Békés Megyei Népújság, 1985. július (40. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-08 / 158. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSAG II MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1985. JÚLIUS 8., HÉTFŐ Ara: 1,80 forint XL. ÉVFOLYAM, 158. SZÁM Marjai József Moszkvába utazott Bz Országos Szövetkezeti Tanács illése Zalaegerszegen Losonczi Pál köszönti! levele Az Országos Szövetkezeti Tanács kibővített ülést tartott szombaton Zalaegerszegen a 63. nemzetközi szövetkezeti nap alkalmából. Részt vett az ülésen Szabó István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a TOT elnöke, ' valamint Szlamenicky István, a Szövosz elnöke. Az Országos Szövetkezeti Tanács ülésének résztvevőit Karvalits Ferejic, a Zala megyei pártbizottság ■ első titkára köszöntötte, majd Rév Lajos, az Okisz elnöke, az OSZT soros elnöke szólt a nemzetközi szövetkezeti nap jelentőségéről, a magyar szövetkezeti mozgalom tevékenységéről. Hangoztatta, hogy a mintegy hárommillió tagot és dolgozót magába foglaló magyar szövetkezeti mozgalom egyetért a hetven ország ötszázmillió szövetkezőjét tömörítő nemzetközi szövetség hamburgi. 28. kongresszusán elfogadott programmal, amely kimondja, hogy a világot érintő nagy kérdések megoldásának alapja a minden nemzet számára biztonságot nyújtó tartós béke megteremtése. A hazai szövetkezeti mozgalomról szólva elmondta, hogy a mezőgazdasági, ipari és fogyasztási szövetkezetek a falvakban és városokban a gazdasági, társadalmi élet fontos tényezői lettek, s fokozatosan növelték tevékenységüket, a nemzeti jövedelem jelentős hányadát adják. Meghatározó a mezőgazda- sági szövetkezetek tevékenysége, amelyek a termelésben 69 százalékkal részesednek. A szövetkezetek részaránya az iparban 17 százalék, a kereskedelmi forgalomnak pedig a 36 százalékát bonyolítják le. A fogyasztási szolgáltatások egynegyedét a szövetkezetek nyújtják, és számottevő szerepet töltenek be a külkereskedelem árualapjának előállításában. Az utóbbi időben elterjedőben vannak a hagyományos szövetkezetek mellett az új típusok is. A kisszövetkezetek száma meghaladja az ötszázat. örvendetesen fejlődnek az ifjúsági szövetkezetek, amelyekből már több mint 400 jött létre. Ezt követően Rév Lajos felolvasta Losonczi Pálnak, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének a nemzetközi szövetkezeti nap alkalmából a szövetkezőkhöz intézett köszöntő levelét. A mostani ünnepi ülés illő alkalom .rá, hogy megállapítsuk, szövetkezeteink milyen nagy, fontos és semmi mással nem helyettesíthető szerepet töltenek be politikai, gazdasági és társadalmi életünkben — hangoztatja a többi között levelében az Elnöki Tanács elnöke. — Nincs társadalmi, gazdasági életünknek olyan fontos területe, ágazata, ahol a különböző szövetkezeti formák százezres és milliós tagságuk anyagi és szellemi erőinek a szocialista szövetkezeti elvek alapján való egyesítésével, összefogásával ne töltenének be fontos és egyre növekvő szerepet. Napjainkban a társadalmi demokratizmus, a gazdasági önállóság fejlesztésében, a gazdaságirányítási rendszer tökéletesítésében is kiemelt feladatok jutnak a szövetkezeteknek, a szövetkezeti szerveknek, ami tovább növeli politikai, erkölcsi megbecsülésüket társadalmunkban. tekintélyüket a világban, és egyre terebélyesedő nemzetközi kapcsolataikban — hangsúlyozza köszönti levelében Losonczi Pál. Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszter a Miniszter- tanács nevében köszöntötte a szövetkezeti mozgalom képviselőit. majd Duschek Lajosáé, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke méltatta a szövetkezeti mozgalomnak a nőpolitikái célkitűzések megvalósításáért kifejtett tevékenységét. Az Országos Szövetkezeti Tanács az ifjúsági szövetkezeti élet fejlesztése érdekében szombati ülésén létrehívta a tanács mellett működő iskolaszövetkezeti koordinációs bizottságot. A 14 tagú bizottság elnökévé Szilvasán Pált, a Szövosz elnök- helyettesét választották. Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, a Magyar—Szovjet Gazdasági és Műszaki-Tudományos Együttműködési Kormányközi Bizottság magyar tagozatának elnöke vasárnap Moszkvába utazott, ahol részt vesz a bizottság hétfőn kezdődő, 33. ülésszakán. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. Marjai Józsefet Moszkvában Nyikolaj Talizin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, a bizottság szovjet tagozatának elnöke fogadta. Jelen volt Rajnai Sándor, hazánk moszkvai nagykövete. Várkonyi Péter a Szovjetunióba utazott Várkonyi Péter külügyminiszter a szovjet kormány meghívására vasárnap baráti látogatásra a Szovjetunióba utazott. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. A moszkvai seremetyevói repülőtéren Várkonyi Pétert Viktor Malcev, a Szovjetunió külügyminiszterének első helyettese és Borisz Arisz- tov külügyminiszter-helyettes fogadta. Jelen volt Rajnai Sándor, hazánk moszkvai nagykövete. A nyári szünidőben a parkgondozásban segítenek Gyulán a szünidejüket töltő diákok. A kertészeti vállalatnál egy-egy hónapot dolgoznak a fiatalok Fotó: Béla Ottó Magyar—finn barátsági est Budapesten A VII. magyar—finn barátsági hét rendezvénysorozatának keretében szombaton ünnepi estet tartottak a pesterzsébeti Csili Művelődési Központban. Részt vettek az ünnepségen társadalmi, művészeti életünk képviselői, ott volt az a 260 tagú finn delegáció, amely Mikko Pesälänak, a finn parlament második alelnöké- nek vezetésével a barátsági hét rendezvényeire érkezett hazánkba. Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára köszöntőjében hangsúlyozta: a magyar— finn kapcsolatok jó példáját adják a békés egymás mellett élésnek, a különböző társadalmi, politikai berendezkedésű országok együttműködésének. Nemcsak szimbolikus értéke és jelentősége van annak, hogy az európai béke és biztonság megvalósításának gondolata a szocialista országok budapesti kezdeményezéseként indult, majd tíz esztendővel ezelőtt éppen Helsinkiben vált átfogó európai gondolattá és közmegegyezéssé — mutatott rá Pozsgay Imre. Mikko Pesälä beszédében kiemelte: a háromévenként megrendezett finn—magyar barátsági hét jelentős eseménnyé vált a finn és a magyar nép számára. E rendezvénysorozatok gyökerei az európai enyhülési folyamatban vannak, ezért érthető, hogy a barátsági hét gondolata lelkes fogadtatásra talált mindkét országban. Arto Mansala, a Finn Köztársaság budapesti nagykövete elmondta: a finn—magyar barátsági hetek jelentős mértékben hozzájárulnak országaink kapcsolatának fejlődéséhez. A finn politikai életben központi szerepet betöltő pártok részt vesznek a barátsági heteken, amelyek eseményeibe kezdettől fogva bekapcsolódott a baráti városok mozgalma is. Az ünnepi beszédet követő gálaműsorban közreműködött együttesek — az országos Széchényi Könyvtár kamarakórusa, a Camerata Hungarica, az Építők Szak- szervezete központi művész- együttese „Vadrózsák” tánckara és zenekara — finn és magyar népdalokat, magyar táncokat adott elő. Felnőttoktatási gondok Békéscsabán Nemrégiben tanácskozáson összegezték gondolataikat Békéscsabán a felnőttoktatásban dolgozók, az üzemi párttitkárok és a vállalatok oktatási-személyzeti felelősei. A dolgozók iskolájának kezdeményezésére a városi pártbizottság és a tanács rendezvényét a művelődésügyi osztály szervezte a város felnőttoktatási gondjainak megvitatására, az iskolák, üzemek és intézmények tennivalóinak egyeztetésére. Növekszik az iskolázottság iránti igény — állapították meg, s ennek alapja, hogy a dolgozók egyre inkább részt vesznek a termelésirányításban. Ehhez viszont színvonalas társadalmi, politikai, szakmai ismeretek szükségesek. Előtérbe kerülnek az olyan személyiségtulajdonságok, mint a dolgozói önállóság, önellenőrzés, a kezdeményezőkészség és -képesség, a rizikó- és felelősségvállalás, a kreativitás és az ügyesség. A szakmai képességeket és tudást folyamatosan és sokoldalúan kell fejleszteni. A tapasztalatok szerint a különféle üzemekben nagyon körültekintően kell megszervezni a beiskolázást. A gazdasági körülmények is egyre jobban nehezítik ezt a folyamatot. Sok a bejáró dolgozó és állandóan „újratermelődik” a 8. osztályt el nem végzettek száma. Nagy anyagi áldozatot jelent az üzemeknek a képzés, a toi vábbképzés, nehéz a továbbtanulóknak is, persze, hosszú távon mindenkinek megéri. Természetesen csak akkor, ha a tanuló dolgozó a képesítését megszerezve nem áll odébb. Ha a vállalatvezetés szemlélete korszerű, egységes, a jövőre is gondoló, akkor a teljesítménybéres rendszer esetén is ösztönzik munkásaikat a tanulásra. A Békéscsabai Konzervgyárban például a dolgozók több mint 10 százaléka tanul valamilyen szervezeti formában. A hatékony termelés és a dolgozók beiskolázása gyakran látszólag egymásnak ellentmondó tényezők. Gondoljuk csak el, hogy a városban 1979-től 1984-ig mindössze nyolcán nem végezték el 16 éves korig a 8 általánost. A több mint 10 ezer bejárónak viszont közel egyharmada nem rendelkezik alapfokú végzettséggel. Ezt a kedvezőtlen arányt a megyeszékhely termelőegységei érzékelik, A tanácskozáson a különféle hiányszakmák közé sorolták a mérlegkészítő lakatosét, a motorkerékpár-, szerelőét. Sürgették a könnyűipari szakközépiskolai képzés megvalósítását, a textiles szakmák középvezétői gondjainak megoldását. Hangsúlyozták, hogy a tömeges átképzés hamarosan társadalmi szükségletté válik. Ezért már előre kellene gondolniuk a közoktatás és a gazdálkodó egységek vezetőinek. Nyilvánvaló, hogy az eszmei, politikai nevelés területén dolgozóknak is törekedniük kell a műveltség, a tanulás társadalmi értékének növelésére. Eredményt azonban csak akkor érnek el, ha az emberi és a termelési érdekeket sikerül közelíteni egymáshoz. B. Zs. Farkas: Ötször három pont A Béke és Barátság Kupa harmadik, magyarországi fordulója (amelyről részlete-, sebben holnapi lapunkban számolunk be) mellett a szombaton Szegeden és a vasárnap délelőtt Gyulán rendezett nemzetközi meghívásos viadal jelentett a hazai salakmotoros szurkolóknak eseményt. Mindkét helyszínen lényegében hasonló összetételű mezőny küzdött, a külföldieket az öt opolei és két toruni salakmotoros képviselte Szegeden. Az elsőséget különfutam után a szegedi Kocsó Antal nyerte, a gyulai Farkas Ferenc előtt, a további sorrend: Takács, Nagy Róbert (mindketten szegediek), Borján (Bcs. Volán) és Pogorzelski volt. A fürdővárosiaknak tehát vasárnap délelőtt — mintegy 3 ezer néző előtt — lehető-, ség nyílt a visszavágásra. Mielőtt azonban erről szólnánk, érdemes két másik körülményről is. Nevezetesen arról, hogy végül is miért nem indultak dán, illetve svéd motorosok is — akik látatlanban is szép számú közönséget vonzottak. Nos, a szegediek meghívása jó másfél hónappal ezelőtt történt, eredetileg a svéd szövetséghez, illetve egyik klubjához. Aztán a nemleges válasz után dánokat hívtak, és ők megígérték a részvételt, amely két „fellépésre” szólt Farkas Ferenc a belső pályán — egy korábbi versenyen volna. Mindezért versenyen-, ként — természetesen a szállást, étkezést leszámítva — fejenként 7 ezer forintot és 250 Ft pontpénzt kaptak volna. Szegeden is, Gyulán is. Hogy ez kevés vagy sok, annak eldöntésére nem vállalkozunk, ami viszont tény, hogy a FIM (Nemzetközi Motorsport Szövetség) szankciókat ilyen jellegű távol- maradások esetében csak világbajnoki tétversenyeken alkalmaz. Mégis, mi a garancia, hogy a rendezők ne maradjanak hoppon? Lényegében csak a kapcsolatok minősége, megbízhatósága. Ez sem kevés, de olykor, mint a példa igazolja, hoppon maradnak a házigazdák. Nem tehetnek róla, ha a nézők nyakukba is vaiTják: „Nem erről volt szó ...” És folytatva a mostani esetet, tegnap délután — annak érdekében, hogy a mezőnyt erősebbé tegyék — Grazba telefonáltak a szervezők, osztrák motorosokat invitálva. És a gyulai verseny „félidejében”, összetört szélvédő üveggel Siegfried Eder be is robogott... Mint utóbb kiderült, aki a telefont vette (mellesleg egy versenyzőtársa) úgy adta át az üzenetet, hogy délután ötkor kezdődik a gyulai viadal. Ö tehát nagyon is komolyan vette, még a telefonon érkezett meghívást is. Erre mondják: patt. (Folytatás a 8. oldalon) \
