Békés Megyei Népújság, 1985. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-15 / 191. szám
1985. augusztus 15., csütörtök e Gazdagodott az ország Biztaté hírek a nagyberuházásokról Angol emelőgép Rába teherautón II Simon cég és a békéscsabai AGROSZER együttműködése A Kába tehergépkocsira szerelt kosaras emelőberendezések igen keresettek a harmadik világ országaiban Fotó: Gál Edit Két éve kötött szerződést a Békéscsabai Agroszer Vállalat az angol Simon céggel. Az üzemben a külföldről behozott emelőgépeket Rába teherautókra szerelik. Az Agroszer békéscsabai üzemegysége csaknem száz dolgozót foglalkoztat, s tízéves múltra tekint vissza. Kezdetben mezőgazdasági kisgépek garanciális javítása volt a feladata, ám azóta ipari szempontból is jelentős üzemmé fejlődött. Alig egymillió forintos árbevétele ma már 120 millió forintra duzzadt, s növekedése meghaladta az évenkénti 10 százalékot. Később az eredeti tevékenység mellett növelték a nagyobb műhelymunkákat igénylő javításokat. A változó gazdasági feltételek azonban további dinamikus, intenzív fejlődést kényszerítettek ki. Ennek alapján született az elhatározás Békéscsabán, hogy a javítások mellett alkatrészek gyártásába kezdenek, és felújításokon is dolgoznak. Az új keresésének jó példája, hogy hidraulikus egységrészek teljes felújítására szakosodtak. Jelenleg csak itt folytatnak ilyen tevékenységet Magyar- országon. A felújított alkatrész minősége eléri az új termékét, s előnye, hogy az új termék árának csak 70 százalékába kerül. A vállalat hat hónap garanciát ad munkájára. Ebből a tevékenységből évente 12—15 millió forint árbevételt könyvelnek el, amely az össztevékenység 10 százalékát jelenti. A programba bekapcsolódott a BME és a mezőtúri főiskola. A Simon céggel kötött szerződés pedig már egy újabb lépés a szerteágazó tevékenység bővítésére. Az együttműködés mindkét fél számára gyümölcsöző. A nyugat-európai vállalat által tervezett és gyártott kosaras emelőberendezést Békéscsabán szerelik fel egy hordozó járműre. Ezeket bérmunkában állítják össze és viszik ki a harmadik világ országaiba. A szakemberek egy részét az angol partner képezte ki, akik a szakmai ismereteken kívül elsajátították a nyugati technológiai fegyelmet is. A képzés mellett az angolok célgépeket, szerelékeket, apróbb készülékeket adtak a színvonalas munkához, s biztosítják a felvevő piacot is. Az elszámolás tőkés devizában történik. Induláskor a gép felügyelete alatt kezdték el a munkát, és később nagyobb önállóságot kaptak. Előbb a piaci igények miatt Mercedes típusú teherautókra szerelték, újabban Rába típusú teherautókra szerelik fel a berendezést. így az export növelése mellett csökkenthették az importot. A gazdaságosan üzemeltethető emelőszerkezet iránt Magyarországon is nagy az érdeklődés. Legnagyobb megrendelő az építőipar és a tűzoltóság. A vállalat a műszaki és gazdasági fejlődésen kívül nagy hangsúlyt helyez a szakemberképzésre is. Cél a magas színvonalú technológia alkalmazása, valmint a gyors és rugalmas igazodás a mindenkori piaci igényekhez. Gurabi Attila örvendetesen erősödik, javul a beruházási fegyelem, ritkábbá váltak a csúszások, a költségtúllépések ... így lehetne egy mondatban összefoglalni a nagyberuházások idei eseménykrónikáját. Gondok ugyan akadnak még, de ezek sem változtatnak azon a tényen például, hogy — a terveknek megfelelően — javában termeli az elektromos áramot a Paksi Atomerőmű második blokkja is. Ezért ha azt a szót halljuk, hogy Paks, önkéntelenül az jut eszünkbe: energiaellátásunk biztos bázisa ez az erőmű. Hátra van még persze a harmadik és a negyedik blokk átadása is, bár ez csak a hetedik ötéves tervben lesz esedékes. Egybehangzó megállapítás: addig még sokat kell dolgozni Pakson. Egy másik, sokat emlegetett nagyberuházásunk a Dunai Vasmű épülő kokszolóműve, amelyre tudvalevőleg azért van szükség, hogy hazai gyártmányú, jó minőségű tüzelőanyaggal lássa el a magyar vaskohászatot. Két mondatos helyzetkép: felgyorsultak a szerelési munkák, a mű építése jó ütem7 ben halad. A látvány azzal biztat, hogy a .terveknek megfelően, 1988-ra valóban elkészülhet a létesítmény. Kedvező híreket kaptunk a bányaberuházásokról is. Gyakorlatilag elkészült a fenyőfői bauxitbánya, 1986- tól már teljes kapacitással termelhet. A nagyegyházi szénbányaüzem építésénél feszítettebb a helyzet, de a szakemberek szerint jól szervezett munkával decemberre befejezhető ez is. Ami pedig az új, márkushegyi szénbányaüzemet illeti: július elsejétől már annyi szenet ad, mint amennyit a népgazdaság vár tőle. Az idei nagyberuházások listáján szerepelt a Budapesti Árpád-ihíd szélesítése is, a Flórián tér rendezésével egyetemben. Amint ismert, fél évvel a határidő előtt átadták ezt az ország közlekedési hálózatában is fontos csomópontot. A hetedik ötéves terv legnagyobb kulturális jellegű beruházásának ígérkezik a Nemzeti Színház építése. Az Állami Tervbizottság jóváhagyta a beruházási programot. Ugyancsak a terveknek megfelelően, a Budavári Palotába költözött az Országos Széchényi Könyvtár, hazánk legnagyobb ilyen jellegű intézménye. Folytatódik a Marx Károly Közgazdaság- tudományi Egyetem rekonstrukciója, az ELTE lágymányosi területének előköz- művesítése is. Egy mondatban summázva: tovább gyarapodik, gazdagodik az ország. M. L. Energiaellátásunk biztos bázisa a Paksi Atomerőmű Felgyorsultak a szerelési munkák a Dunai Vasmű épülő, új kokszolóművében Évi 1,6 millió tonna szenet termel az ország egyik legnagyobb szénbányaüzeme, Márkushegy Fél évvel a határidő előtt adták át a felújított, korszerű Árpád-hidat, illetve a hozzá kapcsolódó Flórián téri közlekedési csomópontot A hetedik ötéves terv legnagyobb kulturális jellegű beruházása lesz az új Nemzeti Színház. Képünkön a színház fő homlokzata. (mti Fató — ks) V. Sztyenykin: A Huan-misszió X. Knyazev most már nem kételkedett, a nyomozó nagyon tájékozott, és meglehet, mindent ismer, ami az ő kémtevékenységével van összefüggésben. Képtelen volt rájönni, vajon honnan szerzett erről tudomást ? Kirill Matvejevics okosan alkalmazta Huan, igazi nevén Van Szun-he vallomását. Jól emlékszem rá. „A JKM konspirációs lakásán — mesélte a kínai — Toku- naga parancsnok megismertetett annak a városnak a térképével, ahova el kellett utazni. A tervrajzon felvázolták a víz- és csatornaműrendszert, valamint a hadiüzemeket. Később, valószínűleg akkor, amikor eldőlt a kérdés, hogy Knya- zevvej találkozni kell, To- kunaga mondta meg: a térképet harminckilencben Knyazevtől szerezte meg.” Végre Knyazev megértette, hogy ellenállása hiábavaló, és fölfedte kártyáit.. . Hazatérése után harmincötben — amint mondta— sóváran nézte, hogyan élnek a munkások, a kolhozparasztok és az értelmiségiek. A Szovjetunió belső helyzetéről szóló valódi hírek természetesen átjutottak a határon is. Hatásukra az ifjúság elpártolt az emigráns szervezetektől, átélte az otthon maradt hozzátartozóktól való elszakadás érzését, és arról álmodozott, hogy az országban folyó hatalmas építőmunkában maga is j'észt vesz. Az ilyen meg olyan „hivatal” és „szövetség” által szervezett gyűlésekre Knyazev csak ritkán ment el, mert nem volt ideje arra, hogy üres szalmát csépeljen. A fiatalokat magukkal ragadó eszmék szintén elkerülték figyelmét. Mérnöki szaktudását idegenben is megbecsülték és jó] megfizették. A hazatérés utáni első hónapokban Knyazev megpróbált tisztába jönni mindennel. Látta, hogy kevés a lakás, nehézségek jelentkeznek a közellátásban, és sok dolog még hiányzik. Csodálkozott az embereken, akik életvidámak voltak, a holnaptól nem féltek és bíztak a néphatalomban. Knyazev olyannyira sötéten látott, hogy ítélőképességének részleges visszanyerése után sem szabadult meg az emig- rációs maszlagtól, a szorongástól és a hitetlenségtől. Két év múlva megérkezett Fudzuki ezredes első összekötője, akit kedves vendégnek kijáró tisztelettel fogadott Knyazev. Ó Alekszej Pityirimov, a fehér hadsereg negyvenéves főhadnagya volt, és nemesi családból származott. A tiszt három napig lakott nála, és három éjszakán át társalogtak egymással. A farkasordító hideg miatt az emberek még az orrukat sem merték kidugni. Pityirimov a külföld hí- . reiről, valamint az emigráns körökben lejátszódó eseményekről beszélt Knyazev- nek. Hol mosolygott, vagy ellentmondott; hol pedig megérintette lelkét valami: a Mandzsúriában töltött 20 év mély nyomokat hagyott benne. Szerafim Mihajlovics alaposan szemügyre vette a főhadnagy puffadt. ürömszínű arcát, és szerette volna még jobban megérteni vendégét. Az utolsó éjszakán Knyazev átadta Pityirimovnak á kelet-szibériai vasúttal kapcsolatos adatokat, feljegyzéseket, melyeket sikerült addig összegyűjtenie. Harminckilenc tavaszán megjött a második futár. Az a fiatal kínai olyan fürge és izgága volt, mint a gyík. Fudzuki ezredestől levelet, instrukciót és pénzt hozott. Ismét hadiüzemekről szóló információkat kívántak Knyazevtől, és arra utasították: válasszon ki, meg szervezzen be két-HSrom ügynököt, akiknek segítségével hozzá lehet férni a titkos anyagokhoz. Az öszszekötőre Knyazev rábízta a tervrajzot, amelyet a japánok mutattak meg Huan- nak. Megerősödtek a Pityirimov ellen talált bizonyító kok. A vizsgálat kiderítette: akkor ölték meg a határon, amikor át akart menni Mandzsúriába. Kémanyagokat nem találtak nála. Valószínű, üldözése közben sikerült eldobálnia a hóba, amely az erdőt vastagon borította. Knyazev segítőtársakat nem talált magának. Beismerése szerint nem is keresett, mert félt... A kémkedést egyedül csinálta: megfigyelés. információ- gyűjtés és elemzés útján. Bizonyos esetekben kihasználta az emberek bőbeszédűségét is. — Nos, ez minden, Knyazev? — kérdezte Kirill Matvejevics és becsapta a dosszié fedelét. — Most már ez minden, nyomozó polgártárs — válaszolta Knyazev és megkönnyebbülten felsóhajtott. — A napokban az ösz- szes anyaggal megismerkedtem. Az ügyét a katonai törvényszék fogja tárgyalni ... íme, ez az. amire én gondolok, Szerafim Mihajlovics — mondta a nyomozó. — ön művelt és bátor ember, miért nem jött azonnal, hogy vallomás^ tegyen, még harmincötben? Ez nagyban könnyített volna sorsán. — Ez viszont azt bizohyítja, hogy nem is vagyok olyan bátor. Féltem, nyomozó polgártárs. Fudzuki gyakran emlegette: „Ha visszautasítja feladatai teljesítését, megtaláljuk azt az eszközt, hogy félreállítsuk.” — Szokásos fenyegetés. És ön elhitte ezt? Kezeik rövidek ahhoz, Knyazev, hogy szovjet földön, szovjet emberekkel csak úgy egyszerűen leszámoljanak — jelentette ki határozottan a nyomozó tiszt. Néhány perc múlva az ügyeletesnek csengetett. Knyazevet egy őrmester elvezette, és sokáig hallatszott, amint fűző nélküli cipőjében a hosszú folyosón végigcsoszogott. Fordította: Bukovinszky István (Vége)
