Békés Megyei Népújság, 1985. július (40. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-20 / 169. szám

a 1985, július 20., szombat NÉPÚJSÁG Békés megye VII. öt Békés megye társadalmi-gazdasági fejlődését, a területi munkamegosztásban el­foglalt helyének változását két ellentétes tendencia jellemzi. Egyrészt a saját múlt­jához viszonyított eltérő ütemű, de egészében véve dinamikus fejlődés, másrészt ezt — az önmagához mérten jelentős előrehaladást — az ország más területeinek vagy az ország egészének fejlődésével összevetve azt tapasztaljuk, hogy a számottevő fej­lődés ellenére sem tudta Békés megye hátrányát mérsékelni. A megye gazdasági életében — a természeti adottságok és a történelmi gazdasági fejlődés következtében — a mezőgazdasági termelés, az élelmiszer-gazdaság és a könnyűipar volt a meghatározó. A vidéki iparfejlesztés eredményeként a mezőgaz­daságra épülő élelmiszer-gazdaság, a könnyűipar, valamint az építőanyag-ipar mel­lett a gépipar és a szénhidrogén-bányászat indult fejlődésnek. A megye mezőgazda­sága az utóbbi évtizedekben dinamizmusát megőrizte, nem veszített jelentőségéből sem az ország, sem a megye életében. A termelő infrastruktúra színvonala elmaradott, mind mennyiségi, mind minő­ségi mutatóit tekintve jóval a vidéki és az országos átlag alatt van. A lakossági infrastruktúra alacsony szintje a kedvezőtlen kiindulóhelyzetnek, az ellentmondásos iparfejlesztésnek, a mezőgazdaságnak az iparnál kisebb infrastruktúra-igényességé­nek, teherbíró-képességének és a beruházások országosan is egyik legalacsonyabb szintjének tudható be. Az általános elmaradottság miatt a megye lakossága az el­múlt évtizedek folyamán az elvándorlásokJcövetkeztében fokozatosan csökkent. A megye fejlődésében az V. és VI. ötéves tervidőszakban kedvező irányú tenden­ciák bontakoztak ki. Ezt elősegítette a központi politikai és kormányzati szervek részéről megnyilvánuló segítőkészség is. A megye társadalmi-gazdasági fejlődésének gyorsítása a lehetőségekhez mérten valósítható meg. A VII. ötéves terv megfelelő előkészítése a biztosíték arra, hogy kellően megalapozott elgondolásokkal rendel­kezzünk. A XIII. pártkongresszus határozatának szellemében a népgazdasági tervkoncep­cióban megfogalmazott követelményeket és célokat figyelembe véve alakítjuk a megye VII. ötéves célkitűzéseit. Munkánk során figyelembe vettük az MSZMP Bé­kés Megyei Bizottságának ide vonatkozó határozatait és irányelveit, valamint a tár­sadalmi és érdekképviseleti szervek véleményét. Az alábbiakban olvasható anyag a megye VII. ötéves tervkoncepciójának rövi­dített változata. A hangsúly nem a rövidítettem hanem a koncepción van. Ez azt jelenti, hogy elgondolásokról, célkitűzésekről van szó és nem jóváhagyott, törvény­erőre emelkedett VII. ötéves tervről. A koncepciót — mint arról lapunk tegnapi szá­mában beszámoltunk — csütörtöki ülésén megvitatta a megyei tanács. Ezt követően a helyi tanácsok készítik el saját koncepciójukat, s ennek összesített anyaga szep­temberben ismételten a megyei. tanács elé kerül. Ezután kerül sor a főhatósági egyeztetésekre, majd a végleges terv jóváhagyására. Az anyagot az illetékes párt- és állami szervek széles körű társadalmi vitára bocsátották, s hogy még szélesebb körben váljék ismertté, közöljük ezt a rövidített változatot. Mint lapunk más helyén olvasható, hétfői telefonos szolgálatunk, a Vo­nalban vagyunk is e témában várja olvasóink kérdéseit. A VII. ötéves terv fő célkitűzéseinek alap­vetően két programot kell szolgálniuk. 1. A termelés sokirányú fejlesztésével nö­velni kell a megye gazdasági teljesítménye­it — elsősorban az eredményességet. 2. Arra kell törekedni, hogy csökkenjen a megye szociális, kommunális, infrastruktu­rális elmaradottsága. A megye általános fejlődésének kulcskér­dése a gazdaság ütemesebb fejlesztése. A feladatok végrehajtásában váljon fő ténye­zővé: — a tartalékok feltárásának, eredménye­sebb hasznosításának, a termelési szerkezet további változtatásának gyorsabb ütemű megvalósítása; — a versenyképességnek a minőségi té­nyezőkön,' különösen a műszaki fejlődésen, a termelés eredményességét növelő vállalko­zásokon alapuló fokozása; — a fejlesztési források ésszerű koncent­rálása, hatékony felhasználása, több terme­lő egység összefogásával; — a nagyobb értéket alkotó munka ma­gasabb fokú anyagi ési erkölcsi elismerése, a gazdálkodó egységek belső szervezettségé­nek, érdekeltségnek folyamatos javítása; — a demokratizmusnak a különböző kol­lektívák szintjén történő elmélyítése, a vál­lalatirányítási rendszer tartalmas működte­tése. I. Célkitűzések a termelés területén Az iparban kiemelt feladat a természeti és gazdasági adottságokon alapuló műszaki fejlesztés, az intenzív fejlődés biztosítása, a nehézipar és élelmiszeripar arányának to­vábbi növelése, újabb korszerű gyártási kul­túrák meghonosítása. Az ipari termelési öt év alatt a fajlagos anyag- és energiafelhasz­nálás további csökkentése mellett 13—18 százalékkal — a tervidőszak első felében, az átlagosnál valamivel mérsiékeltebben — bő­vüljön. A versenyképesség fokozása érde­kében azon tevékenységek, illetve vállalatok fejlődjenek gyorsabban, amelyek gazdasá­gos exportjukat, illetve importkiváltó te­vékenységüket növelni képesek. A termelési tényezők takarékosabb fel- használásával, a minőség javításával fokoz­ni kell a termelés eredményességét. A ke­vésbé jövedelmező tevékenységet gazdasá­gosabbá kell tenni, vagy fel kell számolni. Gyorsítani kell a műszaki fejlesztést, a kor­szerű, jó minőségű gyártmányok elterjeszté­sét, az energiát, anyagokat takarékosan hasz­nosító, környezetkímélő technológiák al­kalmazását; a magasabb színvonalú szellemi és fizikai munkát megtestesítő tevékenysé­gek bővítését. A feladatok végrehajtását szolgálja a szervezeti és irányítási rendszer továbbfejlesztése, a gyárak, telephelyek, és az egységeken belüli szervezetek anyagi ér­dekeltségi rendszerének, önállóságának nö­velése, a vállalatok és szövetkezetek közötti együttműködés szélesítése. Az energiagazdálkodás továbbfejlesztésé­vel el kell érni, hogy a megye energiafel­használása évenként legfeljebb 1 százalék­kal," a villamosenergia-fogyasztás csak 3 százalékkal növekedjen. A szénhidrogén-ku­tatás és -kitermelés bővítésével, a hévizek­ből, és a különböző hulladékokból kinyerhető energia szélesebb körű felhasználásával fo­kozni kell a megyei adottságok teljesebb körű hasznosítását. Az energiamegtakarítási programban nagyobb szerepet kell biztosíta­ni az abszolút megtakarítást eredményező feladatoknak. A gázprogramot folytatva in­tézkedéseket kell tenni a szolgáltatói kapa­citások fejlesztésre is. A szilárdtüzelőanyag­ellátás javításáért, szervezettebbé tételéért további erőfeszítések szükségesek. A gépipar az ipari átlagot meghaladó ütemben fejlődjön. Korszerűsíteni kell a gyártástechnológiát, kiemelt feladat megte­remteni az elektronikai és automatizálási programhoz való kapcsolódás feltételeit. To­vább kell fejleszteni a mezőgazdasági gé­pek, a járműipari részegységek, a forgá­csoló szerszámok, az energetikai berendezé­sek gyártását. A fogyasztási cikkeket előállí­tó szervezetek az importkiváltás mellett bő­vítsék a választékot. Az építőanyag-iparban több és jobb mi­nőségű termékek előállításával törekedni kell a hazai igények kielégítésére, és az export fokozására. A tartósan hiányzó termékek elő­állítására bővítő fejlesztés is indokolt. A könnyűiparban az exportképesség rend­szeres javítását, a belföldi ellátás választék­bővítését szolgáló termelést kell előtérbe he­lyezni. A rekonstrukcióknak elsősorban a minőség és a gazdaságosság fokozását kell szolgálniuk. Ennek érdekében fel kell hasz­nálni a belföldi és a nemzetközi együttmű­ködésben rejlő minden lehetőséget. Az élelmiszeriparban továbbra is a leg­fontosabb feladat a nyersanyagtermelés, a feldolgozás és tárolási összhangjának bizto­sítása. A hús- és a zöldségfeldolgozó kapa­citások rekonstrukciós bővítése, korszerűsíté­se mellett meg kell vizsgálni a kukorica és szója feldolgozásának lehetőségeit. Tovább kell folytatni a gabonatárolók és hűtőkapaci­tások fejlesztését. Technológiai korszerűsíté­sekkel növelni kell a feldolgozottságot, a jó minőségű, exportképes, jövedelmező termé­kek mennyiségét és választékát. A mező- gazdasági üzemek és az élelmiszeripari vál­lalatok kölcsönösen előnyökre épülő együtt­működésével javítani kell az élelmiszer-ter­melés hatékonyságát. Az építőiparban kiemelt feladat az építő­ipari kapacitások iránti kereslet rugalma­sabb követésével az egyensúly megteremté­se. Az építőipar teljesítménye öt év alatt 12—17 százalékkal bővüljön. Javítani kell az átadott lakások minőségét, mérsékelni kell a költségek növekedését. A technológi­ák korszerűsítésével elő kell segíteni az igé­nyeknek jobban megfelelő, kevésbé költsé­ges lakásépítésit. Nagyobb figyelmet keli for­dítani a városkép formálására, a szervezett­ség és minőség javítására, a kivitelezési idő csökkentésére, a szervezetek jobb együtt­működésére. Fel kell készülni a további nö­vekvő felújítási feladatokra. A mezőgazdasági termelésnek a megyében a természeti adottságokból eredően nagy a jelentősége. Mivel a mezőgazdasági terme­lés közel kétharmadát továbbra is a mező­gazdasági nagyüzemek állítják elő, ezért a kisüzemek termelésének szinten tartása mel­lett, a nagyüzemi bruttó termelést 12—14 százalékkal kell növelni. Folytatni kell a gabona- és húsprogram végrehajtását. A fajlagos hozamok növelésével, a ráfordítá­sok és veszteségek csökkentésével erőtelje­sebben kell fokozni az ágazatok jövedelme­zőségét. Ebben az integrációs szervezetek fejtsenek ki hatékonyabb segítséget. Elsőd­leges feladat a termelés műszaki feltételei­nek javítása, a tudomány eredményeinek át­vétele és bevezetésének gyorsítása. A lehe­tőségekhez mérten tovább kell növelni a jö­vedelmező alaptevékenységen kívüli tevé­kenységet. Nagyobb erőfeszítéseket kell ten­ni azért, hogy a kedvezőtlen termőhelyi adottságú, illetve alacsony hatékonyságú üzemek termelési szerkezete és gazdálkodási feltételei igazodjanak jobban az adottságok­hoz, gazdálkodásuk váljon eredményesebbé, a tervidőszak végére szűnjön meg a tartó­san veszteséges gazdálkodás. Az ágazat fejlődését elsősorban a növény- termesztésre alapozottan kell biztosítani. A szántóföldi növénytermelésben alapvető szerkezetváltoztatás nem indokolt. A gabo­natermesztésben öt év átlagában 1,6 millió tonna, a tervidőszak végére 1,8 millió tonna termésmennyiséget kell elérni. Az olajos növények termelése a várható­an kedvező külpiaci értékesítés alapján az átlagosnál gyorsabban növekedhet. A cu­korrépa vetésterülete 17 ezer hektár körül állandósuljon, a műszaki feltételek biztosí­tása mellett. A zöldségterületet a lakossági ellátás, a feldolgozóipar, valamint az ex­portigényeket figyelembe véve szükséges nö­velni. A nagyüzemek és kistermelők kap­csolatát, munkamegosztását tovább kell erő­síteni. A vetőmagtermesztésben ökológiai adottságainknak az igények szerint kell hasznosítani 30—35 ezer hektár nagyság­rendben. Kiemelt feladat a komplex melioráció folytatása, melyhez a központi szervek ál­tal jóváhagyott program rendelkezésre áll. Üzemi öntözés fejlesztéseket elsősorban a nagy, értékű növényi kultúrák termelésbiz­tonsága érdekében, valamint az NK XIV. öntözőfőmű körzetében indokolt végezni. Az állattenyésztésben mérsékelt növeke­dési ütem mellett javítani kell a minőséget, a piaci igényekhez való alkalmazkodást. A külpiaci értékesítési feltételek, különösen az eladási árak által meghatározott gazdasá­gosság függvényében alakuljon a termelés. A nagyüzemi tehénlétszám csökkenését ál­latkihelyezéssel kell ellensúlyozni. A koca­létszámot 90 ezer darab körüli nagyságrend­ben kell állandósítani. A vágósertés-terme­lésben a gazdaságosság és a hús minőségé­nek jelentős javítása szükséges. A fajlagos mutatók javításával évi 1,5 millió darab hízó előállítása látszik reális célkitűzésnek. A vágóbaromfi-termelés a ha­zai kereslet kielégítése mellett a külpiaci igényektől és az áralakulástól függően emelkedjen. Juhtenyésztésben az anyalét­szám szinten tartására kell törekedni. A vízgazdálkodásban az ár- és belvízvé­delem színvonalát, a vizek minőségét tovább kell javítani. Nagyobb erőfeszítéseket kell tenni az egészséges ivóvízellátás megoldásá­ra (a kormányprogram végrehajtásával), a csatornázás és szennyvíztisztítás továbbfej­lesztésére. A környezetvédelmi feladatokat fokozott fe­lelősséggel és hatékonyabban kell ellátni. Továbbra is kiemelt figyelmet kell fordítani a termőföld védelmére, minőségének javí­tására. A vízminőség megóvása érdekében a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban szorgalmazni kell a környezetkímélő eljá­rások elterjesztését. Csökkenteni kell. a kü­lönböző hulladékok mennyiségét, bővíteni a feldolgozását, hasznosítását, nagyobb gondot fordítani ártalommentes elhelyezésükre. ‘ A közlekedés, szállítás, hírközlés területén tovább kell mérsékelni a megye relatív hát­rányait, a népgazdasági, megyei és gazdál­kodó szervek lehetőségeinek együttes ki­használásával. A fejlődés igazodjon a ter­melőágazatok és a lakosság igényeihez. Foly­tatni kell a vasutak és közutak korszerűsí­tését, a hidak átépítését. A szállítási felada­tok összehangoltságának, szervezettségének fokozásával növelni kell a járművek ki­használtságát, folytatni kell a szállító- és kiszolgáló eszközök, berendezések rekonst­rukcióját, csökkenteni a fajlagos energia­felhasználást. Az ágazati és helyi erőforrások összehan­golása útján a postahivatalok korszerűsíté­sével, a távbeszélőközpontok és -hálózatok bővítésével javítani kell a szolgáltatások színvonalát. Meg kell kezdeni a zártláncú televíziózás lehetőségeinek megvalósítását. A kereskedelemben és a szolgáltatásban kiemelt feladat az ellátás színvonalának ja­vítása. A kereskedelem úgy fejlődjön, hogy javuljanak az áruvásárlás körülményei. Folytatódjon az elavult hálózatok rekonst­rukciója, mérséklődjenek a területi és szak­mai aránytalanságok, a bolthálózat a forga­lommal arányosan bővüljön. A tüzelő-, épí­tőanyag- és bútorvásárlás feltételeinek ál­talános javítása kiemelten szükséges. A kis­települések áruellátására, az ABC, illetve ABC-jellegű hálózat teljessé tételével na­gyobb gondot kell fordítani. A vendéglátásban a rétegigények diffe­renciáltabb kielégítése, a szállodák rekonst­rukciója, továbbá a vendéglátóhelyek tech­nikai és szolgáltatási színvonalának, kultu­ráltságának javítása és megőrzése fontos fel­adat. Fokozni kell a fogyasztói érdekvédel­met, növelni äz ellenőrzések gyakoriságát, szigorúan fel kell lépni a fogyasztókat meg­károsítókkal, az árdrágítókkal szemben. A szolgáltatásokat a kereslethez igazodó­an kell fejleszteni, a reálisabb szolgáltatási díjak kialakulását a versenyhelyzet kibon­takoztatásával kell elősegíteni. A kisipar, a kiskereskedelem a különböző vállalkozási formák, továbbra is segítsék a lakossági igé­nyek kielégítését, a szolgáltatások és az áru­ellátás javítását. Az idegenforgalom területén kiemelt fel­adat a meglevő létesítmények és természeti adottságok kihasználtságának fokozása, a turizmus és a szerényebb igényeket kielégí­tő üdülési, kirándulási lehetőségek bővítése. Életszínvonal — életkörülmények Az életszínvonal megvédéséért, fokozatos emeléséért az eddigieknél is nagyobb erőfe­szítéseket kell tenni. A jövedelmek növelé­sének feltételeit a termelésben kell megte­remteni, alakulását a teljesítményekhez kell kötni. A dolgozók keresete kerüljön jobban összhangba a végzett munka mennyiségével, minőségével, feltételeivel és eredményessé­gével. Növelni kell a keresetdifferenciálást a magasabb képzettségű és eredményes munkát végző fizikaiak és a műszaki, gaz­dasági értelmiségiek javára. A gazdálkodó szervezetek érdekeltségi rendszerét korszerűsíteni kell és hozzá kell igazítani a keresetszabályozás lehetőségei­hez. El kell fogadtatni a végzett munkával arányban álló nagyobb jövedelemkülönbsé­geket. Meg kell akadályozni a munka nél­kül és a teljesítménnyel arányban nem álló jövedelmek keletkezését. A szociális jutta­tásokat a rászorultság alapján igazságosab­ban kell elosztani. Kiemelt figyelmet kell fordítani az alacsony nyugdíjjal rendelke­zők, a nagycsaládosok és a fiatalok problé­máinak megoldására. Fontos feladat az élet­körülményeket befolyásoló tényezők javí­tása. Az életkörülmények alakulását alapvető­en befolyásolja a lakossági infrastrukturá­lis ellátás színvonala. A VII. ötéves terv­időszakban lehetőség kínálkozik az alap- és középfokú ellátás színvonalának országos szinthez való közelítésére, illetve a megyén belüli eltérések mérséklésére. Az alapellátási kört területileg és ágaza­tilag úgy kell fejleszteni; hogy a lakosság egyre bővülő részét érintse. Lehetőség kí­nálkozik a vízellátás majdnem teljes körű megoldására, valamint az egészségügyi alap­ellátás színvonalának további javítására. Szolgálati lakások építésével javítható a te­lepülések szakember-ellátottsága, összessé­gében a tervidőszakban az alapellátás terü­leti különbségeinek mérséklésére, az elma­radottabb települések felzárkóztatására reá­lis lehetőség kínálkozik. A középfokú ellá­tási területeken — elsősorban a rendelke­zésre álló anyagi eszközök miatt — a köze­lítési lehetőségek szerényebbek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom