Békés Megyei Népújság, 1985. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-30 / 203. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSAG I MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS I MEGYEI IIKACS LAPJA 1985. AUGUSZTUS 30.. PÉNTEK Ara: 1,80 forint XL. ÉVFOLYAM, 203. SZÁM Befejeződött a szocialista országok ENSZ-társaságainak tanácskozása Közös nyilatkozat elfogadásával csütörtökön véget ért kilenc szocialista ország ENSZ-társaságának konzultatív tanácskozása Budapesten. A kétnapos eszmecserén — amelyet a SZOT központi iskolájában tartottak — a résztvevők megvitatták az ENSZ Társaságok Világszö­vetségének (MFUNA) szeptemberi genfi közgyűlésére és európai regionális konferenciájára benyújtott határozati javaslatokat, az ezeken a fórumokon szereplő főbb kér­déseket. A tanácskozás zárónapján részt vett Marek Hagmajer, a WFUNA főtitkára, s tájé­koztatta a delegátusokat a világszövetség közelgő 30. közgyűlésének előkészületei-, röl. Ezt követően az ENSZ- társaságok képviselői megvi­tatták a világszövetség prog­ramját, továbbá azt, hogy miként járulhatna hozzá a WFUNA, hogy az ENSZ-ről az eddigieknél reálisabb kép alakuljon ki. A továbbiak­ban Somogyi Ferenc, a Kül­ügyminisztérium főosztályve­zetője tartott tájékoztató elő­adást Hazánk külpolitikája és az ENSZ címmel. Gömbös Ervin, a Magyar ENSZ Tár­saság főtitkára ismertette az ENSZ megalakulásának 40. évfordulójára és a nemzet­közi békeév előkészítésére alakult magyar nemzeti bi­zottság programját. Egyebek között elmondotta, hogy más társadalmi és tömegszerve­zetekkel együttműködve tu­dományos és ismeretterjesz­tő tanácskozásokat tartanak a világszervezel mindennapi tevékenységéről, a világpo­litikában betöltött szerepé­ről és eredményeiről. Utalt arra is, hogy kiadványokat jelentetnek meg, amelyek közül már napvilágot látott magyar nyelven az ENSZ alapokmánya, az Emberi jo­gok egyetemes nyilatkozata és a társaság szerkesztette Hazánk és az ENSZ című is­mertető füzet. Gömbös Ervin az MTI munkatársának adott nyi­latkozatában kiemelte: a bu­dapesti konzultatív találko­zó fontosságát növeli az a tény, hogy közeleg az ENSZ megalakulásának 40. évfor­dulója, amely nagy feladato­kat ad az egyes ENSZ-társa- ságoknak saját hazájukban és a WFUNA keretein belül is. A konzultáció hatékony segítséget nyújtott a részt­vevőknek ahhoz, hogy a genfi közgyűlés munkájában eredményesen ' vegyenek részt. A közös nyilatkozatról szólva hangsúlyozta: a do­kumentumban a konzultatív tanácskozás résztvevői meg­erősítik szilárd hitüket azok­ban az alapelvekben, ame­lyeket az ENSZ alapokmá-r (Folytatás a 2. oldalon) Sajtótájékoztató a szeptember 1-én hatályba lépd társadalombiztosítási rendelkezésekről Az Országos Társadalom­Bányásznapi ünnepség A 35. bányásznap alkalmá­ból az Ipari Minisztérium, valamint a Bányaipari és a Vegyipari Dolgozók Szak- szervezetének elnöksége csü­törtökön ünnepséget rende­zett a SZOT Központi Isko­lájában. ahol a bányavállala­tok, és az ágazat intézmé­nyei képviseletében mintegy háromszázan vettek részt. Az ünnepségen megjelent Ha­vasi Ferenc, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Baranyai Tibor, a SZOT fő­titkára. s ott voltak a társa­dalmi és tömegszervezetek képviselői is. Az ünnepséget Lajer László, a bányászszakszerve­zet titkára nyitotta meg. Ez­után Kapolyi László ipari miniszter tartott ünnepi be­szédet. Ezután a miniszter kitün­tetéseket adott át: 40 bánya­ipari dolgozó vette át a Bá­nyász Szolgálati Érdemérem különböző fokozatait, ebből 31 gyémántfokozatot. ame­lyet az idén osztottak ki első alkalommal azok között, akik a föld mélyén 30, illetve a külszínen 35 évet töltöttek el munkával. Ezenkívül hatan vették át a Bányamentő Szolgálati Érdemérem arany és ezüst fokozatát. 11 -en pe­dig a Kiváló Bányász ki­tüntetést. Az ünnepség Lajos László zárszavával ért véget. Ez­után az ipari miniszter fo­gadást adott a kitüntetettek tiszeletére. Az ünnepség résztvevői megtekintették a Széncsaták hősei című kiállítást, ame­lyet a bányásznap alkalmá­ból rendezett a Magyar Mun­kásmozgalmi Múzeum és a Dorogi Szénbányák Vállalat szakszervezeti bizottsága, a SZOT Központi Iskola ga­lériájában. Ezekben a napokban több mint 40 bányavállalatnál és üzemnél tartanak bányász­napi ünnepséget, amelyeken 15-en veszik át a Munka Ér­demrend valamelyik fokoza­tát. 325-en a Kiváló Mun­káért. 90-en a Kiváló Bá­nyász kitüntetést. s több mint 15 ezren kapják meg a bányász, vagy a Bányamen­tő Szolgálati Érdemérem gyémánt, aram-, ezüst, vagy bronz fokozatát. Ezenkívül a bányásznap alkalmából mint­egy 1.3 milliárd forint hű- sésiutalmat osztanak ki a dolgozók között. biztosítási Főigazgatóságon csütörtökön tájékoztatták a sajtó képviselőit a szeptem­ber 1-én hatályba lépő tár­sadalombiztosítási rendelke­zésekről. Elmondották, hogy a módosítások a társadalom- biztosítási ellátás három te­rületét érintik: az anyasági segélyt, a terhességi-gyer­mekágyi segélyt és a gyer­mekápolási táppénzt. Szeptember 1-től az anya­sági segély összege 2500 fo­rintról 4000 forintra emel­kedik. A négyezer forint összegű anyasági segélyre azok a nők jogosultak, akik 1985. augusztus 31 -ét köve­tően szülnek. A szülési sza­badság ideje négy héttel meghosszabbodik. így 20 hét helyett 24 hét lesz. Ebből négy hetet a szülés várható időpontja előtt kell kiadni, illetve igénybe venni. Az utóbbi intézkedéssel a szü­letendő gyermekek és a szü­lő nők egészségét védik, ezért a négy hét a születés várható időpontját követő időszakra nem vihető át. Miután a társadalombiztosí­tási jogszabályok szerint a Tegnap, csütörtökön dél­előtt Mubert Dubois, Fran­ciaország budapesti nagy­követe Szarvasra látogatott. A tanácsházán dr. Pataki István, Szarvas tanácselnö­gély a szülési szabadság ide­jére jár, így ennek időtarta­ma is négy héttel meghosz- szabbódik. Szeptember 1-től a beteg gyermek ápolása címén igénybe vehető táppénzes idő lényegesen meghosszab­bodik, és a jogosultság a gyermek 6 éves kora he­lyett 18 éves koráig terjed ki. A gyermekápolási táp­pénz igénybe vétele szülői joggá válik. A változások lényege a következő: Egyévesnél idősebb, de háromévesnél fiatalabb gyer­mekek ápolására az eddigi 80 nappal szemben évenként és gyermekenként 84 napig kaphat táppénzt a szülő (A gyermek egyéves koráig to­vábbra is korlátozás nélkül jár a gyermekápolási táp­pénz.) A háromévesnél idő­sebb, de hatévesnél fiata­labb gyermek után a gyer­mekápolási táppénz az ed­digi harminc nappal szem­ben 42 napra, egyedülállók esetében pedig 84 napra jár. A hatévesnél idősebb, de tízévesnél fiatalabb gyer­mek ápolása címén éven­ként és gyermekenként 14. egyedülállók esetében pedig ke fogadta. A nagykövet fel- kereke Ruzicskay György festőművészt, majd látoga­tást tett a Halászati Kutató Intézetben, ahol dr. Müller Ferenc, a HAKI igazgatója 28 naptári napon át jár a táppénz. Üj vonás a gyermekápolá­si táppénz rendszerében, hogy az egy-egy évre járó. de fel nem használt napok a következő évre átvihetők. Fontos tudnivaló, hogy itt nem naptári évről, hanem a gyermek egyik születésnap­jától a következő születés­napjáig eltelt esztendőről van szó. Az eddigiekhez képest módosulást jelent, hogy a gyermekápolási táppénzt a gyermek egyéves kora után minden külön eljárás nél­kül bármelyik szülő igény­be veheti. Nincs már szük­ség sem a szülők együttes kérelmére, sem az engedé­lyezési eljárásra. Ezenkívül az apa igényének benyújtá­sakor nem kell vizsgálni azt, hogy az anya jogosult-e gyermekápolási táppénzre. A megkötés csupán annyi, hogy ha az együttélő házastársak (élettársak) közül az apa igényli a gyermekápolási táppénzt, részére azt to­vábbra is az anya munka­helyén számfejtik és fizetik ki. és dr. Marjai Gyula, az Ön­tözési Kutató Intézet igazga­tója tájékoztatta a két inté­zet munkájáról. Fotó: Szőke Margit Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén jelentést hallgatott meg a földrengés okozta károkról és a kárrendezések helyze­téről. Megállapította, hogy a helyreállítási munkálatok rend­ben folynak, az illetékes szervek a szükséges intézkedéseket megtették. A Minisztertanács megvitatta a környezetvédelmi munka tapasztalatait és továbbfejlesztésének egyes kérdéseit. Ügy határozott, hogy e tevékenység eredményesebb ellátása érde­kében növelni kell a területi tanácsi szervek és környezetvé­delmi bizottságok szerepét, felelősségét. A jövőben növek­szik az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal el­nökének szakigazgatási, irányítási, felügyeleti és ellenőrzési jogköre, módosul a környezetvédelem szervezete. A kormány — az állami vállalatokra vonatkozó új rendel­kezésekkel összhangban — meghatározott, illetve módosított egyes államigazgatási hatásköröket. Ipari egyeztető tárgyalás Megyénk iparának idei el­ső félévi munkájáról, a VI. ötéves terv várható eredmé­nyeiről. valamint a követke­ző tervidőszak elképzelései­ről volt szó azon az egyezte­tő tárgyaláson, amelyet au­gusztus 29-én, tegnap dél­előtt Békéscsabán tartottak az Ipari Minisztérium, vala­mint a Békés megyei párt- bizottság és a megyei tanács képviselőinek részvételével. A megbeszélésen Murányi Miklós, a megyei tanács el­nökhelyettese köszöntötte a megjelenteket, közöttük dr. Cseh József ipari miniszter­helyettest. Kiss Sándort, az MSZMP Békés Megyei Bi­zottsága osztályvezetőjét, majd dr. Tóth János, a me­gyei tanács vb ipari osztály­vezetője adott tájékoztatást megyénk iparának idei első félévéről, és a jelen tervidő­szak várható eredményeiről. Amint összegezve megálla­pította: Békés megyében az Ipari Minisztérium felügye­lete alá tartozó ágazatok a gazdálkodási feszültségek közepette is eredményesen dolgoztak. Dr. Cseh József ipari mi­niszterhelyettes az ország iparának idei első héthónapi termelési eredményeit, gond­jait ismertette, majd az egyeztető tárgyaláson a me­gye iparát érintő több konk­rét kérdést vitattak meg. A megbeszélés után a résztve­vők ellátogattak a békéscsa­bai Unicon Vállalathoz. n VII. ötéves tervkoncepció a Békéscsabai Városi Tanács előtt Tegnap délután ülést tar­tott a Békéscsabai Városi Tanács Sasala János elnök­letével. Az ülésen részt vett Araczki János, a megyei ta­nács általános elnökhelyet­tese. Első napirendi pont­ként a megyeszékhely VII. ötéves tervkoncepcióját tár­gyalták meg a tanácstagok. Az írásos beszámolóhoz Bla- hut Lajos, a városi tanács általános tanácselnök-helyet­tese fűzött kiegészítőt. El­mondta, hogy a soron kö­vetkező ötéves terv elképze­léseinek kidolgozásához még a múlt év közepén láttak hozzá. A választási gyűlése­ken, tanácstagi beszámoló­kon a lakosság igen sok ja­vaslatot tett. Több társadal­mi szerv, elsősorban a Ha­zafias Népfront és a szak­maközi bizottság megvitat-, ta. Ennek során közel 70 észrevétel és javaslat hang­zott el. A soron következő ötéves terv célkitűzéseinek kidolgozásánál mindezt fi­gyelembe vették. A középtávú tervidőszak ellátási helyzetét, fejlesztési feladatait, a munkaerőhely­zetet alapvetően a lakosság számának és összetételének várható alakulása határozza meg. Az utóbbi években a város népesedési helyzete sok vonatkozásban változott. Csökkent a szülések száma. Ugyanakkor emelkedik az időskorúak aránya. Mérsék­lődött a bevándorlás. E há­rom tényező alapvetően mó­dosítja az ellátási feladato­kat. Tény az is, hogy gon­dot okoz a városban az, hogy 88 szükségtanteremben folyik oktatás. A város lakásállománya meghaladja a 25 ezer 900-at. Ennek ellenére 1700 lakás-, igénylőt tartanak számon. A tanácstagi beszámolókon so­kan fölvetették a köztiszta­ság helyzetét. Ez a feladat a Kertészeti és Köztisztasági Vállalatra hárul. Tevékeny­ségét egyre inkább csak korszerű gépek alkalmazásá­val tudja megoldani. Ennek feltételei az utóbbi években ugyan kedvezőbbé váltak, de a géppark avultsága mi­att a pótlás egyre nagyobb ráfordítást igényel. Javítani kell a háztartási szemétszál­lítást is. Az egészségügyi alapellátás helyzetének meghatározója a lakosság korösszetétele. A város lakosságának 20 szá­zalékát gyerekek és fiatalok teszik ki, s csaknem 22 szá-, zalékát a nyugdíjasok. A vá­rosban jelenleg 1130 olyan idős korú él, aki rászorul az intézményesített szociális gondozásra. Fejleszteni kell az ivóvízhálózatot és a szenny vízcsatorna-rend­szert is. A város területén jelenleg 7500 olyan lakás van, amely nincs közműves ivóvízzel ellátva. A bioló­giai szennyvíztisztító telep beruházása 1986-ban befeje­ződik. Az iszapkezelést a VII. ötéves tervidőszakban kell megoldani. Az útépítés terén is van feladat jócskán. A város belterületi útjai­nak teljes hossza mintegy 200 kilométer, s ennek csu­pán 46 százaléka a kiépített út. Az utóbbi években jól bevált módszerek további al­kalmazásával közületek, vál­lalatok és a lakosság támo­gatásával tovább kell foly­tatni az útépítést. Megoldásra váró feladatok tehát akadnak jócskán a me­gyeszékhelyen. A tervkon­cepció a feladatok megvaló­sítását két változatban cso­portosította. A tanácsülésen a vitában 12 tanácstag szó­lalt fel. Szenvedélyesen ad­ták elő mondanivalójukat, közvetítették a lakosság vé­leményét. A felszólalók több­sége a tervkoncepció máso­dik alternatíváját ajánlotta elfogadásra. Ez a változat a Tő figyelm'et a lakásigények, az iskolagondok enyhítésére helyezi, s az egészségügyi alapellátás fejlesztésére. Megvitatta a tanácsülés a településfejlesztési hozzájá­rulás bevezetésével kapcso­latos javaslatot is. Szó esett a sétálóutcáról is. A város esztétikai arculatára fokozott figyelmet kell fordítani a jövőben. Meg kell gyorsíta­ni a sétálóutca foghíjainak beépítését és végleges rend­jének kialakítását. A tanácsüléssel nem ke­rült végleg pont a soron kö­vetkező ötéves tervkoncep­cióra. A különböző fórumo­kon. tanácstagi beszámoló­kon a város egész lakossága előtt ismertetik, s a felveté­sekkel és véleményekkel to­vább gazdagítják, finomít­ják, konkretizálják a kö­vetkező ötéves terv célkitű­zéseit. (Serédi)

Next

/
Oldalképek
Tartalom