Békés Megyei Népújság, 1985. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-14 / 190. szám

1985. augusztus 14., szerda Cseppek a tengerbe Nyári felújítás a békéscsabai általános iskolákban Nem túl hálás feladat em­lékeztetni a szülőket, és fő­leg a diákokat a közeledő tanévre. De azt jó tudni, hogy az induláshoz szüksé­ges feltételekről majd min­den iskolánál megfelelően tudtak gondoskodni. A bé­késcsabai általános iskolák nyári felújításáról Kovács Józsefnét, a városi tanács művelődési osztályának fő­előadóját kérdeztük meg. — Az óvodák felújítását a Békéscsabai Óvodák Gazda­sági Ellátó Szervezete in­tézte, az általános iskolák­kal pedig a művelődési osz­tály. a városi tanács lebo­nyolító irodája, és az isko­lák vezetése együttesen fog­lalkozott. — A munkálatokkal elé­gedettek most, három héttel az iskolai év megkezdése előtt? — Tulajdonképpen igen. Bár majd csak augusztus 20. után látogatjuk végig az is­kolákat, s ellenőrizzük a fel­újítások minőségét. Azért ilyen későn, mert akkorra már benntaláljuk az iskolák vezetőit. Azért közben is érdeklődünk a munkák ál­lása felől. Városunkban egyébként elterjedt a saját erős karbantartás. Minden iskolának van karbantartó­ja. s emellett még igénybe vesszük a két ipari szak­munkásképző intézet szak­oktatóinak és diákjainak is a segítségét. — Milyen nagyobb fel­újításba fogtak ezen a nyá­ron? — A KISZ-táborban még májusban hozzáfogtak egy kettős hasznosítású épület­hez a 635-ös és a 611-es ipari szakmunkásképző intézet szakoktatói és KISZ-es ta­nulói. A munkák nagyon jól haladnak, igaz. szombaton és vasárnap is keményen dolgoznak a tanárok és ta­nítványaik. A három terem tanév közben tanteremként üzemel majd, s próbálja ki­segíteni a József Attila-la- kótelepi általános iskolát. — Ez a vizesblokkal épü­lő három tanterem persze, csak csepp a tengerbe. Hi­szen, mint korábban mondta, a megyeszékhelyen 7500 ál­talános iskolás elhelyezésé­ről kell gondoskodni. S ami a fő nehézséget jelenti, a középiskolába menő diákok helyébe ezerszáz kis elsős lép be ... — S tegyük azt is hozzá: a legnagyobb zsúfoltság az előbb említett lakótelep két iskolájában várható. Ezért is van olyan nagy szükség ar­ra a három tanteremre, amely nyáron viszont a sza­badidő-központ foglalkozta­tó termeiként üzemel majd. Az épület elkészül tanévkez­désre. A munka ilyen for­mában történő vállalásá­val a városi tanács 3 millió forint körüli összegből tud­ja kihozni a három tanter­met. Az ott dolgozók ter­mészetesen kapnak díjazást, de még így is fele összegbe kerül az építkezés, mintha egy kivitelező vállalatra bíztuk volna. Van egy másik nagy fel­újítási munkánk is. A 611-es Ipari Szakmunkásképző In­tézetben — a Multiprofil Gmk kivitelezésében — ké­szült egy korszerű, 1500 ada­gos konyha. Az átadás au­gusztus 20-án lesz. Ez a fel­újítás 4 millió 226 ezer fo­rintba kerül, és ugyancsak nagy szükség volt már rá. * * * A nyári iskolafelújítások tehát végéhez közelednek a megyeszékhelyen. A városi tanács, az iskolák igyekez­nek ehhez a munkához a leg­olcsóbb megoldásokat meg­keresni. E kényszer szülte lépések életképesnek bizo­nyultak, s várhatóan a jö­vőben még inkább támasz­kodni fognak rá. Mint ki­derült : érdemes. Milliókat tudtak megtakarítani, amely milliók újabb, a közoktatás gondjainak csökkentésében segíthetnek. S a tenger cseppekből áll... B. S. E. Egy fénykép és egy fotográfus története öt ével ezelőtt Fülöp Er­zsébet festőművész hódmező­vásárhelyi műtermében lát­tam egy Kohán fotót, a fel­vételt nem ismertem, nem volt meg a Kohán Múzeum dokumentációjában. A kép nemcsak azért volt érdekes, mert újabb dokumentumot jelentett, hanem azért is. mert a múzeum birtokában levő fényképek vagy egé­szen fiatalkoriak voltak, vagy Kohán életének utolsó évei­ben készültek, ez pedig egy fiatal, de már érett férfit ábrázolt. Kiderült, hogy a képet Bérei László, bajai fotós készítette. írtam neki, s nemsokára megkaptam a küldeményt. Mellékelt leve­lében közölte, hogy kb. 1942- ben készítette a felvételei Kohánról, Budapesten Püski Sándor lakásában. Ugyanott és ugyanakkor, amikor a népi írókat is fényképezte 1939 és 1943 között. Bérei László ezt a soro­zatát ma már mint élete fő­művét emlegeti, és több al-. kálómmal mutatta be kiállí­táson is. Sok íróról ő készí­tette a legszebb fotót, úgy gondolom, ezek közé tarto­zik Sinka István, Gulyás Pál, Féja Géza, Szabó Pál és Veres Péter portréja. Aki ismeri ezeket az arcképeket, tudja, hogy nagyon emberi­ek. mert nemesen egyszerű­ek. *!ngv van-c valamilyen műhelytitka, hogyan fény­képezte őket, erről azt mondta: „mindig nappali fénynél, mert az illett hoz­zájuk a legjobban”. Másik híres fotósorozata az 1943-as, szárszói konfe­renciáról készült. „Kifelé ezt tulajdonképpen író-olva­só találkozónak hirdették, azonban mindenki előtt nyil­vánvaló volt erős politikai jellege,, — nyilatkozta az egyik napilapnak Bérei László. E sorozat is túlnőtte a fotós kereteket, a történet- tudomány hiteles forrásanya­gává vált. Bérei László 76 éves, Ba­ján él, de korántsem távol a világtól. Kiterjedt levelezést folytat, kiállításokat rendez. és ha hívják, járja az orszá­got és előadásokat tart a fo­tózás történetéről. így érke­zett Gyulára is augusztus 6- án, mert este a fotótábor résztvevőinek beszélt vagy inkább mesélt, s nem csak a fotózásról, hanem saját életéről is. (Képünkön.) Sok helyütt írnak róla, s a Magyar Televízió is forga­tott róla egy portréfilmet, amely még bemutatásra vár. A rádióban nemrég hallhat­tuk Rapcsányi László vele készült beszélgetését. Azt is mondhatnánk, hogy híres ember, mégsem szereti, ha fotóművésznek szólítják, ő fotográfusnak nevezi magát. Ibos Éva Fotó: Bánfi Barnabás Tudományos és oktatófilm gyártás hazánkban-----. . ....—„ Részlet Dúló Károly Számítógép — közelben című filmjéből A Népszerű Tudományos és Oktatófilm Stúdió már hosszú évtizedek óta szol­gálja a hazai rövidfilmgyár­tást. Jó néhány filmet lát­hattak a nézők a mozikban, köztük remekeket is, olyano­kat, amelyeket nem felejte­nek el. Szedlay Pétert, a stúdióve­zetőjét arra kértük, hogy adjon részletes, átfogó ké­pet a tudományos kisfilmek otthonáról, stúdiójuk mun­kájáról. — A tudományos kisfilm- gyártásnak természetesen már a felszabadulás előtt is voltak komoly előzményei — mondta Szedlay Péter. — Akkoriban mindezt kultúr- filmnek nevezték. A Magyar Filmirodának, elődünknek, már nemzetközi rangja volt. Magyarországon ugyanis már 1912-ben gyártottak ok­tatófilmeket, megelőzve jó néhány európai országot. — Hogyan alakult a tudo­mányos rövidfilmgyártás a felszabadulást követő ^ évek­ben? — Deák György' nevéhez kapcsolódik egy igen jelen­tős korszak, egy egész fil­mes nemzedék felnevelése. Itt, a mai filmgyár terüle­tén, a Könyves Kálmán kör­úton jött létre a Budapest Filmstúdió, amely olyan személyiségeket indított út­nak, mint Kollányi Ágoston, Homoki Nagy István. Mind­ketten természetfilmjeikkel törtek be a nemzetközi él­mezőnybe. De hadd soroljak fel még néhány nevet, olya­nokét, akik munkájukkal hozzájárultak a tudományos rövidfilmgyártás nemzetközi hírnevének megalapozásá­hoz: György István, Czi- gány Tamás, Préda Tibor, Hárs Mihály, Bodrossy Fé­lix, Lakatos Vincze, Vas Ju­dit és mások ... Tapasztala­tokban gazdag, tehetséges filmes nemzedék nőtte ki magát. — A televízió megjelenése bizonyára változást jelentett a rövidfilmgyártásban is. — A televíziózás hazai fejlődése sajátos eredménye­ket hozott. Eltérően más or­szágok gyakorlatától, ná­lunk önálló gyártás alakult ki a televíziónál és a film­nél. Azért persze, voltak pél­dák a közös együttműködés­re is, mint a Mindenki is­kolája című, nagy filmsoro­zat ... Vagy a most készülő Magyar barlangok című so­rozat ... Mi kezdetben úgy gondoltuk, hogy feladjuk az eddigi, elsődleges fontossá­gú ismeretterjesztő tevé­kenységünket, hiszen azt úgyis átveszi tőlünk a tele­vízió. Csakhogy a Magyar Televízió nem kölcsönözhetett kópiákat a művelődési in­tézményeknek. Ök csupán egyszer sugároztak egy fil­met. Mi viszont ki akartuk szolgálni a művelődés igé­nyeit, hiszen ez volt a dol­gunk. kötelességünk. — Áteveztek más vizekre is? — Igen. Megőrizve érdek­lődésünket a természettudo­mányok iránt, kicsit a tár­sadalomtudományok felé for­dultunk. Méghozzá elemző szándékkal. így érthető, hogy a népszerű tudományos „címke” már nem elégített ki bennünket, nem is tartottuk soha szerencsés megfogal­mazásnak, és ma is arra tö­rekszünk, hogy megváltoz­tassuk a nevünket. — Stúdiójuk ma is válto- . zik. — A legújabb változást a videó hozta meg. Ez a szá­munkra új technika a rö­vidfilmek reneszánszát jelen­ti. A jövőben bizonyára könnyebb lesz hozzájutni kisfilmjeinkhez, hiszen a kazetták egyszerűbben oda­kerülhetnek a közművelődés helyszíneire. Az iskolák meg­kapják a maguk videomag­nóját, megelőzve ezzel sok más országot, de megsza­porítva ezzel a mi eljöven­dő teendőinket is, hiszen ki kell szélesítenünk gyártá­sunkat. Persze, még nem­igen gyártunk, de már el­készült egy több száz film­címet tartalmazó lista, az el­múlt tizenöt esztendő ter­méséből. A többit még vá­logatnunk kell. — Milyen nagyságrendű ma a stúdiójuk? — Hatvanöt ember dol­gozik nálunk, rendezők, ope­ratőrök, gyártás- és felvétel­vezetők, vágók stb ... — Miben különbözik a népszerű tudományos stú­dió a többi stúdióktól? — Mindenekelőtt abban, hogy mindent magunknak kell előteremtenünk, min­den feladat, munka a stú­dióvezetésben koncentráló­dik. Gondolok gazdasági teendőkre, gyártásra stb. — Hogyan, miként hatá­rozzák meg teendőiket? Mi­lyen az alkotói szabadságuk a filmeseknek? — Létezik nálunk is Mű­vészeti Tanács, amely ki­dolgozza a fő művészeti irányvonalat is, dönt a leg­fontosabb kérdésekben. Mel­lette tevékenykedik még egy külső, szakemberekből álló Tudományos Művészeti Ta­nács is, hogy segítséget nyújthasson munkánkhoz. Ami pedig az alkotói szabad­ságot illeti, a tématervek túl­nyomó részét az alkotók öt­leteiből alakítja ki a Mű­vészeti Tanács. Az utóbbi évek gazdasági nehézségei minket is rákényszerítettek, hogy néhány intézménnyel szerződést kössünk, s így anyagi támogatást kapunk tőlük. Ezek azonban mind olyan, központi intézmények, amelyek céljai megegyeznek a mienkével, környezetvéde­lem, egészségvédelem, ter­mészetvédelem, vagy éppen a művészetek területein. — Sok filmet forgatnak? — Évente hetven film a termés. Ebből 28 népszerű tudományos kisíilm, a többi pedig a manapság háttérbe szorult oktatófilm. Ez utóbbi mindig is fontos része volt munkánknak, de az elmúlt években elvették tőlünk — nem is igen csinálja azóta senki —, s csupán a szak­munkásképzés és a mezőgaz­dasági képzés oktatófilmjeit gyártjuk. — Rendszeresen ott vannak a különböző fesztiválokon. — Filmjeink valóban kép­viselnek bennünket a leg­rangosabb, országos, vagy nemzetközi fesztiválokon. Büszkék vagyunk rá, hogy legutóbb is a mi filmünk egyike (Szabó Árpád Ha­rang születik) érdemelte ki a kritikusok díját. Az idén hazahoztam már Zaragózá- ból is egy nemzetközi feszti­váldíjat. Dénes Gábor kis- filmje Ezüst-torony díjat ka­pott. — Miként gondoskodnak a stúdió munkatársainak után­pótlásáról. — Nemcsak filmművé­szeti főiskolát végzettek ke­rülnek hozzánk. Pályázat alapján más egyetemekről is jelentkeznek a fiatalok. A szakmát már itt tanulják meg nálunk. A nagy filmes nemzedék, amelyet Európa- szerte becsülnek, értékelnek, lassan megfogyatkozóban van. Gondolnunk kell a fel- frissítésre, az utánpótlásra. Szémann Béla Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.20: Világablak, (ism.) 8.50: Kis magyar néprajz. 8.55: Triólemezeinkből. 9.31: Mi ez a gyönyörű? 9.49: Régi angol zene — gyere­keknek. 10.05: Tartuffe — Moliére vígjá­téka. 11.42: Vámos Ágnes operettfel­vételeiből. 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Törvénykönyv. 13.00: Üj Melódia-lemezeinkből. 14.09: A magyar széppróza szá­zadai. (ism.) 14.25: Operaslágerek. 15.00: Népzenei Hangos Újság. 15.40: Fúvószene táncritmusban. 16.05: MR 10—14. 17.00: Helyszínrajz — az Attri- um Hyatt Szállóról. 17.25: Debussy-művek. 18.02: Kritikusok fóruma. 19.15: Vallomások a szülőföld­ről. 20.23: Nagy mesterek — világhí­rű előadóművészek. 2Í.10: Nóták. 21.30: Negyvenéves az ENSZ — VII. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Kodály-kórusművek. 22.45: Mikor szabad, mikor le­het? 23.00: Magyar előadóművészek felvételeiből. 0.15: A Magyar Rádió éjszakai zenés műsora. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Idősebbek hullámhosszán. 8.50: Tíz perc külpolitika, (ism.) 9.05: Napközben — Zenés dél­előtt. 12.10: A Benkó-dixieland felvé­teleiből. 12.25: Útikalauz — üdülőknek. 12.30: A Magyar Rádió népi ze­nekara játszik. 13.10: A tegnap slágereiből. 14.00: Az én rádióm. 15.05: Akár Hi-Fi, akár nem. 16.15: Gólok, méterek, történe­tek . . . 17.05: ötödik sebesség. 17.55: Körkapcsolás bajnoki lab­darúgó-mérkőzésekről. 18.35: Diákfoci. 18.45: Közvetítés a Bp. Honvéd —Békéscsaba bajnoki lab­darúgó-mérkőzésről. 19.05: Nótacsokor. 20.05: Az Eurythmos együttes felvételeiből. 20.55: Tudósítás bajnoki labda­rúgó-mérkőzésekről. 21.00: A Magyar Rádió Karinthy Színpada. Tábori Nóra ka­baréja. 22.26: Az élő népdal, (ism.) 22.36: Vukán György szerzemé­nyeiből. 23.20: Zenés játékokból. 0.15: A Magyar Rádió éjszakai zenés műsora. III. MŰSOR 9.08: Felejthetetlen arcok az Operaházból. 9.35: A MÁV szimfonikus zene­kar hangversenye. 11.05: Pillanatkép. 11.10: Kamarazene. 12.00: Operafinálék. 13.05: Szonda, (ism.) 13.35: Népzene sztereóban. 14.00: Gesualdo-madrigálok. 14.20: Popzene sztereóban. 15.00: A tékozló ország. III/2. 15.44: Zenekari muzsika. 17.25: Offenbach-művek. 17.55: A Chocolat’s együttes fel­vételeiből. 18.30: A Magyar Rádió szlovák nyelvű műsora Miskolc­ról. 19.05: Hanglemezújdonságok. 19.33: Romantikus operákból. 20.20: Külföldi tudósoké a szó . . . 20.35: Énekek Éneke — IV. 21.17: Szimfonikus könnyűzene. 21.35: A zeneirodalom remek­műveiből. 22.30: Séta az egypercesek kö­rül. V/4. 22.50: Miles Davis együttese ját­szik. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: A tegnap slágereiből éne­kel Jimmy Hendrix. 17.15: Noteszlap. 17.20: Kengyeli, szajoli és tisza- sasi népdalkörök műsorá­ból. 17.30: Tanyák változó szerepben, (ism.) 17.50: A Bergendy-zenekar ját­szik. 18.00—18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.25: Tv-torna. (ism.) 8.30: Szünidei matiné. 9.25: Delta, (ism.) 9.50: A négy páncélos és a ku­tya. VIII/5. (ism.) 10.40: Képújság. 16.25: Hírek. 16.30: Dél-amerikai dallamok — NSZK film. 16.55: Valami van a levegőben — Csehszlovák film. 18.15: Képújság. 18.20: Víz van! —de... Ri- portmüsor. 18.50: A közönségszolgálat tájé­koztatója. 19.10: Tv-torna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Jogi esetek. 20.45: Ostobaságok kora. Fran­cia tv-film. 22.15: Vendégjáték — A kapos­vári színház Moszkvában és a Vígszínház Jaltában. 22.45: Tv-híradó 3. 22.25: Himnusz. II. MŰSOR 17.10: Képújság. 17.15: Ütravaló. (ism.) 17.45: Európai biztonsági és együttműködési értekezlet kulturális fórum, Buda­pest, 1985. — Jugoszláv Szocialista Köztársaság — Péntek este tíz. 18.35: A szegedi körzeti stúdió szlovák nyelvű műsora. 18.55: Bajnoki labdarúgó-mérkő­zés : Vasas—Siófok. A szünetben: Reklám. 20.45: Tv-híradó 2. 21.05: Autó-motorsport. 21.25: Periszkóp. 21.55: Gournica — Kubai balett­film. 22.30: Képújság. BUKAREST 20.00: Tv-híradó. 20.20: Gazdasági figyelő. 20.35: Költészet. 20.45: Történelem. 21.05: A lehetőség határai — Szovjet film. 21.50: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.30: Magyar nyelvű tv-napló. 17.50: Videooldalak. 18.00: Hírek. 18.05: Tv-naptár. 18.15: A világ legendái — soro­zat gyermekeknek. 18.45: Szórakoztató adás. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Utolsó leheletig — fran­cia játékfilm. 22.30: Tv-napló. II. MŰSOR 19.00: Tribün. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Komolyzenei adás. 20.50 : Hírek. 20.55: Indulatos történetek — do­kumentumsorozat. 21.40: Dzsessz. MOZI Békés Bástya: 4 és 6-kor: fcizsesszbolondok. 8-kor: Bor­salino. Békés Kert: Dutyi-dili. Békéscsaba Szabadság: de. 10 és 4-kor: Katapult, 6 és 8-kor: Emberek a havason. Békéscsa­ba Terv: fél 6-kor: Vera és a férfilátogatók, fél 8-kor: Ha­miskártyások fejedelme. Gyula Erkel: fél 6-kor: Redl ezredes I—II. Gyula Petőfi: 4 és 6-kor: Fehér toll, 6-kor: Gonosz Lady. Orosháza Partizán: fél 6-kor: Aranyoskám, fél 8-kor: Hét mesterlövész. Szarvas Táncsics: 6-kor: Kincs, ami nincs, 8-kor: Ki öli meg Európa nagy kony­hafőnökeit. Szeghalom Ady: Folyóparti tangó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom