Békés Megyei Népújság, 1985. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-29 / 202. szám
1985. augusztus 29., csütörtök jgmuí&M A forró nyári napok után újból felöltözünk, vége a fedetlen vállak, kombiné- fazonú ruhák szezonjának, az ősz ránk aggatja meleg színeit, a tél vastag szövetekbe burkol bennünket. S hogy mindezt milyen raffinált módon, örökké újuló fantáziával teszi, láthattuk kedden, az ország egyik legnagyobb divatdiktátorának, az OKISZ Labornak, és a Budapesti Ruházati Szövetkezetnek őszi-téli divatbemutatóján, amelyet a fővárosban, a Duna Intercontinentalban rendeztek. E nagyszabású divattárlaton felvonultatott 140 modell egyben a magyar textilipar jelentős gyártóit — többek között a győri Graboplastot, a Richards Finomposztógyárat, a Magyar Gyapjúfonó Gyárat, a Selyemipari Vállalatot — is reprezentálta, mivel a bemutatott kabátoknak, kosztümöknek, ruháknak, öltönyöknek csak egy része készült importanyagból. Az idei őszi-téli divatra jellemzőek a sima, egyenes, nyújtott vonalak, a kiemelten kihangsúlyozott váll, a mély karöltő, nagygalléros és széles kihajtók. A ruha hosz- sza változó: így lehet féllábszárig érő, térdet fedő, vagy éppen a térdet látszani engedő. A bőloknis, ráncolt, és az egyenes szabású, esetleg szűkített szoknya egyaránt divatos. A divattervezők továbbra is alkalmazzák a T- ujjú, illetve a denevér szabású megoldásokat. A kabátok laza szövésű, bordűrös, kockás, vagy sima anyagból készültek, bőségük pelerinre emlékeztet, azzal a különbséggel, hogy egyenes szabásúak, vagy lefelé szűkülnek. Lényegében a bő, huzatjellegű dominál az ősz és a tél divatjában, mintha három számmal nagyobb ruhát hordanánk, a puha, omló szövetek mégis sejtetik az alak vonalát. Meghökkentő a színes párosítása : szilvakék-skarlátpiros, fűzöld-indigókék, mustársárga-mohazöld, sziür- ke-fekete-lila-fehér, fekete- paprikapiros. Egyaránt divatos a pasztell és a harsogó erős színek. Télre sok fehéret ajánlanak, barnával, drappal, feketével díszítve. A kabátok és kosztümök kiegészítője a lazán összecsavart turbán és a hosszú sál. A divatbemutatón az ország nagy cipőgyárai — többek között a Sabaria Szombathelyről, és a Bonyhádi Cipőgyár — is részt vettek. (h. a.) A kabátok laza szövésű anyagból készültek, deréktól bővülő loknis, illetve egyenes szabású változatban (Hauer Lajos felvétele — Telefotö — KS) Mérlegeléssel és bírsággal Útjaink védelmében A közúton utazók a parkolókban gyakran találkoznak egy sárga-barna színű Robur autóbusszal, amelyen a felirat — KM Tengelysúlyi ellenőrzés — már messziről olvasható. A megnövekedett nemzetközi és belföldi kamionforgalommal az ország, a megye útjainak védelme fokozottabb figyelmet igényel. Mindezt csak sürgetik az olykor vagonnyi, gigantikus méretű közúti járművek önsúlyukkal és roppant terheikkel. Évtizedekkel ezelőtt a hazai úthálózatot nem ilyen terhelésre méretezték, így aztán nem csoda, hogy helyenként valósággal szétnyomják, tönkreteszik az utakat a gépóriások. S ha a tengelysúlynyomást évekkel ezelőtt nem szabályozzák, az isten pénze is kevés lenne a javításokra, az újabb utak építésére. — Mérőcsoportunk 1978 tavaszán alakult, azóta dolgozik a mérőkocsi is — mondja Mészáros Lajos, a közúti igazgatóság csoport- vezetője, s invitál, hogy először nézzem meg belülről a kocsit, mely három részre tagolódik: elöl a vezetőtérre, középen a körülményekhez képest kényelmesnek mondható irodára, a végén pedig több milliós értékekkel az eszköztárra. — Annak idején a kocsi műszerezettsége, a 12 mérőberendezés, a hozzájuk tartozó feljárókkal, a központi kijelző műszer több mint 4 millió forintba került. Munkánknak egyértelmű célja az utak védelme — hallom. Miből is áll munkájuk? Egy napjukat kísértem figyelemmel. „Ügyfeleik” kizárólag nagy teherbírású járművek. Nemzetközileg összehangoltan határozták meg az egyes, a kettős és a hármas tengelyek esetében a tengelysúlyértékeket, melyeknek 10, 16 és 24 tonna a felső határuk. A külföldi kai mionokat már a határállomáson — ahol van mérlegelőberendezés — belépéskor ellenőrzik. Ha megfelelő, akkor kapnak egy-egy zöld kártyát, és azzal folytathatják útjukat Magyarországon. Ha túlsúlyosak, akkor a szállítmányt átrakatják, esetleg visszafordítják vagy bírságot rónak ki a szállított súly arányában. Persze, ez utóbbi összeg igen magas, és alkudni nem lehet. Az alapdíj kilométerenként 20 forinttól 375 forintig terjed, kilencszeres bírsággal, természetesen a megtett kilo-i méterek figyelembevételével. Az országban rakodó járművekkel vagy azokkal a kamionokkal, amelyek olyan határátkelőn lépnek be, ahol nincs mérlegelőberendezés, már több a gond. A kocsi asztalán közúti ellenőrzési jegyzőkönyvek. Csak néhány példa. Egy görög kéttengelyes kamion Orosházán rakodott meg, Nagylaktól fordították visz- sza: 16 tonnával szemben 2:4 tonna volt a jármű tengely- súlynyomása. A számla pedig csaknem 233 ezer forint. Más: a Kőolajkutató Vállalat egyik gépének tengely-, súlynyomása tíz tonnával haladta meg a megengedettet. Több mint 277 ezer forint bírságot róttak ki a vállalatra. Aztán vannak a magánfuvarozók ... Szóval, egy külön kategória. Nemcsak számuk, hanem velük a gond is nő: nagy teherbírású járműveik szinte kivétel nélkül túlsúlyosak. Bírságot nem tudnak fizetni. Űjabban pedig, ha meglátják az ellenőrző kocsit, akkor ahol állnak, leborítják rakományuk egy részét vagy megfordulnak. S mint mindenhol, a ten- gelysúly-ellenőrzésnél is tartanak nyilván csúcsot: a pálmát egy külföldi kamion viszi el több mint 630 ezer forintos bírsággal... — Évente mennyi a befolyt bírság összege, és ezt a pénzt mire fordítják? — A büntetésekből származó pénz nagysága az utóbbi esztendőkben csökken, a külföldiekkel együtt, Békés megyében 10 milliós nagyságrendű. A bírságokból egy pénzügyi alapot képeznek, s ebből juttatnak útjavításra, útépítésre és -fenntartásra — magyarázza a csoportvezető. A beszélgetésre volt időnk, mert mi tagadás, a csorvási ellenőrzőállomáson ott-tartózkodá- sunk idején nem sok dolgunk akadt. Annál több jegyzőkönyvet állítottak ki viszont a 47-es úton, a 112-es kilométernél, a parkolóban telepített mérőhelyen. Tucatnyi — osztrák, francia, török, szovjet, bulgár és magyar — kamion került ellenőrző mérlegre. Egy részük túlsúlyosként érkezett, bírsággal távozott. Délben érünk a gyoma- endrődi Hármas-Körös-híd- hoz, ahol felújítási munkálatokat végeznek. Mezőbe- rényben már hatalmas terelőtábla hívja fel a korlátozásra a gépjárművezetők figyelmét. A híd előtt 200 méternyire újabb tábla virít, jelzi: a hídon tíz tonna összsúly, sebességkorlátozás és 30 méteres előírt követési távolság van érvényben. A kétfős csoport másik tagja, Szőcs Levente gyakorlott mozdulatokkal helyezi le a mérlegeket. A tikkasztó hőségben egy sávon, váltakozó irányban zajlik a forga-, lom. A Mezőtúr felől érkezők a szerencsésebbek: ha túlsúlyosak, akkor visszafordítják őket a terelőútra. így járt többek között a Kövizig pótkocsis tehergépkocsija, mely Szentendréről betoncsövet hozott vagy a Kőolaj- kutató Vállalat csővel megrakott Tátrája és a Pápai Húskombinát pótkocsis teherautója. Pechesek viszont azok, akik Gyomaendrőd felől átjöttek a hídon. A Hungaro- kamion pótkocsis szerelvénye üresen is csaknem két-, szerese a megengedett terhelésnek. Jegyzőkönyv, feljelentés, majd végül bírság lesz a végeredmény. Hasonló a helyzet egy bútorszállitó kamionnal, a homokot fuvarozó pótkocsis IFA-val, s a búzával megrakott két pótkocsit vontató MTZ-vel... Egy NSZK kamion gördül át a hídon: a megengedettnek másfélszerese a súlya. Hiába ellenőrzik, külföldi lévén, ez esetben nem bírságolhatják meg. A tengely- súly-ellenőrzést végzők hivatalos személyek, s miközben belföldit feljelenthetnek, a külföldiekkel szemben tehetetlenek. Ezek szerint csak korlátozott hatósági jogkörrel rendelkeznek? Pedig az utakat — legyen az külföldi vagy hazai — a túlsúlyos teherjármű erőteljesen károsítja. Szekeres András Politikai intézményeink i A Hazafias Népfront Az országgyűlési és tanácsválasztások időszakában gyakran és több összefüggésben találkozhattunk a Hazafias Népfront tevékenységével. A népfrontnak ugyanis a választási, törvény értelmében jelentős közjogi feladatokat kellett megoldania. Az országos választási listára a Hazafias Népfront Országos Tanácsa delegálta a képviselőjelölteket, s ugyancsak a népfront szervei tettek javaslatot a jelölőgyűléseken is a képviselő és tanácstagjelöltek személyére. A választásokon csak az indulhatott, aki elfogadta a Hazafias Népfi'ont programját. A jelölések időszakában a népfrontra több egyéb tartalmi és szervezeti teendő is hárult, a gyűlések szervezésétől a jelöltek névsorának benyújtásáig. Ám a népfrontmozgalom tevékenysége nem korlátozódik az ötévenkénti alkotmányos aktus lebonyolítására, hanem folyamatosan tevékenykedő politikai tömörülés, amelyik sokrétű közéleti működést fejt ki. Szervezi a társadalmi vitára bocsátott törvénytervezetek megvitatását, ismerteti és magyarázza jogszabályainkat. Vezető testületéi folyamatosan részt vesznek az alapvető társadalompolitikai és gazdasági koncepciók, döntések kialakításában. Kiemelkedő szerepet tölt be a mozgalom a település- és területfejlesztési feladatok meghatározásában, a környezetvédelmi teendők ellátásában. Jelentős számú társadalmi munkaakciót szervezett és kezdeményezett, hozzájárulva a városok és falvak szépítéséhez és csinosításához. A népfront nagy részt vállal magára a honismereti, helytörténeti tevékenységből, különféle művelődési mozgalmakat szervez és patronál, segíti az iskola és a szülői ház kapcsolatának erősítését. ' Az utóbbi időben olyan területek kerültek előtérbe a népfront mozgalmi munkájában, mint a fogyasztók érdekvédelme. vagy a családvédelem. A népfrontmozgalom olyan politikai tömörülés, amelyben az MSZMP vezetésével és tevékeny részvételével együtt munkálkodnak a különféle társadalmi mozgalmak, szervezetek és szervek. Egyéni tagjai, alapszervezetei a népfrontnak nincsenek. Országos, területi és helyi szinten működnek testületéi, amelyeket a lakosság képviselői választanak meg közvetlenül vagy közvetve. A mozgalom ezenkívül különféle munkabizottságokat, munkaközösségeket, tanácsokat, klubokat, szakköröket működtet. A mozgalmi élet ezek összejövetelein, tanácskozásain, valamint a különféle testületek által szervezett akciók, fórumok, rendezvények, gyűlések keretében folyik. Helyi bizottságai és elnökségei működnek a népfrontnak a városokban és a községekben. Nagyobb helységekben, illetve a tanyai és pusztai településeken körzeti népfrontbizottságok is tevékenykednek. A helyi szervek működését segítik a népfront megyei bizottságai és elnökségei, melyek önálló kezdeményezésekkel mozdítják elő a mozgalom céljainak valóra váltását. Országos szinten a mozgalom legfőbb szerve a kongresz- szus. Itt választják meg ötéves időtartamra a Hazafias Népfront Országos Tanácsát, amely saját soraiból megválasztja az elnökség és a titkárság tagjait, valamint a mozgalom vezető tisztség- viselőit (elnök, alelnökök, főtitkár, titkárok). Érdemes megjegyezni, hogy a népfrontban — lévén mozgalom — nem érvényesül oly módon a helyi, területi és országos szervek viszonyában az alá- és fölérendeltség, mint a demokratikus centralizmus elvei alapján felépülő társadalmi szervezetekben. Az országos és megyei elnökségek mellett munkabizottságok és tanácsok működnek, melyek foglalkoznak a különböző szakterületek helyzetével, szervezik és koordinálják az ezekkel kapcsolatos mozgalmi tevékenységet. A népfront országos elnöksége mellett működő munkabizottságok és tanácsok olyan témákkal foglalkoznak, mint például á gazdaságpolitika, a településpolitika, a szövetkezeti és agrárpolitika, a nő- és ré( Pasztellszínű, egyenes vonalú kosztümök, —) pliszérozott a szoknya és a nadrág is
