Békés Megyei Népújság, 1985. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-29 / 202. szám

1985. augusztus 29., csütörtök NÉPÚJSÁG Augusztus 22-én 3 napos tapasztalatcsere-látogatásra indult megyénk 27 főhivatású népművelője Sárospatakra. Reggel 6 órakor gyülekeztek az utazók Békéscsabán, a Megyei Művelődési Központban. Az útra eredetileg har­mincötén jelentkeztek, de néhány művelődési ház — a jelentkezési lap kitöltése ellenére — „elfelejtette” elkülde­ni képviselőjét. Végül is a battonyai, a békési, a csorvá- si, a dobozi, az eleki, a kamuti, a körösladányi, a mező­kovácsházi (négy kolléga!), a nagybánhegyesi és a nagy- szénási művelődési házak, valamint a békéscsabai és a szeghalmi városi tanácsok művelődési osztályai képvisel­tették magukat. Döntöttek az egyetemi, főiskolai fellebbezések ügyében A felsőfokú oktatási in­tézmények nappali, esti és levelező tagozataira felvé­telt nem nyert pályázók kö­zül mintegy ötezren nyúj­tottak be fellebbezést, kérel­met, panaszt. Az oktatásügy illetékesei több mint 1 300 ügyben hoztak kedvező ha­tározatot nappali tagozatra, csaknem 850 esetben pedig esti, levelező tagozatra való felvételre. Az érintettek a felsőoktatási intézményektől a napokban írásban kapnak tájékoztatást a döntésről. A Művelődési Minisztéri­umtól kapott tájékoztatás szerint az idén a tavalyinál 10 százalékkal többen, csak­nem 40 ezren jelentkeztek a felsőoktatási intézmények nappali tagozataira, a mun­ka melletti képzésre — első, illetve másoddiploma meg­szerzésére, kiegészítő sza­kokra — pedig csaknem 20 ezren. Az egyetemek és a főiskolák nappali tagozatai­ra a felvételi keretszám sze­rint 16 500 hallgatót vehet­tek fel. Budapest és Pest megye pedagógushiányára való tekintettel — a felvé­teli keretszám átcsoportosí­tásával — százzal több fia­tal felvételét engedélyezik az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem általános is­kolai tanárképző főiskolai karára. Ezt az tette lehető­vé, hogy a Budapesti Párt- bizottság, a KISZ Központi Bizottsága, valamint a KISZ Budapesti Bizottsága az ok­tatási intézményeiben a pe­dagógusképzés számára ide­iglenes helyet adott. A fel­sőoktatási intézményekben ősztől — a tavalyi előfelvé­telisekkel együtt — csak­nem 17 ezer nappali és mintegy 8 ezer esti, levele­ző tagozatos hallgató kezdi meg tanulmányait. A különböző felsőoktatá­si intézmények iránti ér­deklődésre jellemző néhány példa: az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsé­szettudományi Karán öt és félszeres, a szegedi József Attila Tudományegyetem és a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem bölcsész­karán háromszoros volt a túljelentkezés. A műszaki egyetemekre a jelentkezés aránya változatlan, de egyes karokon a felvételizők szá­ma alig haladta meg a fel­vehetőkét. A legkevesebben a miskolci Nehézipari Mű­szaki Egyetem kohó- és fémipari főiskolájára kérték felvételüket. Legnagyobb volt a jelentkezés — immár hagyományosan — a Szín­ház- és Filmművészeti Főis­kolára: ide 3 453-an szeret­tek volna bejutni, harminc­szor többen, mint amennyi- a , felvehetők létszáma volt. A tapasztalatcsere-út első állomása a nyíregyházi Me­gyei Művelődési Központ volt. Az intézmény igazgató- helyettese várta a csoportot. A Békés megyeiek elsősor­ban az intézmény megyei módszertani tevékenységére voltak kíváncsiak azon kí­vül, hogy meg is néztek min­den helyiséget, és ismerked­tek a mindennapi tevékeny­séggel is. Az igazgatóhelyet­tes tájékoztatójában elmond­ta, hogy az épületet 1981- ben adták át. Bán Ferenc tervezte. Előtte külön műkö­dött a városi és külön a Me­gyei Művelődési Központ, 1981-től, az új intézmény épí­tésétől a két funkciót ösz- szevonták. 1984-től a sza­badtéri színpad, 1985-től pe­dig az úttörőház tevékeny­ségét is ez az intézmény lát­ja el, illetve irányítja. Jelentős előrelépésnek tart­juk, mi Békés megyei nép­művelők, hogy a nyíregyhá­zi művelődési központnak ősztől sikerül beindítani a középfokú népművelőkép­zést. Ehhez a Művelődési Minisztérium engedélye kel­lett. és természetesen a me­gyei tanácsi és főiskolai hát­tér (anyagi és szellemi vo­natkozásban egyaránt!). A képzés 2 éves lesz, 200 órá­val, és alapfokú politikai is­mereteket is ad. Az alapvég­zettség, amellyel felvételizni lehet, az érettségi. Elsősor­ban a kistelepüléseken dol­gozó művelődésiház-veze- tők, előadók jelentkezésére számítanak, de szívesen fo­gadják például a munkahe­lyi közművelődési felelősök jelentkezését is. A hallgatók a tanfolyam elvégzése után hivatalos bizonyítványt kap­nak, amely kisebb intézmé­nyekben lehetővé teszi a szakképzett munkavállalást. A tájékoztató elhangzása után megyénk népművelői kérdeztek: hogyan foglalko­zik az intézmény a nyugdí­jasokkal, tartalmában mi­lyen a népművelők képzése, hogyan foglalkoznak a mun­kahelyi művelődéssel, milyen a cigányklubok tevékenysége a megyében, milyen az in­tézmény gazdasági tevékeny­sége, hogyan vált be a „Le­gyen ön is házigazda!” cí­mű akció a megyében, mi­lyen a művelődési központ szervezeti struktúrája, az in­tegrált intézmények működé­se .. . Minden kérdésre rész­letes választ kaptak. A hosszú, és egymást köl­csönösen tájékoztató szak­mai beszélgetés után a cso­port tagjai megtekintették a VII. országos népművészeti .kiállítást, amelyet hagyomá­nyosan a nyíregyházi műve­lődési központban rendeztek meg. A mezőkovácsházi dí­szítőművészeti szakkör kép­viselői büszkén mutatták azokat a munkákat. ame­lyekkel megyénk képviselői kiemelkedő díjakat hoztak el a kiállításról: Kovács András (a Népművészet If­jú Mestere, Mezőberény) bronzplakett, hagyományos fonatú székeiért; Tóth Sán­dor (a Népművészet Ifjú Mes­tere, Mezőberény) Gránát­alma-díj; Kukla Imre (Csor- vás) bronzplakett dobozo­kért; Szabó Sándor (Füzes­gyarmat) bronzplakett a kézműves tradíciókat hitele­sen folytató tárgyaiért és Ledzényi Pálné (Békéscsaba) aranyplakett, a békési vá­szonszőttes felújításáért. A kiállítás megtekintése után a csoport tagjai elbú­csúztak vendéglátóiktól, majd továbbutaztak Tokaj­ba. A háromnapos út továb­bi kalauza dr. Bencsik Já­nos, a tokaji múzeum igaz­gatója volt. Ebéd után a népművelők megtekintették a tokaji múzeumot, a Bodrog partjáról megszemlélték a Tokaj-hegyet, és az idegen- vezető tolmácsolásában is­merkedtek a település törté­netével. Vacsora után a cso­port elfoglalta Sárospatakon a szállást a tanítóképző fő­iskola kollégiumában. Másnap a sárospataki mű­velődési ház megtekintésére indultak a népművelők. A házat Makovecz Imre építész tervezte, két éve adták át. Az intézmény munkájáról a ház egyik előadója adott tá­jékoztatót. Elmondta, hogy nagyon szép, impozáns az épület — amiről a jelenle­vők meg is győződtek —, esz­tétikailag szépen kivitelezett, de sajnos, funkcionálisan nem felel meg minden kö­vetelménynek. Van egy 458 személyes nagyterme, kiváló technikával felszerelve, 3—4 kisterme, amelyek közül még nem mindegyiket sike­rült átadni rendeltetésének, egy kávéház, és viszonylag sok a „bármire” használha­tó, nyitott szabad tér. A probléma az, hogy igen nagy az áthallás, tehát párhuza­mosan nem lehet rendezvé­nyeket szervezni az egymás mellett levő termekben, mert zavarják egymást. A vendégfogadó népművelő kolléga ennek okát elsősor­ban a pénzhiányban látja; 120 millióba került a ház fel­építése, és nagyon nehezen tudták ezt a pénzösszeget összegyűjteni. A Békés me­gyeiek feltették a kérdést: nem lehetséges-e, hogy ez a tervező hibája, akinél első­sorban az esztétikai és nem a funkcionális szempont ér­vényesült?! A válasz nem volt egyértelmű. Az intézmény egyébként integrált: mozi és könyvtár is működik benne. Tartalmi tevékenységéről nehéz nyi­latkozni, úgy tűnik, nehe­zen találták meg még a benne dolgozók, hogy mit is akarnak, lehetne csinálni. Igen sikeresek a színházi előadásaik, a kávéházban megrendezett pódiumsoro­zatok híres előadókkal, a diszkóprogramok, a kiállítá­sok. Nagy a fluktuáció, je­lenleg csak két népművelő­jük van. A tájékoztatót tar­tó kolléga . elmondta, hogy ennek elsődleges oka az, hogy a helyi tanács nem tud lakást biztosítani a népmű­velőknek. A csoport tagjai nem sokat kérdeztek, de a későbbi beszélgetések során felmerült: gyönyörű az in­tézmény, egy 15 ezer lakosú városnak valóságos palota, de miért nem tudják a helyi népművelők tartalommal megtölteni? Talán nem is ez a palota kellett volna? Talán a lelkesedés, a szakértelem a lényeg, és nem mindig a tár­gyi, anyagi környezet? A sá­rospatakiak még tapogatóz­nak, a tájékoztatóban el­hangzott, hogy szociológiai­lag még nem mérték fel tel­jesen az igényeket, ez a jö­vő feladata. A szakmai program után a sárospataki vár megtekinté­se következett, a Rákóczi- gyűjtemény darabjai felejt­hetetlen élményt nyújtottak. A főiskola könyvtárának, va­lamint az egyháztörténeti gyűjeménynek a megtekinté­se már a késő délutáni órá­ra esett. Másnap a reggeli után a társaság egy kissé fáradtan indult el Hollóházára. Itt a porcelánmúzeum, és a nem­rég felavatott modern temp­lom megtekintése szerepelt a programban. Sárospatakra visszatérve, ebéd után in­dultak hazafelé. A tapasztalatcsere-útnak két célja volt: ismerkedés más művelődési intézmények tevékenységével, tapasztala­tok gyűjtése, vélemények ki­cserélése. Másik: hazánk ed­dig nem ismert tájainak fel­fedezése. És egy harmadik is, amiről nem beszéltünk, de minden kitűzött cél nélkül megvalósult: egymás jobb megismerése, szakmai ta­pasztalataink kicserélése itt a megyén belül is. népműve­lői közösségi „énünk” erő­sítése, egymás munkájának jobb megbecsülése. Pocsajiné Fábián Magdolna, a Békés Megyei Művelődési Központ csoportvezetője Kamaszpanasz A Kamaszpanasz utolsó nyári adása kedden hangzott el a Petőfi adón. A friss hangvételű, magazinjellegű egyórás ösz- szeállítás, azt hiszem, kielégítette azokat a fiatal, tizenéves hallgatókat, akiknek a műsort szánták. Ha néhol döcögtek, sablonosak voltak is a riporteri kérdések, mégis sok érdekes dologról volt szó: a tapétázástól a karatézésig, a főzőtanfo­lyamtól a jobb önismeret megszerzésének lehetőségéig. Benkő László, a még mindig népszerű Omega együttes veze­tője is adott interjút, milyen problémák foglalkoztatták ka- maszkprában, s most, hogy már neki is van egy 16 éves fia, arról beszélt, hogyan „jönnek ki" egymással. Azt is megtud­hatta egy hosszú orrától szenvedő lány, hogy ha tényleg el­tér e szervének hossza a normálistól (vajon milyen ismérvek alapján döntik ezt el?), akkor állampolgári joga alapján in­gyenes plasztikai műtéttel változtathatnak azon. Amit a Kamaszpanaszban legjobban kedvelek, az az: nem didaktikus, nem akar semmilyen véleményt, mint „abszolút igazságot” e korosztályra ráerőltetni. S ez a fajta megközelí­tés főleg a komolyabb témáknál — mert ilyenek is vannak a műsorban, kellő mértéktartással adagolva azokat — jelent­kezik.- Először mindig csak vázolnak, ismertetnek egy-egy visszás jelenséget, vagy sokakat foglalkoztató dolgot, esetet, s a következő adásban visszatérnek rá, úgy, hogy a hallga­tók véleményét tolmácsolják, összegzik azokat. Most, bár az iskola még nem kezdődött el, sokak — első­sorban a szülők, pedagógusok — számára elgondolkodtató dolgokról beszéltek a 13—17 éves gyerekek. A megszólalta­tott lányok és fiúk mindegyike határozottan állította, igenis vannak gazdag gyerekek, legalább öten-nyolcan osztályon­ként. Ök azok, akik a legelegánsabb cuccokban járnak, ott­hon Hi-Fi-tornyok, számítógépek, s különböző luxuscikkek várják őket, havi zsebpénzük legalább 1000—2000 forint. A legfőbb gond: külön klikkeket alkotnak, nehezen lehet be­kerülni közéjük. Meg kell jegyezni, némi irigység is bujkált a nyilatkozók szavai mögött. . . Valamit tenni kell, az nem kétséges, hiszen az utóbbi idő­ben már kialakult az az egészségtelen versengés, melyben a kevésbé tehetős szülők igyekeznek lépést tartani az ilyen­olyan divattal, hogy gyerekeik ne szenvedjenek hátrányt a néhány hangadóval, „diktátorral” szemben. Mondanom sem kell, mindez keveseknek sikerül, s mindig az egész család rovására megy ez a fajta igyekezet... Erről most csak ennyit, kíváncsian várom a Kamaszpanasz következő adását, hogyan reagálnak e témára a gyerekek? Remélem, egy-két tehetősebb család sarja is megszólal majd. Kilátó A rádió világirodalmi folyóiratában, a Kilátóban legutóbb a hazánkban talán legnépszerűbb angol író, Graham Greene legújabb regényéből hallhattunk egy részletet. Az idős mes­ter művének címe: Monsignor Quixote. A történet — végső soron — a hallhatatlan Cervantes Don Quijote-jának mai környezetbe való átültetése, természetesen mai aktualitások­kal, tanulságokkal. Az Ungvári Tamás fordításában elhang­zott részlet „étvágygerjesztő” volt, csak egyet nem tudtunk meg: mikor lesz kapható a könyv? Nyelvi elszigeteltségünk Európa .közepén — közhely, de közismert, miként az is: kis nép vagyunk. Ezért is fordult, fordul kevesebb figyelem felénk. Régóta szeretnénk — most csak az irodalomnál maradva —1 kitörni ebből az ismeret­lenségből. Lendületes áttörésekről nem beszélhetünk, noha az utóbbi évtizedekben oldódik, ha lassan is, elszigeteltsé­günk. Ebben elsősorban azok a könyvkiadóink játszanak nagy szerepet, melyek idegen nyelveken is adnak ki magyar műi veket. A magyar erőfeszítések mellett jelentős irodalmunk terjesztésében azoknak a külföldi költőknek, íróknak iroda­lomtudósoknak a tevékenysége, akik rendszeresen fordítanak magyarból. Nem túl sokan, de vannak néhányan szerte a világban ha­sonlók, mint Hugh Maxton ír költő is, akik ha véletlenül, vagy tudatosan kapcsolatba kerülve a magyar irodalommal, megkedvelik azt, felfedezik értékeit, s lelkes propagálóivá válnak. A Kilátóban most irodalmunk egyik legújabb szerelmesé­vel ismerkedhettünk meg az ír költő személyében. 1980-ban járt először hazánkban, s ismerte meg akkor valamelyest költészetünket, s szinte azonnal elkötelezte magát mellette. Azóta célja — mint mondta —, hogy az angolszász nyelvte­rületen minél többen megismerkedhessenek a magyar költé­szettel. Rendszeresen fordít, elsősorban Weöres Sándor és Nemes Nagy Ágnes verseit. De másoktól is közöl angolul. Reméljük, sok barátot szerez irodalmunknak. P. F. Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.20: Köznapi ügyeink. 8.30: Purcell: Dido és Aeneas. 9.43: A gyermekeknek írta J. S. Bach. 10.05: Hazai vizeink krónikája. 10.35: Labirintus. 10.50: Katonadalok. 11.07: Weiner Leó tanítványai muzsikálnak. 11.39: Védett férfiak. 12.45: Világhírlap. 13.00: Beethoven: C-dúr zongo­raverseny. 13.40: Kapcsoljuk a győri kör­zeti stúdiót. 14.09: A magyar széppróza szá­zadai. 14.25: Tíz opera — tíz tenorhős. 14.54: Olvasókör. 15.24: Népi dallamok. 16.05: Kérhetek valamit? 17.00: Világirodalmi dekameron. 17.41: Nótacsokor. 18.15: Hol volt, hol nem volt... 18.25: Mai könyvajánlatunk, (ism.) 19.15: Vallomások a szülőföldről. 20.20: A magyar opera nyomá­ban. 21.00: Félóra népzene. 21.30: Változatok — a történe- - lemre. 22.20 : Tíz perc külpolitika. 22.30 : A Magyar Rádió és Te­levízió énekkara énekel. 22.54 : Kávécserje, dinnyefa Kecskeméten. 23.04: Arturo Toscanini Mozart- műveket vezényel. 0.15—4.20: Éjfél után... PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Loránd István müveiből. 8.20: A Szabó család. 8.50: Tíz perc külpolitika. 9.05—12.00: Napközben. Közben: 10.20—10.35: A 04. 05, 07 jelenti. 10.45: Láttuk, hallottuk. 12.10: Fúvósátiratok. 12.30: „Énekeltem én: Ágasvá­ri Sándorné”. 12.45: Palóc népdalkörök éne­kelnek. 13.05: Nosztalgiahullám. 14.00: Magyart Imre népi zene­karának felvételeiből. 14.15: Idősebbek hullámhosszán. 15.05: Tudományos könyvespolc. 15.10: Operaslágerek. 15.45: Törvénykönyv. 16.00: Dani uraságnak. 16.52: Hortobágyi nóták. 17.05: Snétberger Ferenc gitá­rozik, Lattmann Béla bo­gozik, Lakatos Antal szaxofonozik. 17.25: Tanakodó. 18.20: Tudósítás a Magyarország —Bulgária labdarúgó if­júsági világbajnoki mér­kőzésről. 18.30: Slágerlista. 19.05: Operettkedvelőknek. 20.03: A Poptarisznya dalaiból. 20.50: Közvetítés a súlyemelő­világbajnokságról. 21.05: Rádiószínház. 21.48: Csodaautó és társai. 22.30: Nóták. 23.20: A Duran Duran együttes 1982-es koncertje. 24.00: Virágénekek. 0.15—4.20: Éjfél után... III. MŰSOR 9.08: Magyarán szólva, (ism.) 9.23: Szimfonikus zene. 11.08: Pillanatkép. 11.13: Dzsesszarchívum. 11.45: Kamarazene. 13.05: Zár-e az atomsorompó? 13.35: Charly nénje. 14.10: Zenekari muzsika. 14.40: Egy pálya vonzásában. 15.00: Pophullám. 16.00: Schubert-muzsika. 16.41: Baritonáriák. 17.54: A magyar rézfúvószene 25 éve. 18.30: Román nyelvű műsor. 19.05: A Tátrai vonósnégyes Haydn-felvételeiből. 20.15: Kilátó. 21.00: Rádióhangversenyekről. 21.30: Zenekari muzsika. 22.46: A Magyar Rádió elektro­nikus zenei stúdiójának felvételeiből. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Latin ritmusok. A Two Man Sound énekel. 17.15: Nyári zenei táborok. 17.50: Könnyű hangszerszólók. 18.00—18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.25: Tévétorna, (ism.) 8.30: Szünidei matiné. Az 1980. évi gyermeknapi műsor első részének ismétlése. 9.30: A csontok útja. 11.15: Képújság. 17.00: Hírek. 17.05: Műsoron a számítógép. 17.30: Képújság. 17.35: Pulzus. 18.30: Telesport. 18.55: Reklám. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Szegény zsebtolvaj. Fran­cia film. 21.35: Hirháttér. 22.25: Népdalkórusok. 22.30 : Tv-híradó 3. 22.40 : Himnusz. II. MŰSOR 18.25: Képújság. 18.30: Utópia. Fürkész történe­tei. (ism.) 19.00: Az istállótól a befutóig. Kanadai dokumentumfilm. 19.50: Földtani históriák, avagy a Detunata bazaltjai. 20.00: Zenés nyári esték. Albert Lortzing: Az operapróba. 20.55: Tv-híradó 2. 21.15: 100 híres festmény. 21.20: Kenya szafárival és anél­kül. 22.05: Képújság. BUKAREST 20.00: Tv-híradó. 20.20: Gazdasági aktualitások. 20.35: Stúdiónk vendége: Ni­colae Herlea. 21.00: Ovidius Tomisban. —Mű­vészi dokumentumfilm. 21.20: „Az élő bolygó”. — Tudo­mányos folytatásos film, 8. rész. 21.50: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.30: Magyar nyelvű tv-napló. 17.50: Videooldalak. 18.00: Hírek. 18.05: Tv-naptár. 18.15: A fehér cigánygyerek. 18.45: Szórakoztató adás. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Politikai magazin. 21.05: Amerikai egyetemi kóru­sok koncertje. 22.05: Tv-napló. II. MŰSOR 19.00: Fiatalos ritmusok. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Flandria oroszlánja. 20.55: Hírek. 21.00: Művészeti est — W. Shakespeare: A makran­cos hölgy. JMOZI Békési Bástya: 4-kor: Kölyök- banda, 6-kor: Ragtime, I—n. Békéscsabai Szabadság: de. 10 és du. 4-kor: Viadukt, 6 és 8- kor: Feketehimlő. Békéscsabai Terv: fél 6-kor: Hány az óra, Vekker úr?, fél 8-kor: Georgia barátai. Gyulai Erkel: Családi vészkijárat. Gyulai Petőfi: 4­kor: Banda fogságában, 6 és 8-kor: Vadlovak. Gyulai Kert: Fojtogatás. Orosházi Béke: Szép lány ajándékba. Orosházi Partizán: Aranyeső Yuccában. Szarvasi Táncsics: 6-kor: Sár­kány éve, 8-kor: Nagyrozsdási eset, 22-kor: Dutyi-dili. Nem minden a tárgyi, anyagi környezet Népművelőink Sárospatakon és Nyíregyházán

Next

/
Oldalképek
Tartalom