Békés Megyei Népújság, 1985. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-17 / 193. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1985. AUGUSZTUS 17., SZOMBAT Ára: 1,80 forint XL. ÉVFOLYAM, 193. SZÁM Megnyílt a 70. OMÉK A 70. Országos Mezőgaz­dasági, Élelmiszeripari Kiál­lítás és Vásár, az Agro- masexpo, valamint a Nem­zetközi Technológiai és Li- cencvásár pénteken ünnepé­lyes külsőségek között meg­nyílt. A kőbányai vásárvá­ros főterén rendezett meg­nyitón megjelent Németh Károly, az MSZMP főtitkár- helyettese. Grósz Károly, a Budapesti Pártbizottság el­ső titkára, Maróthy László miniszterelnök-helyettes. Szabó István, a TÓT elnö­ke, a Politikai Bizottság tag­jai, Pál Lénárd, a Központi Bizottság titkára és Marjai József miniszterelnök-he­lyettes. Ott volt továbbá Vaszil Canov, a Bolgár Kommunis­ta Párt Központi Bizottsá­gának titkára, Gerrit Braks holland földművelési és ha­lászati miniszter, Stanislaw Zieba lengyel mezőgazdasá­gi élelmiszer-gazdasági mi­niszter. Nguyen Ngoc Triu vietnami mezőgazdasági mi­niszter és Alekszej Gulenko. a Szovjetunió mezőgazdasá­gi miniszterhelyettese. Részt Part- és állami vezetők a vásáron otó: Lóiiyai László vett az ünnepségen a kor-- mány több tagja, a budapesti diplomáciai képviseletek szá­mos tagja, jelen voltak to­vábbá a hazai és külföldi kiállítók, vásári vendégek is. A 70. OMÉK-ot Váncsa Jenő mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter nyitotta meg. Váncsa Jenő beszéde Váncsa Jenő bevezetőben üdvözölte az OMÉK hazai és külföldi vendégeit, a kiállí­tókat, a szakmai tanácskozá­sok résztvevőit, majd így folytatta: — A kiállítás, hasonlóan az 1980-ban rendezett orszá­gos bemutatóhoz, középtávú tervidőszak végén tekint visz- sza az elmúlt öt évre. és jelzi, hogy az elkövetkező tervidőszak során milyen anyagi-műszaki. biológiai lehetőségek, szervezési mód­szerek kínálkoznak a terme­lés korszerűsítésére. A mos­tani OMÉK egyúttal számot ad a magyar élelmiszer-ter­melés elmúlt négy évtizedé­ről is. Arról, hogy a mezőgazda­ságban a föld művelői, s az állattenyésztő telepek dol­gozói az elmúlt négy évti­zed során több mint kétsze­resére fokozták a termelést. Negyven esztendővel ezelőtt egy mezőgazdasági kereső két-három ember számára tudott élelmiszert termelni, ma viszont már 20—25 em­ber élelmiszerigényét képes kielégíteni. Búzaterméseink, kukoricaföldjeink hozamai, az egy főre jutó gabona- és hústermelés adatai azt jel­zik, hogy legfőbb ágazata­inkkal a világ élvonalához tartozunk. A hazai táplálko­zás színvonala nemzetközi mércével mérve is jó. Az élelmiszer-gazdaság export­teljesítménye szintén dina­mikusan növekedett. Az egy főre számított agrárkivitel alapján Hollandia, Dánia. Belgium és Franciaország után az ötödik helyet foglal­juk el a világranglistán. A miniszter ezután utalt arra. hogy az élelmiszer-ter­melők a fejlődés során nem egyszer találták magukat szemben nehézségekkel, ezek megoldását azonban nagy­mértékben segítette, hogy a Magyar Szocialista Munkás­párt agrárpolitikája tág te­ret adott a mezőgazdaságban dolgozók képességeinek ki­fejtéséhez, alkotó erejük ki­bontakoztatásához. Hangoz­tatta: e politikára alapozva értük el sikereinket. Ha­zánkban a mezőgazdasági termelés erőteljes fejlődése, gyors korszerűsödése, a me­zőgazdaságban dolgozók szé­pülő élete, biztonságtudata szorosan összefonódott a szo­cialista mezőgazdasággal, és bizonyítja annak fölényét. Az elmúlt évek gazdálko­dásáról szólva kifejtette: eb­ben az időszakban a mező­gazdasági termelés növeke­dési üteme éves átlagban meghaladta a 2,5 százalékot. A gabonatermelés túllépte a 15 millió tonnát, a vágóállat­termelés pedig megközelítet­te a 2,4 millió tonnát. A nö­vekvő termelés a jó hazai ellátás mellett lehetővé tet­te az agrárexport csaknem 40 százalékos növelését, s az élelmiszer-gazdasági export­import egyenleg jelentős ja­vítását. — Ebben az időszakban, amelyben oly jelentős erő­feszítések történtek az or­szág nemzetközi fizetési mérlegének egyensúlyban tartásáért, javításáért, s. a belső ellátás színvonalának megőrzéséért, mezőgazdasá­gunk és élelmiszeriparunk nagyon pozitív szerepet ját­szott — állapította meg a miniszter. — Ám az eredmé­nyek mellett néhány terüle­ten feszültségek is- keletkez­tek. A mezőgazdaság termé­keire, terményeire az or­szágnak szüksége van. s lesz (Folytatás a 3. oldalon) Közművelődési dolgozók kitüntetése Az alkotmány ünnepét megelőző hét vége egyik napján tartják a közműve­lődés munkásainak napját. Bár ezt eddig még soha sen­ki nem avatta hivatalosan ünneppé, a művelődési há­zakban, a könyvtárakban, a múzeumokban tevékenyke­dők és ezt az ügyet más te­rületeken szolgálók vagy éppen segítők mégis így tartják. Kifejezve ezzel is a népművelők munkájának egyik lényegét, az elkötele­zett Szolgálatot. Tegnap délelőtt azonban — ha úgy tetszik: hivatalo­san — ünnepre hívták a megyei tanács békéscsabai a és székházába mindazokat főhivatású, tiszteletdíjas társadalmi munkában tevé­kenykedő népművelőket, akik az eltelt években ki- magasló_ munkájukkal já­rultak hozzá a közművelő­dés ügyének kiteljesítésé­hez. A kitüntetési ünnepsé­gen megyénk párt-, állami és társadalmi testületéinek vezető tisztségviselői is részt vettek. Mokrán Jánosnak, a Köz- alkalmazottak Szakszervezei te megyei bizottsága titká­rának üdvözlő szavai után Vámos László, a megyei ta­nács művelődési osztályának vezetője mondott ünnepi be­Szocialista Kultúráért kitüntetést vehetett át Bagyinkáné Jász Jolán, a gyulai Erkel Ferenc Művelődési Központ és If­júsági Ház főelőadója is Az ünnepség elnöksége szédet. Először Népköztár­saságunk alaptörvényének jelentőségét elemezte, majd kulturális életünk állapotá­ról szólt. Mint megállapítot­ta: napjainkban a művelő­dés ügye csak széles társa­dalmi alapokon és támoga­tással szervezhető. A köz-, művelődés és a kultúra más területein dolgozók csak ak­kor láthatják el felelősség­gel feladatukat, ha képesek mindig és gyorsan reagálni a társadalmi változásokra, azok megvalósulását, fejlő­dését szolgálni, adott ese­tekben befolyásolni, irányí­tani is tudják. A kultúra fejlettsége nemcsak az anya­gi jellegű beruházások függvénye, hanem — s je­lenlegi társadalmi-gazdasági helyzetünkben még yikább — a szellemi beruházásoké. Sajnos, még mindig vannak olyan szemléletbeli torzulá­sok, amelyek a művelődés­nek, a kultúrának össztár­Fotó: Fazekas László sadalmi integrálódását gá­tolják. A termelés, a gaz­daság, a kultúra hármasá­ban nem lehet és nem sza­bad sorrendiséget felállíta­ni, hiszen egyik sem létez­het, fejlődhet a másik nél­kül. Vámos László külön hang­súlyozta a népművelői sze-\ mélyiség fejlődésének útjait is, végül a kulturális ágaza­tok megyénkbeli elemzését adta, különös tekintettel a következő ötéves tervidő­szak feladataira. A kitüntető ünnepségen dr. Becsei József, a megyei tanács elnökhelyettese 33 népművelőnek és kollektí­vának a Szocialista Kultú­ráért, huszonegyüknek a Kiváló Munkáért kitünteté­seket és 24 eredményes te­vékenységet kifejtő közmű­velődési dolgozónak minisz­teri dicséretet nyújtott át. Czinege Lajos átvágja a szalagot Forgalomba helyezték az új békési közúti hidat Ha van beruházó, mint a Szolnoki Közúti Igazgatóság, lebonyolító, mint az Utiber, tervező, mint az Uvaterv, és 127 millió forint, 80 ezer köbméter föld, 6 ezer köb­méter beton, 100 tonna acél­kábel, ragasztó, aszfalt stb.. valamint tapasztalattal, szak­tudással, a szakma szereteté- vel bíró kollektíva — mint a generálkivitelező Hídépítő Vállalat, és egy csomó alvál­lalkozó —, máris adva van egy híd megépítésének fel­tétele. A múlt század utolsó év­tizedéig a Körösökön íahidak íveltek át, 8—10 méteres fesztávolságúkkal, cölöpök­re építve. A gyakori téli és nyári áradások sokszor el­vitték az építményeket. Ami­kor Magyarországon az acél­gyártás elérte azt a szintet, hogy termékeikből már hi­dakat lehetett készíteni, az összes Körös-hidat átépítet­ték. így került sor a békési acélszerkezetes híd megépí­tésére 1904-ben. a kor kö­vetelményeinek megfelelő­en egy 20 tonnás gőzekére méretezve a teherbírást. Szé­lessége 4,8 méter körül volt a legtöbb hídnak, magassága 3,5 méter. S mivel a hábo­rúk megkímélték az építmé­nyeket a pusztulástól, újak nem épültek. így a mai ter­helésnek, forgalomnak már nem feleltek meg, azért vált szükségessé lebontásuk, il­letve, ezzel párhuzamosan újak építése. Most elkészült az új bé­kési Kettős-Körös-híd. Hosz- sza 214 méter, legnagyobb fesztávolsága 77 méter, szé­lessége szegélytől szegélyig 10 méter. Két 3,5 méter szé­les forgalmi sáv van rajta, a fennmaradó másfél-másfél méteres rész a gyalogos és kerékpáros forgalmat bizto­sítja. Kétszer 400 méteres, új felvezető útszakasz épült a hídhoz, melynek maximális terhelhetősége 400 tonna kö-. rül van. A Körösök hídre­konstrukciója során az ötö­dik a békési a kunszentmár­toni, köröstarcsai. körösla- dányi és a dobozi után. Eze­ket a hidakat a hagyomá­nyostól eltérő technológiá­val készítették, az elemeket előre legyártották, majd a helyszínen nagy szilárdságú anyaggal összeragasztották, s utána erős kábelekkel össze- szorították. Gyakorlatilag ez a kábel tartja a híd szerke­zetét. és a békésinél hasz­náltak először hazai gyártá­sút. melynek szakítószilárd­sága három-négyszerese a betonacélnak. Az új hidat a tervezett szeptember 30-i ha­táridő előtt másfél hónappal korábban, és ötmillió forint­tal olcsóbban építették meg. Az új békési híd avatásá­ra és ünnepélyes '^irgalom­ba helyezésére tegnap dél­után 2 órakor került sor. A Himnusz és egy szavalat el­hangzása után Gyulavári Pál, a megyei tanács elnöke kö­szöntötte a megjelenteket, közöttük is elsősorban Czi- nege Lajost, az MSZMP KB tagját, a Minisztertanács el­nökhelyettesét. Fodorné Bir- gés Katalint, az MSZMP KB tagját, az SZMT vezető tit­kárát, dr. Tóth Lászlót, köz­lekedési minisztériumi ' ál­lamtitkárt, Szabó Miklóst, az MSZMP Békés Megyei Bi­zottságának első titkárát, és megyénk más vezetőit. A megye párt- és tanácsi szer­vei nevében megköszönte a kormányzatnak, hogy a ne­hezebb gazdasági körülmé­nyek között is biztosította a hídépítés anyagi lehetősége­it, a Közlekedési Miniszté­riumnak pedig azt. hogy a megyei hídprogramot foly­tatják. Ezt követően Lakatos Er­vin, a Hídépítő Vállalat igazgatója jelentette a híd zavartalan elkészültét Czi­nege Lajosnak, a kormány elnökhelyettesének, aki ava­tóbeszédében az új híd meg- épültét összekapcsolta Bé­kés város társadalmi. gaz­dasági fejlődésével, ered­ményeivel. de a település környezetén túl az egész or­szág tevékenységével, és a közelgő alkotmányünneppel. Ezután a nemzetiszínű szala­got átvágva, elsőként az ava­tásra összegyűlt népes kö­zönség haladt át az új léte­sítményen. Kép, szöveg: Plavecz Pál (N. L.) Lebontásáig a régi híd még az új mellett áll

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom