Békés Megyei Népújság, 1985. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-28 / 201. szám
1985. augusztus 28., szerda Ezer négyzetméter alap- területű új ABC-áruház épült Sarkadon, a helyi áfész kivitelezésében. A lakosság jobb ellátását szolgáló, korszerű létesítmény 21 millió forintba került. A tervezett három év helyett 22 hónap alatt készült el, és az építés során több ezer óra társadalmi munkát végeztek az áfész dolgozói. Fotó: Fazekas László Dz Iskolatelevízió az új tanévben A hagyományos, közvetlenül a tanítási órákon felhasználható iskolatelevíziós műsorok mellett változatosabb, több korosztálynak egy'aránt szóló programot, a tananyagot kiegészítő, az általános műveltség bővítésére is alkalmas ismeretterjesztő összeállítást és sorozatot sugároz az Iskolatelevízió az új tanévben. Adásaival nemcsak a délelőtti műsoridőben, hanem a délutáni órákban is többször találkozhatnak majd a nézők. Október 18-án indul a szerkesztőség új sorozata, a Mesterségek története. Az ötrészes adás a legősibb anyagok, így a fa, az agyag, a fém megmunkálásáról, a textil és a papír készítéséről, a különböző anyagok mestereiről, a kihalófélben levő mesterségek műhelytitkairól szól. Az egyenként 35 perces adásokban egyebek között a téglaégetés, a papírmerítés, a kézi szövés tudományával ismerkedhetnek meg a nézők. November 26-án délután kerül képernyőre az Iskolatelevízió másik új sorozata, a Képek a világgazdaságból. A műsor — amelynek vezetője Chrudinák Alajos, közreműködő szakértője pedig Kalmár György lesz — a földrajzi ismeretek mellett geopolitikai, gazdaságpolitÍT kai és történelmi szempontból vizsgál majd meg egy- egy területet, illetve kérdéskört. Az új tanévben sugározzák a Még megmenthető című 11 részes környezetvédelmi, sorozatot, a különböző múzeumok történetét és gyűjteményét bemutató Élő múzeum ciklust is. Az Iskolatévé népszerű számítástechnikai- sorozata, a Tv-Basic ismétlése és a Mi és a számítógép című magazinműsor folytatása mellett újabb számítástechnikai műsorral bővül az ITV programja: A számítástechnikai alkalmazások című sorozat azt mutatja be, hogy különböző témakörökben hogyan lehet felhasználni az új technikát. Megújul ősztől a Családi kör műsora: a népszerű sorozat — elsőként szeptember 15-én — hetvenperces élő magazinadással is jelentkezik, Családi vasárnap címmel. A műsorban családok cserélik ki nézeteiket és tapasztalataikat az együttélés különböző gondjairól, a családokat érintő veszély- helyzetek -és konfliktusok feloldásának módjairól. Az EDDA Békéscsabán? NyárbAcsúztató Az idei, programok szempontjából kétségkívül igen jól sikerült nyár utolsó rendezvényét tartják meg csütörtökön este Békéscsabán, a Széchenyi ligeti szabadtéri színpadon. Ha a hirtelen ősziesre fordult időjárás is megengedi, este 8 órakor a nemrégiben újjáalakult és ismét igen nagy népszerűségnek örvendő Edda ad koncertet. A Pataki Attila vezette rockegyüttes a régi rockkoncert sikerek mellett bemutatja új számait is. A könnyűzenei hangversenyt igen nagy érdeklődés előzi meg. Ezért is különös, hogy az úgynevezett esőnapot a meghirdet- től eltérően állapították meg, vagyis előbbre hozták: ha csütörtökön este esik az eső, akkor másnap, vagyis 30-án tartanák meg a koncertet. S ha akkor is rossz idő lesz? Az évadzáró program végleg elmarad . . . Ellesett pillanatok Ellenőrzés? Karórájára nézett, és megállapította, még pontosan 14 perc van járatindulásig. Bőségesen elegendő idő arra, hogy végállomástól csupán néhány köpésnyire levő lakásába jelugorjon. Marika a marhagulyás mellé ma csőrögét süt vacsorára, ez pedig csak melegen jó. Nagyon szerette a csőrögét. Anyósa azzal cukkolta, hogy nem is a lányát vette el, hanem csőrögéjét. Az hódította meg őt. A vén tyúk. Már vagy három éve nős, de még mindig bizsereg a vére, ha pirospozsgás feleségére gondol. Megkóstolom a csőrögéjét, biztosan készen van már, ha szabadnapos ilyenkor szoktak vacsorázni különben is. Na és, ha kicsit késik a járat?! Innen az isten háta megetti végállomásról úgy sincs soha utas. Később meg majd azt mondja a hőbörgők- nek, hogy rossz volt a busz. Gondosan becsukta az ajtót, zsebre vágta a kulcsot, és ahogy közeledett lakása felé, szaporázni kezdte lépéseit. Már a lépcsőházban — legalábbis úgy érezte — megcsapja orrát a friss, olajban pirított csőröge illata, de Marika csak éppen akkor tette sütőbe a csőrögét, amikor belépett az ajtón. — Szia! Még nincs kész? Mindjárt fordulnom kell — közeledett a feleségéhez, aki, ahogyan guggoltában hátra fordult, egészen a combja tövéig szétnyílott könnyű, nyári otthonkája. — Rögtön készen lesz, hamar sül — mosolyogtak kacéran szemei. A férfi nyomban mellette termett, átölelte és vonszolni kezdte a rekamiéhoz. — Na! Ne most — védekezett erőtlenül az asszony. Aztán ... Az égett szagra ocsúdtak fel. — Jajj! Ezt el . . . — kiáltott fel Marika. — Oda se neki — vigasztalta a férje, s az órájára nézett. — Hűha! Már a másik járatnak is indulni kéne! Szevasz, este jövök — s már perdült is a lakásból. A végállomáson valóban nem volt senki, de a második megállónál majd neki estek. — Lekésem megint maga miatt a vonatot! Miért maradt ki a járat!? Magukat senki sem ellenőrzi? — támadt rá az egyik utas. — A gyújtással volt baj. Le kéne már cserélni ezeket a vacak motorokat — magyarázta — Aha! A gyújtással — dohogott tovább az utas. —Tegnap, tegnapelőtt meg a kormánnyal, a kerékkel, mi?! Nagy a fegyelem maguknál! Tán azt se tudják a vezetőik, hogy milyen sűrűn fordulnak elő ilyen ,.bajok” a járatoknál... Ez igaz is lehet. Mert ugye, aki nem ül tevehátra, az nem ismeri meg a sivatagot.. . Varga Dezső Politikai intézményeink Q A szakszervezetek Hazánkban a dolgozók legátfogóbb tömegszervezetei a szakszervezetek. Tagjaik száma eléri a 4 400 000-et, vagyis a bérből és fizetésből élők 96,5 százalékát tömörítik soraikba. A szakszervezeteket érdekeik képviselete és védelme céljából hozták létre a munkások a kapitalizmus viszonyai között, s ezt a rendeltetésüket a szocialista társadalomban is megőrizték. A dolgozók kollektív és egyéni, távlati és napi érdekeinek képviselete ma is egyik alapvető hivatásuk, nélkülözhetetlen funkciójuk. Ám éppen a dolgozók közös, átfogó és távlati érdekei igénylik, hogy a szakszervezetek a szocialista építőmunka céljainak teljesítését is segítsék, a dolgozókat ebben a szellemben neveljék és mozgósítsák. Ilyen értelemben beszélünk a szak- szervezeti mozgalom kettős (az építőmunka segítését és az érdekvédelmet egyaránt magában foglaló) funkciójáról. Hazánkban a szakszervezeteket a törvényes rendelkezések széles körű jogokkal ruházzák fel, melyek biztosítják a jogi kereteket funkcióik maradéktalan ellátásához. így döntési joggal rendelkeznek a munkahelyi szociális és kulturális alapok felhasználásában; egyetértési joggal a dolgozók élet- és munkakörülményeit érintő kérdésekben; véleményezési, javaslattételi és kezdeményezési joggal a gazdasági tervekkel, a munkahelyi vezetők tevékenységének megítélésével kapcsolatban. A kollektívák képviseletében kifogásolási joggal is fel vannak ruházva, vagyis vétót emelhetnek a dolgozók érdekeit sértő, törvényeinkkel ellentétes lépésekkel " szemben, s a törvényességi felügyeletet gyakorló, illetve a felettes szervek döntéséig megakadályozhatják a kifogásolt intézkedés bevezetését, végrehajtását. Bár ez utóbbi jogosultságnak is megvan a maga jelentősége (s az utóbbi években több alkalommal éltek vele a helyi szakszervezeti szervek), az érdekek érvényesítésében, összehangolásában a szakszervezetek fő módszere a vélemény kifejtése még az intézkedések megszületése előtt, a döntések meghozatalában való részvétel. Országos jelentőségű kérdésekben ennek alapvető formáját a Minisztertanács és a SZOT vezetői között rendezett megbeszélések, valamint a kormányzati, minisztériumi szervek, 'és az iparági-ágazati szak- szervezetek képviselőinek tanácskozásai jelentik. Ezeken a megbeszéléseken az egyenrangúság elve az irányadó, vagyis az az elv, hogy egyik fél sincs alárendelve a másiknak, hanem egyenlő jogú partnerek. A szakszervezeti mozgalom Magyarországon az iparági-ágazati’ szervezkedés elvei alapján épül fel. A mozgalom az egyes népgazdasági ágazatokhoz, foglalkozási ágakhoz való tartozás alapján tömöríti a szervezett dolgozókat. Ennek megfelelően egy-egy vállalatnál, intézményben mindenki egyazon szakszervezethez tartozik, szakképzettségétől, munkakörétől, beosztásától függetlenül. A hazánkban működő szakmai szakszervezetek: Bányaipari Dolgozók Szakszervezete, Bőripari Dolgozók Szakszervezete, Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete, Élelmezésipari Dolgozók Szak- szervezete, Építő-, Fa- és Építőanyagipaxi Dolgozók Szakszervezete, Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete, Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezete, Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezete, Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezete, Művészeti Szakszervezetek Szövetsége, a Nyomda-, a Papíripar és a Sajtó Dolgozóinak Szak- szervezete, Pedagógusok Szakszervezete, Ruházatipari Dolgozók Szakszervezete, Textilipari Dolgozók Szak- szervezete, Vas-, Fém és Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezete, Vasutasok Szakszervezete, Vegyipari Dolgozók Szakszervezete. * Az említett iparági-ágaza1 ti szakszervezetek tevékenységét a Szakszervezetek Országos Tanácsa fogja egybe. Ebben az országos hatáskörű irányító testületben taglétszámuk arányában képviseltetik magukat az- egyés szakmai szervezetek. A SZOT tagjait az ötévenként összehívott országos szak- szervezeti Kongresszus küldöttei választják meg. A legközelebbi szakszervezeti kongresszus a jövő és tavaszán esedékes. A SZOT tevékenysége során határozatokat, állásfoglalásokat, irányelveket dolgoz ki a mozgalom egészét, a szervezett dolgozók összességét érintő gazdasági, társadalmi, életszínvonal-politikai, szociális és más kérdésekben, a párt vagy a kormányzati szervek által véleményezésre előterjesztett témákban. A SZOT szűkebb, operatív vezető testületé az elnökség. Első számú vezető tisztség- viselője a SZOT elnöke, akinek a főtitkár a közvetlen helyettese. A szakszervezeti munka zömmel a munkahelyeken folyik, elsősorban az ott működő szervek mindennapi tevékenységében ölt testet. Legkisebb egység a szakszervezeti csoport, melynek élén a bizalmi áll, aki csoportjának választott vezetője és képviselője. A bizalmi képviseli a csoport tagjait a munkahelyi vezetők és a felsőbb szakszervezeti testület előtt, ellátja egyéni és kollektív érdekvédelmüket. Egyúttal funkciójából adódóan tagja a bizalmitestületnek, amely a szakszervezeti alapszervezet legfőbb vezető fóruma, s egyben a munkahelyi demokrácia meghatározott jogokkal felruházott képviseleti szerve is. A bizalmi éppen ezért kulcsfontosságú személyisége a szakszervezeti mozgalomnak, mivel mozgalmi funkciójában ösz- szefonódnak az egyéni és a kollektív tevékenységi formák. Rendeltetésükből adódóan a szakszervezetek belső felépítése igen változatos. A bizalmiakon kívül működnek főbizalmiak, vállalati, nagyvállalati, tröszti, intézményi szakszervezeti bizottságok, helyenként intéző bizottságok, továbbá szakmaközi bizottságok és a szak- szervezetek megyei tanácsai. A szakszervezetekkel minden bérből és fizetésből élő ember kapcsolatba kerül valamilyen módon, hiszen tevékenységi körük igen kiterjedt, a munkaverseny- mozgalomtól a munkavédelmen át az üdültetésig, a Segélyezéstől a kulturális és sportélet szervezésén át a politikai oktatásokig húzódik. Mindezek szervezésében nagyszámú aktivista működik közre. A szakszervezeti mozgalom választott tisztségviselőinek száma jelenleg meghaladja 620 ezret. Határainkon kívül is ismertek a magyar szakszervezetek, hiszen a munkásszolidaritás szellemében 118 ország 145 szervezetével tartanak rendszeres kapcsolatot. Aktív tevékenységet folytatnak a Szakszervezeti Világszövetségben, melynek elnöki tisztét — mint ismeretes — jelenleg a magyar szakszervezetek képviselője tölti be. Gyenes László Következik: a Hazafias Népfront
