Békés Megyei Népújság, 1985. július (40. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-06 / 157. szám
\ 1985. július 6., szombat Nyári akadémia Békéscsabán Iskolai és munkahelyi felnonnevelök az iskolacentrumban Tavaly, 1984-ben rendezték meg Békéscsabán első ízben az iskolai és munkahelyi felnőttnevelők nyári akadémiáját. Most, 1985 nyarán július 8-tól július 13-ig hirdették meg az akadémia második találkozójának programját, melynek központi gondolata a közoktatás és a közművelődés kapcsolata. A felnőttnevelők nyári találkozóit 1976 óta rendezik meg Békéscsabán. A tíz esztendő történetéről és változásairól kérdeztük Róta Pált, megyei felnőttoktatási vezető szakfelügyelőt, az akadémia igazgatóját. — Azt hiszem, a felnőttnevelés, felnőttoktatás szükségét nem kellene hangsúlyoznom. Különösen azóta nem, hogy tudjuk: a tudás, a műveltség semmi mással nem helyettesíthető emberi tényezője társadalmi 'haladásunknak, gazdasági feladataink eredményes megoldásának. Most, amikor a társadalom fejlődésében, mindenekelőtt a gazdasági életben változások következtek be, a növekvő követelményeknek méginkább csak a műVisegrádi utca 9. Kis irodahelyiség — a Magyar Színkör „főhadiszállása”. Itt egész nap zajlik az élet: interurbán hívások jönnek vidéki művelődési házaktól, színészegyeztetés folyik, tárgyalnak utazásról, díszletek szállításáról, új bemutatókról. A Magyar Színkör státusa: színházi kisszövetkezet. Első előadásuk 1982 januárjában Székely János Dózsája volt, amelyet a Kossuth- klubban mutattak be. Kamarajellegű, egy-két szereplős darabokkal kezdték: a Mécsfénnyel, amely Petőfi és Arany költői dialógusa, a Nagyenyedi fűzfavirággal, ez Sütő András vallomása szülőföldjéről, játszották a Szókratész védőbeszédét, és Kocsis István monodrámáját, a Jászai Marit. A Magyar Színkörnek ma harminchat tagja van: színészek, segédszínészek, propagandisták, díszítők, táncosok, zenészek, műszakiak. Ebből tizennégyen főállásban dolgoznak a szövetkezetnél, Romhányi László vezetése alatt. — Milyen a működési formája egy színházi kisszövetkezetnek? — kérdezem Romhányi Lászlót. — Egyetlen szóval jellemezve: demokratikus. Közös a felelősség, a gond, a siker. Minden fontos témát megtárgyalunk a hetenként ösz- szeülő vezetőségi ülésen, s a két közgyűlés között az elnök dönt. Több neves művész is tagja a szövetkezetünknek, többek közt Bánffy György, Bessenyei Ferenc, Kránitz Lajos, Oszter Sándor, Sinkovits Imre, akiknek — anyaszínházuk kivételévelt, kulturált emberek tudnak megfelelni. Közben komoly probléma, hogy csökkent a munkahelyek és az egyének érdekeltsége a művelődésben. Nem tagadhat- j uk, hogy megtorpanás, visszaesés tapasztalható az iskolarendszerű felnőttoktatásban. Nyilván, ezt a folyamatot meg kell állítani, és újból bizonyítani, hogy az iskolarendszerű felnőttoktatás hosszú távon nélkülözhetetlen. — Mindezek tevékenységre ösztönző felismerése volt tehát a legfőbb mozgatója annak, hogy Békéscsabán nyaranta visszatérő, magas színvonalú továbbképzéseket szerveztek. — Igen, már 1975-ben szó esett arról, hogy ideje érkezett tenni valamit. Csorna Gyula, akkor az Országos Pedagógiai Intézet felnőttnevelési osztályának vezetője több alkalommal is tárgyalt Békéscsabán, hogyan segíthetnénk a felnőttoktatásban részt vevő tanítók, tanárok továbbképzését? Ezek a tárgyalások eredményezték, hogy 1976-ban „nyári tábor” vei — minden egyéb munkánál, megbízatásnál bennünket kell előnybe részesíteniük. A tagság anyagi érdekeltséggel is jár: részesednek a bevételből, de ugyanakkor saját vagyonukkal is rendelkezésünkre kell állni, ha valami anyagi probléma jelentkezik. — Hány előadásuk van havonta? — Áprilisban például 44 volt, ami egy nálunk nagyobb színháznak is becsületére válna. Repertoárunk egyre gazdagodik, ma már a kamarajellegű művek mellett több nagy formátumú, sok szereplős darabot tudunk bemutatni. Űjabban kiadunk lemezeket is a Hanglemezgyártó Vállalattal közösen, ezeket csak mi árusíthatjuk előadásainkon. Már megjelent a Ludas Ma- tyi-lemezünk és két folklórfelvételünk. — Hol játszanak Budapesten? — Több helyszínen. A Kossuth-klubban, a Pataky István, a MOM, a Ganz- Mávag művelődési központokban, a Várkonyi György Üttörő és Ifjúsági Házban, az Almássy téri szabadidő- központban. Ez a sok helyszín már a művészi munka rovására megy, ezért nagyon szeretnénk egy állandó játszási helyet találni a fővárosban. Most folynak erről a tárgyalások ... — Sokat szerepelnek vidéken is. — Járjuk az országot egyik végétől a másikig. Ma már nagyon jó a kapcsolatunk a művelődési házakkal, alig tudunk eleget tenni a meghívásoknak. néven létrehoztuk az első továbbképzési kurzust a békéscsabai iskolacentrumban. A következő nyáron, 1977- ben „felnőttoktatási metodikai szeminárium”-nak neveztük a felnőttoktatók találkozóját, majd 1979-ben az Országos Pedagógiai Intézet felnőttnevelési osztálya és a megyei tanács művelődési osztálya 5 éves ciklust indított, egymásra épülő programokkal. A cél az volt, hogy olyan továbbképzésben részesítsük a Békéscsabára érkezőket, amely lehetőséget nyújt számukra, hogy saját megyéjükben a felnőttoktatási továbbképzés aktív vezetői lehessenek. Érdekes adat, hogy 5 év alatt 231-en vettek részt ezeken a továbbképzéseken, és a hallgatók 13,9 százaléka mind az öt alkalommal jelen volt, 57,6 százalékuk pedig egy- egy alkalommal. 1984-ben született meg az újabb döntés (a Művelődési Minisztériummal egyetértésben), hogy 3 éves akadémiai ciklust szervezünk, hogy még nagyobb lehessen a rendszeresen visszatérők száma. — Melyek a legsikeresebb darabjaik? — Balassi Bálint Szép magyar komédiája. Ehhez a Szentivánéji álomhoz rokonítható tündérjátékhoz Tolcsvay Béla komponált zenét, akárcsak a másik sikerdarabunkhoz, a Ludas Matyihoz, amely már a 175. előadásnál tart. Sikernek ígérkezik a Lysistrate is, amelyet nemrég mutattunk be Benkő László zenéjével, csak 18 éven felülieknek. — Ha már a korhatár került szóba: olvastam nemrég egy glosszát, amely arról szól, hogy a Magyar Színkör fedetlen keblű hölgyekkel illusztrált szórólapokon hirdeti a Ludas Matyi és a Lysistrate előadásait. — Azt hiszem, nem ez a lényeg e. produkcióknál. Ma- nanság a színházak, a könyvkiadás, a reklámok, a naptárak nem szégyellik a meztelen testet. A Lysistrate — Arisztophanész műve — például a világirodalom első szabadszellemű komédiája, amely a testi szerelem győzelmét hirdeti a háború felett, a szerelem békéjéről, a béke szerelméről szól, s teszi ezt meglehetősen sza- badszájúan. Mi nem akartuk e művet „megszelídíteni”, s ezért hirdetjük 18 éven felülieknek, szórólapjaink pedig valóban közönségcsalo- gatók. — Itt a nyár. Ügy tudom, a Magyar Színkör nem teszi ki a nyári szünet táblát. — Már a múlt nyáron is bonyolítottunk egy országjáró turnét a Lúdas Matyi- val, idén is hasonlót tervezünk e musicallel és a Ly~ Meg kell jegyeznem, hogy 1983-ban már a SZOT is bekapcsolódott munkánkba, és ez lehetővé tette, hogy azóta az üzemi oktatási felelősök és a felnőttoktatással, -neveléssel foglalkozó szakszervezeti tisztségviselők is vendégeink lehetnek. Ez (mint ahogyan időközben beigazolódott) kibővítette a továbbképzés lehetőségeit, hiszen a felnőttoktatással foglalkozó pedagógusok közvetlen kapcsolatot alakíthattak ki a vállalatok, üzemek hasonló funkciót betöltő tisztségviselőivel. Ezért is neveztük el az új, 3 éves ciklust az „iskolai és munkahelyi felnőttnevelők” akadémiájának. — Kérem, vázolja fel az akadémia második évének programját, eseményeit! — Kezdem azzal, hogy 170 résztvevőre számítunk, eny- nyien jelentkeztek. A részvétel anyagi fedezetét (2600 forint) az intézmények, vállalatok, üzemek fizetik, habár néhány hallgatónk saját költségén vesz részt az akadémián. A program — az eddigi gyakorlattal ellentétben — némiképp szellősebb, hogy több időt hagyjon a résztvevőknek személyes beszélgetésre, barátkozásra, eszmecserére. Kimondott célunk, hogy a továbbképzés mellett legyen megfelelő idő a művelődésre és a kikapcsolódásra is. A 170 jelentkezőből mintegy 30 százalék a visszatérő, tehát az elképzelésünk, hogy minél többen legyenek rendszeres vendégek Békéscsabán, megvalósulni látszik. Az akadémia színhelye az iskolacentrum. Minden itt van, a szállás, az étkezés, és két iskola, a nyomdaipari és az egészségügyi szakközép- iskola aulájában lesznek az előadások. Az 1985-ös, tehát a most hétfőn kezdődő program sajátossága, hogy az előadások, a különböző látogatások a közoktatás és a közművelődés szoros kapcsolatát igazolják, keresik azokat a módszereket, amelyekkel ez a kapcsolat tovább mélyíthető. A megnyitó napján Knopp András, az MSZMP KB osztályvezetősistratéval, amelyet Miskolcon, Győrben, Debrecenben, Nyíregyházán, Szombathelyen a városi sportcsarnokban, Tatán, Balatonlellén, Földváron, Balassagyarmaton, Ózdon, Békéscsabán és másutt, szabadtéri színpadon adunk elő. — A belépődíj? — Egységesen 100 forint. A nézők érkezési sorrendben foglalhatják el helyüket előadásainkon. — Végül az utolsó kérdés: milyen premierre készülnek? — A Kőszegi Várszínház évek óta a Magyar Színkör nyári játszási helye. A színház — amely már több eszhelyettese beszél a XIII. pártkongresszus határozatairól, különös tekintettel a közoktatásra és a közművelődésre. Utána dr. Gazsó Ferenc művelődési miniszter- helyettes „Az iskolai és iskolán kívüli felnőttoktatás társadalmi szerepe és művelődéspolitikai perspektívái” címmel tart előadást. Este a Gyulai Várszínházba megy az akadémia hallgatósága, Szabó György: Kun László szerelmei című történelmi drámájának előadására. Kedden Mezőhegyes, az általános nevelési központ az úticél, itt Maróti László, a SZOT központi iskolájának tanszékvezetője és Jenei Lajos főépítész tart előadást, majd megnézzük a nevelési központot. Szerdán — a délelőtti előadások után — a Szabadság moziban az akadémia résztvevőinek levetítik az István, a király című filmet, a vetítés után Boldizsár Miklóssal, a film forgató- könyvének írójával és Boldizsár Gáborral, a Művelődési Minisztérium osztályvezetőjével találkoznak az érdeklődők. Tervezzük, hogy részt veszünk a Békéscsabai Városi Tanács udvarán Shakespeare Szentivánéji álom című vígjátékának előadásán is, kirándulunk a vésztő-mágori történelmi emlékhelyre és a biharugrai halgazdaságba. — Külföldi előadók is részt vesznek az akadémián. Idén kik lesznek vendégeik? * — Hatodik éve, hogy mindig eljön hozzánk és előadást tart Erich F. Rieger professzor az NSZK-beli Karlsruhéből, rajta kívül először lesz előadónk dr. R. K. Linemayer professzor, Bécs- ből. Rieger professzor A felnőttoktatás és a társadalom válsága címmel fejti ki gondolatait, Linemayer úr pedig az osztrák távoktatás egyik modelljét ismerteti meg a hallgatósággal. — Mikor zár az akadémia? — Július 13-án, szombaton délelőtt 11 órakor. Reméljük, sikeresen, és gazdagon új tapasztalatokkal. Sass Ervin Fotó: Fazekas László tendeje az én művészeti vezetésemmel működik — főként magyar szerzők történelmi témájú műveinek fórumává vált. 1983-ban Pás- kándi Géza művét, Az ígéret ostromát, 1984-ben Ne- meskürty István drámáját, a Hantjával ez takar című művét mutattuk be. Idén is magyar szerző történelmi témájú drámája kerül színre: Szakonyi Károly -írt nekünk darabot Kardok, kalodák címmel, amely a Rákóczi-sza- badságharcról szól. Az elkövetkezendő hetekben erre készülünk. Kárpáti György Öt láda aranyrög Manók járnak törpetáncot. Gondolom, akad még rajtam kívül, aki emlékszik, hogy volt idő, amikor Békéscsaba főutcáján helyre kis törpék, kifestett manócs- kák gyönyörködtették a járókelőket. Gipszből voltak ezek a vidor csöppségek, csákánnyal, lámpácskával és valamennyi negédes kellékkel felvértezve. Aztán jött egy giccsellenes kampány, s illa berek, eltűntek, egyik napról a másikra. Manapság már csak vásári bazárosok- nál látni, s ott is egyre ritkábban, a gombolyaggal játszadozó cicákat, hattyús, szökőkutas tájakat, szívhasogató „műalkotásokat”. Közintézményeinkből szinte teljesen kiveszett a giccs, egyedül a mozi tartja magát, rendületlenül. Az utóbbi idők vászonra vetített terméséből az öt láda aranyrög című színes, szinkronizált francia kalandfilm jelenti ez ügyben a „csúcsot”. A cím után leírt valamennyi szó magyarázatra szorul. Színes. Vagy az alapanyag, amire felvették, gyatra minőségű, vagy a kópia, amelyet megvásároltunk, agyonjátszott, de tény, hogy ezúttal a színek nagyon bosz- szantóak. Mint egy kiselejtezésre váró, rosszul beállított tv-készüléken, minden csupa kék, hupikék, tintaöntet. Szinkronizált. Egyetlen igazi értéke a filmnek a magyar szinkron. Különösen Gera Zoltán hangja telitalálat. Sajnálatos módon kevés szó esik a hazai szinkronstúdiók munkájáról, pedig nagyon sok film éppen csak ezáltal lesz élvezhető, elfogadható. Az öt láda aranyrög is ezek közé tartozik. Francia. Le nem tagadhatják a filmesek, hogy a Szajna partján élnek, hiszen a franciás szellemesség átüt ezen a mozidarabon is, ám a jobb sorsra érdemes „szellem” ugyancsak rugda- lózik a giccspalackban. Kalandfilm. Ég óvjon mindenkit a művészieskedő kalandtörténetektől. Akkor már inkább lendüljön az ököl, reccsenjen a csont, üvöltsön a sakál, a hiéna és a prérifarkas. Nevetséges ugyanis, ha csak addig terjed a nagykomoly filozófia, hogy „az élet rövid, keressük tehát a kalandokat”. Ügy tűnik, Jose Giovan- nit, a film íróját és rendezőjét egyaránt megihlették Jack London történetei és egy hajdani magyar slágerszöveg. Sajnos, az aranyásók kalandos életének páratlan erejű megörökítőjétől tanulta a kevesebbet. Nagyobb hatással volt rá a dal, mely szerint „három aranyásó ment a hegyek közt a vízesés felé, halihó, az aranyért”. Jim itt is lehajolt, mert rafinált ember volt, és Joe sem volt rest, mert résen volt, csak éppen nem szólt egyszerre a két colt. Helyette a fent említett vízesés nyelte el az öt láda aranyat. Említést érdemel még a szereplők közt található Claudia Cardinale, a hajdani szépség, C. C., aki kitartóan dacol a múló idővel. Egykori híres kolléganője, B. B., azaz Brigitte Bardot már régen „feladta”. Kettőjük közül ő a bölcsebb. Tudta, mikor kell abbahagyni. (Andódy) 0 Lysistrate Békéscsabán Bemutatjuk a Magyar Színkört Lysistrate, avagy A nők diadala