Békés Megyei Népújság, 1985. július (40. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-01 / 152. szám
o 1985. július 1., hétfő SPORT SPORT SPORT SPORT Mérlegen az 1984/85-ös évad Békéscsabai Előre Spartacus: kiesőjelöltből — 6. helyezett (Folytatás az 1. oldalról) tójához tartozó adatsort „visszafogottan” szemlélni, mintha egy pillanatig is kétségbe akarnánk vonni a Békéscsaba sikeres szereplését! Ellenkezőleg. A remek vég- hajrá éppen olyan erényeket „mutatott ki", hozott felszínre. amelyekkel az immár másfél évtizedes élvonalbeli szereplés során csak elvétve találkozhattunk. Ez pedig önmagában sem lebecsülendő, s hogy ezúttal azzal párosult. amit Fortunának • neveznek? ,,Egyszer kijöhet nekünk is..." — mondogatják erre a Kórház utca környékén. No. ez az! S. hanem jön ki. és a csepeliek elviszik a két pontot, akkor mint 13. helyezetteket tehetnénk mérlegre a csabaiakat. Akkor azonnal kihúzhatnánk írásunkból a fele dicsérő jelzőt? Tulajdonképpen 90 perc alapján egvcsapásra a ..futottak még" mezőnyéhez sorolhatnánk Pásztoréivá t. Hz igazság — valahol középen A higgadtan véleményt alkotókat egyébként kétségtelenül a józan hang, valós értékítéletre való törekvés jellemzi: nem szabad azr egekbe emelni a csapatot, mert ez a legnagyobb vétek lehet a jövőt illetően. Látszólag ellentmondás, mégis azzal kell folytatunk: nemcsak szabad, kell is örülni ennek a sikernek. Két okból is. Részint, mert a Békéscsaba történetében elég kevésszer nyílott alkalom a felhőtlen ünneplésre, másrészt. mert az eltelt futball- eszte'ndőben tapasztalhattunk néhány olyan változást a szakosztály, a klub háza táján, amelyből szinte törvényszerűen következtek, alakultak ki a mostani sikeres szereplés feltételei. És ez* a legdöntőbb, amit elismeréssel fogadhatunk. Nemcsak önmaguknak tartoznak „elszámolni” Miről is/ van szó? A magyarázathoz kissé visszább kell tekinteni a klub történetében, úgy másfél-két esztendőre. Akkor a megyei sportszervek szigorú vizsgálatot tartottak az egyesületnél, befejeztével kimondva komoly hiányosságokat, nem éppen sztaniolba csomagolt kritikai megjegyzéseket. Pusztán a labdarúgó-szakosztályra vonatkozó megjegyzést idézzük: „Irányítása hosszú időn keresztül társa- dalmasítva volt. A mindenkori szakosztályelnök szinte ügyvezető elnöki hatáskörrel ruházta fel önmagát. Ez döntően a kiesés folyamatában csúcsosodott ki. A labdarúgásra vonatkozó határozatok döntően a szakosztály vezetésén keresztül valósultak meg.” Akiknek a figyelmeztetés szólt, nem tapsoltak, persze, hogy nem. Egyesek megsértődtek, távoztak. Mások. ha nehezen is, de belátták hogy akár főfoglalkozásban, akár társadalmi munkában tevékenykednek — szemléletet kell végre váltaniuk, a sport irányításában való részvétel felelősségteljesebb tevékenység, mint azt sokan gondolnák. Munkájukkal nemcsak önmaguknak, az egész városnak, sőt, a megye sportközvéleményének tartoznak „elszámolni”. S amikor kora tavasszal Araczki János, a megyei tanács elnökhelyettese lett a klub társadalmi elnöke, hamarjában leszögezte: a hathatós támogatás ellenében az eddigieknél tartalmibb, oda- adóbb munkát várnak el, különösen a fizetett alkalmazottaktól. Bizalom, kiskapuk nélkül Ez azonban már az idei tavasz történéseihez tartozik. Nem állítjuk, hogy csupán ettől lendült fel a csabai páternoszter, de jelentőségét mégsem szabad elvitatni. Része annak a törekvésnek, amely a szervezettebb irányítást célozta meg. Több játékossal is elbeszélgetve egyértelmű: jelentősen erősítette felelősségérzetüket az az odafigyelés, amelyet a megyei vezetés részéről konkrétan is tapasztalhattak. Bebizonyosodott, hogy a sportolókat nem zavarja. ha személyes találkozásra, eszmecserére invitálják őket. vagy fordítva, a vezetők az öltözőfolyosónál is beljebb mennek. És a játékosok zsebükön keresztül is lemérhették — ha teljesítenek, az elismerés nem marad el. Fogalmazhatunk egyszerűbben is: ennél többet még nem kerestek a békéscsabai játékosok! A csapat szereplésének összetevőit kutatva, ugyancsak meghatározó erővel bírt két másik összetevő: a bizalom, és a kiskapuk becsuká- sa ... (Sülé István vezető edző: — Utólag bevallhatom, egy kicsit engem is meglepett, hogy tavaly nyáron abszolút szabad kezei kaptam. Nemcsak ígérték a vezetők, hanem be is tartották: szakmai jellegű kérdésben kizárólag én dönthetek. Nem építek légvárakat, ezzel együtt is igen-igen kritikus volt a téli szünet, s ha nem verjük meg jó játékkal a tavaszi nyitányon a Fradit, most alighanem mással beszélgetne . . . Egy olyan bajnokságban, amelyben hét edző távozott ilyen-olyan okok miatt szerződésének lejária előtt csapata kispadjáról, én újoncként talán büszke lehetek arra, hogy bizalmat kaptam a vezetéstől télen. • Ehhez társult, hogy a játékosok előtt bezárullak a kiskapuk amelyeken korábban besétálhattak vélt vagy valós sérelmeikre gyógyírt keresni. Nem találtak ilyen módon megértésre. Ezt én roppant fontosnak tartom, amikor visz- szatekintünk az elmúlt esztendőre.) Akadtak persze, kisebb- nagyobb problémák. Melyik csapatnál nem fordul elő ilyen? Amikor egy edző meri vállalni, hogy kihagyja a sokszoros válogatott hátvédet (Kerekest), az átigazolási főnyereménynek tartott beállóst (Baranyit). a standard szélsőhátvédet (Királyvárit). mellőzi a- gólkirályt (Melist), megköveteli, hogy a szeme előtt nem füstölöghet cigaretta, csak büntetés ellenében — akkor nem számíthat minden oldalon feltétlen megértésre. Kemény konfliktushelyzetek ezek. Sülé azonban mert kockáztatni, „húzásai" pedig végül is őt igazolták, még hibáiért sem igen érheti szemrehányás — a 6. hely birtokában az is erényévé válhat, amit — esetleg sikertelenség esetén — ma hajmeresztő felelőtlenségnek, a fiatal edző tapasztalatlanságából következő súlyos hibának vélhetnénk . . . Sok gól — de hátul is Korántsem kell azonban bizonyos fejlődési jegyeket „egyrészt-másrészt” alapon megítélni. Itt van például a támadójáték alakulása. A fiatal Szekeres lendülete, Kanyári látványos formajavulása — egyben mindkettőjük javuló gólereje. Aztán, ezen a tavaszon Steigerwald és Sulija is meghatározó erővel futballozott, Pásztor pedig újra megtalálta önmagát. A védőkről kevesebb pozitívumot mondhatunk el — még mindig sokat bizonytalankodott ez a sor. pedig az összes elképzelhető változatban szerepelt. Régi békéscsabai gond a kapuskérdés, a mostani évadban négyen védtek — s kétségtelen, hogy Kovács László leigazolása dicséretes ötlet volt, de bravúrokra ő sem volt képes. Nem véletlen, hogy kilencszer kapott három, vagy több gólt a Békéscsaba védelme. Magasan a mérce A „kis” Szekeresről külön is érdemes szólni. A szélső — aki otthon többnyire előretolva, idegenben viszont hátulról indulva, afféle támadó középpályás volt — ősszel is sokat ügyeskedett, tagja lett az utánpótlás-válogatottnak is. Érdekes módon azonban, .sokkal jobb teljesítményt mutatott attól kedve, amikor kihagyták. És gólokat is lőtt! Méltán lett az év balszélsője. Az idei bajnoki és KK-ta- lálkozók alapján leszögezhetjük: helyenként a legjobbaktól is ritkán látható erényeket csillogtatva, látványos és tudatos játékot produkáltak a csabaiak — FTC, DMVSC, Rába ETO. Videoton, Csepel. Atalanta —. kiérdemelve a felettébb" igényes helyi publikum elismerését is — máskor viszont szinte érthetetlenül álltunk — főleg vendégként — a szervezetlen, kapkodó, és lelkesedést nélkülöző „teljesítménnyel” szemben. (Sülé István: — Nos, kétségtelenül hullámzott a teljesítmény- görbénk, de ebben nincs semmi rendkívüli. Nálunk jobb csapatokkal is előfordult, viszont ezek a mérkőzések jól rávilágítottak hibáinkra, saját melléfogásaimra is. Nem tagadom, például a SZEOL AK elleni hazai mérkőzésen is tévedtem, de amit kaptam a közönségtől, bizony meglepett. Mintha egész évben csak bosz- szúságot okoztunk volna . . . Nem szabad elfelejteni, hogy a mércét mi tettük fel magasra. ehhez el kellett jutni — győzelmekkel, értékes idegenbeli pontok megszerzésével. Hogy megtarthassuk a most kivívott, előkelő bizonyítványt, azért rengeteget kell tennünk. Mindenekelőtt sokkal biztonságosabbá tenni a védőjátékunkat, ehhez azonban az kell, hogy mégin- kább alkalmasabbak legyünk a totális játékra. Ez így merészen hangzik, nem is arra gondolok, hogy egyik napról a másikra eljutunk erre a szintre. Az viszont reális cél, hogy begyakoroljuk és alkalmazni tudjuk minden szituációban — idegenben is: amikor elveszítjük a labdát, a csatárokból és tárna- < dásszervezéssel megbízott középpályásokból váljanak egy pillanat alatt fogcsikorgatva küzdő védők. Játékosállományunk bizonyos erősítésekkel alkalmas erre, s ha ezen az úton kicsit is lépni tudunk, akkor tényleg igazi középcsapattá válhatunk. Ez pedig a Békéscsabai Előre Spartacus életében régen óhajtott előrelépés lenne.) Ebből a nyilatkozatból kitetszik az is, hogy a vezető edző érzi, tudja, helytelen lenne a 6. hely fényében’ a kelleténél többet sütkérezni — viszont minden feltétel adott ahhoz, hogy tartós és reális valóság legyen a viharsarkiak számára a hazai mezőnyben úgynevezett jó középcsapattá válni. Ami a változásokat illeti, ismert, hogy Kerekes külföldre szerződött. Kovács László sem biztos, hogy marad. Melis információink szerint Győrben foly- ' tatja. Előrehaladott tárgya- ? lásokat folytatnak a bajai | Szabóval és Takács II.-ve 1. Előbbire középhátvédként í számítanak. Van csatárjelölt ' is. de mivel mások is szeret- ) nének átigazolni. egyelőre j. nem akarnak további konkurenciát teremteni.. . Remek belső tartalékok is vannak azonban. A helyi utánpótlás soraiban jó néhány olyan fiatal bontogatja szárnyait, akik rövid időn belül kopogtathatnak az első csapat öltözőjében, többen már kósolgatják is. Szarvasról, Marikról, Kanálról, Belvon- ról, Bánfiról van szó. Aránylag jelentős lesz a „mozgás" a szakosztály háza táján, a mostani klubvezetés azonban bizonyára ugyanazt akarja, amit a közvélemény: a Békéscsaba legyen meghatározó erő a hazai futball- életben. Még inkább. mint eddig. A vezető edzőt idézve: „annak a feladatnak van igazi erkölcsi értéke, ami nehéz!” Számok, nevek, rangsorok A NÉPSPORT ABSZOLÜT RANGSORÁBAN Kapusok: (16 játékost értékeltek) 15, Kovács L. (Kába ETO és Békéscsaba) 19 alkalommal játszott. Mezőnyjátékosok: (187): 42— 43. Szekeres (30) 5,266, 45—46. Sulija (21) 5,750, 52. Kerekes (27) 5.692. 64. Steigerwald (27) 5,615, 71. Pásztor (29) 5,571, 83. Fabu- lya (25) 5.520, 100. Vigh (17) 5,400, 125. Királyvári (26) 5.318, 131. Kanyári (28) 5.285. 160. Takács (27) 5.111. 169. Ottlakán (16) 4,928, 181. Melis (16) 4.733, 182. Fecsku (24) 4.727. Posztonkénti rangsor Kapusok (16): 15. Kovács L. (Rába ETO és Békéscsaba, 19) 5.684. Jobbhátvédek (24) : 12. Vigh (17) 5.400. 17. Királyvári (26) 5.318. 24. Ottlakán (16) 4,928. Középhátvédek (16): 10. Kerekes (27) 5.692. Beállósok (18): 17. Takács (27) 5.111. Balhátvédek (16) : 5. Fabulya (25) 5.520. Jobb oldali középpályások (15) : 5. Steígervvald (27) 5,615. Középső középpályások (29): 11. Pásztor (29) 5.571. Bal oldali középpályások (18): 6. Sulija (21) 5.750. Jobbszélsők (18) : 10. Kanyári (28) 5.285. Középcsatárok (13) : 12. Melis (16) 4.7.33, 13. Fccsku (24) 4,727. Balszélsők (20): 1. Szekeres (30) 5.766. A HÁZI GÓLLÖVŐLISTA 9 gólos: Kanyári. 7 gólos: Szekeres. Sulija. 5 gólos: stei- gerwald. 3 gólos: Melis. Pásztor. 2 gólos: Vigh. 1 gólos: Királyvári. Ottlakán. Fecsku. Mohácsi. öngólos: Baranyi. Kerekes. AZ ÖRÖKÖS HÁZI GÓLLÖVŐLISTÁN: 39 gólos: Pásztor. 37 gólos: Királyvári. 27 gólos: Pogács, Vágási S. 26 gólos: Budavári. 19 gólos: Melis. 18 gólos: Csep- regi. Kerekes Ä. 17 gólos: Ku- rucz. 16 gólos: Tulipán. Németh. KI HÁNYSZOR? Az NB i-es szerepléseket figyelembe véve békéscsabai színekben az örökös ranglistán a következő a sorrend: 305: Kerekes A. 284: Pásztor. 265: Királyvári. 186: Baranyi. 182: Láza. 159: Kőhalmi. 147:. Sulija. 136: Zsömbörgi. 125: Steigervvald. 107: Kanyári. 105: Fecsku. 100: Tisza. 95: Melis. 89: Rabcsák. 86: Rácz, Kurucz. Az alábbi lista azt mutatja, hogy az őszi és a tavaszi idény 30 fordulójában ki hány alkalommal lépett pályára (zárójelben a csereként pályára lépett szerepléseket jelöltük). 30 alkalommal: Szekeres. 29: Pásztor (1) . 28: Steigerwald. Kanyári (2) . 27: Kerekes (1). Takács (2). 26: Királyvári (6). 25: Fa- bulya. 24: Fecsku (9). 21: Sulija (1). 17: Melis (6). Vigh (2). 15: Leboniczky (1). Ottlakán (2). 11: Kovács L.. Baranyi (1). 10: Adorján (9). 7: Plástyik (4). 6: Mohácsi (3). 5: Csanálosi (5). 4: Baji. 3: Szarvas (3). 2: Újhelyi (1). HELYEZÉSEK, PONTOK, GÓLOK ősszel ,r 1974—75: 9. 18—21 14 1975—76: 15. 10—24 9 1976—77: 7. 23—25 18 1977—78: 9. 19—31 15 1978—79: 9. 19—19 16 1979—80: 9. 28—27 18 1980—81: 7. 22—20 20 1981—82: 12. 22—26 16 1982—83: 12. 25—35 13 1983—84: NB II 1984—85: 13. 14—25 12 Az idény végén 1974—75: 14. 24—33 21 1975—76: 15. 25—45 24 1976—77: 13. 40—57 28 1977—78: 10. 43—57 ' 31 1978—79: 12. 49—52 31 1979*—80: 14. 54—67 32 1980—81: 9. 51—48 36 1981—82: 10. 44—44 35 1982—83: 16. 41—75 17 1983—84: NB II 1984—85: 6. 42—53 30 Irta és összeállította: Fábián István Szekeres József nem véletlenül kapott sok dicséretet tavasszal. „Az év balszélsöje” lett a Népsport válogatottjában, a lap úgynevezett ponterőlistáján is csak Kanyári előzi meg a csabaiak közt egyedül valamennyi találkozón szerepelt labdarúgót, aki lőtt hét gólt, és előkészítője volt másik nyolcnak. Itt azon kevés helyzetben harcol a sötét mezes Fülöppel, amikor védője a győztes. (Bcs. Előre Spartacus—MTK-VM 2—0) Fotó: Fazekas László BÉKÉS MEGYEI Az MSZMP Békés megyei Bizottsága és a Békés megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: Arpási Zoltán. Főszerkesztő-helyettes: Seieszt Ferenc. Szerkesztőség: Bcs. Pf.: 111. Munkácsy u. 4. sz., 5601. Tel.: 27-844, főszerkesztő: 21-401. Kiadja a Békés megyei Lapkiadó Vállalat, Bcs. Pf.: 111. Munkácsy u. 4. sz., 5601. Telefon: 27-844. Felelős kiadó: Csata János. Telefon : 26-395. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hírlapkézbesitő postahivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetési díj: egy hónapra 43 Ft, egy évre 516 Ft. Kner Nyomda IapQzeme, Bcs., Szerdahelyi u. 2/A, 5600. Vezérigazgató: Háromszék! Pál. ISSN 0133—0055 Kéziratokat, képeket nem őrziink meg és nem küldünk vissza.
