Békés Megyei Népújság, 1985. július (40. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-25 / 173. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSAG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TflNACS LAPJA 1985. JtJLIUS 25., CSÜTÖRTÖK Ára: 1,80 forint XL. ÉVFOLYAM, 173. SZÁM Elutazott a magyar VIT-kiildöttség Berecz János búcsúztatta a fiatalokat Szerdán ünnepélyes külsőségek között búcsúztatták a Parlament előtt a moszkvai, XII. Világ ifjúsági és Diáktalálkozóra utazó magyar küldöttséget. Az ünnepség elnökségében ott volt Hámori Csaba, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ KB első titkára, Berecz János, az MSZMP KB titkára és Csehák Judit, a Minisztertanács elnökhelyettese, valamint Ivan Aboimov, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Varga-Sabján László, a KISZ Központi Bizottságának titkára mondott elnöki köszöntőt. A történelem nagy felelősséget ró korunk ifjúságára, s ez arra kötelezi a fiatalokat, hogy közös fellépéssel érvényesítsék békevágyukat, küzdjenek a fegyverkezési hajsza megfékezéséért, a nemzetközi feszültség csökkentéséért — hangsúlyozta a KISZ KB titkára. Végezetül jó utat, s élményekben gazdag részvételt kívánt a magyar delegáció tagjainak. Ezt követően Berecz János búcsúztatta a Moszkvába induló magyar küldöttséget. A Magyar Szolidaritási Bizottság nyilatkozata A Magyar Szolidaritási Bizottság — a magyar közvélemény felháborodásának hangot adva — nyilatkozatban ítélte el a dél-afrikai fajüldöző rendszer legújabb nép- elnyomó intézkedését. A dokumentum többek között megállapítja: a rendkívüli állapot bevezetése szabad utat ad a Dél-afrikai Köztársaságban a rendőri terrornak, és súlyos veszélyt jelent minden dél-afrikai állampolgárra, aki ellenzi az apartheid-rendszert. A rendkívüli állapot a rendszer gyengeségét is mutatja. A fajüldözők — mint eddig mindig, amikor hatalmukat veszélyeztetve érezték — a fegyverekhez nyúltak, hogy megfélemlítsék a védtelen lakosságot, a polgárjogi harcosokat. Az állami szintre emelt terror Pretoria politikájának jellemzőjévé vált: csak az erőszakra támaszkodhat az apartheid fenntartásában, és a fegyveres kommandóakciókkal igyekeznek megfélemlíteni a környező frontországokat is. A Magyar Szolidaritási Bizottság elítéli a rendkívüli állapot bevezetését, és követeli az apartheid felszámolását, a rendőri terror megszüntetését, a letartóztatottak, és minden politikai fogoly azonnali, és feltétel nélküli szabadon bocsátását. Sürgetjük az ENSZ által is támogatott, összehangolt nemzetközi fellépést a fajüldöző rendszer ellen. Népünk teljes szolidaritásáról biztosítja az Afrikai Nemzeti Kongresszust, és mindazokat a társadalmi erőket, amelyek az apartheid felszámolásáért, és Dél-Afrika demokratikus átalakításáért küzdenek — fejeződik be a Magyar Szolidaritási Bizottság nyilatkozata. Gazdabolt Szeghalmon — A magyar fiatalok küldöttsége felkészült arra, hogy Moszkvába, a XII. Világifjúsági és Diáktalálkozóra utazzék. Tudom: a küldöttség tisztában van nemes hivatásával, azzal, hogy a világ ifjúságának képviselői előtt kell bizonyságot tennie hazaszeretetéről, a társadalmi haladás melletti kiállásáról, békevágyáról — kezdte Berecz János', majd így folytattam — Néhány nap múlva sok nyelven hangzik fel Moszkvában a világszerte ismert ifjúsági dal, amelynek az orosz szövege úgy kezdődik, hogy „Gyétyi ráznüh naro- dov ...”, tehát különböző népek gyermekei. S erre a magyar válasz ugyanezzel a dallal: Egy a jelszónk, a béke. Amikor megszületett a Világifjúsági Találkozó gondolata, akkor a népek legnagyobb vágya, legfőbb törekvése az volt, hogy elfelejtsék a második világháború borzalmait, de ne feledjék tanulságát: meg kell akadályozni, hogy földünkön még egyszer hasonló veszély törjön rá az emberiségre. A magyar ifjúság legjobbjai mindig e törekvés szellemében vettek részt a Világifjúsági Találkozókon. Tudták, hogy akik megismerik egymást, megértik egymás gondolatait, azok békevágya megerősödik, határozott békeakarattá válik, s képesek cselekedni azért, hogy kiküszöböljék az emberiség történetéből a nagy világégéseket, a termonukleáris világháborút. A Világifjúsági Találkozón — tapasztalatból mondhatom — a vendéglátó ország fiataljai és a vendégek között mindig személyes, bensőséges kapcsolatok szövődnek. Ha erre gondolok, óhatatlan az emlékezés. Huszonnyolc évvel ezelőtt, 1957-ben is itt álltunk, készülve arra, hogy Moszkvába utazunk, a VIT- re. Egyszerre éreztünk aggodalmat és örömteli várakozást. Aggodalmat azért, mert mögöttünk volt a néphatalmat veszélyeztető ellenforradalmi támadás. S az ország legjobbjai" küzdöttek azért, hogy rend legyen, hogy folytathassuk szeretett hazánk, a szocialista Magyarország építését. Nem tudtuk: hogyan fogadnak majd bennünket a haladó ifjúság képviselői, hiszen a magyar események kárt okoztak a haladó világmozgalomnak. De reméltük: megértéssel, szolidaritással fogadnak minket. S várakozásunk igazolódott: Moszkva keblére ölelte a magyar delegációt. Az első pillanattól kezdye otthon éreztük magunkat, éreztük a szeretetteljes figyelmet, a gondoskodást és a rendkívüli érdeklődést. Ma ugyanannak a Magyar Népköztársaságnak a gyermekeiként utaztok a Világifjúsági és Diáktalálkozóra, mégsem ugyanazt az országot képviselitek. Az elmúlt 28 év alatt nagy tetteket hajtottunk végre. Megteremtettük a szocialista magyar mezőgazdaságot, új kezdeményezéseket tettünk az ipar-' ban, szocialista demokráci- <■ ánk eredményei világszerte érdeklődést váltanak ki. Ma Európa joggal tekinthet erre a kis országra úgy, mint amely stabilitásával és aktív kezdeményezéseivel hozzájárul az európai problémák megoldásához, így a világbéke erősítéséhez is. Ma tekintélye van a Magyar Nép- köztársaságnak, elismerés övezi a Magyar Szocialista Munkáspárt politikáját. Nemzetközi érdeklődés kíséri : hogyan lépünk tovább, mert barátaink biztosak abban, hogy a társadalmi fejlődés élvonalában kívánunk haladni. Örömteli várakozással utazhattok tehát Moszkvába. Bizonyára most is rengeteg kérdésre, jóleső, újabb < tettekre serkentő érdeklődés megnyilvánulásaira kell majd válaszolnotok. Meggyőződésem, hogy a szovjet fiatalokkal és más népek fiaival találkozva helytálltok majd, s tovább növelitek a Magyar Népköztársaság tekintélyét, az irántunk megnyilvánuló érdeklődést és baráti érzéseket. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében, társadalmunk nevében ezekkel a gondolatokkal bocsátunk útra benneteket. Jó utat, tisztességes helytállást, sok élményt és szerencsés hazatérést kívánunk.. A Központi Bizottság titkárának szavait követően a küldöttség tagjai Lázár Editnek, a szeghalmi Péter András Gimnázium diákjának szavait ismételve ünnepélyesen fogadalmat tettek: a fesztiválmozgalom eszméihez híven vesznek részt a moszkvai világifjúsági és diáktalálkozón. Mindent megtesznek azért, hogy erősödjék a föld népeinek a társadalmi haladásért folytatott harca, szorosabbá váljék a' magyar fiatalok szövetsége a világ haladó ifjúságával. Megfogadták, hogy magyar állampolgárhoz méltóan, becsülettel képviselik népünket, szocialista hazánkat, a Magyar Népköztársaságot. Az ünnepség záróakkordjaként a Magyar Állami Operaház gyermekkórusának dalát hallhatták a résztvevők, majd úttörők köszöntőt- . ték virággal a delegáció tagjait. A küldöttség a DIVSZ- indulót énekelve vonult el a Kossuth térről. A XII. Világifjúsági és Diáktalálkozón részt vevő magyar fiatalok szerdán este a Keleti pályaudvarról elutaztak Moszkvába. Magyar—bolgár tervegyeztetü tárgyalások Szerdán küldöttség élén Budapestre érkezett Sztanis Bonev, a Bolgár Népköztársaság miniszterelnökhelyettese, az Államj Tervbizottság elnöke, aki vendéglátójával, Faluvégi Lajossal, a Minisztertanács elnökhelyettesével, az Országos Tervhivatal elnökével az 1986—90 évi tervek egyeztetéséről folytat tárgyalásokat. Űrhajós interjú Elégedetten nyilatkozott Valerij Kubászovval közösen az Egyesült Államokban tett látogatásáról Alekszej Leonov, a tíz évvei ezelőtt közös szovjet—amerikai űrexpedícióban részt vett Szojuz űrhajó egykori parancsnoka. A két űrhajóst, aki most tért vissza Moszkvába, a NASA hívta meg az évforduló alkalmából az Egyesült Államokban tartott megemlékezésre. A TASZSZ tudósítójának kérdéseire válaszolva Alekszej Leonov a különböző társadalmi rendszerű államok közötti alkotó együttműködés példájának nevezte a közös Szojuz—Apollo programot. Nem a Szovjetunió a hibás abban, hogy ez az oly sikeresen kezdődött együttműködés nem folytatódott. Az Egyesült Államokban létrejött találkozóink alapján viszont megállapítható, hogy ők is a két ország közötti jószomszédi kapcsolatok példájaként őrizték meg a közös űrrepülés emlékét — mutatott rá Leonov. Szeretném hinni, hogy a világ összes, ma már több mint száz űrhajósa és minden ember osztja véleményemet: a világűrnek mentesnek keli maradnia minden fegyvertől — mondotta végezetül a szovjet űrhajós. Tegnap, július 24-én gazdaboltot nyitottak Szeghalmon. Az áfész bútorraktárát, dekorációs műhelyét és vegyesboltját 600 ezer forint ráfordítással, és körülbelül 100 ezer forint értékű társadalmi munkával alakították át erre a célra. Nyertek egy 100 négyzetméter alapterületű boltot, és 200 négyzetméter raktárt. Forgalmaznak növényvédő szert, műtrágyát, vetőmagot, kerti kisgépeket, eszközöket, alkatrészeket, festékárut, műanyagot, zsálcot, zsineget, szóval mindent, ami a ház körüli kiskertben szükséges. A gazdabolt a Szeghalom és Vidéke Áfész, valamint a Békés Megyei Agroker Vállalat közös vállalkozásában született. A holt forgóeszközeinek jelentős részét az agroker biztosítja, a 2 és fél milliós árukészletből 2 milliót. Havonta egymilliós forgalomra számolnak. Képünkön: Horváth Endre boltvezető-helyettes a motoros kapálógépet indítja. Hz új vállalatirányítási formákról / Sajtótájékoztató a MÉM-ben Tegnap reggel indult útnak Békéscsabáról a VIT-re utazó Békés megyei delegáció. A fiatalokat Bakos Sándor, a KISZ Békés Megyei Bizottságának titkára búcsúztatta, és kívánt élményekben gazdag utat. Képűnk az elutazás előtti percekben készfiit, a megyei pártbizottság székháza előtt Fotó: szőke Margit Folyamatosan és zökkenő- mentesen állnak át az új vállalatirányítási formákra az élelmiszer-gazdaság üzemeiben — erről tájékoztatta az újságírókat a minisztériumban Oláh József MÉM- főosztályvezető. A tárca területén 18 gazdálkodó szervezet továbbra is államigazgatási irányítással tevékenykedik; ide tartozik három tröszt és több országos vállalat — összesen mintegy nyolcvan üzemről van szó. További 230 helyen új típusú vállalat jön létre — számos üzemben ez már meg is történt — 1985->benés jövőre. Az adatok szerint 198 vállalat már az első félévben az új rendre tért át, közülük százötvenkettőt vállalati tanács, negyvenhatot pedig választott vezetőség irányít. Az állami gazdaságok területén öt, a felettes szerv részéről javasolt igazgatót nem választottak meg. Volt közöttük kemény stílusáról ismert vezető, aki jól vitte a gazdaság dolgait, ám — úgy látszik — ez a vezetési stí-. lus a vezetői testület tagjainak a tetszését nem nyerte meg. Másutt szintén jól dolgozó igazgató került kisebbségbe a választáson, föltehetően amiatt is, hogy nem fordított kellő figyelmet az átállás előkészítésére, egyáltalán: félvállról vette a dolgot. Az igazgatók 52 százaiéi kát egyébként ellenszavazat nélkül választották meg a tárca területén, 8—10 esetben viszont csupán egyetlen szavazattal ért révbe az igazgató. A pályáztatás rendszerét kiterjedten először alkalmazták a vállalatoknál. A módszer bevezetése viszonylag zökkenőmentes volt. ösz- szesen 24 helyre írtak ki pályázatot; ebből 18 lezárult, öt helyre egy^egy pályázó jutott, a többi vezetői székre 2-9-en pályáztak. Tizennyolcból tizenöt esetben belső dolgozót választottak meg, három helyen kívülről érkezőnek szavaztak bizalmat. Hat helyen folyamatban van a pályázat „értékelése’-. Két esetben a második menet sem döntött, s új pályázatot írtak ki. Az átállás eddigi tapasztalatai általában kedvezőek. Ám az is kiderült; a pályázati rendszerben a külső jelentkezők erősen hátrányban vannak a vállalati alkalmazottakkal szemben. A bíráló bizottságok nem mindig adnak ugyanolyan korrekt kén pet a kívülről pályázókról, mint azokról, akiket egyébként is jobban és közelebbről ismer a kollektíva. Gond az is, hogy a más vállalathoz jelentkezőket „anyaüzemükben” a szó szoros értelmében leírják azzal, hogy máshová kívánkoznak, és ha nem sikerül elnyerniük az igazgatói széket, akkor eredeti munkahelyükön helyze-, tűk tarthatatlanná válhat. Ennek szemléletbeli okai vannak; a pályázati rendszer elterjedése feltehetően oldja majd az ez irányú gátlásokat a „régi” munkahelyen.
