előtt végleges helyükre ke­rülnének. A palántaiskola helyét ker­tünk félárnyékos, nedves szegletében jelöljük ki. Fon­tos, hogy rendszeresen öntöz­hessük a területet, mert a kis gyökérzetű palánták hamar kiszáradnak. Az érett szerves trágyával dúsított, fölásott talajba a növényeket 10—15 centiméter sor- és 8—10 cen­timéteres tőtávolságra ültes­sük. Három-négy hét múltán az itt megerősödött szamó­capalánták végleges helyük­re kerülhetnek. A szamóca a könnyen mű­velhető, középkötött, és hu­muszban gazdag talajokat igényli elsősorban. Noha nem kifejezetten melegigényes, a fagyzugos helyekre mégse telepítsük, mert az első virá­gai, amelyek a legértékesebb gyümölcsöket adják, a késő tavaszi fagyoktól gyakran károsodnak. Sekélyen gyöke­resedik, ezért vízigényes. Leginkább a gyengén sava­nyú talajokat kedveli. A ta­laj magas mésztartalmúra, és a klórra érzékeny, ezért mű­trágyázáshoz káliumklorid műtrágyát ne használjunk. A szamóca különösen meg­hálálja a telepítés előtti nagy adagú szerves trágyát. Érett szerves trágyából négy­zetméterenként 8—10 kilo­grammot is bemunkálhatunk a talajba. Istállótrágya híján kerti komposiztból szórjunk ki ugyanennyit, és forgassuk be ásónyomnyi mélységbe. Szerves trágya híján, vagy annak kiegészítéseként mű­trágyákkal is dúsíthatjuk a talajt. Foszforból általában .5—8, kénsavas káliból pedig 10—14 dekagramm hatóanya­got juttassunk ki négyzet- méterenként. Nitrogénből 4—7 dekagramm elegendő. Az előkészített ágyasba az erős, gyökeres szamócapalán­tákat 40x40 centiméteres sor- és tőtávolságra ültessük. Há- rom-négysoronként azonban legalább fél méter széles művelő utat kell hagynunk, hogy ápoláskor, szedéskor ne tapossuk le a növényeket. Telepítéskor legelőször je­löljük meg a tövek helyét. Legjobb, ha 40 centiméteres jelpálcát vágunk, és azzal, kifeszített zsinór mellett (an­nak mindig azonos oldalán) jelöljük meg a helyet, jól látható lyukat fúrva a talaj­ba. Az ültetőgödröt ültetőfával, de ásóval és kapával is ké­szíthetjük. Akkora lyukat vájjunk, hogy a szamóca gyökérzete kényelmesen, visszagyűrődés nélkül bele­férjen. Fontos az ültetési mélység is. A gyökeres inda­növény olyan mélyre kerül­jön, mint eredeti helyén volt. Mélyebben ültetve a szívle­velek a talajfelszín alá ke­rülnek és ..berothadhatnak. A magas, ültetés viszont a tövek kiszáradásához vezethet. Lehetőleg a reggeli órák­ban, vagy késő délután ül­tessünk. Ügyeljünk, hogy ültetéskor ne legyen túlságo­san nedves a talaj, mert a gyökerekhez nyomott föld kiszáradva megkeményedik, és így csökken a,z eredés esé­lye is. ~A szamócapalánta gyöke­reit ne vágjuk vissza telepí­tés előtt, mert a növény eb­ben raktározza tartalék táp­anyagait. Ültetés után öntöz­zük be jó alaposan a töve­ket. Az öntözést száraz idő­járásban 3—4 naponként is- mételjük meg. Valló László AUTÓ — MOTOR Kármentő lökhárítók Napjainkban a kocsi tel­jes szélességén végigfutó, fémből készült, folytonos lökhárító a legáltalánosabb. Ez gyakran két vagy több. a díszítéseknél illeszkedő da­rabból készül, az esetleges javítások leegyszerűsítése ér­dekében. Kedvező esetben az ütközők a kocsi sarkát is vé­dik, sőt egészen a kerékdo­bok kivágásáig nyúlhatnak el. A védőhatás sokszor mégis elméleti jelentőségű marad, mivel az ütközők a különböző típusokon nincse­nek azonos magasságban. A szabványosítás sokat jelen­tene, de szinte megoldhatat­lan, lévén a lökhárító a ka­rosszéria formai kialakításá­nak fontos tényezője, amely­nek magassága összhangban kell, hogy álljon az egyéb méretekkel. Az áthidaló megoldást a lökhárítóra sze­relt fém, vagy kedvezőbb esetben gumi „babák” — azaz függőleges helyzetű üt­köző elemek jelentik. Mivel az ütköző pénzbe kerüj — nem is kevés pénz­be —, és az általa okozott nyom eltüntetése sem olcsó, több gyár gumicsíkot helyez a fémlemez profilba, így té­ve áratlmatlanná az ütközé­seket. Ám minden igényt kielégítő ütközőt már csak azért sem lehet gyártani, mert a védő funkció hang- súlyozásával növekszik a lökhárító súlya is, ami pe­dig az autó gyorsaságára Ausztrá] konstruktőrök így képzelik el az ideális, fém- és műanyag házasításával kialakított lökhárítót van kedvezőtlen hatással. Ezért nem egy gyár úgy se­gít e gondon, hogy egy-egy típusának különböző variá­cióit más-más lökhárítóval szereli fel. A biztonsági autóval szem­ben támasztott követelmény, hogy a 8 km óra sebességű ütközést maradandó alak- változás nélkül elviselje. Mivel ezt a feltételt nem is olyan könnyű megvalósítani, a kísérletezés egyszerre két irányban is folyik: próbál­koznak a hagyományoshoz hasonló ütközők teleszkópos felfüggesztésével, és rugal­mas műanyagok felhaszná­lásával. Egyes tervezők még tovább mentek, és a sebes­ség függvényében egyre job­ban kinyúló automatikus üt­közőket kísérleteztek ki. amelyek már nemcsak az egészen kis sebességű koc­canások ellen hatásosak, ha­nem nagyobb tempónál is csökkentik a sérülést a ko­csi elején és hátulján. B. I. Sír a gyerek Az iskola kapujában Fiatal édesanya mesélte: ,,Amikor Laci fiam iskolás lett, s az első nap elbúcsúz­tam tőle az iskolakapuban, láttam, hogy sírásra görbül a szája. És azóta már el­múlt egy hét és Laci min­den reggel már otthon kezdi a sírást, és — mint a taní­tó néni mondja — bizony folytatja az iskolában is ...” Éppen esztendeje lesz, hogy az édesanya elmesélte gondjait. Néhány hónappal később, amikor találkoztunk, akkor viszont már boldogan újságolta: Laci szeret isko­lába járni, nem sír már reg­gelenként, inkább ö sürgeti, hogy induljanak, mert sze­retne mielőbb ott lenni. Miért jutott eszembe a ta­valyi történet? Mert a tanévkezdés min­den szülő-diák számára ese­mény, de különösen nagy esemény azoknak, akik elő­ször lépik át az iskola ka­puját, akik először vesznek búcsút gyereküktől a nagy kapu előtt. Sok gyerek ha­mar beilleszkedik az új kör­nyezetbe, de bizony sokan nehezen fogadják a változá­sokat. Üj ember a tanító néni, újak a pajtások —leg­alábbis egy részük, mert sze­rencsés esetben akad néhány volt óvodai társ is az első osztályban és akkor mind­járt nem olyan borzasztó az egyedüllét. Tudom, a szülőnek szíve hasad meg, ha síró gyerek­től kell elbúcsúznia áz is­kola kapujában. Csak egyre gondoljon: mindez hamaro­san elmúlik, teljesen érthető és átmenetileg főleg azoknál a gyerekeknél jelentkezik, akik otthon kiegyensúlyo­zott környezetben élnek. Baj tehát nincs. Az egyik gyerek könnyebben fogadja a változásokat, a másik ne­hezebben. Csak egy kis tü­relem szükséges: néhány nap, néhány hét és eltűn­nek a könnyek. S. M. Ez a ruhadarab az, ami­ből kettő-három sem sok a hátéves ruhatárában, aki szeptemberben ismerkedik az iskolai élettel és még szí­vesen veszi fel az iskolakö­penyt. Ahol anyuka tud varrni, ott érdemes műszá­las vászonból vagy a köny- nyen mosható nylonból el­készíteni, különféle díszítés­sel (farkasfog, hímzés, zsi­nórozás) csinos „munkaruha” készülhet. A rajzon az egész köpeny kiszabását mutatjuk. Vasta­gabb vonallal rajzoltuk azo­kat a részeket, amelyeket elő kell rajzolni a 10x10 cm-es kockákba, felnagyít­va, szaggatott vonallal pedig azokat, amelyeket a már ki­szabott rész után egyenesen az anyagból szabhatunk. 70 cm széles anyagból 2 —2,10 cm szükséges. Jelma­gyarázat: A = háta, B = eleje bal oldala, C = eleje jobb oldala, D = hátsó nyakpánt, E = pánt a bal elejére, F = pánt a jobb elejére, G = ujja, H = ké­zelő, I = zseb, J = pánt a zsebre, K = öv, félbehajt­juk. Bányai Katalin EGÉSZSÉG —HIGIÉNIA Antibiotikumok veszélyei K. Péterné levélben kér­dezte, hogy a Tetraolean okozhatta-e gyermeke felső négy metszőfogának az elszí­neződését? A tetracyclin tartalmú gyógyszerek — tehát a Tet­raolean is — valóban okozhat­nak ilyen reakciót azoknál a gyermekeknél, akik hosszabb, vagy rövidebb ideig tetra­cyclin tartalmú gyógyszereket kaptak, kifejlődhet a fogak barna elszíneződése. Mennél nagyobb volt a gyógyszer testsúlyra számított adagja, annál súlyosabb az elválto­zás, amely létrejön, annál mélyebb a szín- és fokozot­tabb a fogakon kialakult zo- mánCelégtelenség. A gyógy­szer ismételt alkalmazása is növeli az elszíneződést. Levélírónk kérdezi, hogy milyen gyakran jön létre ez a reakció? Egyik orvosi be­számoló szerint, ahol 14 gyermek közül, akik öt alka­lommal kaptak egy-egy hetes kezelést ebből a gyógyszer­ből, háromnak színeződött el a fogazata. Egy másik be­számoló elmondja, hogy hat gyermek közül, akiket nyolc alkalommal kezeltek tetra­cyclin tartalmú gyógyszer­rel, négynek színeződtek el a fogai. Eleinte sárga fluor- escencia látható, ebből ala­kul ki később a barna elszí­neződés, amely már a gyógy­szer oxidációs terméke. Ez az átalakulás fény hatására gyorsabban megy végbe. A fogakba, csontokba való le­rakódás oka a tetracyclin ún. „chelatképző” tulajdonsága. Ennek következtében tetra­cyclin—calcium-orthofoszfát komplex jön létre. Az elülső tejfogak elszí­neződésére a legveszélyesebb a négy- és hathónapos kor, míg a maradandó első foga­zatra a hathónapos kortól 5 évesi korig terjedő időszak. Ez időszakban történik a fo­gazat kalcifikációja, ebben a periódusban keletkezik a fo­gak koronája. Azt mondhatjuk azonban, hogy a gyermekek hét-nyolc éves korig fogékonyak a tet­racyclin therápiának erre a kockázatára. Terhesség alatti tetracyc­lin kezelés az újszülött fo­gazatára jelenthet veszélyt. , Mindezek alapján ezt a fontos és hatásos gyógyszert terhességben, és nyolcéves kor alatt csak igen ritkán, és nagyon megfontoltan szokták alkalmazni az orvosi gyakor­latban, akkor, amikor nincs: más lehetőség. A tetracyclinek lerakód­nak a magzat, a kisgyermek csontvázába is. Ezáltal a csontnövekedés jelentős csökkenését okozhatják. Ez a folyamat azonban gyorsan visszafordul, ha a gyógyszer­kezelés periódusa nem volt túl hosszú. A tetracyclinkezelésnek (és az ún. széles: hatósugarú an­tibiotikumoknak általában) másik veszélye éppen abban a hatásukban van, hogy jól hatnak a baktériumok igen sok válfajára. Ennek követ­keztében elpusztítják a vas­tagbélben élősködő bakté­riumokat is. Ezek vitamino­kat termelnek, és főleg meg­akadályozzák a gombák megtelepedését. Ezen bakté­riumflóra hiánya a gombák szabad megtelepedését segíti elő, így bélgombásodás, nők­nél ezen felül hüvelyi gom­básodás alakulhat ki. Dr. Simon Fiala János BARKÁCSOLÁS Alig akad háztartás, ahol ne volna létra, hiszen gyak­ran van rá szükség, s a bar­kácsolóknak is egyik nélkü­lözhetetlen segédeszköze. Néhány ötlettel még hasz­nosabbá tehetjük: 1. A tetejére S-horogra akasztva, munka közben kü­lönféle eszközöket helyezhe­tünk (például ablaktisztítás­kor a vizesvödröt). Biztosab­ban dolgozhatunk rajta, ha lábaira csúszásgátló botvég- gumit erősítünk, s ha lábait a szétcsúszás ellen lánc is biztosítja. 2. Haladó munkához (pél­dául falfestéshez) a létrára és még a székre helyezett vastag deszka alkalmasabb. 3. Ha két létra van, azok fokaira is átfektethető a deszkapalló, de úgy helyez­zük el, hogy az ne érjen ki oldalra, a létrákon túlra. 4. A létravég kicsúszását a talajba erősített deszka- tám biztosan meggátolja. 5. A csak a szabadban használt létrára célszerű erős, felhúzható vascöveket szerelni. BK Köpeny elsősöknek ízesítők A petrezselyem, snidling, roz­maring, majoránna, tárkony, bo- rágó, kapor, kakukkfű stb. az ételek ízesítésénél akkor a leg­jobb, ha friss. Ha kis kertünk van, érdemes ezeket az ízesí­tőket termeszteni. Gondoljunk azonban arra, hogy a friss pet­rezselyem, snidling stb. ideje hamar elmúlik, ezért gondos­kodjunk eltevésükről az őszi és téli hónapokra. Ezeket a zöldféléket meg le­het egyszerűen szárítani a kö­vetkező módon: a zöldféléket megmossuk és leszárítjuk, majd sötét, hűvös helyen kifektetjük selyempapírra. Vagy pedig meg­mossuk, lecsöpögtetjük és ösz- szekötve felakasztjuk. Ha meg­száradt, kézzel összemorzsoljuk, és szárától megtisztítva levegős, szellős helyen, lefedett doboz­ban tároljuk. Az ízét megőrzi a későbbiek során. Mélyhűtve is tárolhatjuk a zöldségeket a következőképpen: például a snidlinget megmos­suk, karikákra vágjuk, és egy műanyag dobozba tesszük. A petrezselymet megmossuk, szá­rát eltávolítjuk, és alufóliába tesszük. így hosszabb ideig el­áll, ha a mélyhűtőbe tesszük. A többi zöldségfélét (tárkony, borágó, majoránna, rozmaring stb.) a szárától megtisztítjuk, megmossuk, lecsöpögtetjük és apróra vágjuk. Beletesszük a jégkocka tartóba, vizet enge­dünk rá, majd betesszük a fa­gyasztóba és megfagyasztjuk. Ezután a kockákat egyenként alufóliába csomagoljuk. K. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom