Békés Megyei Népújság, 1985. július (40. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-30 / 177. szám
r 1985. Július 30., kedd o *Tc II vegyipar első féléve A vegyipar az év első felében változatlan áron számítva 2,6 százalékkal növelte termelését, s valamelyest elmaradt az előirányzottól. Az iparág vállalatainál most 1,8 százalékkal többen dolgoznak, mint a múlt év hasonló időszakában, miközben az iparban összességében csökkent a létszám. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés az ipari átlagot némileg meghaladóan nőtt. A legnagyobb mértékben — csaknem 11 százalékkal — a gyógyszeripar növelte termelését, s 1984 első feléhez viszonyítva emelkedett a kőolaj feldolgozó-, valamint a háztartási- és kozmetikai iparban előállított termékek mennyisége is. A vegyipar többi alágazatának termelése 0,3—3 százalékkal alatta maradt a múlt év hasonló időszakában elért teljesítményeknek. Legnagyobb az elmaradás — az előző évhez képest csaknem 7 százalékos — a műtrágya- és növény- védőszer-iparban. A mezőgazdasági kemikáliákat gyártó vállalatok a második negyedévben nagy erőfeszítéseket tettek a termelés fokozására, az elmaradások pótlására, de nem Négynapos nemzetközi kibernetikai tanácskozás kezdődött héttőn Budapesten, a SZÁMALK székházában. A Neumann János Számítógéptudományi Társaság által rendezett tanácskozás a nyugat-berlini székhelyű Nemzetközi Kibernetikai, Informatikai és Rendszerelméleti tudták teljes egészében behozni az energiakorlátozások miatti év elejei jelentős termeléscsökkenést. Az értékesítés átprogramozásával azonban sikerült összességében biztosítani a gazdaságok, szövetkezetek ellátását műtrágyával és növényvédő szerekkel. A múlt évi központi intézkedések és a vállalati erőfeszítések eredményeként az idén alapvető és lényeges gyógyszerekből nem volt hiány a patikákban és kórházakban, bár néhány medicinából most is előfordultak késedelmes szállítások.' Az építkezések tavaszi kezdetének elhúzódása, a magánerőből megvalósítandó családiházak számának csökkenése miatt az év első felében a Szövetség (TAKIS) első kongresszusa, amelyre három földrész 16 Országából mintegy száz szakember érkezett. A tanácskozás célja, hogy áttekintsék a kibernetika különböző ágainak legújabb kutatási eredményeit, valamint, hogy fórumot nyújtson az egyes területek korábbiaknál kisebb volt az érdeklődés egyes műanyag termékek iránt, így az évek óta töretlenül fejlődő műanyagfeldolgozó ipar most nem tudta tervének időarányos részét teljesíteni. A nem rubel elszámolású exporteredményekben a vegyipar az első hat hónapban az ágazatok élére került. Vállalatai folyó áron, dollárban számítva 4,6 százalékkal növelték konvertibilis kivitelüket, ami ugyan elmarad az előirányzottól, de így is mintegy 363 millió dollár értékű vegyipari termék talált gazdára január—június hónapokban a tőkés országokban. A vegyipar rubel elszámolású kivitelének növekedése megközelítette az előirányzottat, a múlt év hasonló időszakához képest folyó áron 9,2 százalékkal bővítette exportját a szocialista országokba, s értéke meghaladta a 400 millió rubelt. Főként a magyar gyógyszerek és műanyagtermékek iránt nőtt a szocialista partnerek érdeklődése. Az év hátralevő időszakában a vegyipar vállalatai további erőfeszítéseket tesznek az elmaradások pótlására, az éves tervek teljesítésére, s változatlanul fontos célkitűzésük az export bővítése. közötti szakmai kapcsolatok bővítésére. A résztvevőket a hazai rendezők nevében Jéki László, az MTESZ főtitkár- helyettese üdvözölte, majd Helmar Frank, a TAKIS elnöke méltatta a két éve alakult szervezet jelentőségét, és a mostani kongresz- szus fontosságát. A kongresszus ma szekcióülések keretében folytatja munkáját. Energiatakarékos gázkonvektorok A Fegyver- és Gázkészülékgyárban az idén már csak energiatakarékos gáz- konvektorok készülnek. A fűtőtestek automatikájának korszerűsítéséhez a gyár li- cencet vásárolt az NSZK- beli Bosch Junkers cégtől, s így lehetővé vált, hogy valamennyi konvektorukat hőfokszabályozóval is ellássák. Az automatika korábban csak a készülékek biztonságos üzemeltetésére felügyelt, most viszont a szobák egyenletes melegen tartásáról is gondoskodik. Segítségével a lakók szabályozhatják, hogy hány fok legyen a helyiségben. Ha a levegő ennél melegebb, a konvektor automatikusan kikapcsol, ha pedig a hőmérséklet ez alá száll, ismét beindul a fűtés. Ezzel az üzemeltetési móddal a korábbi készülékekhez képest mintegy 10—15 százalékkal kevesebb energiával megoldható a fűtés. Konvektorokból az idén mintegy 135 ezret készítenek a gyárban, tíz százalékkal többet, mint tavaly. így várhatóan az év végéig már annyi készülék kerül a boltokba, amennyivel kielégíthetik az igényeket. Idei kínálatuk döntő többsége az az új típusú konvektor, amely nemcsak energiatakarékos, hanem külsejében is esztétikusabb az eddigieknél, s kisebb helyen elfér. A FÉG gázkészülékeinek a választéka — beleértve a vízmelegítőket és a cirko- geizereket is — az elmúlt öt évben teljes egészében kicserélődött, s most már valamennyi termékük eleget tesz az energiatakarékosság követelményeinek. Nemzetközi kibernetikai tanácskozás A szárító tetején __________________________________1 Az aratás elkezdése óta szinte egyfolytában működnek a tisztító-szárító berendezések megyénk mezőgazdasági termelő egységeiben. Kisebb hibákat — amelyek azért néha jelentkeznek — a kezelő személyzet javítja ki a helyszínen, mint a képünkön is. A Medgyesegyházi Haladás Tsz terményszárító berendezésének porelszívóját javítják több tízméter magasságban a szakemberek. Fotó: Fazekas László Lenni .......vagy nem lenni? A z állattenyésztési ágazaton belül egyre többször kerül szóba a juhászat helyzete, gondja. A juhászat a gazdálkodás perifériájára szorult. Az állatállomány országszerte évről évre csökken. Sok a. veszteséges juhágazat, több helyen foglalkoznak az állomány felszámolásának gondolatával. Üres hodályok Békés megyében 52 termelőszövetkezet' foglalkozik juhtenyésztéssel, 75 százalékuknál volt veszteséges az ágazat. A többi gazdaságban is csak szerény mértékű nyereséget könyvelhettek el. A juhászat eredményességének romlásához hozzájárult' többek között, hQgy az ágazatot érintő költségek növekedése messze meghaladta, az értékesítési ár növekedését, valamint az, hogy az üzemelés, a munkafeltételek javítását szolgáló fejlesztés jelentős többletterhet rótt az ágazatra. 1978 és ’81 között állami támogatással több gazdaságban épültek új hodályok, karámok, de Békés megyében már most, 1985-ben van olyan — a juhászat számára épített — létesítmény, amely üresen áll. A férőhelyek kihasználtsága így nem teljes, egy-egy gazdaság más állatfajjal hasznosítja az épületet, vagy a juhokkal együtt bérbe adja azt. Ma egyes gazdaságokban — a tapasztalatok szerint — 1000—1500 juhot őriz egy ember. Nem juhász. Á régi juhászdinasztiák kihaltak. A fiatalokat pedig általában nem vonzza a pásztorkodás: a magányosság, az elletés idején a nagy lekötöttség miatt. A régi juhászqk értették mesterségüket. Igaz, kevesebb állat volt a nyájban. Nemcsak tartották az állatot, hanem nevelték, tenyésztették is. Ma sajnos nincs elegendő hozzáértő szakember. Ebből komoly gazdasági károk keletkeznek. Egy tsz-vezetőtől hallottam a következő történetet. A „főnökség” meglátogatta a gazdaság juhászatát, s megkérdezték az ott téblá- boló bácsit: — Pista bátyám. Hány meddő anyajuh van a nyájban? Pista bácsi nevetve válaszolt: — Tudja az isten ...% a kosokat kérdezze meg! S ahol ilyen a szemlélet, ott az eredmény is elmarad. Nem a birka az első Két termelőszövetkezetet kerestünk fel a megyében. A kpzös jellemzőjük csak annyi, hogy mindkét gazdaságnak 3 ezres az anyajuhállománya. A különbség pedig. .. Békési Viharsarok Tsz, Schmidt Sándor elnök: — A juhágazatunk a végét járja. A telep melletti 450 hektáros legelőről sajnos nem tudjuk egész évben eltartani az állatállományt. Mivel az ősgyepet öntözni, műtrágyázni, arról betakarítani a takarmánynak valót — pénz híján — nem tudjuk, ezért takarmányozási gondjaink vannak. Fejlesztési lehetőségünk pedig erre az ágazatra nincsen, s nem is lesz egyhamar. Ha fejlesztésről van szó, nálunk sem a birka az első. Az ember odateszi a pénzt — például a növény- termesztésbe —, ahonnan gyorsabban megtérül. Nem volt minden évben veszteséges az ágazat, de akkor is csak minimális nyereséget hozott. Az év eleji árrendezés nem fedezi az emelkedő termelési költségeket. Nálunk hiányzik a megfelelő szakembergárda, nincs juhászunk sem, csak ^irka- pásztoraink, akik reggel 7-8 órára bicikliznek kj a telepre. A birka pedig melegben nem legel, ez tudvalevő. A felsorolt problémák miatt — nagy vita után — döntöttünk úgy, hogy még az idén felszámoljuk a juhágazatot. Hogy a megüresedő teleppel mi lesz? Még mi sem tudjuk ... Olasz export Körösladányi Magyar— Vietnami" Barátság Tsz, Rácz Imre juhágazat-vezető: — Négy éve- építettük fel saját tervezésű és kivitelezésű juhtelepünket. Két éve nyereséges volt az ágazatunk, tavaly — inkább úgy fogalmaznák, hogy — nem volt veszteséges. Gazdaságunk igyekszik kihasználni az ágazat kettős — hús- és gyapjútermelés — hasznosítási lehetőségét. Éppen ezért még korábban a gyapjúforgalmazási vállalat megbízásából bérhizlalást végeztünk, most már saját magunk vásárolunk 18 kilós, úgynevezett tejesbárányokat — évi 10—12 ezíet —, s ezeket mi hizlaljuk fel 30 kilós pecsenyebárányokká. Háromezer anvaiuha*-d*M^. tunk. A borjúszaporulat. 170 százalékos! ITCÍgUsdii 'az országos átlag felett van. Ezt többek között - úgy érjük el, hogy kétévenként három alkalommal elletünk, s mivel jó fajtáink vannak, sűrűn van ikerellés is. Ehhez természetesen megfelelő mennyiségű és minőségű táplálékot kell biztosítani a birkáknak. A szénaféléket mi termeljük, így önköltségi áron kapjuk. Tavasszal az ősgyepterületen kezdjük a legeltetést, ez a takarmányozási mód nem kerül semmibe, hisz nem műtrágyázzuk, nem öntözzük. A betakarítás után pedig végiglegeltetjük a tarlókat, a levágott napraforgó-, silókukorica- és — késő ősszel — a lucernaterületeket. Az ágazatnak nyolc fiatal, szakképzett juhásza van. Jól működik az érdekeltségi rendszer: a juhágazatban dolgozók éves átlagkeresete körülbelül 80—100 ezer forint. Ennek az összegnek azonban csak 20—25 százaléka az alapbér, a többi úgynevezett minőségi pénz. Évente mintegy 300 tonna az élőjuh-eladásunk, s ennek nagy része olasz exportra Sok helyen veszteséges az állattenyésztés. A sokrétű tevékenységet folytató gazdaságok nyereségüket más ágazatokból hozzák. Az állattenyésztés minőségének szinten tartása, netán fejlesztése csak úgy lehetséges, ha a tenyésztők — a nagyüzemek és a kistermelők — is megtaláljak számításukat. Kép, szöveg: Hornok Ernő Várják a répát Sarkadon Folyamatos a felújítás a Sarkadi Cukorgyárban. Nagy figyelemmel végzik a karbantartó munkát, hiszen ettől függ a termelés zavartalansága. Hány vagon cukorrépát készülnek feldolgozni az idén — kérdezem Kora Kornél igazgatótól. — Saját tervünk 34 ezer vagon, de ezen felül még 2 ezret fogadunk társgyáraink segítésére. Ez mintegy 9 ezer hektár termőterületet jelent. A júliusi csapadékszegény időjárás ellenére szépek a répaföldek, még jól tűrik a szárazságot. Szakembereink már elvégezték a második érési kísérletet, melynek eredményei biztatóak. A vizsgálatot tíz naponként megismétlik. — Ezt a hatalmas mennyiségű termést feldolgozni nem kis feladat. Az idén milyen beruházásokra volt szükség? — Évi termelésünk 300 vagon. Egy vagon cukor előállításához közei két és félszeres vízmennyiség szükséges. Évek óta tartó beruházásunk a jobb vízgazdálkodást szolgálja. Nem közömbös a gyár gazdasági érdeke és a környezetvédelem szempontjából sem, hogy hányszor .tudjuk felhasználni és milyen tisztán engedjük tovább a vizet. Jelenleg a többszöri alkalmazás, majd ülepítés után a Sarkadi Lenin Termelőszövetkezet 75 hektáros nyárfaerdejére locsoljuk a víz jelentős részét. A maradék a biológiai érés megfelelő fokát elérve, visszafolyik a Körösbe. A visszajutó vizet a Kövizig méréssel mindig ellenőrzi. A jövőben szeretnénk teljes mértékben a nyárfaligetes öntözést megvalósítani, de ezt véglegesen csak a következő ötéves terv folyamán tudjuk megoldani. Már befejeztük az olaj- és gáztüzelésű kazán üzembe helyezését és befejeződött illetve folyamatban van a belső technológiában elhasználódott gépek, berendezések cseréje. Nagyobb teljesítményű tápszivattyú állomást építettünk, s új pépkeverőt szereltünk fel. Nem szabad megfeledkeznünk dolgozóinkról sem. Javítjuk a munkakörülményeket, bővítjük a szociális . létesítményeket. Többek közt megoldottuk ötven méteres úszómedencénk feltöltését, s ezzel rendszeres úszási lehetőséget teremtettünk. Szolgálati lakóházat építünk, 12 lakással, az üzem közelében. — Mikorra várható a feldolgozás megkezdése? — Szeptember közepére tervezzük a teljes beindulást. Ezt megelőzően üzemi próbát tartunk. A karbantartás során előforduló hiányosságokat pótoljuk, a hibákat, kijavítjuk. A kampány idején a leállás jelentős termelés- kiesést okozna. Az idény alatt megszakítás nélkül három műszakban üzemelünk. Ez az időszak jelenleg négy hónapig tart, melynek csökkentésére törekszünk. Ebből a hosszú, megfeszített munkaszakaszból adódóan a karbantartás idején. beti négy munkanapból áll a hét. így ilyenkor tudjuk kiadni dolgozóinknak a megérdemelt pihenőnapokat. Az idén a hosszú tél miatt két hetet késtünk, de a kollektíva ösz- szefogásával, kommunista műszakban ledolgoztuk a lemaradást. — Hogyan tudják hasznosítani a cukorgyártás során keletkező melléktermékeket? — A technológiai folyamatok során mésziszap keletkezik, melyet a gazdaságok talajjavításra használnak. Pár évvel ezelőtt ez az anyag eladhatatlannak tűnt, de most már alig tudjuk kielégíteni az igényeket. A cukortartalmától megfosztott répaszele- tet régebben szárítva exportáltuk. Az energiaárak emelkedésével új hasznosítást dolgoztunk ki. Ma már a szeletet tartósítjuk, s az állattenyésztésben takarmányozásra használjuk. A Sarkadi Lenin Tsz gesztorságával működik gyárunk mellett a szarvasmarhatelep, amely a répaszelet elhelyezését teljes mértékben megoldja. Gazdaságos termelésünkhöz a melléktermékek" teljes hasznosítása is hozzájárul, s mindent megteszünk, hogy termelésünk színvonalát megőrizzük a jövőben is. Végh Gyula
