Békés Megyei Népújság, 1985. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-18 / 194. szám

NÉPÚJSÁG 1985, augusztus 18., vasárnap o SZÜLŐFÖLDÜNK Száz éve kezdték az Országház építését Európa első légkondicionált épülete Az Országház Egy díszebéd és a hatodik pezsgő után megszólalt a nagy külföldi bank elegáns képviselője: „Ez az Ország­ház az ország rangját iga­zolja. Higgyék el, uxaim, az ilyen rangos országnak szí­vesebben adunk kölcsönt!" — Négy éve történt ez a díszebéd. és • október 12-én lesz száz éve, hogy elkezd­ték a magyar Országházépí­tését. Még 1848-ban a pozsonyi országgyűlésen tárgyaltak arról, hogy állandó otthoni kellene már építeni. De az 1848—4S)-es szabadságharc után újra ránehezült az or­szágra az osztrák megszál­lás, a titkosrendőrség ter­rorja. A nemzeti független­séget jelző nemzetgyűlés házát építeni? — Ilyet nem szeretnek a megszállók. Az­tán a kiegyezés és a hon­foglalás közelgő ezredik év­fordulója. az egyre erősödő gazdaságú, nagy ország kö­telező önbecsülése következ­tében az 1880-as országgyű­lés törvénybe iktatta: „Az országgyűlés mindkét házát befogadó állandó Ország­háznak a főváros ötödik kerületében levő Tömő-té­ren építése elrendeltetik." Az 1875-től 1890-ig hivatal­ban volt Tisza Kálmán mi­niszterelnöksége alatt a 44 éves Steindl lmre pesti mű­egyetemi professzor elnyer­te a pályázatot. A pályázat Pécsett lendületesen foly­nak a színházi rekonstruk­ciós munkálatok. Képünkön a nagyszínház mellett látha­tó — részben már fölújított — épület a Kamaraszínház és színházi üzemház épüle­te a rekonstrukció első sza­kaszában. ez év végéig tel­jesen elkészül. A most következő évadot még a nagyszínházban feje­zik be a pécsiek; a Kama­raszínház az 1980 87-es év­adban nyílik meg a nagy­közönség számára. A rekonstrukció második fázisában (1980 őszétől) ke­rül sor a Pécsi Nemzeti Színház főépületére, amelyet 1892—1895-ben eklektikus és neoreneszánsz stíluselemek ötvözetében, Láng Antal és Steinhardt Antal tervei sze­rint építettek föl. Így. 90 év után. bizony alaposan ráfér erre is a teljes fölújítás. A Kamaraszínház épülete ugyancsak a századforduló tájékáról való. Bérház volt. közhivatalokkal, földszint­jén kávéházzal. 1945 után a szakszervezetek . megyei székháza és könyvtára 1979- ig. Hátsó traktusában a Kamaraszínház az ötvenes évek elejétől szolgálja a színházkultúrát a Pécsi Nemzeti Színház részeként. Ez az épület is erősen el­avult az elmúlt csaknem nyolc évtized alatt. Most folyó korszerűsítésével meg kell oldani, azaz lehetővé kell tenni, hogy a nagyszín­ház soron következő felújí­tásának időtartama alatt a fő játszási hely valamennyi kiemelt feladatát ellássa. (Opera, operett, próza, Pé­csi Balett.) Tervei már ele­ve ennek megfelelően ké­szültek el. A színházi rekonstrukció Pécsett 1982-ben kezdődött el. Eléggé lassan haladt ele­inte. Talajfellazulás a Szín­ház téren, s pincebeomlás hátráltatta a munkálatokat. Az ütem fölgyorsítása céljá­iránti igényt Ipolyi Arnold műtörténész így fogalmazta meg: .......a nemzeti méltó­s ágnak s egyszersmind ma­gasabb monumentális ízlés által, a nemzet e hazában való ezeréves létének méltó emléket kell állítani." Steindl Imre magyar pro­fesszor. aki a kőművesmes- terséget is kitanulta és gya­korolta. akkor már mint nemzetközi rangú tervező- és építőmérnök építette — vagy építtette újjá — az or­szág sok remekét; a pesti Váci utcában az új város­házái. Debrecenben az Arany Bika Szállót, a kas­sai dómot, az erdélyi Vajda- hunyad várát, továbbá Pes­ten az erzsébetvárosi temp­lomot. a Budapesti Műegye­temet. Kedvenc építészeti stílusa — a gótika. Amikor elfoglalta akadémiai székét, hangsúlyozta székfoglaló be­szédében : „A középkornak e remek stílusa . .. lelkese­dést keltő tökéletes szépsé­gével. magasba törekvő, ha­tározott formáival az anya­gi világnak a szellemi vi­lággal való összeköttetéséi legszebben jeleníti . .. s éle­tünk minden egyes tevé­kenységét külsejében is tel­jesen kifejezésre juttatni en­gedi." Az első kapavágás 1885. október 12-én történt. De mindjárt jött az első gond. amiről Berkes Péter így írt ból 1984 elejétől mintegy száz lengyel szakmunkást szerződtettek. Jó eredmény­nyel. mivel a fölújítás rit­musa gyorsabb lett. Olyany- n.vira. hogy mire az idei szo­katlanul hideg tél beköszön­tött. már a belső szerelése­ken dolgozhattak, fedett munkahelyeken. Legutóbbi tájékozódásunk szerint is a munkálatok igen jó ütemben haladnak. Az építők a terve­zett (1985 decemberi) átadá­si határidőt tartani tudják, változatlanul. Milyen lesz a felújított Pécsi Kamaraszínház? Szép és modern. Alsó szintjén kialakítják Pécs új kávéházát. az eredeti sarok­bejárattal. Vagyis „visszaká- véházasítják" a hajdani, századelős Corso kávéház helyiségéit, ahonnan csiga­lépcsőn lefelé a színészklub­ba, fölfelé pedig a presszó­részbe juthatni. (A presszó a színházi büfé szerepét is idén megjelent kötetében; „A laza. vízzel átitatott ta­lajra megfelelő alapozás nélkül elképesztő könnyel­műség lett volna az óriási tömegű épületet felhúzni. A „megfelelő alap" végül is az Országház egyik különle­gessége lett. A maga idejé­ben világszenzáció. Egyet-, len hatalmas — kevés hí­ján 20 ezer négyzetméteres — összefüggő betontányér, amely az épület két végénél kettő, a közepe táján — a kupola alatt — hozzávetőleg öt méter vastag. Három és fél hónapig tartó, éjjel és nappal megszakítás nélkül végzet] munkával készítették el. A maga nemében világ- szenzáció az is, hogy a száz esztendő alatt a déli kapu környékén mindössze két milliméternyi elmozdulást mértek. Feltehetőleg azért is csupán ennyit, mert a legkényesebb, a part felöli oldala nem a csupasz földön, hanem a földbe vert vörös­fenyő oszlopokon nyugszik. A vörös fenyő a bár nedves, de levegőtlen földmélyben nem korhad el. hanem meg- kövesedik. Néhány éve. ami­kor a rakpartot betoninjek­ciókkal szilárdították, egy megkövesedett vörösfenyő oszlop kicsorbította azj a fúrófejet, amely a betonon is simán átrágta magát." betölti majd.) A kávéházból a kamaraszínházi előcsar­nokba is ki lehet jutni. In­nen pedig az újjáalakított színházterembe. Ennek az állványzatát most kezdik bontani, hogy átadják a te­repet egy másik szerelővál­lalatnak, amely a nézőtér és a színpad elektromos-precí­ziós szerelési munkálatait végzi el. A süllyeszthető­emelhető zenekari árok, a színpad és a nézőtér kü - lönböző irányokban mozgat­ható.-A színpadtechnika színvo­nalát jelzi az is, hogy a színpad, azaz játéktér és a nézőtér — ide értve a kör­színpadot is — összesen nyolcféle változatban alakít­ható ki.. Ettől függően a Kamaraszínház 280—350 né­zőt tud majd befogadni. Ennek köszönhető, hogy a pécsi operajátszás nem kény­szerül profilváltásra, azaz kizárólagosan kamaraoperák Az építkezésen átlagosan ezer ember dolgozott, 17 éven át. Kétszáz kőfaragó több mint félmillió követ faragott az épület díszítésé­re. Negyvenmillió nagymé­retű téglát raktak a falakba. Ragaszkodtak hozzá: a legtöbb építési anyag, és minden ott dolgozó ember magyar legyen. A magyar munkáskezek új iparágakat hoztak létre, új szakmákat tanultak. Országházunk ked­véért jött létre Magyaror­szágon a márványbányászat, s alakult ki a márványfel­dolgozó ipái. Az egységes nemzeti akarat folytán — bár maga az épület csak 1902-ben készül] el — de M agya rország f en n á 11 ásá n a k ezredik évfordulóján már megtartották benne a meg­hatóan ünnepélyes ország- gyűlést. És még mindig a számok, a tények: a Parlament épí­tése idején a világ egyik legnagyobb épülete volt, hossza 268 méter és 32 cen­timéter. Szélessége — közé­pen — 118 méter 13 centi­méter. A kupola teljes ma­gassága, a toronyvégződés a felső rakparti járdától 96 méterre van. Az Országház térfogata 473 ezer köbmé­ter. s ebben 50 darab egyen­elöadására. Operát, operettet és balettet is itt játszanak majd. A kamaraműfajnak a mostani ideiglenes kamara-, színhez, a Ságvári Művelő­dési Ház ad otthont. egy ideig. A második, vagyis a fél­emeleti szinten próbater­mek. kiszolgálórészlegek, s a már említett galériapresszó kap helyet. Az I. emeleti szint a színházi igazgatósá­gé. A II. emeleti rész pedig a Pécsi Baletté: tágas balett­terem, pihenő, kondicionáló­helyiségek, öltözők. A tető- részként beépített III. eme­let a gépház, azaz gépészeti tér (szellőzés, klímaberende­zés). továbbá a varrodák s a díszlet-, és jelmezműter­mek, raktárak birodalma. Jelenlegi állapotában az épület szerkezetileg elké­szült. A, burkolatokon, a dí­szítőelemeken. az épület külső-belső csinosításán dol­goznak még. illetve a zsinór­padlás, a díszletmozgatás szerelését kezdik meg rövi­desen. Ez a munkafolyamat kb. 4-5 hónapig tart. Az épületet üvegezett „nyaktag" köti össze a nagyszínházzal. Ezen a nyaktagon helyezik el Schrammal Imre nagy­méretű homlokzati kerámia­alkotását, amely az újjáva-. rázsolt Pécsi Kamaraszínház legszebb külső ékességének ígérkezik. Az építők azt ígérik, hogy 1986 elején, az agyonzsúfolt nagyszínházból a különböző részlegek megkezdhetik az átköltözködést' új otthonuk­ba. A Pécsi Nemzeti Színház főépületének felújítási ter­vei elkészültek. Szakvéle­mények szerint a rekonst­rukció második szakasza is befejeződhet három év alatt, ha a munkálatok mos­tani ritmusát akkor és ott is sikerül meghonosítani. S ha ez valóban így lesz, ak­kor elképzelhető, hogy a nagyszínház' épületét a kö­zönségnek csupán két és fél színházi évad időtartamára kell majd nélkülöznie. Wallinger Endre ként ötemeletes lakóház fér­ne el. Nemzetközi hajósvé­lemény: a Dunán hajózó ember sehol sem kaphat ilyen építészeti látványossá­got. A tetőkön levő páncé­los vitézek, a párkányokon elhelyezett gótikus páviá­nok és csodalények platina­hegyben végződnek és 96 villámhárítóból álló rend­szert képeznek. Országházunk Európa első teljesen légkondicionált épülete. Min] azt avatáskor leírták: „A magyar műsza­ki tudomány diadala, és mintául szolgálhat a kül­földnek." A valóban bravú­ros berendezés belül télen- nyáron állandóan 20—22 fokos hőmérsékletet bizto­sít a kéménytelen épület­tömbnek. Az összes fűthető helyiség teljes térfogata 250 ezer köbméter, és a beren­dezés óránként 200 ezer köb­méter levegőt cserél ki, te­hát majdnem a teljes leve­gőmennyiséget. Mindezt el­sősorban nem léghajtó gé­pekkel, hanem a levegőel- vezelés igen szellemes, vál­tozatos útjaival légmozgást hoztak létre. Például a csil­lárokból is áramlig a leve­gő, az ülésterem alatt pedig levegőpihentető aknák van­nak. Egyáltalán: a légcsere Régi iratok szerint a XVIII. század elején, pon­tosabban 1724-hén, a jelen­legi NSZK területén levő Gerolzhoíenből telepítettek át lakókat Elekre. Tavaly eleki delegáció látogatott Ge- rolzhofenbe, és ott megálla­podtak egy viszontlátogatás- ban, amely a közelmúltban meg is valósult. A vendégek azóta már hazautaztak, s nem sokkal később érkezett egy német nyelvű újság Elekre, amelyből örömmel lehetett megállapítani, hogy jól érez­ték magukat az „ősök” föld­jén. A gerolzhoíeni polgárok egy busszal és három magán­járművel indultak el Franz Stefan polgármesterrel az élen, hogy eleget tegyenek az eleki tanácselnök, Szántó István meghívásának. Po­zsonyon és Bécsen keresztül érkeztek a határátkelőhelyre, Hegyeshalomra. Első szállás­helyük Budapesten, a Hotel Stadionban volt. A megérke­zés után ismerkedés követ­kezett a magyar fővárossal, majd indulás a nagyon kí­váncsian várt Elekre. A de­legációt a kultúrházban fo­gadta népes csoport, és olyan szívélyes vendéglátásban volt részük, ami minden vá­önmüködő és kétirányú, ha kell, hűt, ha kell, fűt, a ventillátorok többnyire csak biztonságos tartalékot jelen­tenek. S ami teljessé teszi a szenzációt; az évszázados rendszer ma is megbízható­an. hibátlanul működik. Az építészeti és műszaki értékek egy része tehát vi­lágviszonylatban is egye­dülálló volt. Ha ezekhez a nemigen látható értékekhez hozzávesszük az Országház szabad szemmel is élvezhető, építőművészeti. festészeti, szobrászati. faragóművésze­ti, aranymíves értékeit, ak­kor teljes a magyar Parla­ment rangja. A benne lévő 160 hőmérő a 20—22 fok közötti -hőmérsékletet is egy­szerre méri. A kivételes épí­tészeti-műszaki értékekből csak a legérdekesebbeket soroltuk fel. Országházunk építésének százesztendős év­fordulója alkalmából, építé­szeti rangjának jellemzése­képpen már csak egyetlen ritkaságot említünk meg: Európában mindössze 12 da­rab van abból a 6 méter ma­gas, 4000 kiló súlyú, egy- tömbű svéd vörösbarna grá­nitoszlopból, arnibö] 8 a magyar. 4 az angol Parla­mentben látható. Földessy Dénes rakozást felülmúlt. A vendé­gek családoknál kaptak he­lyet. A következő napon ismerkedtek a község életé­vel. Megtudták, hogy Elek jó példa arra. hogy hogyan tud békében, barátságban egymás mellett élni sok nem­zetiség. A községben levő gyermeknevelő intézetben meghallgatták h gyermekkó­rust, és ellátogattak Kétegy- házára is, a Wenckheim-kas- télyba. Emlékezetes barátsági es­tet rendeztek a vendéglátók a kultúrház nagytermében. Ennek lebonyolítását az igazgató. Topa Sándorné ve­zette. Szép előadással szóra­koztatták a résztvevőket az eleki gyermekkórus tagjai, és a román tánccsoport. A gerolzhoíeni tánccsoport, a helyi pávakör, és a táncze­nekar Sepp Feiner vezetésé­vel húzta a talpalávalót ké­ső éjszakáig. A búcsú és a kölcsönös ajándékosztás után a polgár- mester viszontlátogatásra hívta meg az elekieket, és Heinrich Schipper igazgató Gerolzhoíenből előzetes meg­beszélést folytatott arról, mi módon lehetne megszervezni gyerekek csereüdültetését. B. O. Színházi rekonstrukció Pécsett A Pécsi Nemzeti Színház főépülete és a felújítás alatt álló Kamaraszínház épülettömbje Fotó: Lauer Györgyi Vendégségben Eleken

Next

/
Oldalképek
Tartalom