Békés Megyei Népújság, 1985. július (40. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-20 / 169. szám

1985. július 20., szombat NÉPÚJSÁG EGÉSZSÉG — HIGIÉNIA II fertőzések megelőzése . Az évszak veszélyei kö­zül a nyári hasmenésekre, bélfertőzésekre, illetve azok megelőzésére kívánjuk fel­hívni a figyelmet — az egy­re több megbetegedés miatt feltehetően nem elégszer. Okozói lehetnek a különbö­ző étrendi hibák — pl. zöld. éretlen gyümölcsök- fogyasz­tása —, főleg azonban a kü­lönböző baktériumok, víru­sok. A nyári időszakban a sal­monella baktérium okozta ételfertőzések előfordulása gyakori, sokszor konyha­technikai hibákra vezethe­tő vissza. Megelőzés végett — többek között — a nyers hús feldolgozásához hasz­nált eszközöket mindig ala­posan meg kell tisztítani, mielőtt egyéb ételhez nyúl­nának vele. A melegben különösen fontos: a konyha tisztasága, az ételekkel kap­csolatos higiénés körülmé­nyek biztosítása. Az ételfertőzések gyakori okozói a gyorsan romló, hű­tést kívánó élelmiszerek, a frissen készült kolbász, hur­ka, felvágottak, húsételek, tejes készítmények és a to­jással készült ételek. A ma­radékok későbbi fogyasztása akkor is veszélyes; ha hűtő- szekrényben tárolják, hiszen csak előírt hőfokon és ideig tárolhatók a táplálékok. A főtt ételek újabb forralás nélküli fogyasztása sem ajánlatos. A konzerveket felbontás után azonnal el kell fo­gyasztani, tárolásuk veszé­lyes. Amennyiben mégis van konzervmaradék, azt ki kell venni a dobozból és porcelán vagy üvegedényre helyezve hűtőszekrénybe tenni. Gyümölcsöt csak ivó­vízminőségű folyóvízzel sza­bad mosni. A megyében levő 15 meleg vizű strand öröm és egyben gond is.. Az emberre ve­szélyt jelentő kórokozók a testhőmérséklethez legköze­lebb álló hőmérsékleti tar­tományban élnek és szapo­rodnak a legjobban. A me­leg vizű strandokról kiinduló vérhasjárványok száma az utóbbi években országszerte emelkedett. A medencék vízcseréjét és az egyéb higiénés körülmé­nyeket az üzemeltetők — a lehetőségekhez képest — biztosítják. Mindez persze kevés, ha a strandok láto­gatói nem tartják be a rá­juk vonatkozó kötelmeket. A medencébe való bemene­tel előtt szükséges zuhany­fürdőt venni, hiszen így a testen levő szennyező anya­gok nem kerülnek a meden­cevízbe. Hasmenéses beteg, vagy abból gyógyult sze­mély, ha a kórokozókat még székletével üríti, vagy bőr­megbetegedése van: ne lá­togassa a strandot. A vírusok okozta hasme­néses fertőzések laboratóriu­mi igazolása hosszadalmas. Ezen fertőzésekre a bakteri­ológiai vizsgálatok negatív eredményei mellett a víru­sokra jellemző, klinikai tü­netek alapján lehet fényt deríteni. Kezelésük nehéz­kes, hiszen a baktériumok ellen használt antibiotiku­mok ellenük nem alkalmaz­hatók. A kulturált fürdőzés sza­bályait minden vendégnek be kell tartani, pl. a felnőt­tek ne menjenek a gyer­mekmedencébe, de annak szélén ülve még a lábukat se tartsák a medencevízbe. Az alapvető higiénés szabá­lyok betartásával nagy esé­lyünk van arra, hogy a nyá­ri évszak valóban a pihenés, szórakozás időszaka lesz. Békés Megyei Köjál járványügyi osztálya flz óvatos gépjárművezetés AUTÓ — MOTOR Nem azok­ról lesz itt ______________________________ szó, akik n yugodt for­galmi kö­rülmények között sem merik megnyomni a gázpedált; akik lomhaságukkal a többi jár7 művek állandó előzési kényszerét váltják ki; akik alaptermészetükből kifolyóan ha­boznak akkor is amikor nyugodtan csele­kedhetnének ; akik elvesztik a fejüket, ami­kor a veszély felmerül, és a fékpedál helyett kuplungot, vagy még rosszabb esetben, a gázpedált nyomják meg.' Az ilyen vezetők nem óvatosak, hanem bizonytalanok, fé­lénkek vagy éppenséggel gyávák, nem al­kalmasak tehát a vezetésre. A közlekedésben azonban a hősködők­nek sincs helye! A közlekedés olyan veze­tőket igényel, akik a forgalommal együtt élnek, harmonikusan beilleszkednek, előre látják a következő másodpercek forgal­mát is; akik bátran haladnak, miután meg­győződtek arról, hogy lehet bátran hajtani és nem kockáztatnak semmit. Az óvatos vezető lassabban halad át a bizonytalan csomópontokon, és a nyílt he­lyeken hozza be késését, kockázat nélkül. Megismeri járműve viselkedését rossz út­viszonyok között, hogy ne érje meglepetés erről a részről--sem. Nem bízza magát má­sokra, számol a másik gépjárművezető esetleges ügyetlenségeivel, gyakorlatlansá­gával is. Az óvatos vezető nem hagyja magát ki­zökkenteni megszokott és jól bevált rit­musából. Ha akadály miatt állni kénysze­rül, nyugodt marad. Értelmetlenül nem idegeskedik olyan dolgokon, amelyek tőle függetlenek. Az országúton is tudja, hol a határa annak a sebességnek, amelyet jár­műve az adott viszonyok között biztonsá­gosan elérhet. Az óvatosság komplex fogalom, nem le­het leszűkíteni csak a sebesség megvá­lasztására vagy valami másra. Mindent magába foglal, amire egyáltalán figyelni kell, amit előre tudni kell. Ebből követ­kezik, hogy nem lehet óvatos az, aki nincs tisztában azzal, mi jelenthet veszélyt rá, hol, milyen út- és forgalmi viszonyok kö­zött milyen óvintézkedéseket kell megten­ni a megelőzés érdekében, milyen sebes­séget engedhet meg, milyen sebességre ké­pes felgyorsulni bizonyos utakon, illetve időtartam alatt, aki nem tudja jól megbe­csülni a követési távolságot, a másik jár­mű sebességét igen rövid idő alatt, ref- lexszerűen. Szabadság munkával?! Előre hallani vélem sok olvasó tiltakozását, felháborodását: igenis, szabadság munkával, mert máskor nincs idő kifesteni a lakást, más­kor nincs idő visszaadni a sógornak a munkát, amivel ő segített, ami­kor mi építkeztünk; igenis, mert csak akkor­ra tudtam elvállalni a tervezői különmunkát, és kell az a pénz a kocsi befizetéséhez — és így tovább, ezernyi lehet a változat. Nem a tényekkel aka­rok vitatkozni, de ma ■ már minden felnőtt em­bernek — attól függően, hogy hány évet töltött munkában — legalább három, de ‘ inkább négy hét szabadsága is van. Elfogadom, hogy ha ok­vetlenül szükséges, akkor ennek egy részét mun­kával kell tölteni, de az egészet nem szabad, ti­los! Saját magunknak sokkal többet ártunk ve­le, mint amennyi haszna van anyagiakban. Leg­alább (egyfolytában) két hétre van szüksége az embernek ahhoz, hogy az évi szabadság azt a célt töltse be, ami a célja: kikapcsolódni, felüdülni, felfrissülni, átállni vala­mi másra, és újratöltőd­ni az egész esztendei ‘ munkához. Ha valaki azt mondja erre (remélem, nem sokan), hogy nem áll . módjában még csak a szabadsága egy részét sem igazán pihenéssel tölteni, akkor vitatkozni nem tudok vele, saját helyzetét mindenki ön­maga ismeri a legjob­ban. Csak figyelmeztetni, óvni szeretnék: akár­milyen fiatal, akármi­lyen teherbírónak is tű­nik saját szervezetünk, nem biztos, hogy bírja a strapát egyhuzamban. Lehet, hogy most úgy tűnik: minden rendben, de évek múlva bizonyos, hogy visszaüt. Számoljunk, tervez­zünk — még mindig nem késő —, de az alapállás az legyen: lehetőleg egy­szerre kivenni az egész szabadságot, lehetőleg mást csinálni, mint egész esztendőben, de ha egy részét mindenképpen valamiféle munkában töltjük, akkor is legyen igazán szabad része. Olyan időszak, ami fel­tölt a holnapokra. S. M. Védekezés a szölöperonoszpéra ellen KERT, HÁZTÁJI Az idei rendkívül szeszé­lyes időjárás már többször próbáig tette a kertbarátok növényvédelmi tudását, szakmai hozzáértését. így van ez a szőlőperonoszpórá- val is. A szőlőperonoszpóra elleni eredményes védekezés az időjárási tényezők alaku­lásának figyelemmel kíséré­sétől függ. Ha megfelelően időzítjük a permetezéseket, úgy meg tudjuk fékezni ezt a veszedelmes kórokozót. Ép­pen ezért a permetezéseket úgy kell ütemezni, hogy a láppangási idő letelte előtt már megfelelő, filmszerű permetlébevonat védje nö­vényeinket a kórokozóktól. Ekkor még a kontakt hatású szerek is kiváló hatásúak, így például a Bordói por 1 százalékos töménységben. Ha nem védekezünk kellő időben, úgy a leveleken elő­ször sajátos olajfoltok vál­nak láthatóvá, majd a leve­lek fonákján fehér színű pe­nészbevonat jelenik meg. Később az olajfoltok össze­olvadnak, a levelek elhalnak, lehullanak! A peronoszpóra a fürtöket sem kíméli, már bimbós korukban fertőzheti. Ilyenkor a virágzás rend­szerint félbeszakad, vagy elmarad. A bogyókon, korai fertőzés estén, száradást ész­lelhetünk. De a bogyóhullás sem ritka jelenség. Ha ez a belső élősködő a kocsányon keresztül behatol a bogyók­ba, azok megkeményednek, a száraz időben murrjifikálód- nak, csapadékos' időjárás esetén viszont elrothadnak. A beteg bogyókat átvágva, azt látjuk, hogy azok min­den esetben megbámulnák. A lisztharmatos bogyók bel­seje viszont mindig egészsé­ges, mert a lisztharmat külső élősködő. A peronoszpóra el­len szisztematikus szerek is ajánlhatók, így például a Cursate Super Z 0,25 száza­lékban, vagy a Mikai 75 WP 0,5 százalékban. Repülőgép­ről 2—4 kg/ha Trimifol szór­ható ki 50—70 1 ha vízben. Dr. Széles Csaba Gyermekágy — fél szobába BARKÁCSOLÁS A modern, másfél szobás laká­sokban általában a fél szobában _________________ kap helyet a gyerek, ahova sok b útor nemigen fér. A bemuta­tott gyermekágy könnyen elké­szíthető házilag is, és külön előnye, hogy a kissé magasabbra he­lyezett fekvősík lehetőséget ad a négy, gördíthető játékdoboz el­helyezésére is: ezzel értékes alapterületet takarítunk meg. A forgácslemezből vagy bútorlapból kialakított ágy oldallapjai biztonságosak. A fiókok közötti három elválasztólap és a két vég­lap a jó alátámasztást biztosítja. Fontos szerepe van a hátfalnak, amely az oldairányú merevséget biztosítja. Ez akkor hatásos, ha a hátlapot a két végfal közrefogja, összeerősíthetők szegezéssel, de inkább/ csavar ozással, még jobb, ha ragasztással is erősebbé tesszük a kötést. A kész kiságyat festhetjük színesre, de Xiladecor- páccal bevonva is szépen mutat. A fekvőhely 150 centiméteres magasságig alkalmas a gyermek számára, de tetszés szerint nagyobb méretben is készíthető. B. K. JOGI TÁHÁCSOK n névviselésről A személyhez fűződő jogok közé tartozik a névviselés. A névviselési jog sérelmét jelenti, ha valaki jogtalanul más nevét használja, vagy jogtalanul a máséhoz hasonló nevet használ, de a név mellőzése is lehet a személyiségi jog sérelme. Közérdeklődésre ebből a tárgykörből a házasságot kötő nő és a gyermek névviselési jo­ga tarthat igényt. A nő házasságkötéskor saját hivatalos neve és férje nevének különböző variációiból választ­hat. Megtarthatja saját nevét (Kis Vera); felveheti férje tel­jes nevét a házasságra utaló -né toldattal, amelyhez hozzá­fűzheti a saját teljes nevét (Koltai Istvánné Kis Vera); fér­je családi nevéhez hozzáfűzheti a saját nevét (Koltainé Kis Ve­ra) ; férje családi nevéhez hoz­záfűzheti a saját keresztnevét (Koltai Vera). Ezekre a variá­ciókra a családjogi törvény több mint tíz éve lehetőséget ad, mégis kevesen élnek a házas­ságkötés után a saját — lány­kori — név megtartásával. A régi beidegződések csak lassan változnak. A házasság felbontása után a nő azt a nevet Viselheti, ame­lyet házassága fennállása alatt is viselt. Ha férje nevét viselte, ezt megtarthatja továbbra is, ha a bíróság ettől el nem tiltja. Ez a férj kérelmére szokott bekö­vetkezni a házassági bontóper­ben, ha a feleség olyan életmó­dot folytat, hogy szégyent hoz a férje nevére. A volt feleség le is mondhat a házasságban viselt nevéről. Gyakran kérde­zik meg, hogy válás után — ha" addig nem tették, ezután vi­selhetik-e előző férjük nevét? Erre egyértelműen nemmel vá­laszol a jogszabály. Az új há- zasságkötéssél, is megszűnik a nő joga előző férje nevéhez, azt semmilyen formában nem hasz­nálhatja. A gyermek nevét általában szüleitől kapja. A házasságban született gyermek az apa csa­ládi neve mellé olyan utónevet kap, amelyben a szülők meg­egyeztek. De viselheti a házas­ságban született gyermek az anyja családi nevét is, ha any­ja nem Viseli a férje nevét. A házasságon kívül született gyer­mek — lm a vér szerinti vagy örökbe fogadó apa nevére nem kerül —■ születésekor rendsze­rint anyja családi nevét kapja. A gyámhatóságok gyakorlata az, hogy a gyermek három éves koráig várnak a végleges ren­dezéssel. Magyar állampolgár csak a belügyminiszter engedélyével változtathatja meg a nevét. Nem lehet olyan nevet sem fel­venni, amelyen már valaki hasonló tevékenységi körben is­mertté vált. A történelmi sze­mélyiségek iránti tiszteletből nem engedélyezik* ismert törté­nelmi nevek felvételét sem. Dr. Kertész Éva Maradék Panka fonalból — nem kell hozzá még tíz deka sem — könnyen, né­hány óra alatt megköthet­jük ezt a rajzon látható kis mellényt, aminek az az ér­dekessége, hogy egy derék­pánt fut körbe, s az eleje­háta nincs összedolgozva. A derékpárttal kezdjük, a mo­dell a Panka hármas szálá­ból, 8-as tűvel készül, 50 szemmel. A patentkötést lustakötés váltja fel, 10-es tűvel, jobbról, balról 10—10 szemmel befejezett derék­pánt folytatásaként. Húsz sor után hét-hét szem szé­lességű vállpántot képezünk — közte befejezzük a mun­kát, majd öt sor után, a vállpántok között, újra sort képezünk (ebben az esetben egy sor alatt egy mintát kell érteni, azaz egy oda-vissza kötést). Most már egy lyu­kat kaptunk, ezen kell majd átbújtatni a fejet, s tovább kötünk 25 sort. ötsoros pasz- széval — ismét 8-as tűvel — befejezzük a mellényt, a pántokat összehorgoljuk, alulra hat szálból sodort zsinórt fűzünk, amelyet ép­Nyári mellényke pen a derékon kötünk meg. Díszíthetjük fagyönggyel, szoknyához, nadrághoz kel­lemes viselet, s ami a fő, minden gond nélkül visel­hetjük denevérszabású puló­ver és blúz fölé, a karkivá­gás nem okoz kényelmetlen­séget. Szöveg és rajz: Pálffy Judit Most van a szezonja: HÚSOS ZÖLDBABLEVES Hozzávalók: 1 kg sertéshús, 5 dkg zsír, 1 fej vöröshagy­ma, 1/2 kg burgonya, 1/2 kg zöldbab, 1 mokkás kanál­nyi pirospaprika, 1 késhegy­nyi köménymag, 1-2 db ba­bérlevél, só, 1 pohár tejföl. A hagymát zsíron meg- fonnyasztjuk, rászórjuk a pirospaprikát, elkeverjük, majd beletesszük a kiskoc­kára vágott sertéshúst. Kö­ménymaggal, sóval megszór­juk, és fedő alatt puhára pá­roljuk. Egy másik edényben tisz-. tított és kockára vágott bur­gonyát' teszünk fel sós víz­ben főni. Félpuhára főzziük, és beleszűrjük az üveges zöldbabot. Mikor a hús már puha, a félig főtt burgonyát, a hozzáöntött zöldbabbal együtt beletesszük, és felönt­jük annyi vízzel, hogy gu­lyáslevest sűrűségű legyen. Hozzákeverjük a tejfölt, be­ledobunk 1-2 babérlevelet, és jól felforraljuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom