Békés Megyei Népújság, 1985. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-31 / 204. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG II MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS B MEGYEI TflNACS LAPJA 1985. AUGUSZTUS 31., SZOMBAT Ara: 2,20 forint XL. ÉVFOLYAM, 204. SZÁM Ülést tartott az Elnöki Tanács Pénteken ülést tartott a Népköztársaság Elnöki Tanácsa. A testület — a Minisztertanács előterjesz­tését megtárgyalva — törvényerejű rendele­tet hozott az országgyűlés által ez év április 18-án elfogadott oktatási törvény hatályba léptetéséről. Az új törvény 1986. szeptember 1-én lép hatályba, ennélfogva lehetőség lesz arra, hogy az érintettek kellően megismer­jék, és az illetékes szervek addig elvégezzék a törvény végrehajtásához szükséges felada­tokat. Az Elnöki Tanács törvényerejű ren­deleté átmeneti rendelkezéseket is tartalmaz a tanulmányokkal szerzett jogok védelméről, és a korábbi jogszabályok szerinti iskolai végzettség elismeréséről. Szocialista gazdasági viszonyaink fejlő­désének megfelelően az Elnöki Tanács tör­vényerejű rendeletet hozott a bírósági cég­nyilvántartás szabályozásának korszerűsíté­séről. A csaknem négy évtizede hatályban volt korábbi rendelkezés már nem felelt meg maradéktalanul a megváltozott gazdasá­gi körülményeknek, és alkalmazása a gaz­dálkodó szervezetek, a polgári jogi társasá­gok, a gazdasági munkaközösségek tevé­kenységére esetenként nehézséget okozott. A törvényerejű rendelet végrehajtásának rész­leteit igazságügy-miniszteri rendelet szabá­lyozza. Az Elnöki Tanács a továbbiakban bírákat mentett fel, s választott meg, majd más idő­szerű ügyekről tárgyalt. II SZOT elnöksége az üdülésről és a vállalatirányítás korszerűsítéséről Pénteken ülést tartott a SZOT elnöksége, és több közérdekű kérdésről tár­gyalt. Foglalkozott az 1986. évi kedvezményes szakszervezeti üdültetéssel, s megállapítot­ta, hogy a rendelkezésre álló helyek az ideihez hasonlóan jövőre is 393 ezer dolgozó üdültetését teszik lehetővé. A családos üdülés turnu­sonkénti időtartamát tizen­négyről tizenkét napra csök­kentik, így eggyel több túr-, nust — háromezerrel több családot — tudnak fogadni a főidényben az üdülők. A szakszervezeti üdültetés térítési díjaiban nem ter­veznek változást, a gyógy- üdültetés díja annyiban mó­dosul, hogy azt egységesítik, vagyis az elő- és utószezon­ban is a főidény díjait szá­mítják fel. A korábbi évek­hez hasonlóan jövőre is 25 ezer — egyenként 200 fo­rintos — ingyenes utalványt osztanak ki az iparági-ága­zati szakszervezetek útján, ezzel is támogatva az arra rászoruló dolgozók üdülé­sét. Az elnökség megvitatta a szakszervezeti művelődési intézmények hatodik ötéves felújítási és rekonstrukciós tervének teljesítéséről szóló jelentést és S hetedik öt­éves terv készítésének kon­cepcióját. Az idén záródó öt­éves tervidőszakra 47 műve­lődési intézmény felújítását és rekonstrukcióját tervez­ték, várhatóan azonban öt­ven intézményt újítanak fel. Az elnökség a továbbiak­ban az új vállalatirányítási formákra való áttérés kezde-. ti tapasztalatait tekintette át. Megállapította, hogy a vál­lalatirányítási rendszer vál­tozásait a közvélemény élénk érdeklődéssel fogadta, az iparági-ágazati szakszerveze­tek a vállalatok előzetes be­sorolásában részt vettek, s véleményt mondtak a terve­zett új vállalatirányítási for­máról, az esetleges szerveze­ti változtatásokról. Az ipari tárca területén a vállalatok 86 százaléka értett egyet az előzetes besorolás­sal és a bevezetés időpont­jával, a vállalatok 8 száza­léka az áttérés időpontjának, hat százaléka pedig a terve­zett irányítási formának a megváltoztatását kérte. Az ipari vállalatoknak döntő többsége 1985 máso­dik, illetve 1986 első fél­évében áll át az új irányítá­si formára, így az új irányí­tó szervek munkájáról álta­lános tapasztalatok még nem állnak rendelkezésre. A MÉM-hez tartozó vállalatok többségében már ez év jú­nius 30-ig megtörtént — gyorsan és zökkenőmentesen — az átállás. Az igazgatók döntő többségét az új testü­letek megerősítették, mind­össze hat vállalat eddigi igazgatója nem kapta meg a bizalmat. A tapasztalatok összességében kedvezőek. Az előkészítés és a választások egyaránt jó légkörben zaj­lottak le. A szakszervezetek azonban nem tartják kedve­zőnek azt, hogy a közgyűlé­sek viszonylag kevés fizikai dolgozót választottak a ve­zetőségekbe — arányuk nem éri el a 32 százalékot —, s nem egyértelműen kedvező az a tapasztalat sem, hogy a mezőgazdasági üzemek nagy részében az igazgatóhe­lyettes tölti be a vállalati ta­nács elnöki tisztét. Sikerek és gondok a szövetkezeti iparban Tegnap, pénteken Szarvason a vas-, fémipari szövetke­zetben tartott kihelyezett ülést a Kiszöv elnöksége. A legfontosabb napirendi pont a szövetkezetek első félévi gazdálkodásáról szóló beszámoló megvitatása volt. A beszámolóból kitűnt: a szövetkezetek első félévi munká­ját. eredményességét meglehetősen nagy szóródás jellem­zi. Vannak nagyon eredményesen gazdálkodó egységek és vannak, melyek nem tudtak eddig megfelelni az eljá­rásoknak. Ha csak az átlagot nézzük, minden rendben van. Az ipari szövetkezetek termelé­si értéke 2 milliárd 621 mil­lió forint, ez az időarányos terv éppen 100 százalékos terv teljesítésével egyenlő, a bázishoz képest 13 százalék­kal, abszolút összegben 300 millió forinttal nőtt. Az út­lap persze nem sokat mond, hiszen a statisztika követke­ző sora már arról számol be, hogy rendkívül nagyok a szóródások. A teljesítés — az egyes szövetkezeteket néz­ve 81,3 és 207 százalék kö­zött változik. A két legtöb­bet teljesítő az endrődi sza­bó- és a gyulai szabószö­vetkezet, a negatív példa pe­dig a Mezőberényi Építőipa­ri Szövetkezet. Persze csak a számok alapján elhamarkodott do­log lenne elítélni például a mezőberényieket. A terme­lés alakulására ható ténye­zők ugyanis rendkívül kü­lönbözőek. Elsősorban az építőipari ágazatoknál oko­zott jelentős kiesést a rend­kívül hideg időjárás. Az ebből származó kiesés 25— 30 millió forint és ennek pótlása nem is sikerülhe­tett, csak az első félév fo­lyamán. Import alkatrészek, anyagok hiánya is okozott termeléskiesést a szövetke­zetekben. Természetesen nem csak negatív hatások érték a szö­vetkezetét. A gazdálkodás szemléletében pozitív válto­zás tapasztalható és jól al­kalmazkodtak a gazdálkodó egységek a változó szabá­lyozókhoz is. Az új kereset- szabályozás például több szövetkezetben igen komoly eredmények forrása lett. A megtermelt árut el is kell adni és ha itt is csak az átlagot nézzük, nem lehet okunk panaszra. Mintegy 13 százalékkal nőtt az értékesí­tés a bázishoz képest és — a népgazdasági terveknek megfelelően — leggyorsabr ban az exportban. De a klasszikus fokozás, a „kis hazugság — nagy hazugság statisztika" erre az esetre is érvényes. Az értékesítés ru­belrelációban lényegesen több mint 50 százalékkal meghaladta a bázist, és eb­ből rögtön látható, hogy a tőkés exporttal viszont baj van. A bázishoz viszonyítva 90 százalékos, a tervhez mért 42,5 százalékos teljesí­tés mindenképpen várakozá­son aluli. Ezek után vessünk egy pillantást az előrejelzésre, arra, hogy mi várható még az év végéig megyénk ipari szövetkezeteiben? összessé­gében a termelési érték 400 millió forinttal, 8 százalék­kal haladja meg a múlt évi értéket. Az értékesítés te­rületén belföldre és rubelre­lációban többet adnak el a szövetkezetek a tervezettnél, tőkés exportnál legfeljebb a tavalyi bázis teljesítése vár­ható, de még ehhez is nagy erőfeszítésre, jó piaci mun­kára lesz szükség. L. L. Új országos ellenőrzések A Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság pénteken ülést tartott. Megvitatta és elfo­gadta a gépi berendezések fenntartásával, felújításával és korszerűsítésével foglal­kozó vizsgálati jelentést. A dokumentumot a KNEB a kormány elé terjeszti. _ A testületet tájékoztatták az új országos ellenőrzések­ről. Közülük az egyik arra keresi a választ: hogyan ér­vényesül az anyagi és erköl­csi felelősség a leltározás so­rán? Az ellenőrzés az ipar­ra, a közlekedésre, a postá­ra, a mezőgazdaságra és a kereskedelemre terjed ki a fővárosban és nyolc megyé­ben. A széles körű vizsgála­tot az indokolja, hogy egyes gazdálkodó szervek nem mindig kezelik a társadalmi tulajdon védelmét megillető gondossággal a leltározási hiányokat és többleteket. A lel tá rozás szabá lyszerűségén túl azt is áttekintik, hogy az érvényes szabályok egyálta­lán alkalmasak-e a hatásos erkölcsi és anyagi felelősség érvényesítésére. Az egészségügyi intézmé­nyek integrációjának ta­pasztalatait összegzi a közel­jövőben kezdődő és IX me­gyére kiterjedő, átfogó utó- vizsgálat. A népi ellenőrök arra kívánnak fényt deríte­ni, hogy a rendelőintézetek és a kórházak összevonása milyen hatással volt az egészségügyi alapellátásra az előző vizsgálatot követő két esztendőben. Disziinnepség a 35. bányásznapon Havasi Ferenc mondott beszédet Ünnepi díszbe öltözött pénteken Tatabánya. Fellobogóz­ták a Vértanúk terét is, ahol sok ezer résztvevő jelenlété­ben koszorúzási ünnepséget rendeztek az 1919-es csendőr- sortűz mártírjainak tiszteletére emelt emlékműnél. Ezen a helyen tiltakoztak egykor a bányászok a sorozatos letartóz­tatások ellen, s közülük tizenegyen áldozatul estek a csend- örrohamnak. Ennek emlékére rendezik meg hazánkban minden év szeptemberének első vasárnapján a bányászna­pot. A koszorúzási ünnepségre a bányász fúvószenekar hang­jai mellett díszmenetben, díszegyenruhában érkeztek a KISZ-fiatalok, és a város bányász sportolóinak képviselői. A Himnusz elhangzása után az emlékművön elhelyezte a kegyelet virágait Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Kapolyi lAszló ipari miniszter, Kovács László, a Bányaipari Dol­gozók Szakszervezetének főtitkára, Antalóczy Albert, a Komárom megyei pártbizottság első titkára, valamint a megye és a város párt-, állami és társadalmi szerveinek képviselői. A koszorúzási ünnepség után a népházban díszünnepsé­get rendeztek. Schalkhammer Antal, a Tatabányai Szénbányák Válla­lat Szakszervezeti Bizottságának titkára köszöntötte a résztvevőket, majd Havasi Ferenc mondott beszédet. Elöljáróban tolmácsolta az MSZMP Központi Bizottsága és a Minisztertanács üdvözletét az ünnepség résztvevőinek, a magyar bányásztársadalom valamennyi tagjának. Szeptember első vasárnapján harmincötödször emléke­zünk vissza a 66 évvel ezelőtt eldördült tatabányai csend- őrsortűz áldozataira — mondotta. — Tisztelgünk a mun­kásmozgalom bányász mártírjai előtt, nagyrabecsüléssel gondolunk azokra a generációkra, amelyeknek tagjai ezt az embert próbáló hivatást választották. — A bányaipar, a szénbányászat nehéz évtizedeket járt be a felszabadulás után is. A sors nem kényeztette el e szakma dolgozóit, mindig a legnehezebbet kellett vállalni­uk, s ott helytállni, ahol a legjobban kellett. Havasi Ferenc ezután a gazdasági építőmunka változó követelményeiről szólt, méltatva a nehéz körülmények kö­zött napjainkban is helytálló bányászok munkáját. — Az idei rendkívüli kemény tél miatt megnövekedett energiaigények szükségessé tették a termelés fokozását. Az év első hónapjaiban, amikor erre a legnagyobb szükség volt, bányászok ezrei áldozták szabadnapjaikat. Szombaton is, vasárnap is dolgoztak a szén-, az olaj- és a gázmezőkön. Áldozatvállalásuk, kitartásuk, akaraterejük, hősies helyt­állásuk ismét kiváltotta az ország tiszteletét. — Közismert, hogy az elmúlt évtized világszerte jelentős gazdasági változásokat hozott, nagymértékben megnőtt a föld kincseinek értéke. Ennek fő oka, hogy az egyre nö­vekvő igényeket korlátozott mennyiségű ásványvagyonból kell kielégíteni. A fejlődésnek — mint eddig is — együtt kell járnia a dolgozók egészségének fokozottabb védelmével, a bányabiz­tonság javításával, a veszélyek elleni aktív védekezéssel. Mindent megteszünk azért, hogy a szén-, a tüzelőolaj-, a gáz- és a tűzifaellátás kiegyensúlyozott legyen — hang­súlyozta Havasi Ferenc, majd sok sikert, jó szerencsét kí­vánt a bányászok nagy családjának az iparág előtt álló feladatok teljesítéséhez. Ezután Kapolyi László kitüntetést adott át nyolc bá­nyásznak. köztük Neukum Ferencnek, a csordakúti bá­nya frontmesterének a Munka Érdemrend arany fokozatát nyújtotta át. A díszünnepség a Tatabányai bányász szimfonikus zene­kar és az Állami Operaház művészeinek gálaműsorával fejeződött be. Naponta 1,7 millió köbméter gáz Tegnap délelőtt Mezőtúr határában felavatták a Nagy­alföldi Kőolaj- és Földgáz­termelő Vállalat endrődi gázüzemét. Az avatás a 35. magyar bányásznap egyik legkiemelkedőbb eseménye. Az ünnepi beszédet Czip- per Gyula ipari miniszterhe­lyettes tartotta. A miniszter- helyettes ismertette a belépő üzem jelentőségét, a beru­házással kapcsolatos gon­dokat. Az „Endrőd-mező” földtanilag három külön álló szerkezeti egységből áll, mely­nek területe Mezőtúr, Szarvas és Gyomaendrőd helységek közigazgatási te­rületére esik. A mélyfúrásos kutatás 1971-ben kezdődött, és előreláthatólag ebben az évben még nem fejeződik be. A gáz átlag 1000 és 2000 mé­ter mélységben előforduló te­lepekben szétszórtan helyez­kedik el. A mező leművelé­sére egységes koncepciót-ala- kítottak ki, amely szerint a művelés az Endrőd—III — a legnagyobb — mező mű­velésével kezdődik. Ennek termelésbe állítását szolgálja a most avatott gázüzem. 1990-ben kerül majd sor az Endrőd—I és Endrőd—II telepek termelésbe állításá­ra. Az elmúlt évi energiagon­dok szükségessé tették a be­ruházás mielőbbi megvalósí­tását, ezért irányzott elő a vállalat részleges üzembe he­lyezést. Az importeszközök hiánya miatt azonban az üzembe helyezésre 1984 vége helyett csak idén július 1- én kerülhetett sor, azóta a gázszolgáltatás 1,7 millió köbméter/nap mennyiséggel folyamatosan történik. Mind­ezért kivitelező vállalatok so­kaságát illeti dicséret. A miniszterhelyettes rá­mutatott arra, hogy ez a 731 millió forintos beruházás a népgazdaság számára gyor­san megtérül. Azonban fi­gyelmeztetett arra, hogy az energiatermelő ágazatok — a szén- és szénhidrogén-bá­nyászat, valamint a villa- mosenergia-ipar — dolgozói­nak emberfeletti erőfeszítései önmagában nem elegendőek, a takarékos és gazdaságos energiafelhasználás minden szervezetnek, minden állam­polgárnak alapvető köteles­sége és érdeke. Az ünnepi beszédet követő­en kitüntetéseket adtak át, majd Hanyecz Ernő, az end­rődi gázüzemet irányító oros­házi üzem vezetője bemutat­ta az új létesítményt (képün­kön). U. T.

Next

/
Oldalképek
Tartalom