Békés Megyei Népújság, 1985. július (40. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-10 / 160. szám
1985. július 10., szerda NÉPÚJSÁG „Nem érzek űrt magam körül” Néprajzi-nemzetiségi tanulmányok, dokumentumok, emlékek a Békési Élet 1985. évi 3. számában A közelmúltban vette át Lovász Barnabásné Békéscsabán a Haza Szolgálatáért Érdemérem cirany fokozatát. Az indoklás szerint: „Szocialista hazánk védelmének erősítése, a Néphadsereg érdekében huzamosabb időn át végzett eredményes tevékenysége elismeréséül." Kevesen kaptak eddig ilyen magas kitüntetést a néphadseregben dolgozó polgári alkalmazottak közül. Lovászné 1961-ben került kapcsolatba először a honvédséggel. így emlékszik a kezdetekre: „Űjkígvóson nevelkedtem fel, azután Pestre kerültem, ott mentem férjhez is. Több helyen dolgoztam, főleg pénzügyes feladatokat láttam el. Miután megromlott a kapcsolatom a férjemmel, 1961- ben elváltunk, s mindent otthagyva az ötéves fiammal, s egy szál bőrönddel Békéscsabára jöttem. A nővére- méknél húzódtunk meg. "Munka után néztem. Az itteni egyik alakulatnál helyezkedtem el, az étkezde vezetőjét helyettesítettem ideiglenesen." Azután az ideiglenességből állandóság lett, attól kezdve nyugdíjba meneteléig a néphadsereg polgári alkalmazottjaként dolgozott. „Először Szentesre helyeztek, az ottani tiszti klubba, étteremvezetőnek, majd ugyanitt pénzügyi előadó lettem. 1966-ban Orosházára, a Fegyveres Erők Klubjába kerültem, itt szintén pénzügyesként dolgoztam, egészen 1970-ig." S a két „kanyar" után újból Békéscsabára jött visz- sza. „Több mint egy évig a tiszthelyettesképző iskola étkezdevezetője voltam, majd 1971. december elsejétől a Fegyveres Erők Klubjában (az utóbbi néhány évben neve megváltozott: Helyőrségi Művelődési otthon lett) pénzügyi előadó, s egyben igazgatóhelyettes voltam, egészen mostanáig." Ezek eddig a tények, egy negyedszázad állomásai. Hogy mi minden történt ennyi év alatt, arról is beszél. „Azt előre kijelentem, na-i gyón sokat köszönhetek a Magyar Néphadseregnek. Az is igaz. nem mindig volt felhőtlen a kapcsolatom főnökeimmel. Tudni kell azt, itt sokkal szigorúbb a gazdálkodási forma, mint a polgári életben. A megengedett keretek között dolgoztam mindig, néha azon túl is: a köz- művelődési célok megvalósítása érdekében. (Csak zárójelben jegyzem meg: például Békéscsabán. a klubban többször — különböző okok miatt — igazgató nélkül voltunk. s nekem kellett az ő munkáját is ellátnom.) A pénzügyi formabontást azért vállaltam mindig, hogy színvonalasabb műsorokat, rendezvényeket biztosítsunk közönségünknek. Persze ebből voltak gondok, azonban az idő mindig engem igazolt. Talán ennek köszönhető, hogy az MN Módszertani Központ felkért tapasztalataim megírására. A honvédségi művelődési intézményekben bevezetendő pénzügyi újítások előtt a „kísérleti nyúl" én voltam. Egy évig nálunk volt először kettős könyvelés, s az itteni tapasztalatok felhasználásával vezették ezt be azután a többi intézményben is. A folyószámlás gazdálkodási formára való áttérést is megelőzte egyévi békéscsabai tapasztalatszerzés. Jó érzés volt tudni azt. hogy bíznak bennem. Sikerült bebizonyítani: nem kell mindent központi alapból várni, sok mindent ki lehet saját erőből is gazdálkodni, jobb szervezéssel, beosztással, az adottságok megfelelő kihasználásával. Az itteni tapasztalatok alapján adták ki a központi intézkedéseket is. Persze, ennek nem minden hasonló intézmény örült, hiszen lényegesen több önálló munkát, kezdeményezőkészséget, körültekintő szervezést igényel' ez a gazdálkodási forma." A békéscsabai intézmény épületének az állapota egyre kritikusabbá vált az utóbbi időben. „Már 1974-től kezdve sokkal kisebb alapterületen kellett dolgozni, úgy, hogy közben a feladataink változatlanok maradtak. Több kihelyezett rendezvényt szerveztünk ezután, mint korábban, és sikerült kiscsoportjainknak is megfelelő helyeket találni. A harminc éve fennálló képzőművészeti stúdiónk azóta is hozza a díjakat a különböző területi, s országos kiállításokról, miként az 1.979-ben alakult óvodás képzőművészeti szakkörünk is. A FÉK (mindenki így ismeri a városban, noha már évek óta Helyőrségi Művelődési Otthon a neve) felújítása elkerülhetetlenné vált. A felújítás megkezdésére — a sok tervezgetés után — 1984- ben került sor. A munka jelenleg is folyik. Sokszor megnézem ma is, hogyan haladnak. Nagyon örülök annak, hogy végre reprezentatív, korszerű művelődési intézmény lesz.” Lovász Barnabásné nyugdíjas, igaz néhány hete csak. így summázza a honvédségnél eltöltött negyedszázadot: „Kemény volt ez a 25 év, de megérte. Nem szakadok el az intézménytől ezután sem, a 220 tagot számláló nyugdíjasklub ügyeit intézem a továbbiakban, s vannak más társadalmi megbízatásaim is. Segítem a leendő új vezetőséget — ha igényt tartanak rá . . . Mostanában sokat olvasok, és amire eddig nem volt időm: kézimunkázok. S még nem is beszéltem a családról, a hároméves unokámról. Dolgom tehát van bőven, nem érzek űrt magam körül." Pénzes Ferenc Fotó: Gál Edit Közművelődési és tudományos folyóiratunk, a Békési Élet 1985. évi haramdik száma a közelmúltban került az újságárusok polcára, és kapták meg az előfizetők. Az új szám első hetven oldalán tanulmányokat közöl. Gyulavári Pál Békés megye mérlegét húzza meg a "^1. ötéves terv végén, majd ezt követően több néprajzi, nemzetiségi tanulmány teszi kiemelkedően érdekessé az 1985 3- as számot. Krupa András. Hocopán Sándor, Grin Igor, Bencsik János, Szűcs Judit és Vass Márta írásai sokoldalúan mutatják be a szlovákok, a románok, a szer- bek és a németek különböző szokásait, hagyományait. A folyóirat Művelődés rovatában G. Vass István értékeli a békéscsabai múzeumban 1984. szeptember 21- én nyitott kiállítást, mely a megye felszabadulásáról, a demokratikus kibontakozás kezdeteiről adott képet. A településszerkezet-városfejlesztés című rovat ezúttal Dövényi Zoltánná és Dövé- nyi Zoltán közös széljegyzetét adja közre, mely Adalékok az alföldi kisvárosok kérdéséhez címmel tulajdonképpen egy vitához fűznek gondolatokat. A Szomszédolás rovatban L aurinyeczné Sinkó Rozália ír Kunszent- márton helytörténeti kutatásáról; a Tények, dokumentumok, emlékek rovat viszont négy nagyobb írást közöl. Dedinszky Gyula régi békéscsabai szlovák nyelvű kiad- ------------1---------------------------------v ánvokra emlékeztet, • Ács Zoltán Egy gyulai , német család hagyaték a 18. század végén címmel közöl érdekes olvasmányt. Sass Ervin egy 1864-es erdélyi útirajz részleteit adja közre, míg Serényi Mária a gyulai Pomutz György 1848-as honvédtiszt, majd" az amerikai polgárháború tábornokának arcát rajzolja fel. A Békési Élet Szemle rovata ezúttal négy megjelent művet ismertet, értékel. Kálnási Árpád A fehérgyarmati járás földrajzi nevei című munkáját Gunda Béla mutatja be: T. Bereczki Ibolya pedig a Tanulmányok Szatmár néprajzához című kötetet, mely Debrecenben jelent meg, 1984-ben, és azt Farkas József közreműködé- .sével. Újvári Zoltán szerkesztette. Lami István az első magyar szlovák nyelvű regényről. Kondacs Pál „Hrbolatá cesta" (Rögös út) című művéről ír méltató és elismerő sorokat. A regényt a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége adta ki, és az a Nemzetiségi Tankönyvkiadó gondozásában jelent meg. A Békési Élet 1985 3. szá~ mát a Hírek rovat zárja, melyben Fényes Péter összegzi a 2. szám megjelenése óta eltelt időszak kulturális eseményeit. A folyóirat e számában Balogh Ferenc, Ensel- Reső Imre, Grin Igor, Kucsa György, Váradi Zoltán fotográfiáit, illetve reprodukcióit adták közre. (se) Kézikönyvek pedagógusoknak Személyiségfejlesztés az iskolában A Békés Megyei Pedagógiái Intézet már elsőre igen figyelemre méltó munkával jelentkezett, mint könyvkiadó. Dr. Kozéki Béla kandidátus, az MTA Pszichológiai Intézetének csoportvezetője, a motivációkutatás elismert szaktekintélye értékes és valóban kézikönyvként használható könyvet írt Személyiségfejlesztés az iskolában címmel. Lehet, eretnekségnek hat, de elöljáróban kijelentem; ez a könyv nemcsak a pedagógusok számára értékes iromány, de sok használható, gyakorlati tanácsot ad még a szülőknek is. (Már aki hall róla, s meg tudja szerezni az egyébként igen jutányos áron, 50 forintért forgalomba hozott könyvet.) A szerző ugyanis ahelyett, hogy a szakzsargon mindent elfedő, jótékony homálya mögé bújna (tehetné, hiszen ért hozzá). érthető, bár sajátos stílusban teszi közkinccsé a motivációra épülő nevelésszemlélet gyakorlati problémáit, eredményeit. S talán éppen ez adja többletértékét. Kozéki Béla nem árul zsákbamacskát. Az előszóban tulajdonképpen minden lényeges dolog esszenciáját megadja. Megfogalmazza a neveléssel kapcsolatos elveit, s azt is, hogy ebben a kérdésben hogyan állunk. Aki tehát nem ért vele egyet, különösebb fáradtság nélkül, néhány oldal elolvasása után leteheti a könyvet. Én nem tudtam letenni. Különösen nem e szimpatikus megállar pítás után: „Az iskolába lépőnek egyéni sajátosságai vannak, s meg kell adni személyiségének a tiszteletet, de még korántsem egyéniség. Az egyéniség nagyrészt épp a nevelésben alakul, s a nevelés egyik fő feladata, hogy az egyéniséget kibontakoztassa. ... A nevelő feladata az, hogy a gyerek motivációs rendszerét úgy alakítsa, ahhoz ébresszen kedvet a gyerekben, hogy saját lehetőségeit legjobban bontakoztassa ki, vele született adottságait a legjobb irányban fejlessze tovább, bővítse új és értékes tulajdonságokkal." Nos, Kozéki Béla ez alapján közelíti meg a kérdést éppen a nevelők felől. A gyermekért, de a pedagógus munkáját segítve a tudomány eredményeivel. A könyv szerkesztője, Apró Antal ezeket a világos gondolatokat kitűnő szerkesztési fogásokkal erősítette meg. így, az egyes fejezetek úgynevezett élőfejes megoldásával jól kiemeli a lényeget, s mindezt a nyomdatechnikai megoldások is aláhúzzák. Ez a szerkesztési forma — a könyvnek a szerző által meghatározott szerkezeti struktúrája — lehetővé teszi, hogy mindenki a munkájában akkor éppen Dt. KOÉEKI BÉLA SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS AZ ISKOLÁBAN legfontosabb gondolatoknak nézzen utána. Tehát szó sincs arról, hogy mint a szépirodalmi alkotásokat, úgy kelljen olvasni ezt a munkát. Lehet . szemelgetni belőle, segítségül hívni. Hiszen a szerző az elméleti eredmények ismeretében éppen a gyakorlati tevékenységhez kíván fogódzót nyújtani. Jó érzékkel ötvözve a pszichológia elméletét és a nevelés gyakorlatát. Ahogyan összegzésében megfogalmazta: „Nem az a vágyunk tehát, hogy a nevelők mássá, mondjuk, pszichológussá váljanak, nem az, hogy jól bevált pedagógiai eljárásaik helyett pszichológiait keressenek ... E helyett azt szeretnénk, ha a ... napi munka, a nevelői gyakorlat során történő állandó továbbfejlődés, szakmai tökéletesedés folyamatába beépítenék a személyiség mélyreható tanulmányozása során született ismereteket, s főleg azt a szemléletet is. amit a pszichológia képvisel .. .” A némi pszichológiatörténettel, irodalmi ismeretekkel, és sok-sok tudományos eredménnyel, tesztekkel erősített gondolatsorokat csak lassan szabad ízlelgetni. De kipróbálni, hasznosítani feltétlenül szükséges. Hiszen új szempontokat, látásmódot, módszereket nyújt a személyiségfejlesztéshez. Az pedig már ráadásnak tekinthető, hogy a fejezetek élén álló mottók maguk is megérdemelnének egy külön elemzést. Kozéki Béla könyvét az őszinteség könyvének is nevezhetnénk. Hiszen arra ösztönzi a pedagógusokat, hogy csak azt vállalják és végezzék, amit maguk is hisznek, biztonsággal tudnak. S ehhez kíván segítséget nyújtani. (Békés Megyei Pedagógiai Intézet, 1984. Szegedi Nyomda.) Ugyancsak ebben az esztendőben jelent meg a pedagógiai intézet másik, az elő- _ ző munkánál is gyakorlatiasabb kiadványa, Az osztályfőnöki munka megújulásáért címmel. Ebbe a vékonyka kötetbe — mint alcíme is jelzi —, az iskolai gyakorlat körében szerzett tapasztalatokat, tanácsokat és következtetéseket gyűjtötték csokorba. Dr. Gácsér József és dr. Farkas Katalin Szerkesztők. Az osztályfőnöki munka műhelytitkairól, a szerzett tapasztalatokról a kötetben szereplő szerzők őszinte hangon és időnként élvezetes stílusban számolnak be. A pedagógiai intézet ezzel a kiadvánnyal a pedagógusok önképzéséhez nyújt igen biztos fogódzót. (Békés Megyei Pedagógiai Intézet, 1985. Szegedi Nyomda.) B. Sajti Emese Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.20: Mi a kiút? (ism.) 8.50: Kis magyar néprajz. 8.55: Az I Musici di Koma kamarazenekar játszik. 9.49: Dalposta. 9.37: Beszélni nehéz. 10.05: Amerikai párbaj. James Aldridge regénye rádióra alkalmazva. (2., befejező rész.) 11.05: Üj zenei felvételek gyerekeknek. 11.20: Népdalcsokor. 12.45: Törvénykönyv. 13.00: Szimfonikus zene. •13.39: Schumann: Bécsi karnevál. 14.10: A magyar széppróza századai. 14.25: Operaslágerek. 15.00: Zengjen a muzsika. 15.30: Bemutatjuk új felvételeinket. 16.05: MR 10—14. 17.00: Vízparti történet. 17.36: Muzeális nótafelvételeinkből. 18.02: Kritikusok fóruma. 18.15: Hol volt, hol nem volt... 18.25: Mai könyvajánlatunk. (ism.) 19.15: Rádiószínház. 20.45: Évfordulók nyomában. 21.30: Szintézis. A külpolitikai rovat műsora. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót. Kb. 23.30 : Szimfonikus táncok. 0.10: Virágénekek. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Idősebbek hullámhosszán. 8.50: Tíz perc külpolitika, (ism.) 9.05—12.00: Napközben. 12.10: Negyedóra háromnegyed ütemben. 12.30: Lugosi Tibor klarinétozik. Jeremiás Béla népi zenekara játszik. 13.10: A tegnap slágereiből. 14.00: Vándor. 15.05: Sokféle! 16.05: Jártamban — keltemben. Zoltán Péter műsora. 17.05: Sztevanovity Zorán énekel. 17.20: Diákfoci. 17.30: ötödik sebesség. 18.30: Ritmus! 19.05: Offenbach operettjeiből. 20.00: Mi olvasható a Pártélet júliusi számában? 20.05: Paul Young felvételeiből. 20.50: Tükörképek. Negyven év a magyar sajtóban. 21.05: „Ó, mennyi kínzó ellentét terem szívemben”. Molnár Piroska versei. 21.25: A debreceni Délibáb együttes összes felvétele. 21.50: Nosztalgiahullám. 23.20: Behár György szerzeményeiből. 24.00—4.30: Éjféltől hajnalig. III. MŰSOR 9.05: A kiállítótermek programjából. 9.08: Kodály Zoltán nemzetközi gyermekkórus-találkozó Komlón. 9.38: Aki hűtlen, póruljár. 10.30: Zenekari muzsika. 11.31: Sólyom János (zongora) hangversenye. 13.05: Levél — műholdon át. 13.25: Népzene sztereóban. 14.03: A Purcell énekegyüttes madrigálokat énekel. 14.20: Slágerről slágerre. 15.00: A főszerepben: Marilyn Home. Közben: 16.37: Elfelejtett költők — elfelejtett költemények. 16.57: Az operaközvetítés folytatása. 18.30: A Magyar Rádió szlovák nyelvű nemzetiségi műsora. 19.05: A Régi zene együttes játszik. 20.30: Gyarmati gyűjtemények. 20.50: A Dr. Feelgood együttes ,,Stupidity” c. nagylemeze. 21.32: A zeneirodalom remekműveiből. 22.13: Kamarazene, vokális zene. 22.30: Mindenki másként. 22.50 : Johnny Griffin kvartettje játszik. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Farmer és nyakkendő. Ifjúsági magazin. Szerkesztő: Gulyás Erika. 18.00—18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.25: Tévétorna, (ism.) 8.30: Szünidei matiné. 9.30: Játék műalkotásokkal. - (ism.) 9.45: Delta, (ism.) 10.10: Alaróban. (-ism.) 11.15: Képújság. 17.10: A kamaszlány. 18.20: Képújság. 18.30: Rugalmasság — riportműsor. 18.50: A Közönségszolgálat tájékoztatója. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: A dolgok értelme. Angol film. 20.50: A hét műtárgya. 20.55: Jurij Andropov. Egy életút állomásai. 22.10: Tv-híradó. II. MŰSOR 18.15: Aprók tánca. 18.45: Képújság. 18.50: A szegedi körzeti stúdió román nyelvű nemzetiségi műsora. 19.30: Schubert: V. szimfónia. 20.00: Antoni tapies. NSZK—angol film. 20.30: Barokk mesterek kórus- müvei. 21.00: Tv-híradó 2. 21.20: S. O. S. gyermekfalu. 21.30: Bolondnagysága. Tévéfilm. (ism.) 22.35: Képújság. BUKAREST 20.00: Tv-híradó. 20.20: Gazdasági figyelő.-20.35: A leszerelésért és a békéért. 20.45: Tv-fórum. 21.00: Boldogságkeresők. Folytatásos film. 2. rész. 21.50: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.30: Magyar nyelvű tv-napló. 17.50: Videooldalak. 18.00: Hírek. 18.05: Tv-naptár. 18.15: A világ legendái — sorozat gyermekeknek. 18.45: Népi muzsika. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Dracula — amerikai horrorfilm. 22.30: Tv-napló. II. MŰSOR 19.00: Tribün. 19.27: Ma este 19.30: Tv-napló. 20.00: Komoly zenei adás. 20.50: Hírek. 20.55: Dubrovniki nyári játékok ’85 — a megnyitó közvetítése. 21.45: Indulatos történetek — dokumentumsorozat. SZÍNHÁZ 1985. július 10-én. szerdán 20.30 órakor a Békéscsabai Városi Tanács udvarán: SZENTIVÁNÉJl Alom 1985. július 11-én, csütörtökön 20.30 órakor a Békéscsabai Városi Tanács udvarán: SZENTIVANÉJI alom MOZI Békés Bástya: 4-kor: Negyven-- egyedik, 6 és 8-kor: Házasság szabadnappal. Békés Kert: Kémek a lokálban. Békéscsaba Szabadság: de. 10-kor: Robinson Crusoe, 4 és 6-kor: Dühöngő bika, 8-kor: Madarak. Békéscsaba Terv: fél 6-korr Legyőzhetetlen Vutang, fél 8-kor: Ki kém, ki nem kém. Gyula Erkel : Óvakodj a törpétől. Gyula: Petőfi: 4-kor: Csak semmi pánik, 6 és negyed 9-kor: A cápa. Orosháza Partizán: Éden boldog-boldogtalannak. Szarvas Táncsics: Uramisten. Szeghalom Ady: Flashdance.
