Békés Megyei Népújság, 1985. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-28 / 201. szám

1985. augusztus 28., szerda Stílus és hasznosság az építészetben A minap régi épület — a Magyar Nemzeti Bank bu­dapesti székhaza — fotóit láttam egy fényképfelvételen. Vajon mi vihette rá elein­ket — s ekkor már a ró­maiakig értek gondolataim —, hogy az épületeken tete­mes többletköltséggel fél­oszlopokat, kariatidákat, frí­zeket, reliefeket zsúfoltak össze, amelyeknek a díszíté­sen kívül semmi szerepük nem volt. Ilyen gazdagok voltak? — tettem fel kissé módosítva a szállóigévé vált kérdést. A felületes válasz önként adódik. Ilyen gazdagok vol­tak az uralkodó osztályok, de ez a gazdagság milliók szegénységén nyugodott. Az­tán másik magyarázatot is találtam. Major Máté írja valahol, hogy minden kor­nak, társadalomnak megvolt egy építészeti fő feladata, amelyet a többi fölé emelt, s amelybe beépítette minden gazdagságát, hogy méltó mó­don fejezze ki magát. A kö­zépkor építészetének ez a feladata a templom; a ka- tedrális volt. Nyilván a ka­pitalizmus korának -ezt je­lentette az üzletház, a bank — a pénz temploma. Ezekben az alkotásokban a stílus „túlzajgott” a közvet­len hasznosságon, s a kort kifejező épületeket produ­kált, nem törődvén azzal, hogy a bankok épületein, a banknegyedeken túl egész­ségtelen bérkaszárnyákban zsúfolódtak össze minden ér­ték előállítói, a proletárok. (Persze ne csak a kapitaliz­must tegyük ezért felelőssé, az említett ■ bérkaszárnyákat éppen az építészeti alkotásai­kat (is) a kor tökélyére emelő rómaiak találták ki és építették fel, egyfelől pie- desztálra emelve a stílust, másfelől a végletekre szo­rítkozva a hasznosság dol­gában.) Mi a helyzet nálunk ezen a téren? Szocialista fejlődé­sünk hajnalán egyszerre akartuk odaadni a bérka­szárnyák népének a stílust, s az emberhez méltóan hasz­nos épületeket is. Termé­szetes, hogy a pompát, a külsőségeket csak jelzéssze­rűen tudtuk alkalmazni ép­pen a tömeges méretek mi­att. így került a négyeme­letes uniformizált épületek bejárataihoz a görög vagy római oszlopfő, a timpanon, s a négyszögletes erkélyek alá a kariatida. Az igazán tömegessé váló házgyári építészet új kérdé­sek elé állította a szakem­bereket. Kezdetben elvetet­tek minden egyedit, mindent a fontos cél alá rendeltek, minél gyorsabban. minél több lakást építeni, hogy ki­elégítsék az igényeket. En­nek a folyamatnak az elején hosszú, megtöretlen erődfa­lakként magasodtak a tíz­emeletes épületek. Ezek la­kói — ha ugyanilyen hosszú épület zárta el előlük a ki- l-átás: — csakhamar mene­külni igyekeztek a koráb­ban hőn óhajtott összkom­fortos, a technika áldásai­ban bővelkedő lakásokból. A kialakuló társadalmi igény — amit természetesen ne várjuk, hogy megértsen az. akinek még semmilyen laká­sa sincs — azt kérte az épí­tészektől, hogy a hasznosság mellett nagyobb gondot for­dítsanak a stílusra, arra, hogy az ember mint egyedit élje át a közösségi lakóhá­zat is. Ennek az igénynek a ki­alakulása egybeesett ház­gyáraink rekonstrukciójával. Ezért szerte az országban olyan típuscsaládok kialakí­tására törekedtek, amelyek alkalmasak az eddiginél vál­tozatosabb, emberszabásúbb stílus megvalósítására. Így a házgyári lakásépítés is al­kalmazta a régebben fölös­legesnek nyilvánított díszítő­elemeket. Változatosabbá tette a homlokzatokat, az eddiginél jóval gyakrabban alkalmazott erkélyekkel és loggiákkal. Bátrabban hasz­nált az addigiaknál erőtel­jesebb színeket. Kerülte a nagy falsíkokat, lépcsőzte vagy éppen körívvé alakí­totta őket. (A köznyelv már megalkotta ezek becenevét is: kanyarházak.) Lakótele­peink mai nemzedéke tet­szetősebb, ugyanakkor prak­tikusabb házakból áll. De vajon melyek azok a kort igazán kifejező épüle­tek, amelyekre majd utó­daink is úgy vélhetnek te­kinteni. mint mi nézünk az oszlopos, timpanonos bank­épületre, vagy az égbe törő gótika csodálatos templo­maira? Talán nem túlzás megállapítani, hogy a mai kor a közművelődés hajlé­kaiban akarja méltó módon kifejezni magát, hogy a messze századokban is job­ban megértsék mai törekvé­seinket, mai életérzésünket. S anélkül, hogy túlbecsül­nénk ezen a téren elért eredményeinket, megálla­píthatjuk, jól ötvöződik ezekben az épületekben a hasznosság és a stílus. De vagyunk-e olyan gaz­dagok, hogy túl menjünk a puszta hasznosságon ? Erre egy alig féléves példa. Nád­udvaron, a Hortobágy szé­lén. olyan csodálatos műve­lődési házat emelt a terme­lőszövetkezet és a község összefogása, hogy azóta is messze, földről járnak csodá­jára. S amikor kérdezik, nem túlzás-e ilyent építeni, a válasz meggyőző: jó szív­vel elvárhatjuk-e az embe­rektől, hogy a legjobbat nyújtsák mindennapi mun­kájuk során, ha mi nem a legjobbat adjuk nekik az ehhez szükséges műveltsé­gük gyarapításához? Azt hiszem, vagyunk olyan gazdagok, hogy stílus és hasznosság harmonikusan ötvöződhessen építészeti al­kotásainkban is. S ez a gazdagság nem öncélú. Gőz József Veres Kálmán, a békési művelődési központ alkotókörének tagja, az ifjúsági ház gyermek vizuális szakkörének egyik vezetője. A fiatal keramikus több kiállításon szerepelt már és kapott díjakat. Ott volt műveivel a Jókai Színházban rendezett békési tárlaton, és az orosházi megyei amatőrkiállításon is. Fazekas László képriportja Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.20: Kossuth-dij, korbű keret­ben. 8.50: Kis magyar néprajz. 8.55: Loránd István: Romanti­kus képeskönyv. 9.06: Oj melódialemezeinkböl. 9.49: Háry János. 10.05: Íróvá avatnak. 10.55: Mi ez a gyönyörű? 11.13: Népdalok, néptáncok. 12.45: Törvénykönyv. 13.04: A Rádió Dalszínháza. 14.09: A magyar széppróza szá­zadai. 14.25: Operaslágerek. 16.05: Az MR 10—14 különkiadá­sa. 17.00: Építési napló. — Riport. 17.25: Kórusmuzsika. 18.02: Kritikusok fóruma. 18.15: Hol volt, hol nem volt... 18.25: Mai könyvajánlatunk. 19.15: Sinkovits Imre rádiós szerepeiből. 20.19: Évfordulók nyomában. 21.04: Dohnányi: Ruralia Hun­garica. ' 21.30: Technika és tudomány. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Népdalkórusok. 22.47: Mikroprocesszorok a gyó­gyászatban. 23.02: Romantikus kamaramu­zsika. 0.15—4.20: Éjfél után... PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Idősebbek hullámhosszán. 8.50: Tíz perc külpolitika. 9.05—12.00: Napközben. 12.10: Táncok fúvósokra. 12.25: Útikalauz üdülőknek. 12.30: Népi zene. 13.10: A tegnap slágereiből. 14.00: Boldog születésnapot! 15.05: Szórakoztató antikvárium. 15.59: «.Budapest költője let­tem”. 17.05: Nóták. 17.20: Diákfoci. 17.30: ötödik sebesség. 18.30: Ritmus. 19.05: Muzsikáló természet. 19.10: Muzsikaszó. 19.55: Ismeretterjesztő műsor. 20.05: Rockföldröl érkezett. 20.50: Közvetítés a súlyemelő­világbajnokságról. 21.05: Haza — járás. 22.00: Csodaautó és társai... 22.40: A Stúdió 11 felvételeiből. 23.20—6.13: Sullivan operettjei­ből. 0.15—4.20: Éjfél után. III. MŰSOR 9.08: Brunswick Teréz hársfái. 9.48: Négy évszázad muzsikájá­ból. 11.50: A hugenották. 13.05: Szonda. 13.35: Zenekari muzsika. 14.02: Frank Zappa. 15.00: Kortárs zeneszerzők mű­veiből. 15.26: A Londoni szimfonikus zenekar játszik. 17.02: Viktor Pikajzen hangver­senye. 18.30: Szlovák nyelvű műsor. 19.05: Zenekari muzsika. 20.15: Külföldi tudósoké a szó. 20.30: Népzene sztereóban. 21.00: A Beatles együttes sláge­reiből. 21.40: Operaest. 22.40: Séta az egypercesek kö­rül. 23.00: Joe Sachse együttese játszik. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.03: Az Asia együttes sláger- dalaiból. 17.15: Az újságíró jegyzetfüze­téből. 17.20: Népi hangszerszólók al­földi előadókkal. 17.30: Zenés autóstop. Közieké- dési magazin. Szerkesztő: Cseh Éva. 18.00—18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.25: Tévétoma. 8.30: Szünidei matiné. 9.45: A helyzet komoly, de nem reménytelen. 11.25: Képújság. 16.20: Hírek. 16.25: Ki vagy te? 16.55: Monomah sapkája. 18.00: Képújság. 18.05: Reklám. 18.10: A külkereskedelem 40 éve. 18.50: A Közönségszolgálat tá­jékoztatója. 18.55: Reklám. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Doug Henning varázslatos világa. 20.55: Periszkóp. 21.20: Hazárdjáték. 23.00: Tv-híradó 3. 23.10: Himnusz. II. MŰSOR 17.25: Képújság. 17.30: Ütravaló. 18.00: Európai biztonsági és együttműködési értekezlet kulturális fórum, Buda­pest, 1985. 18.50: Sorstársak. 19.10: Szerb-horvát nyelvű mű­sor. 19.30: Bach: 161. Kantáta. 19.50: Kaszidoli Nevir. 20.00: Isteni Emma. 21.50: Tv-híradó 2. 22.10: Sztárok randevúja. 22.40: Képújság. BUKAREST 20.00: Tv-híradó. 20.20: Gazdasági aktualitások. 20.35: Költészet. 20.45: Tv-tribün. 21.05: „A lehetőségek határa”. — Folytatásos film, rész. 21.50: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.30: Magyar nyelvű tv-napló. 17.50: Videooldalak. 19.00: Hírek. 18.05: Tv-naptár. 18.15: Sorozat gyerekeknek. U* 45: Népi muzsika. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Scepan Mali. 22.30: Tv-napló. II. MŰSOR 19.00: össznépi védelem. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Ohridi nyár ’85. 20.50: Hírek. 20.55: Dokumentumadás. 21.40: Esztrád-szerda. MOZI Békési Bástya: 4 és 6-kor: Ka­tapult, 8-kor: Missouri fejva­dász. Békési Kert: Karatézó Cobra. Békéscsabai Szabadság: de. 10-kor: XX. század kalózai, 4-kor: Éljen d’Artagnan, 6 és 8-kor: Piszkos munka. Békés­csabai Terv: fél 6-kor: Menekü­lés a győzelembe, fél 8-kor: Csendestárs. Gyulai Erkel: Se­riff az égből. Gyulai Petőfi: Aranyeső Yuccában. Orosházi Partizán: Redl ezredes, X—H„ Szarvasi Táncsics: 6-kor: Sár­kány éve, 8-kor: Nagyrozsdási eset. Szeghalmi Ady: Higgyetek nekem.

Next

/
Oldalképek
Tartalom