Békés Megyei Népújság, 1985. július (40. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-08 / 158. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSAG II MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1985. JÚLIUS 8., HÉTFŐ Ara: 1,80 forint XL. ÉVFOLYAM, 158. SZÁM Marjai József Moszkvába utazott Bz Országos Szövetkezeti Tanács illése Zalaegerszegen Losonczi Pál köszönti! levele Az Országos Szövetkezeti Tanács kibővített ülést tar­tott szombaton Zalaegerszegen a 63. nemzetközi szövet­kezeti nap alkalmából. Részt vett az ülésen Szabó István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a TOT elnöke, ' valamint Szlamenicky István, a Szövosz elnöke. Az Országos Szövetkezeti Tanács ülésének résztvevőit Karvalits Ferejic, a Zala me­gyei pártbizottság ■ első titká­ra köszöntötte, majd Rév La­jos, az Okisz elnöke, az OSZT soros elnöke szólt a nemzetközi szövetkezeti nap jelentőségéről, a magyar szö­vetkezeti mozgalom tevé­kenységéről. Hangoztatta, hogy a mint­egy hárommillió tagot és dolgozót magába foglaló ma­gyar szövetkezeti mozga­lom egyetért a hetven ország ötszázmillió szövetkezőjét tö­mörítő nemzetközi szövetség hamburgi. 28. kongresszusán elfogadott programmal, amely kimondja, hogy a vi­lágot érintő nagy kérdések megoldásának alapja a min­den nemzet számára bizton­ságot nyújtó tartós béke megteremtése. A hazai szövetkezeti moz­galomról szólva elmondta, hogy a mezőgazdasági, ipari és fogyasztási szövetkezetek a falvakban és városokban a gazdasági, társadalmi élet fontos tényezői lettek, s fo­kozatosan növelték tevékeny­ségüket, a nemzeti jövede­lem jelentős hányadát adják. Meghatározó a mezőgazda- sági szövetkezetek tevékeny­sége, amelyek a termelésben 69 százalékkal részesednek. A szövetkezetek részaránya az iparban 17 százalék, a ke­reskedelmi forgalomnak pe­dig a 36 százalékát bonyolít­ják le. A fogyasztási szolgál­tatások egynegyedét a szö­vetkezetek nyújtják, és szá­mottevő szerepet töltenek be a külkereskedelem árualap­jának előállításában. Az utóbbi időben elterjedőben vannak a hagyományos szö­vetkezetek mellett az új tí­pusok is. A kisszövetkezetek száma meghaladja az ötszá­zat. örvendetesen fejlődnek az ifjúsági szövetkezetek, amelyekből már több mint 400 jött létre. Ezt követően Rév Lajos felolvasta Losonczi Pálnak, a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa elnökének a nemzet­közi szövetkezeti nap alkal­mából a szövetkezőkhöz in­tézett köszöntő levelét. A mostani ünnepi ülés illő alkalom .rá, hogy megálla­pítsuk, szövetkezeteink mi­lyen nagy, fontos és semmi mással nem helyettesíthető szerepet töltenek be politi­kai, gazdasági és társadalmi életünkben — hangoztatja a többi között levelében az El­nöki Tanács elnöke. — Nincs társadalmi, gazdasági éle­tünknek olyan fontos terüle­te, ágazata, ahol a különbö­ző szövetkezeti formák száz­ezres és milliós tagságuk anyagi és szellemi erőinek a szocialista szövetkezeti elvek alapján való egyesítésével, összefogásával ne töltenének be fontos és egyre növekvő szerepet. Napjainkban a tár­sadalmi demokratizmus, a gazdasági önállóság fejlesz­tésében, a gazdaságirányítási rendszer tökéletesítésében is kiemelt feladatok jutnak a szövetkezeteknek, a szövet­kezeti szerveknek, ami to­vább növeli politikai, erköl­csi megbecsülésüket társa­dalmunkban. tekintélyüket a világban, és egyre terebélye­sedő nemzetközi kapcsolata­ikban — hangsúlyozza kö­szönti levelében Losonczi Pál. Juhár Zoltán belkereske­delmi miniszter a Miniszter- tanács nevében köszöntötte a szövetkezeti mozgalom kép­viselőit. majd Duschek La­josáé, a Magyar Nők Or­szágos Tanácsának elnöke méltatta a szövetkezeti moz­galomnak a nőpolitikái cél­kitűzések megvalósításáért kifejtett tevékenységét. Az Országos Szövetkezeti Tanács az ifjúsági szövetke­zeti élet fejlesztése érdeké­ben szombati ülésén létre­hívta a tanács mellett mű­ködő iskolaszövetkezeti koor­dinációs bizottságot. A 14 tagú bizottság elnökévé Szil­vasán Pált, a Szövosz elnök- helyettesét választották. Marjai József, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, a Magyar—Szovjet Gazdasági és Műszaki-Tudományos Együttműködési Kormánykö­zi Bizottság magyar tagoza­tának elnöke vasárnap Moszkvába utazott, ahol részt vesz a bizottság hétfőn kez­dődő, 33. ülésszakán. Bú­csúztatására a Ferihegyi re­pülőtéren megjelent Vlagyi­mir Bazovszkij, a Szovjet­unió magyarországi nagykö­vete. Marjai Józsefet Moszkvá­ban Nyikolaj Talizin, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnökhelyettese, a bizottság szovjet tagozatá­nak elnöke fogadta. Jelen volt Rajnai Sándor, hazánk moszkvai nagykövete. Várkonyi Péter a Szovjetunióba utazott Várkonyi Péter külügymi­niszter a szovjet kormány meghívására vasárnap bará­ti látogatásra a Szovjetunió­ba utazott. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren meg­jelent Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió magyarorszá­gi nagykövete. A moszkvai seremetyevói repülőtéren Várkonyi Pétert Viktor Malcev, a Szovjet­unió külügyminiszterének el­ső helyettese és Borisz Arisz- tov külügyminiszter-helyet­tes fogadta. Jelen volt Raj­nai Sándor, hazánk moszk­vai nagykövete. A nyári szünidőben a parkgondozásban segítenek Gyulán a szünidejüket töltő diákok. A kertészeti vállalatnál egy-egy hónapot dolgoznak a fiatalok Fotó: Béla Ottó Magyar—finn barátsági est Budapesten A VII. magyar—finn ba­rátsági hét rendezvénysoro­zatának keretében szomba­ton ünnepi estet tartottak a pesterzsébeti Csili Művelő­dési Központban. Részt vet­tek az ünnepségen társadal­mi, művészeti életünk kép­viselői, ott volt az a 260 ta­gú finn delegáció, amely Mikko Pesälänak, a finn parlament második alelnöké- nek vezetésével a barátsági hét rendezvényeire érkezett hazánkba. Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkára köszöntőjében hangsúlyozta: a magyar— finn kapcsolatok jó példáját adják a békés egymás mel­lett élésnek, a különböző társadalmi, politikai beren­dezkedésű országok együtt­működésének. Nemcsak szimbolikus értéke és jelen­tősége van annak, hogy az európai béke és biztonság megvalósításának gondolata a szocialista országok buda­pesti kezdeményezéseként indult, majd tíz esztendővel ezelőtt éppen Helsinkiben vált átfogó európai gondo­lattá és közmegegyezéssé — mutatott rá Pozsgay Imre. Mikko Pesälä beszédében kiemelte: a háromévenként megrendezett finn—magyar barátsági hét jelentős ese­ménnyé vált a finn és a ma­gyar nép számára. E rendez­vénysorozatok gyökerei az európai enyhülési folyamat­ban vannak, ezért érthető, hogy a barátsági hét gondo­lata lelkes fogadtatásra ta­lált mindkét országban. Arto Mansala, a Finn Köz­társaság budapesti nagykö­vete elmondta: a finn—ma­gyar barátsági hetek jelentős mértékben hozzájárulnak országaink kapcsolatának fejlődéséhez. A finn politi­kai életben központi szere­pet betöltő pártok részt vesznek a barátsági hete­ken, amelyek eseményeibe kezdettől fogva bekapcsoló­dott a baráti városok moz­galma is. Az ünnepi beszédet követő gálaműsorban közreműkö­dött együttesek — az orszá­gos Széchényi Könyvtár ka­marakórusa, a Camerata Hungarica, az Építők Szak- szervezete központi művész- együttese „Vadrózsák” tánc­kara és zenekara — finn és magyar népdalokat, magyar táncokat adott elő. Felnőttoktatási gondok Békéscsabán Nemrégiben tanácskozáson összegezték gondolataikat Békéscsabán a felnőttokta­tásban dolgozók, az üzemi párttitkárok és a vállalatok oktatási-személyzeti felelősei. A dolgozók iskolájának kezdeményezésé­re a városi pártbizottság és a tanács ren­dezvényét a művelődésügyi osztály szer­vezte a város felnőttoktatási gondjainak megvitatására, az iskolák, üzemek és in­tézmények tennivalóinak egyeztetésére. Növekszik az iskolázottság iránti igény — állapították meg, s ennek alapja, hogy a dolgozók egyre inkább részt vesznek a termelésirányításban. Ehhez viszont szín­vonalas társadalmi, politikai, szakmai is­meretek szükségesek. Előtérbe kerülnek az olyan személyiségtulajdonságok, mint a dolgozói önállóság, önellenőrzés, a kezde­ményezőkészség és -képesség, a rizikó- és felelősségvállalás, a kreativitás és az ügyesség. A szakmai képességeket és tu­dást folyamatosan és sokoldalúan kell fej­leszteni. A tapasztalatok szerint a különféle üze­mekben nagyon körültekintően kell meg­szervezni a beiskolázást. A gazdasági kö­rülmények is egyre jobban nehezítik ezt a folyamatot. Sok a bejáró dolgozó és ál­landóan „újratermelődik” a 8. osztályt el nem végzettek száma. Nagy anyagi áldo­zatot jelent az üzemeknek a képzés, a toi vábbképzés, nehéz a továbbtanulóknak is, persze, hosszú távon mindenkinek megéri. Természetesen csak akkor, ha a tanuló dolgozó a képesítését megszerezve nem áll odébb. Ha a vállalatvezetés szemlélete korszerű, egységes, a jövőre is gondoló, akkor a teljesítménybéres rendszer esetén is ösztönzik munkásaikat a tanulásra. A Békéscsabai Konzervgyárban például a dolgozók több mint 10 százaléka tanul va­lamilyen szervezeti formában. A hatékony termelés és a dolgozók be­iskolázása gyakran látszólag egymásnak ellentmondó tényezők. Gondoljuk csak el, hogy a városban 1979-től 1984-ig mind­össze nyolcán nem végezték el 16 éves ko­rig a 8 általánost. A több mint 10 ezer bejárónak viszont közel egyharmada nem rendelkezik alapfokú végzettséggel. Ezt a kedvezőtlen arányt a megyeszékhely ter­melőegységei érzékelik, A tanácskozáson a különféle hiányszakmák közé sorolták a mérlegkészítő lakatosét, a motorkerékpár-, szerelőét. Sürgették a könnyűipari szak­középiskolai képzés megvalósítását, a tex­tiles szakmák középvezétői gondjainak megoldását. Hangsúlyozták, hogy a töme­ges átképzés hamarosan társadalmi szük­ségletté válik. Ezért már előre kellene gondolniuk a közoktatás és a gazdálkodó egységek vezetőinek. Nyilvánvaló, hogy az eszmei, politikai nevelés területén dolgozóknak is töreked­niük kell a műveltség, a tanulás társadal­mi értékének növelésére. Eredményt azon­ban csak akkor érnek el, ha az emberi és a termelési érdekeket sikerül közelíteni egymáshoz. B. Zs. Farkas: Ötször három pont A Béke és Barátság Kupa harmadik, magyarországi fordulója (amelyről részlete-, sebben holnapi lapunkban számolunk be) mellett a szombaton Szegeden és a vasárnap délelőtt Gyulán rendezett nemzetközi meghí­vásos viadal jelentett a ha­zai salakmotoros szurkolók­nak eseményt. Mindkét hely­színen lényegében hasonló összetételű mezőny küzdött, a külföldieket az öt opolei és két toruni salakmotoros képviselte Szegeden. Az el­sőséget különfutam után a szegedi Kocsó Antal nyerte, a gyulai Farkas Ferenc előtt, a további sorrend: Takács, Nagy Róbert (mindketten szegediek), Borján (Bcs. Vo­lán) és Pogorzelski volt. A fürdővárosiaknak tehát vasárnap délelőtt — mintegy 3 ezer néző előtt — lehető-, ség nyílt a visszavágásra. Mielőtt azonban erről szól­nánk, érdemes két másik kö­rülményről is. Nevezetesen arról, hogy végül is miért nem indultak dán, illetve svéd motorosok is — akik látatlanban is szép számú közönséget vonzottak. Nos, a szegediek meghívása jó más­fél hónappal ezelőtt tör­tént, eredetileg a svéd szö­vetséghez, illetve egyik klub­jához. Aztán a nemleges vá­lasz után dánokat hívtak, és ők megígérték a részvételt, amely két „fellépésre” szólt Farkas Ferenc a belső pályán — egy korábbi versenyen volna. Mindezért versenyen-, ként — természetesen a szállást, étkezést leszámítva — fejenként 7 ezer forintot és 250 Ft pontpénzt kaptak volna. Szegeden is, Gyulán is. Hogy ez kevés vagy sok, annak eldöntésére nem vál­lalkozunk, ami viszont tény, hogy a FIM (Nemzetközi Motorsport Szövetség) szank­ciókat ilyen jellegű távol- maradások esetében csak világbajnoki tétversenyeken alkalmaz. Mégis, mi a garancia, hogy a rendezők ne maradjanak hoppon? Lényegében csak a kapcsolatok minősége, meg­bízhatósága. Ez sem kevés, de olykor, mint a példa igazolja, hoppon maradnak a házigazdák. Nem tehetnek róla, ha a nézők nyakukba is vaiTják: „Nem erről volt szó ...” És folytatva a mos­tani esetet, tegnap délután — annak érdekében, hogy a mezőnyt erősebbé tegyék — Grazba telefonáltak a szer­vezők, osztrák motorosokat invitálva. És a gyulai ver­seny „félidejében”, összetört szélvédő üveggel Siegfried Eder be is robogott... Mint utóbb kiderült, aki a tele­font vette (mellesleg egy versenyzőtársa) úgy adta át az üzenetet, hogy délután ötkor kezdődik a gyulai via­dal. Ö tehát nagyon is ko­molyan vette, még a telefo­non érkezett meghívást is. Erre mondják: patt. (Folytatás a 8. oldalon) \

Next

/
Oldalképek
Tartalom