Békés Megyei Népújság, 1985. július (40. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-30 / 177. szám
1985. július 30., kedd JSHiWEfiTcfr Uj helyen a csabai antikvárium Ismét gazdagabb lett Békéscsaba egy szép, kulturált üzlethelyiséggel, június 1-től ugyanis új helyre költözőt! a már évek óta működő antikvárium. Az Irányi utcában ízlésesen berendezett, tágas helyiségben a két vezető közül Puskás Ernőnét találtam, aki épp egy érdeklődő vásárlót szolgált ki. — Mióta működik Békéscsabán az antikvárium? — Boltunkat 1981. decemberében nyitottuk meg a Tanácsköztársaság úton. Itt dolgoztunk egészen ez év májusáig, amikor is át kellett költöznünk ide az Irányi utcába, városrendezési munkák miatt. — A forgalmas főutcáról most egy kissé „csendesebb" helyre kerültek. Nem érző- -dik ez az üzlet látogatottságán? — Erről még nem tudok semmit mondani, hisz nemrég vagyunk itt. Az biztos, hogy egy-egy piaci napon rengetegen keresték fel előző üzlethelyiségünket, s ebben nagy szerepe volt annak is, hogy az emberek többször haladtak el kirakatunk előtt. Most viszont a Hunyadi téri buszállomás „vonzásában” vagyunk. — Honnan az antikvárium létrehozásának ötlete? — Be kell vallanom, hogy régi vágyam volt egy ilyen jellegű bolt vezetése. Azelőtt sokáig dolgoztam könyvesboltban. sőt pályakezdő éveimet épp egy antikváriumban töltöttem. Nagyon megszerettem ezt a munkát, ma már el sem tudom képzelni magam más környezetben. Szóval, amikor megkezdődtek a különféle kisvállalkozások, én is rögtön beadtam az igényemet antikvárium nyitására. — Honnan szerzik be az árut? — Szerencsére sokan jönnek be eladni régi, kiolva-. sott könyveiket; megunt lemezeiket. Elvileg bárkitől megvesszük a kínált holmit, ha azt elég érdekesnek találjuk. Célunk nem a meny- nyiség, inkáb a minőség. Tehát nem arra törekszünk, hogy sok árunk legyen, hanem arra. hogy minél színesebb legyen a választék. — Minek alapján állapítják meg egy-egy ritkaság értékét? — Általában a legfőbb szempont a keresettség. Amelyiket leginkább keresik, az a legdrágább, a kevésbé népszerűbbek pedig olcsóbbak. Ezenkívül segítségünkre van egy katalógus is, amelyből megtudhatjuk a könyvek bolti árát. — A legkeresettebb darabok? — Ebben a kánikulában főként á könnyű, szórakoztató olvasmányok a kapósak: a krimik és a kalandregények. A könyvesboltból gyorsan elkapkodott köteteket is gyakran itt keresik az olvasók azt remélve, hogy nálunk talán megtalálhatók. No, és persze az, igazi sikerkönyvek, a Berkesi és Szil- vási-regények, a halhatatlan Rejtő Jenő írásai, vagy a legutóbbi ritkaság, az Elfújta a szél is örök hiánycikk. Ha megjelenik néha egy-egy ilyen keresett könyv, biztos, hogy nem sokáig marad a polcokon. Ilyenkor nyáron pedig az előrelátó diákok nálunk keresik jövő évi kötelező olvasmányaikat, melyeket sajnos szintén elég nehéz megszerezni. — Kikből áll az antikvárium közönsége? — Ezt így nem lehet behatárolni. Megfordul itt nyugdíjas gyűjtő és első olvasmányélményét szerző kisdiák is. Nagyon vegyes a vásárlók listája, de van néhány hűséges törzsvendégünk is. — Érdekességképpen szeretném hallani a legolcsóbb és legdrágább könyvek címeit! AZ Olcsó Könyvtár darabjait egységesen 2 forintért kínáljuk, s a legdrágább darabunk egy 1804-ben nyomtatott Biblia volt, melynek értéke elérte a 2500 forintot. Volt alkalom, hogy birtokunkban volt égy teljes sorozat a Révai Lexikonból, ennek ára 8 ezer forintra rúgott. — Mik a terveik az elkövetkezendő hónapokban? — Nagyon szeretnénk egy szép cserépkályhát, ami télen kellemesen befűtené ezt az elég tágas helyiséget... Gajdács Emese Vidám filmforgatás Csopakon Csöpi nyomoz Tisztán csengő gyermek- kórus hangja száll a Balaton felett. Szalagról szól Frenreisz Károly dala, de a vitorlásiskola gyermekei is énekelnek, miközben mesterük, Csöpi-Bujtor István a kötéldobásra tanítja őket. — Figyelem, felvétel! — hangzik a szokásos figyelmeztetés; majd: — Csapó 290! — s Kozák László, azaz Purczi bácsi nagy léptekkel fut a partra és kiabál : — Csöpi! Csöpi! Drót van! — Bujtor-Csöpi egy csónakban érdeklődik: —Mi van? — Drót van, de titkos — kiáltja Purczi bácsi úgy, hogy talán még a szemközti siófoki parton is hallható. — Jól van, jövök — mondja Csöpi, mire a partról Fakan Balázs dramaturg közbeszól: — Nem jövök. hanem megyek. S megcsinálják újra. helyesbítve. Bujtor István a Pogány Madonna és a Csak semmi pánik után harmadik játékfilmjét, Az elvarázsolt kastélyt forgatja. Ő írta, rendezi, és természetesen ő a főszereplő, a Csöpi nevű rendőrtiszt, nyomozó, aki már az első kockákon szétvert egy kocsmát a benne lévő huligánbandával együtt, s emiatt megint fegyelmit akasztanak a nyakába. Ám hiába van felfüggesztve, amikor egy kastélyban egy banda százdollárosokat hamisít, odahagyja kis tanítványait, az ifjú vitorlásokat, és bekapcsolódik a nyomozásba, a bűnözők üldözésébe. Azt talán nem is kell mondani, hogy nyomozása — számos bunyó és más veszélyes kaland után — meghozza az eredményt, s gyermek és felnőtt néző egyaránt megnyugodva mehet haza a moziból. Ez persze még egy kicsit odébb van, a filmet még forgatják. Kitűnő segítőkkel, munkatársakkal dolgozik Bujtor. Az operatőre Illés György, aki a mai ifjú és a derékhadhoz tartozó operatőrgárda tanítómestere, számos világhíresség nevelője, társa e munkában az ifjú Baranyai László. Ott van az örök rivális rendőrtiszt alakjában Kern András, ott van Avar István, az új főnök, a kapitányság vezetője, mert az előző film óta a Zenthe Ferenc játszotta rendőrkapitány nyugdíjba ment, és most tanácsadóként tér vissza. Bánhidi László, az öreg kópé Matus- ka bácsi formálója, sajnos, örökre elment, helyette született meg az újabb öreg. Purczi bácsi figurája, aki szabálytalankodó autósokat zsarol fotókkal. Ezt játssza Kozák László. S ott van Ba- silides Zoltán, meg még sok más színész, köztük Frajt Edit, Horesnyi László, Hu- nyadkürty István; ők alkotják a bűnbanda vezérkarát. Ott van sok-sok gyerek. akik a valóságban meg a filmen is egy vitorlásiskola tagjai, s velük van az aprócska új segítő, a Topolinó- nak becézett kislány, polgári nevén Kristály Barbara, akit még a léggömb kosarából is kidobnak a gonoszok, de semmi baj, mert Csöpi ott is meg tudja menteni. Kaland, látvány, bátorság, humor a legfőbb, összetevői a filmnek az alkotók szándéka szerint. Az év végére talán megláthatjuk, a szándék miként valósult meg. Benedek Miklós A színész Bujtor István a film egyik kockáján (Foto: Hegyi Gábor — KS) Megható és gyönyörű A nagy .szavaktól irtózó korunkban is nyugodtan írom le ezt a két szót a moszkvai VIT-ről, mert igaz. S nem csak a megnyitóra vonatkoztatva, mely sokáig emlékezetes marad színpompájával, monumentalitásával és az egész hangulatán val, hanem minden eddig látott mozzanatával. Avval együtt, hogy a gondolatok özönét kelti, olyanokat, mint világ, ifjúság, béke, barátság. Együtt mindet. Minden szépet és jót, amit érdemes szeretni, védeni, sőt tenni értük külön-külön és együttesen. A világ... Földünk világa, mely oly törékeny lett, mióta fennáll pusztulásának lehetősége. Az a világ, amely olyan, mint minden ember saját, egyéni élete: csak egy van belőle, de az a mienk. Az ifjúság... Áz emberiség színe, virága és reménysége, jövője mindenütt, az egész földkerekségen. Reménye szülőknek, népeknek. Kicsiknek, nagyoknak, fehéreknek, feketéknek, sárgáknak. Az egész emberiségnek. Béke ... Mi kell jobban ennél, még a szűkölkö- dőknekis? A helyi háborúktól feldúlt térségekben és - ott, ahol még létezik? Az előbbieknek az, hogy eljöjjön a béke, az utóbbiaknak, hogy megmaradjon. Ezt, ezeket sugározza felénk és az öt földrészre Moszkvából az ifjúság nagy és okos találkozója, s a szeretetet és az együttérzést, a közös érdeket: az életet, amit maguk a fiatalok testesítenek meg. Az ott jelen levők és az otthon maradottak. Mintadarabok Két film a hét végén: a Lenni vagy nem lenni és az ...úgy, mint Lyonban. Az egyik a múlt, a második világháború, a másik a bankrablásos jelen, az egyik az immár klasszikus antifasiszta film, a másik egy krimi, az egyik amerikai ugyan, de a vezető stáb — a két Korda, Lengyel Menyhért stb. — csupa magyar, a másik a nem túl ismerős — Jean Chapot — francia rendező munkája. És még sorolni lehetne a különbségeket, de fontosabb az, ami közös bennük: a ragyogó alaphelyzet, és annak kiváló bonyolítása. A két témát vagy inkább a filmek meséjét ég és föld választja el egymástól, ami hasonló mindkettőben, az lebilincselő érdekesség elejétől végéig, a várt vagy váratlan fordulatok és a végig feszes szerkesztés, az mind, amit a filmiparnak tudni kell, ha a gyártók szeme előtt a jó film készítésével egy időben a telt ház képe is lebeg. A közönségé. A Lenni vagy nem lenni valójában politikai kglandfilm, 1942-ben, a háború kellős közepén készült, lengyel téma, finoman vidámra hangszerelve, s olyan filmcsillaggal az élen, mint Carole Lombard, a szőke szépség. Az ... úgy, mint Lyonban mai krimi, bankrablással, túszokkal, rendőrséggel. Am mindkettőben nagy szerepet játszik a magánélet, s ez az, ami igazán izgalmassá teszi a történetet, mert nem csak az akció sikeréért — az egyikben a varsói ellenállási mozgalom megvédéséért, a másikban a túszok kiszabadításáért és a rablók lefüleléséért — lehet izgulni, de még két ember személyes boldogsága is kockán forog. Ez így túl általánosan hangzik, de mindkét filmben remekül volt egyénítve, különö-, sen a krimiben, ahol a bankrablás hozza össze a tízéves elvált házaspárt. Nem kis malíciával utalva arra, hogy a kényszerítő körülmények arra is kényszerítették őket, hogy meghallgassák egymást. D reklám diszkrét báfa Még javában dúlt a nem mindennapi tél, amikor azért minden nehézség dacára a jól fűtött szobában néztem a tévétornát. Többször is egymás után, hiszen a híradó előtt már kinyitjuk a készüléket. így hát naponta folyt a szép és pezs- dítő torna, a még szívet melengetőbb melegítőkben. S pont ez volt a furcsa, mivel szobadíszletben ugráltak, hajladoztak jókorát a testedző párok. A kép tehát szobát mutatott, s ők mégis nyaktól bokáig beöltözöttek. S milyen naiv és rossz megfigyelő az ember, mutatja, hogy sokáig nem tudtam okát találni a szobatornához oly egészségtelen viseletnek. Igaz lekötötte a figyelmet a naponta újnál újabb szerelés. A színek, a minták, a fazonok kavalkádjá, mert csak annak lehet nevezni a folyamatos divatbemutatót. Egyszer aztán feltűnt a lényeg: a fel-felvillanó kék-piros gyári emléma. S ekkor — elég sokára — leesett a húszfillér. Ezért, nincs tornatrikó az előtornászokon, ezért kell hosszú nadrág, hosz- szú ujj és nyakig beöltözöttség, még ha agyonizzadják magukat, akkor is. A hasznos össze van kötve a gyárnak kellemessel: mindennap egy-iegy új — s nem akármilyen — melegítőt mutatnak be a sok millió nézőnek. Ha jól megszámolom, évente mintegy háromszázat. Csakhogy épp itt a bökkenő is, mivel a tévén kívül ezek a darabok sehol sem láthatók. Három-, esetleg négyféle a „választék” a vevő számára. Ha diszkréten is, ugyan, kinek és minek csinálnak reklámot? Vass Márta Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.20: Társalgó. 9.44: Vízizene. 10.05: Szíriusz és a Rettenetes vendég... 10.55: Éneklő Ifjúság. 10.50: Zenekari muzsika. 11.40: Védett férfiak. 12.30: Ki nyer ma? 12.40: Reklám. 12.45: Offenbach: A férj kopogtat. 13.30: A mennyországba menetelő részegek. 14.10: Magyarán szólva ... 14.25: Orvosi tanácsok — a dohányzásról. 14.30: Dzsesszmelódiák. 15.00: Elő világirodalom. 15.19: Jacques Thibaud hegedül. 16.05: Kérhetek valamit? 17.00: Vízparti történet. 17.34: Bogár István: Erdélyi lakodalmas. 17.45: A szabó-család. 19.15: A viharmadár. 19.46: „Tanár úr”. 20.29: Herbert von Karajan Ver- di-nyitányokat vezényel. 21.30: „Mikor veszítette el a tudomány az ártatlanságát?” 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Nyelvrokonaink zenéjéből. VI/3. rész. 22.50: Építészeti kultúránkról.. . 23.00: Az Éder-vonósnégyes felvételeiből. 0.10: Gábor S. Pál dalaiból. PETŐFI RÁDIÓ 4.30—7.59: A Petőfi Rá<*ió reggeli zenés műsora. 8.05: Reklám. 8.08: Slágermúzeum. 8.50: Tíz perc külpolitika. (Ism.) 9.05—12.00: Napközben — zenés délelőtt. 12.10: Táncok fúvószenekarra. 12.30: Muzeális nótafelvételeinkből. 13.05: Popzene — sztereóban. 14.00: Gulyás István Chopin-mű- veket zongorázik. 14.15: Zeneiskolásoknak — zeneiskolások muzsikálnak. 14.35: A víg özvegy. 14.45: Rapcsányi László vendége: Szili Leontin. (Ism.) 15.05: Csúcsforgalom. 17.30: Ötödik sebesség. 18.00: Kamasz-panasz. 18.30: Gramofonsztárok. 19.05: Közvetítés az országos atlétikai bajnokságról. 19.20: Csak fiataloknak! 20.15: Takács Béla nótákat énekel. 20.35: Indul a bakterház. X/3. rész. 21.05: Magnósok, figyelem 1 Műsorvezető: Ambrus Kyri. 21.45: Dévai Nagy Kamilla énekel. 21.59: Filmfül. , 23.20: Bécsi vér. 24.00—4.30: Éjféltől hajnalig. III. MŰSOR 9.08: A Miskolci Szimfonikus Zenekar Schubert-hang- versenye. 10.30: A Shadows együttes felvételei. XXX/3—4. rész 11.54: Bellini-áriák. 12.21: Kamaramuzsika. 13.05: Világhírlap. 13.20: A Corelli Kamarazenekar hangversenye. 14.24: Brahms: G-dúr szextett. 15.00: Koloratúrszoprán-áriák. 15.30: Labirintus. Zenei rejtvények fiataloknak. 15.45: Kortárs zeneszerzők kórusműveiből. 15.52: Régi táncok gordonkára. 16.00: Hőna Gusztáv (harsona) felvételeiből. 16.39: Egy csaknem 20 éves karrier története. 17.30: Moszkvai beszélgetés Mark Rejzennel. II/l. rész (Ism.) 18.30: A Magyar Rádió szerb- horvát nyelvű nemzetiségi műsora Pécsről. 19.05: A Magyar Rádió német nyelvű nemzetiségi műsora Pécsről. 19.35: A kamarazene kedvelőinek. 20.28: Gerry Mulligan dzsessz- kvartetje játszik. 20.50: Képtelen világképek. 21.30: A Magyar Állami Hangversenyzenekar hangversenye, vezényel: Joó Árpád. 22.49: Népzene — sztereóban. SZOLNOKI STÜDIÖ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Két dal, egy előadó. A Righiera együttes énekel. 17.15: Hazai holmi. Körmendi Lajos jegyzete. 17.20: Fiatal, népszerű előadók. A gyomai Gyalog Tibor és Kiss Imre citerázik. 17.30: Mozgunk vagy csak rohanunk? Riporter: Arany Katalin. 17.50: Felföldi Anikó felvételeiből. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Máté Péter utolsó felv** teleiből. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.25: Idősebbek is elkezdhetik. 8.30: Szünidei matiné. 9.20: Csoda a farkasokkal. 11.05: Képújság. 17.10: Hírek. 17.15: Sorstársak. 17.35: Három nao tv-műsora. 17.40: Tisztelet Üzbegisztánnak. 18.10: Képújság. 18.15: Reklám. 18.20: Legyen a vendégem. 18.50: Mini Stúdió ’85. 18.55: Reklám. 19.10: idősebbek is elkezdhetik. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: A fekete álarc. 21.00: Stúdió ’85. 22.00: Világifjúsági és Diáktalálkozó — Moszkva. Kb. 22.40: Tv-fcíradó 3. 22.50: Himnusz. II. MŰSOR 17.25: Képújság. 17.30: Kis kutya, nagy kutya. 18.00: Természetbarát. 18.20: Csali — horgásztízperc. 18.30: Körzeti adások. 19.05: Zágráb ’84 (Ism.) 20.10: Beethoven-ciklus. 21.10: Tv-híradó 2. 21.30: Az Országos Egészségnevelési Intézet tájékoztatója. 21.45: Gyilkosság — Japán film. 23.25: Képújság. BUKAREST 20.00: Tv-hiradó. 20.15: Gazdasági figyelő. 20.25: „A szarvas”. Vidor Jón Popa tévéjátéka. 21.50: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.30: Magyar nyelvű tv-napló. 17.50: Videooldalak. 18.00: Hírek. 18.05: Tv-naptár. 18.15: Akarni kell, merni kell — adás gyermekeknek. 18.45: Thommy’s pop show extra. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Belpolitikai adás. 20.45: Lottóhúzás. 20.55: Játékfilm. 22.35: Tv-napló. II. MŰSOR 19.00: A lehetséges határán. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Népi muszika. 20.50: Hírek. 20.55: A forradalom alakjai. 21.40: A könyv élete. MOZI ' Békési Bástya: 4-kor: Tecumseh, 6-kor: Kicsi kocsi újra száguld, 8-kor: Megszállottság. Békéscsabai Szabadság: de. 10 és du. 4-kor: Nap lánya, 6- kor: Ragtime, I—II. Békéscsabai Terv: fél 6-kor: örült római vakáció, fél 8-kor: Jöjjön el egy kávéra hozzánk. Gyulai Erkel: fél 6-kor: Csillagok háborúja, I—II. Gyulai Petőfi: 4kor: Kabala, 6 és 8-kor: Rendőrök háborúja. Orosházi Partizán: Ballagás. Szeghalmi Ady: Névtelen vár.
